Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-31 / 26. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Fölismeri-e Mezei Richárdot? Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen ? Újságíróink mu­tatnak fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismeri ót?Mit mond önnek a portré, az arcvonások? MEZEI RICHÁRD Ezúttal a Pick Szeged csapatkapi­tányának képét mutattuk a járóke­lőknek, aki egyben városi sport­igazgató is. Bár Mezei Richárd ké­pünkön nem mezben látható, a kézilabda-rajongókat nem sikerült megtévesztenünk. Mosolygós te­kintete bizalmat gerjesztett azok­ban is, akik nem tudták kit látnak, volt, aki televíziós személyiségnek nézte a szegedi fiatalembert. Körmendi Miklós, nyug­díjas - Hát ez a kézilabdás, a sportigazga­tó... Mindjárt mondom a ne­vét is... Ricsi, de milyen Ricsi is? Nem jut eszembe... Mezei Ricsi. Nagyon frankó srác, jó kézilab­dás. Hogy aztán, hogy végzi most a dolgát, azt nem tudom. Úgy tu­dom, hosszú ideig sérült volt, és most újra játszik. Gondolom még ezt a szezont végigjátssza, de úgy hallottam utána vissza fog vonulni. Hogy milyen sportigaz­gató, arról nem tudok semmit mondani. Kovács László­né, nyugdíjas - Ismerős­nek ismerős, de nem tu­dom ki. Tévé­ben szokott szerepelni, az biztos. De az is lehet, hogy ven­déglátással foglalkozik. Nem, mégis tévés, valamiféle riporter volt az ATV-n. Vagy valamit közvetített. Valamilyen sportot. Hogy nem kommentátor, ha­nem sportoló? A szeme alapján erős egyéniségnek látszik. Ak­kor birkózó vagy bokszoló! Nem? Akkor vív. Az sem? Ak­kor focizik vagy vízilabdázik, más már nem lehet. Varga István, nyugdíjas or­vos - Ismerem, ő Mezei Ri­chárd, a Pick Szeged csapat­kapitánya. Egyébként városi sportigazgató is. Én Pick-szurkoló vagyok, még külföldre is el szoktam menni megnézni a csapatot, de szemé­lyesen még nem beszéltem vele soha. Meg vagyok elégedve a Pickkel, jobban mint a magyar válogatottal. Szerintem idén biz­tos, hogy bajnoki aranyat szer­zünk, mert a fő ellenfél, a Veszp­rém meggyengült az utóbbi idő­ben. Kopasz Ildikó, titkárnő - Fogalmam sincs, ki ő. Poh­tikus vagy vala­mi önkor­mányzati em­ber? Lehet, hogy üzemeltet. Ha nem, akkor sporttal kapcsolatos a tevékenysé­ge, mondjuk egy klub vezetője. Nem klubvezető, de sportoló? Ak­kor kézilabdás. A Pick Szeged játé­kosa lehet. A vonásai alapján 30 körüli családos ember, szimpatikus benyomást kelt. Valószínűleg elég magas. Biztosan kedves is, könnyű lehet vele kijönni, de azért el tu­dom képzelni, hogy egy sikertelen meccs után ordítozik az öltözőben. Podmaniczkyék Miraqja és a Bor-csapatról szóló alkotás is versenyez Szegediek a filmszemlén Összesen 103 alkotás indul a ma kezdődő és február 7-éig tartó 37. Magyar Filmszemle versenyprogramjában. Szegedről Podma­niczky Szilárdék Miraqja és Kiss Róbert két dokumentumfilmje is részt vesz a viadalon. Lapunk munkatársa, Podmaniczky Szilárd író többszörösen is érdekelt a ma induló 37. Magyar Filmszemlén. Az Észak, északkal és a közönségdíjas Szezonnal az elmúlt években már szerepelt a filmszakma legrangosabb ha­zai fesztiválján, idén a Bollók Csaba rendezte Miraq forgatókönyvíró-dramaturgja volt. ­Ez a film egy különleges, izgalmas történet, amely az idővel foglalkozik. A mindennapok­ban nem érzékeljük, hogy mennyire véges az időnk. Mennyire lehetetlenség, hogy az idő­ből - ami telik velünk, és amit állandó jelen­nek érzünk - képezzük a múltat és megyünk a jövőbe. Ezt a bonyolult absztrakciós problé­mát egy könnyed sztorival próbáljuk meg ér­zékeltetni. A film története az egyik, a fősze­replője pedig a másik időirányban halad, amiből rengeteg konfliktus adódik. Ezen a nagyjátékfilmen már erősen lehet érezni, hogy dolgoztam a szövegén. Gyönyörűek a képei, izgalmas a zenéje, kicsit Dávid Lynch világához hasonlít - mondja Podmaniczky Szilárd, akit nemrégiben beválasztottak a Magyar Mozgókép Alapítvány kuratóriumá­ba, a filmszemlén pedig a kísérleti és kisjá­tékfilmes kategória egyik zsűritagja is lesz. Kiss Róbert filmrendező, aki 1987-ig az MTV szegedi körzeti stúdiójának vezető ope­ratőre volt, két filmjével is szerepel a szem­lén. A tudományos-ismeretterjesztő filmek kategóriájában versenyző Szegedi lézeresek Bor Zsolt és Szabó Gábor akadémikust és munkatársaikat mutatja be. A filmből meg­tudhatja a néző, hogy a szemműtéttől a pik­kelysömör, a szénanátha és a gyulladásos bőrbetegségek kezelésén át a gazdaságos, fo­tolitográfiás chipkészítésig mi mindenre használhatók azok a lézerek, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvan­tumelektronika Tanszékén működő lézerfizi­kai kutatócsoport más tanszékekkel és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetével együtt kifejlesztett. A riportfilm nagyszerűen bemutatja, hogyan tudott - Szent-Györgyi Albert laboratóriumának szomszédságában ­egy jól működő kutatóközösség egymást se­gítve a mostoha körülmények között is világ­raszóló eredményeket elérni. (A filmet febru­ár 16-án a szegedi Belvárosi mozi Balázs Béla Termében is levetítik.) Kiss Róbert másik versenyfilmje, a Két fil­lér - hét krajcár a dokumentumfilm kategó­riában szerepel. Táncsics-díjas szegedi újság­író kollégánk, Tanács István a riportere és dramaturgja, és egy kiskunhalasi nagy küz­dőről, Tóth Istvánnérói szól, aki azokon a szegényeken - magyarokon és romákon ­szeretne segíteni, akik hitelképtelenek, ezért képtelenek az otthonteremtésre. HOLLÓSI ZSOLT Módszertani központ a művészmoziban Az országban elsőként a szegedi művészmozihan hoznak létre módszertani központot a moz­gókép és médiaismeret tantárgy oktatására. A szegedi Grand Cafét működ­tető Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány az elmúlt négy év­ben 120 órás tanfolyamokon ké­szítette föl a tanárokat a mozgó­kép és médiaismeret tantárgy oktatására - az általános és kö­zépiskolákban ugyanis kötelező a szaktárgy tanítása. A pedagó­gusok többsége azonban nem rendelkezik azzal a módszertani ismerettel, ami a hatékony ok­tatást biztosíthatná. A Grand Caféban így - az országban első­ként és egyedülálló kezdemé­nyezésként - rendszeresen mű­ködő regionális szakmódszerta­ni központot hoznak létre, ami ingyenes továbbképzést kínál a pedagógusoknak. A szombaton induló, háromhetenként tartott kurzuson a tantárgyat régóta oktató tanárok, illetve egy-egy téma legkiválóbb szakembere lesz a vendégelőadó. Erdélyi Esz­ter, a szegedi Deák Ferenc Gim­názium tanára és a kurzus egyik oktatója elmondta: szeretné, ha az előadások után ötletbörze alakulna ki, ahol a résztvevők gyakorlatias megoldások és óra­tervek bemutatásával segítenék egymás munkáját. T.R. A negyedik diplomáját szerzi meg az egykori JATE-s A világjáró Anger Velencéből érkezett Negyedik diplomájának megszerzésére készül a velencei egye­temen Anger Ferenc, aki zenés színházi rendező szeretne lenni. A földrajztanárként indult szegcdi fiatalember szerint Velence va­lójában a világ legelhagyatottabb városa, melyben érdemes letérni a szokásos turistautakról. Kalandos életút áll a szegedi Anger Ferenc mögött: először földrajz szakon végzett a JATE-n, mellette a Vaszy Viktor Kórusban és a szín­házi karban énekelt, a konzervatóriumban pedig Busa Tamástól ta­nult. Földrajzot csak két hónapig tanított egy budai középiskolában, de abbahagyta, amikor sikerült bekerülnie az Operaház kórusába. Onnan vették fel a színművészeti egyetemre, ahol tavaly diplomázott színháztudományi szakon. Zenés színházi rendező szeretne lenni, ezért jelentkezett a velencei egyetemre, ahol Walter Lemoli, a parmai színház igazgatója, a torinói teátrum művészeti vezetője lett az osz­tályfőnöke, akit elsősorban zenés műfajok specialistájának tartanak. Míg a budapesti képzésből hiányzott a gyakorlat, Velencében az elmé­leti tárgyakat délelőtt együtt tanulják a díszlet- és jelmeztervezőkkel, délután pedig rendezési gyakorlaton vehetnek részt. Félévi vizsgájuk­hoz például Parmából és a milánói Teatro Piccolóból kaptak színésze­ket. - Lokálpatriótaként Balázs Béla művét, A kékszakállú herceg vá­rát választottam, ami a Bartók-muzsika nélkül is izgalmas. Magam készítettem el a fordítását, nagy sikert aratott a produkció - meséli Anger Ferenc, aki szerint az emberek nem is gondolnák, hogy Velence valójában a világ legelhagyatottabb, legmagányosabb, legkényelmet­lenebb, ugyanakkor legcsaládiasabb városa. Mivel nagyon drága a szállás, a reggelente beözönlő turistasereg 95 százaléka estig elhagyja a várost, amely szinte elnéptelenedik. A mindent túlélő velenceiek ügyesen alkalmazkodtak a rohamhoz, három párhuzamos utcába te­relték a turistákat. Azon túl egy egészen más világ tárul fel, ahol a ve­lenceiek élik a hétköznapi életüket. Annak, aki elvetődik a lagúnák városába, érdemes letérnie a turistautakról, ajánlja Anger Ferenc, mert fantasztikus dolgokra lehet bukkanni. H. ZS. AZ ÁLRUHÁS KERTESZLANY Mozart a bajor udvar felkérésére írta Az álruhás kertészlány című operáját, amit 1775. január 13-án mutattak be. Mozart születésének 250. évfordu­lóján ma este 6 órától a zeneművészeti kar koncerttermében először hall­hatja a szegedi közönség a darabot, amelynek főbb szerepeit Rácz Rita, Bende Zsuzsanna, Plskolti László, Szabó Olga és Ducza Nóra énekli zongo­rakísérettel. A rendező: Anger Ferenc Anger Ferenc Velencéből jött haza, hogy a jubileumra megrendez­ze a Mozart-operát DM/DV-fotó Kolovratnik Krisztián és Rostás Vilma Podmaniczky Szilárdék filmjében, a Miraqban Fotó: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents