Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-27 / 23. szám

PÉNTEK, 2006. JANUÁR 27. • HIRDETÉS« 7 Az internet Szeged idegenforgalmának is jót tesz Hódít már a drótturizmus is Ma már majdnem minden szegedi szállás és vendéglátóhely fenn van az interneten. A világhálón percek alatt találhatunk az ország bármely részén szobát, ám azt a legtöbb helyen még csak telefonon foglalhatjuk le. Magyarországon rohamosan fej­lődik az ekereskedelem turiszti­kai ágazata, az on-line turizmus. Egy országos felmérés szerint a hazai szálláshelyek 80 százaléka már 2002-ben rendelkezett saját honlappal. Mára kirándulásai­kat, utazásaikat sokan ezen a ké­nyelmes módon szervezik meg. Aki ezzel a céllal böngészi a vi­lághálót, könnyen zavarba eshet a turisztikai témájú oldalak túl- • kínálatától. Legjobb, ha a külön­böző linkgyűjtemények alapján kezdjük el a keresést, ahol a tu­rizmus, belföldi utazás kulcssza­vakkal érdemes próbálkozni. Csongrád megye turisztikai in­formációihoz is inkább morzsán­ként juthatunk hozzá különféle webhelyeken, ezek sincsenek egy „tuti" helyre összegyűjtve. A Csongrád Megyei Önkormány­zat honlapján ugyan értékes tu­risztikai információkat találunk, de a teljességtől ez a gyűjtemény messze áll, inkább kedvcsináló, mint praktikus adatok tárháza. Meglehetősen korszerűtlen for­mában és dizájnnal tálalja ide­genforgalmi információit a www.szegedvaros.hu, pedig tar­LEVELE20S HALLGATOK SZALLÁSA Brindza Vilmos, egy szegedi ven­dégház tulajdonosa úgy látja, ha­tékonyak a világhálón elhelyezett hirdetései. - Ha nem lenne az in­ternet, már kulcsra zárhattam vol­na az ajtót - mondta Brindza Vil­mos, aki vendégeinek 90 százalé­kát on-line hirdetéseinek köszön­heti. Szálláshelye egy-két éve több weboldalon Is elérhető, azóta kö­rülbelül 40 százalékkal nőtt a for­galma. - Általában levelezős hall­gatók szállnak meg nálam, igazi turisták csak nagyon ritkán, de ezzel Szegeden sokan vannak így - sajnálkozott a vendégház tulaj­donosa. Ő úgy látja, érdemes fel­mérni, hogy a vendégek hol talál­tak a címére, mert nem mindegy, kinek fizeti ki egy internetes hir­detés akár évi 20-25 ezer forintra rúgó költségét. ERINTHET0 INFÓK A város bemutatását, a gyors tájékozódást hivatott segíteni az a pályázat, amelynek keretében a Tour­inform májusig érintőképer­nyős információs rendszere­ket állít fel Szeged több pontján. Az egyszerűen ke­zelhető gépeket tavasszal az autóbusz-pályaudvaron, a Kárász utcán, a passzázson, a TIK-ben és a Tourin­form-irodában helyezik majd el, és amint kész lesz a nagyállomás, oda is telepí­tenek egyet. talmilag sok érdekességgel szol­gálhat azoknak, akiket nem ri­aszt vissza a csomagolás. Az adatok minél teljesebb körű összegyűjtésével elsősorban a tu­risztikai cégek próbálkoznak. - A Magyar Turizmus Rt. honlapján, a www.itthon.hu-n minden sze­gedi kereskedelmi szálláshely el­érhetősége szerepel, és a vendég­látóhelyek, éttermek listája is csaknem teljes, csak néhány kocsma képez kivételt - mondta Ács Szilvia, a szegedi Tourinform irodavezetője. Az internet turisz­tikai használata a szakember szerint is egyre népszerűbb, de emellett nem szabad elhanyagol­ni a prospektusok és az egyre lá­togatottabb belföldi utazási kiál­lítások jelentőségét sem. Hazánkban az internet és a tu­risztika kapcsolata egyelőre még nagyrészt az információgyűjtés­ben merül ki. Ritka, hogy a hálón le is foglalhatjuk éttermi asztalun­kat vagy szállásunkat. Az egyik legnagyobb magyar utazási olda­lon szereplő 25 szegedi szálloda közül például csak ötnek a neve mellett lehet az on-line foglalás gombjára kattintani. A többieknél továbbra is a technika telefon ne­vű vívmányát kell felemelnünk. F.G. Fiatalok és a helyi sajtó A szegedi Kárász Közhasznú Egyesület a Dél-alföldi Regionális Ifjúsá­gi Szolgáltató Irodával és a Szegedi Ifjúsági Házzal együttműködve Fi­atalok és a helyi sajtó címmel konferenciát szervez február l-jén Sze­geden. A rendezvény alkalmat teremt a dél-alföldi régióban megjele­nő helyi és regionális sajtótermékek képviselőinek arra, hogy tevé­kenységükbe bevonják a közép- és felsőfokú iskolák tanulóit. Az ese­ményre a közéleti szerepvállalás iránt érdeklődő fiatalokat várják. Je­lentkezni január 30-áig a karaszegyesulet@vipmail.hu címen lehet. Karakterének eredetije „Imje", a falu bolondja Az Üvegtigris Sanyija, Ottó Az Üvegtigrisben Sanyi szere­pét játssza, a filmet azonban egyelőre nem látta. Színész lé­tére nem szereti önmagát vi­szontlátni a vásznon, a vígjáték élvezetében pedig a forgatás em­lékei gátolják. Horváth Lajos Ottóval Szegeden arról is be­szélgettünk: Sanyi eredetije „Imje". - A szereplők ugyanazok, de az ön karaktere hangsúlyosabb az Üvegtigris második részében, mint az elsőben. Mi ennek az oka? - Azért nem tudok erre a kér­désre válaszolni, mert még nem láttam a filmet. Van, aki látta és tőle tudom, hogy az én karakterem többet van jelen, de hogy ez mit jelent pontosan sú­lyában, helyzetében, azt még nem tudom. Én egyelőre nem mertem megnézni a filmet. Ké­sőbb, amikor egy kicsit távo­labb lesz tőlem a forgatás, meg­nézem." Addig gyűjtök egy kis bátorságot. - Miért van szükség bátorság­ra? - Egyrészt mert nem szere­tem magamat nézni, másrészt pedig mert még nagyon sok mindenre emlékszem a forga­tásból. Nem a filmet látnám, hanem a forgatást, és az két különböző dolog. Majd amikor leülepednek az emlékek, akkor tudom a filmet, és benne ma­gamat nézni. - Milyen emlékek gátolják a befogadást? - Nem feltétlenül nagy szto­rik. Inkább arra gondolok, hogy látok egy snittet és tudom, hogy ott akkor milyen szag volt, hogy ki beszélt hozzám, nagyjából emlékszem, hogy mi­ről. És ha csak semmiségekről volt is szó, zavar abban, hogy a filmre figyeljek. Nemrég néz­tem meg a Videó Bluest, amit körülbelül 15 évvel ezelőtt csi­náltam. Most kivettem kazet­tán és most már sokkal-sokkal kevesebb emlék jutott eszembe Horváth Lajos Ottó egyelőre bátorságot gyűjt, hogy megnézze az Üvegtigris 2-t Fotó: Frank Yvette egy-egy snittről ezért jobban tudtam nézni a filmet. Tehát a Videó Bluesról most tudnék be­szélgetni. - Színész létére nem szereti önmagát nézni ? - Sokan vannak ezzel így. Él bennem egy kép arról, hogy mi­lyen vagyok és más képet látok viszont a vásznon. - Az Üvegtigrisben játszott szerepét, Sanyit, kedveli? - Szeretem, mert gyerekkori emlékem. Közel áll a szívemhez, ezért nem kellett vele sokat küszködnöm. Szerethető, ezért a nézők is kedvelik. Sanyi gyerek­korom „Imjéje". Balatonaligán élt és dolgozott. Nagy vitalitású fickó volt, a falu bolondja, föl is­mertük, beszéltünk vele szinte naponta. Aztán elkerült a falu­ból, azóta nem tudom, mi van vele. - Az első rész után gyakran előfordult, hogy filmbeli szere­pére utalva ön után kiabálták, hogy „ki a király, Sanyi?" - Nem, mert nem ismernek meg az emberek. Ha nincs eléjük téve, hogy na ez az a fickó az Üvegtigrisből, akkor elmennek mellettem az utcán. - Ez jó vagy rossz ? - Jó, mert el tudok tűnni. Nem mindig lenne rá szükségem, hogy utánam kiabáljanak, még akkor sem, ha szeretettel tennék. GONDA ZSUZSANNA Újszerű előadásaival hódít a bábszínház Három dél-alföldi megyéből járnak a sze­gedi bábszínházba, mely az idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. Kö­vér László igazgató szerint a teátrumnak nem versenytársa a tévé. Már a harmadik ovis csoport érkezett a mi­nap a Tisza Lajos körúti bábszínházba a Va­rázsecset című előadásra. A hangos gyerekse­reg a százhúsz fős nézőtérre vonult, ami szin­te teljesen megtelt. Kis idővel kihunytak a fé­nyek, és minden szempár a színpadra szege­ződött - ahol kezdetét vette a paraván nélkü­li, nyitott előadás. A látványos, zenés darab ­amelyben jelmezes színészek is szerepelnek - egy kínai kisfiú kalandjait mesélte el, aki egy csodaecsettel életre keltette, amit meg­festett. A kicsik a veszélyes helyzetekben lát­hatóan nagyon szorítottak a hősnek, máskor pedig nagyokat kacagtak, és kommentálták a történteket. Kövér László, a bábszínház igazgatója az elő­adás után elmondta: a főleg négy és tíz év közti közönség ma már ötven kilométeres körzetből érkezik az édesapja nevét viselő teátrumba. A vasárnapi előadásokon előfordul, hogy több a szülő, mint gyermek. Tavaly tizenhétezren látták a bábszínház százhetven előadását. Az igazgató nem tartja konkurenciának a számítógépes játékokat, a tévét és a mozit. Szerinte a bábszínház nagyobb, gazdagabb él­ményt nyújt a gyermekeknek. A kor elvárá­saihoz úgy próbálnak idomulni, hogy az elő­adások látványvilágát projektoros kivetítő­vel, fényekkel és színészekkel pörgetik fel. T. R. Szatmári Sándor lézerfizikus Szent-Györgyi Albert-díjat kapott Modern kutatólaboratóriumot hozott létre Szatmári Sándor kiváló szellemi műhelyt hozott létre Fotó: Gyenes Kálmán A magyar kultúra napján Szatmári Sándor lé­zerfizikus Szent-Györgyi Albert-díjat vett át az oktatási minisztertől. A szegedi egyetemen a professzor olyan szellemi műhelyt alakított ki, melynek munkáját nemzetközileg is elismerik. Szatmári Sándor lézerfizikus 1980-ban kitünteté­ses oklevéllel végzett a |ATL fizikus szakán. Pálya­futásának első tíz évében egy németországi kutató­intézetben tevékenykedett. Itt a kedvező lehetősé­gek folytán gyorsan tudott előre haladni kutatási területén, a nagyintenzitású ultraibolya lézerek vizsgálatában. - Kinti kutatásaim során Fritz Peter Scháfer professzorral, a festéklézerek felfedezőjével dolgoztam együtt. Tőle nem csupán szakmai iránymutatást kaptam, de egy olyan hozzáállást is, hogy a tudományt szerényen, magáért a tudomá­nyért kell művelni - mondta Szatmári professzor, aki már a kint tartózkodása alatt nagydoktori foko­zatot ért el. Máig arra a legbüszkébb, hogy a magas tudományos rangot ilyen fiatalon, 34 évesen már magáénak tudhatta. Hazatérve a Kísérleti Fizika Tanszék címzetes egyetemi tanárává, 1994-től tanszékvezetőjévé nevezték ki. - Érdekes volt diákként kikerülni a szegedi-egyetemről és tanszékvezetőként vissza­kerülni ide, ahol korábbi tanáraim munkatársa­immá váltak. Németországi tapasztalatait felhasználva kezdte el felépíteni a Kísérleti Fizikai Tanszék új, modern la­boratóriumát. A göttingeni labor sokat segített az eszközpark megalapozásában, sok forráshoz pedig pályázati úton jutottak hozzá. Szatmári professzor mindig arra törekedett, hogy a laboratórium műkö­dése önfenntartó legyen. Ezért az alapkutatási ered­ményeket a gyakorlatba áthelyezve olyan lézeres be­rendezéseket fejlesztenek itt ki, amelyeket „termék­ként" tudnak értékesíteni. Szatmári Sándor a kuta­táshoz elengedhetetlen infrastruktúra megteremté­se mellett speciális, nemzetközileg elfogadott tudo­mányos témájában Szegeden iskolát teremtett. - Nagyon örülök, ha a társadalom, a külvilág az én őszinte lelkesedéssel végzett tevékenységemre ily módon reagál - mondta a Szatmári Sándor a Szent-Györgyi Albert-díjjal kapcsolatban. - Ez a ki­tüntetés arra sarkall, hogy még odaadóbban végez­zem a munkámat. A professzor hobbijainak egy része is a techniká­hoz kötődik: szabadidejében saját szerelőműhelyé­ben motorokat tuningol, de ha teheti, evezős vagy motorcsónakjával szívesen nekivág a Tiszának is. FAZEKAS GÁBOR mmmm

Next

/
Thumbnails
Contents