Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-02 / 1. szám

8 •VISSZATEKINTŐ" HÉTFŐ, 2006. JANUÁR 2. Az Év vállalkozója: Kucsora Sándorné Életében többször váltott A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) idén három Csongrád megyei szakembernek adományozott Év vállalkozója kitüntetést. Kucsora Sándorné - Puskás Lászlóval és Csíkos Józseffel együtt - Budapesten vette át az elismerést. GKM miniszteri elismerést kapott Szakács Józsefné, a szegedi VOSZ-iroda vezetője. Kucsora Sándorné, az ópusztaszeri Erdei Vendégház tulajdonosa közel járt az ötvenhez, amikor váltott, és fokozatosan felépített egy 23 szobás vendégházat. • Kucsora Sándorné az elismeréssel Fotó: Káinok Csaba Egy, az országban már hírnevet, Szegeden azonban még mindig csak kisebb ismertséget szerzett panziós, az ópusztaszeri Erdei Vendégházat vezető asszony kapott magas kitüntetést a Vállalkozók Országos Szövetségétől. A négy év alatt, több lépcsőben megépült vendégház egész évben csaknem telt házzal működik, családokat, lovassportokat kedvelőket és vadászokat fogad, de egy hatalmas konferenciaterem miatt alkalmas szakmai tréningek, partnertalálkozók és esküvők megrendezésére is. A mérlegképes könyvelő szakmával rendelkező ópusztaszeri Kucsora Sándornérói senki sem gondolná, hogy csak öt éve kezdett el vendéglátással foglalkozni. Élete többször vett száznyolcvan fokos fordulatot. Budapesten élt, szakmájában fokozatosan kapaszkodott felfelé a ranglétrán, amikor váratlan családi események miatt egy Kistelek melletti tanyára kellett költöznie férje édesapját ápolni. Hogy megéljenek, „libázni" kezdtek: legvégül már évi 20 ezer szárnyasnál tartottak, jól menő vállalkozással bírtak. Az 1998-as év azonban nagy változást hozott életében: elvált. Úgy döntött, Opusztaszerre költözik, és folytatja a vállalkozást, miközben azon gondolkodott, mi máshoz tudna kezdeni. Az ötlet a szó szoros értelmében az utcán hevert: észrevette, hogy van egy emlékpark, adott az évi 300 ezer látogató, akiknek nincs hol megszállniuk. „Mindig vágytam arra, hogy a lakóhelyem a munkahelyem is legyen egyben, ezért találtam ki a falusi vendégfogadást" - mondta. így hát 2000-ben vett egy félkész családi házat, egy évre rá elkészült az első öt szoba, amit azonban hamar kinőtt a vendégsereg. Pályázott, telket vett, épített, majd újra pályázott és megint építkezett. Hét pályázat és egy 80 millió forintos bankhitel eredménye az a mai úszómedencés vendégház, amely az új szárnyakkal 2004-ben lett kész, és amellyel kapcsolatban meghozta döntését: tovább már nem bővíti. F.K. mmsmtmmttwíííi Nem fogytak a festmények a moziban Nem adtak el sokat a neves művészek alkotásaiból a Belvárosi moziban nyílt jótékonysági tárlaton. Az állami gondozásban élő kisgyerekek támogatására szervezett kiállítást meghosszabbították - bízva a gyerek- és művészetszeretők támogatásában. Jótékonysági kiállítást rendezett december elején a Belvárosi mozi második emeleti Kamara Galériájában neves szegedi és az ország más területein élő művészek alkotásaiból a Szögedi Felsővárosiak Civil Egyesülete (SZÖFCE). Az eredetileg év végi zárással tervezett tárlaton és vásáron azonban - talán a karácsonyi túlköltekezés miatt - nemigen fogytak a műalkotások, noha ott többek között Pataki Ferenc, Sejben Lajos, Sinkó János és Darázs József felajánlott művei is megvásárolhatók. - Az eddig összegyűlt, mindössze nyolc van-százezer forint körüli összeg sajnos nem elegendő az egyesület terveinek megvalósításához - mondta el Sándor Zoltán, a szervezet elnöke. A SZÖFCE a teljes bevételt az „ÉRTÜNK" Szegedi Csecsemőotthoni Alapítványnak szánja, amely a gyerekeket egyhetestől hatéves korig befogadó Bölcsőde utcai gyermekotthon kis lakói számára családiasabb, színesebb, jobb környezetet szeretne biztosítani. A tíz éve létrejött alapítvány a bevételből játékokat, gyerekruhákat vásárolna, programokat szervezne a kicsiknek, akik családjuk támogatására sajnos nem számíthatnak. A szervezők továbbra is bíznak a művészetés gyermekbarát adakozók támogatásában, így a kiállítást - ami naponta 14 és 18 óra között látogatható - január közepéig meghoszszabbították. T.R. Napelem a galamboknak Ötven éve is van, hogy tudom, a galamb kiköpött technikai zseni. Tanultam az egyetemen. Autót ugyan nem javítgat, sőt tojik rá, még egy gyatra szöget se verne be a falba, de megtanították arra is, hogy az elébe ömlő csapágygolyók özönéből kikapkodja a deformáltakat. Nem nálunk, valahol Távol-Keleten. Micsoda lelemény kellett ide, hogy ezt a képességét fölfedezzék, és bele is tudják verni a csőrét, ha netán mellé kapna! Azóta, a számítógépek korában, gondolom, erre már nincsen szükség, de a képesség önmagában aranyat ér. A tájékozódni tudása is fenomenális. A postagalambé például. Elviszik ketrecestől, mondjuk, Rómába. Az egész útból nem lát semmit, térképet se adnak a kezébe, de ha kinyitják kalitkáját, huss! - és már vágtat is haza, szélsebesen hasítva a levegőeget. Amikor mi tanultunk róla, pszichológiából persze, még azt mondták, a rádióadók hullámai belekavarhatnak az útjába. Versenyben verhetetlen, legföljebb a költöző madarak közelítik meg, vagy a kutya például, de az nem röpülve közlekedik. Újságok is írták, hogy az egyiket elvitték valahová Szibéria mélységes fenekére vagy magasságos tetejére, és onnan vánszorgott haza Moszkvába. Mielőtt a nagy szovjet példa gyanúját ráteríthetnék az újságra, azt is megírta, hogy egy másikat a Genfi-tó partjára kamionnal vitte el az egyik oda költöző, összes hóbelevancával. A családbeliek ugyanazok voltak, mégse bírt ki néhány napnál többet, egyszer csak nyoma veszett. Hetek múlva jelezték az itthoniak, lefogyva, agyonfáradtan megérkezett. Megindítóan szép példák ezek, de maradjunk a galamboknál. Szégyen, nem szégyen, csak most jutott eszembe, pedig hetvenhétszer szóltam már a szegedi óhídon dévánkozó seregletről. Legtöbbször azt is hozzátettem, szorgalmasan lepotyogtatják az alattuk átjárókat. Madarászok mindenféle ötlettel előálltak már, de leginkább hagynák békésen letojogatni az emberiséget. Személyiségi jogaikban korlátoznák őket, ha ebbe is beleavatkoznának. Voltak, akik lövésekkel riogatnák, mások fogamzásgátló tablettákkal etetnék. A minap is ott kerekeztem el alattuk, akkor jutott eszembe a megváltó ötlet. Láttak már villanypásztort ? Kihúznak egy drótot, belevezetnek valami gyönge kis áramot, és a baromállatot is megtanítja, ha hozzám érsz, megcsíplek. Ilyen drótot feszítenék ki a híd két ívére, és sok bordájára, akár több példányban is, és csipkedő árammal táplálnám. Állj, ne dühöngj, emberiség! Még nem értem a végére. Nem konnektorból vezetném az áramot, mert az veszedelmeket hordozna magában, napelemet raknék föl. Azt nem tudom, menynyit, mert ide nagyobb ész kellene, mint ami nekem adatott, de szakembernek játékszer azt kikétszerkettőznie. A napelemet egyszer kell csak megvenni és fölszerelni, aztán olyan, mint a föld a teremtés tragédiájában: eljár a maga tengelyén. És most jön bele a játékba szent madarunk műszaki zsenialitása. Ha a fénylő golyóözönből ki tudta kapkodni a sérülteket, ha haza tud találni pokolegyházáról is, akkor azt is megtanulja, amit a gyönge áram diktál: ha hozzám érsz, megcsíplek! És másik helyet keres magának. Ha majd nekiveselkedik valaki, hogy ötletemet megvalósítsa, elvégre az a híd is az emberekért van, nem a galambokért, illő részesedéssel gondolhat rám. Ahogy a potyadékból is kijutott. H.D. Zöldenergia-hasznosítás: bioetanolt a benzintankba A Délmagyarország és a Délvilág ajánlásával Ellentmondásos a környezetkímélő energiahordozók hasznosításának helyzete Magyarországon. A Dél-Alföldön elsősorban a bioetanol gyártására alkalmasak a feltételek. Ahhoz azonban, hogy a befektetők foglalkozni kezdjenek vele, megfelelő jogi, pénzügyi és szabályozási környezet kell. Ennek létrejötte nem lehetetlen, amit az is bizonyít, hogy a „zöld villamos energia" területén már megtörtént a befektetőket vonzó váltás. A Dél-Alföldön a gabonából, kukoricából is előállítható bioetanolra lennének meg a feltételek Fotó: Tésik Attila A gabonából, kukoricából lepárlással előállítható bioetanolnak nagy jelentősége lehetne a benzinüzemű járművek környezetkímélő működtetésében. - Magyarországon, kiváltképp a dél-alföldi régióban a bioetanol-gyártásnak nagy jövője lehet: mint alkoholt, gabonából, kukoricából lepárlással minden mennyiségben elő lehetne állítani mondja Terbe Zoltán, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó energetikus. A dízelmotoros járművek, például kamionok, traktorok, s egyes személyautók üzemanyagaként hasznosítható biodízel előállítása repce- és napraforgóolajból történik. Magyarországon három, kulcsrakész biodízelüzem várja, hogy beindulhasson, de egyelőre nem termel: túl drága lenne az üzemanyag-előállítás. A biodízelolaj-előállításhoz hasznosítható növények, főleg a repce számára Magyarország éghajlati viszonyai nem a legkedvezőbbek; ha például kötelezővé válna tízszázalékos biodízel-bekeverés a dízelüzemanyagba, behozatalra szorulnánk biodízelből, legalábbis az első időkben - hívja föl a figyelmet a szakember. A bioetanollal mennyiségi gondok nem lennének. Am vigyázat: az etanolgyártás beindulása nem biztosítaná, hogy sokkal olcsóbb legyen az üzemanyag, főleg, ha árába beépítik a különböző adókat. Ugyanakkor egyértelműen környezet- s így egészségkímélő volna az így nyert üzemanyag. Jelenleg csak egyféle uniós pályázat vehető igénybe megújuló energiák hasznosításával kapcsolatban, ezen kis- és középvállalkozások nem is vehetnek részt. A legfőbb gond: nincs meg az a törvényi háttér, mely az említett termékek forgalmazását segítené, megszabva például, mely bioüzemanyag hány százalékban keverhető hagyományoshoz, s ha bekeverik, milyen jövedéki adó jár utánuk. E mostoha helyzet valószínűleg nem marad így időtlen időkig - bizakodik a szakember -, ahogyan a „zöld elektromos energia" előállításával kapcsolatban már létrejött a befektetőket vonzó, megfelelő jogi, pénzügyi és szabályozási környezet - ugyanígy a bioetanollal és társaival kapcsolatban is megtörténhet a váltás. „Zöld elektromos energiával" - jelenleg ez biztosítja az uniónak tett, megújuló energiaforrások előállítására vonatkozó vállalásaink legnagyobb hányadát - kifizetődő foglalkozni: kilowattóránként 23 forintért kötelező a „zöld villamos áramot" átvenniük a szolgáltatóknak, így a befektetők erre a területre összpontosítanak. A gond a környezetvédelem szempontjából: a zöld elektromos energia előállításához használt biomassza - legnagyobbrészt "fanyesedék, egyéb cellulóztartalmú anyagok - nagy részét szenes erőművekben, szén közé bekeverve égetik el, és nehezen ellenőrizhető: valóban fölhasználták-e. A megfelelő helyeken - például nem madárvonulás-útvonalban - létrehozott szélerőműveknek ehhez képest nagyon kevés a nemkívánatos mellékhatása. ECS. BIOGÁZ, A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI MELLÉKTERMÉK A biogáz is környezetkímélő energiahordozó. Fermentálással minden zöld növényből létrehozható, így a dél-alföldi régióban mint mezőgazdasági területen szintén lehet jövője. Szennyvíztisztító telepeken is létrejön energianyerésre hasznosítható mennyiségben biogáz, ami ugyancsak jövőbeli jelentőségére utal. A keletkező terméket csak tisztítás után lehet alkalmazni. XC^soÁcxaswei animációs rajzfilm KEDVEZMÉNYES KUPON! 5 Váaia ki *« mutassa be a pénztárnál! C* A MINDENKORI JEGY TLOO R\ ABABÓL A CINEMA CITY Í Y|6EDMEUY HÁLÓZATOKBAN • v A kedvezmény 1 fö reszere szól es a Csodacsibe , . bármelyik előadásán felhasználható, muár 1-ig! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedres Obasó! A megjeletiéshez a beküldő egyetertésén kirul a képen látható személy (kiskorúaknái a lőnényts képriselö) huájárulása szükséges. DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG m T\/Tí AKil / t DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T * "iVJLUUlltr