Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-26 / 22. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 26. • AKTUÁLIS« 3 Gazdasági szabálytalanságokról tárgyal ma a megyei közgyűlés Fegyelmi Borzi Mártának A szentesi kórházban nemcsak a betegeket, hanem az intézményt is átvilágítják Tésik Attila illusztrációja Fegyelmi eljárást kezdeményez a szentesi kórház főigazgatója, dr. Borzi Márta ellen Frank József, a megyei önkormányzat elnöke: erről ma rendkívüli ülésen dönt a megyei közgyűlés. Határozni kell arról is, hogy kinevezzenek-e biztost a kórház élére. Az ok: az önkormányzat belső ellenőrei vizsgálódtak, pénzügyi szabálytalanságokat találtak, és csak egy fegyelmi eljárás során derülhet ki, ezek milyen súlyúak. Arról, hogy pontosan mi derült ki eddig, egyelőre senki sem nyilatkozik. A szentesi kórház főigazgatója elleni fegyelmi indítványról is tárgyal a megyei közgyűlés mai, rendkívüli ülésén. Az egészségügyi bizottság MSZP-s elnöke, Simicz József megkeresésünkre megerősítette a hírt, miszerint a fegyelmi eljárást Frank József, a megyei közgyűlés elnöke javasolja elindítani a szentesi kórház főigazgatója ellen. Teszi ezt a megyei önkormányzat belső ellenőri vizsgálatának megállapításai alapján. Van olyan javaslat is, amely önkormányzati biztos kinevezéséről szól. Hogy megteszik-e ezt a lépést, a fegyelmi A LELKIISMERETÜK SZERINT DÖNTENEK? Megkérdezte lapunk a szakbizottság két alelnökét, a kormánypárti Móra Józsefet és az ellenzéki Murányi Lászlót. Mindketten azzal hárították el érdeklődésünket, hogy részleteiben nem ismerik az ügyet, és a bizottsági ülésen megfogadták: nem nyilatkoznak. Baláspiri Csabának az MSZP-n belüli állítólagos belharcról kifejtett véleményével kapcsolatban Simicz József úgy vélekedett: neki nincs tudomása arról, hogy nem egyformán ítélnék meg a kórházigazgató személyét. Ha a szakértők a vizsgálat során kifogást találtak a kórház ügyeivel kapcsolatban, annak a végére kell járni. Azután pedig mindenki a lelkiismerete szerint dönt. vizsgálat befejeztével derülhet ki. Simicz nem cáfolta, hogy a belső ellenőrök gazdasági szabálytalanságokra bukkantak, de hogy pontosan mire, arról nem nyilatkozott. Később Frank József elnök kiadott egy sajtóközleményt, amely arról szólt, csak egy fegyelmi vizsgálat tisztázhatja, milyen súlyúak azok a szabálytalanságok, amelyeket az ellenőrök találtak, s valóban szabálytalanságok-e. S bár szerepel a napirenden önkormányzati biztos kinevezése is, nem valószínű, hogy erre szükség lesz. Baláspiri Csaba, a polgári frakció vezetője, az egészségügyi bizottság tagja az indítványt nem kívánta lapunknak minősíteni. Emlékeztetett viszont arra: annak idején Borzi Márta főigazgatói kinevezését nem támogatták a jobboldali képviselők. Ennek ellenére furcsának találják, ami most a szentesi kórháznál történik. Baláspiri úgy fogalmazott: számokkal dobálóznak a megye vezetői az egészségügyi intézmény hiányáról, s az előterjesztésekből nem derül ki, hogy miért akarnak fegyelmi eljárást indítani és csődbiztost kinevezni. A frakcióvezető az MSZP belharcának nevezte a helyzetet olyan összefüggésben, hogy a szocialista párti képviselők egy része a főigazgató mellett van, a többieknél pedig elveszítette a bizalmat. Baláspiri szerint e belharcnak a szentesi kórház lehet a szenvedő alanya. Azt is elmondta: ha bármilyen eljárást folytatnak az intézményben, annak a nyilvánosság előtt kell történnie. Részt vett az egészségügyi bizottság legutóbbi rendkívüli, zárt ülésén Farkas Sándor szentesi képviselő is. Lapunkat úgy tájékoztatta, hogy komoly anyagi gondokat tártak fel a kórházban a belső ellenőrzés során. Véleménye szerint ez nem következhetett volna be, ha az intézményt fenntartó megyei önkormányzat a főigazgató kinevezése óta odafigyelt volna a kórház ügyeire. Az előterjesztésben szereplő önkormányzati biztos esetleges kinevezésével kapcsolatban azt mondta Farkas Sándor: az intézmény sorsát hosszú távra kell biztosítani. Ezért olyan megoldást nem támogat, hogy a kórház és a betegek vesztesei legyenek az ügynek. Hozzátette azt is: szerinte a megyei vezetés alkalmatlan a helyzet kezelésére. Lapunk megkérdezte a szabadságon lévő Borzi Márta főigazgatót, tud-e arról, hogy a megyei közgyűlés elnöke fegyelmi eljárást kezdeményez ellene. Azt válaszolta: nem tud erről, őt nem értesítették. Mindenesetre ott lesz ma a megyei közgyűlésen. BALÁZSI IRÉN Léket vágni FARKAS CSABA Tél van, és csak hízik a jég. Előkerülnek ilyenkor a fejszék, elő a létra, amely, szerencsés esetben, alkalmas lehet arra. hogy megkapaszkodjon benne az esetleg jég alá került lékvágó. Még egy bot is megteszi, amit keresztbe fektethet a lékbe szakadt a jégen; még egy kötél is-ha tartozik hozzá egy parton maradt ember, aki kihúzhatja a szerencsétlenül jártat a szárazra. Az említettek nélkül semmiféle jégre semmiféleképpen rámerészkedni nem szabad; ez egyébként a legtöbb helyen kifejezetten tilos is. Korcsolyázni jégpályára tessék menni, ne befagyott tóra! Ha gyerekkorunkból csalókán, netán szép emlékeink lennének befagyott vizekkel kapcsolatban - csak úgy hajlott alattunk az alig pár centis jég -, ne feledjük: azóta felnőttünk immár, elnehezült, puhány egyének vagyunk. Télikabátban úgy süllyednénk a mélybe, mint a kő. Ha mégsem nyelne el a víz, bádogemberként zörgő-fagyott ruházatban hazavonulni sem egy élmény. Mintha légmentesen záródó vasfedél borulna a világra, és a vasfedél alatt napról napra kevesebb lenne a levegő - ilyen a halak világa télen, miután a tavak befagytak. Hogy mennyire ilyen, sokszor csak azok a halpusztulások mutatják, amelyekről menetrendszerűen tudomást szerzünk tél végi olvadás idején: az országnak hol erről, hol arról a területéről jön a hír, hogy elhullt a jég alatt sok mázsa hal. A rengeteg hal kínhalála azért is elszomorító, mert ez többnyire megelőzhető lett volna (ha csak nem marad sokáig olyan vékony a jég, hogy nem lehet rámenni). Csongrád megyében ilyen szempontból jó a helyzet, a téli lékvágás nem is marad el. A vízkezelők óriási értéket óvnak meg télről télre - tógazdasági halász számára a tél ugyanolyan munkás, mint a nyár. Bár volna víz, ahol léket vághatnék! Megtalálták a Tas-domborművet Pusztaszeren találták meg tegnap a rendőrök az ellopott Tas-domborművet. A rendőrfőkapitány ezért visszavonta a félmillió forintos nyomravezetői díjat, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója és a pusztaszeri polgármester viszont továbbra is kifizetné a 100 ezer forintot annak, aki segít kézre keríteni a tolvajt. Lakossági bejelentés alapján találták meg a rendőrök tegnap Pusztaszeren az ellopott Tas-domborművet. A műkincset egy út mellé helyezték el. Névtelenséget kérő informátorunk szerint a tettes azért rakta a domborművet látható helyre, hogy az visszakerüljön eredeti helyére vélhetően megijedt a kitűzött nyomravezetői díj, valamint a nagy sajtóvisszhang hallatán. Mivel a dombormű előkerült, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleményben tudatta, hogy a megyei rendőrfőkapitány visszavonta a félmillió forintos nyomravezetői díjat. Ezzel szemben Kertész László, a pusztaszeri polgármester, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Kállay György lapunknak úgy nyilatkozott: ők továbbra is szívesen kifizetnék az együttesen felajánlott 100 ezer forintos díjat annak, aki segíti a rendőrséget, hogy megtalálják a tettest. Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának vezetője a rendőrökkel szinte egy időben ért tegnap a helyszínre. Kézbe ugyan nem tudta venni a domborművet, de viszonylag közelről úgy látta: nincs rajta sérülés. A domborművet a rendőrség lefoglalta, de később természetesen vissza kerül az emlékműre. Tajti László hozzátette: azt a két másik domborművet, amit a tettes megrongált, de nem tudott lefeszíteni, helyreállítják. Ennek módjáról még nem döntöttek, ám szóba került az újraöntés is. Azt egyelőre nem tudják, hogy megvannak-e még az 1900-ban az emlékműre felhelyezett domborművek öntőmintái. A rendőrség a tettest továbbra is keresi. NYEMCSOK ÉVA Éjszaka is nyitva a vasúti várók A hideg idő miatt Szegeden is nyitva maradnak éjszakára a vasúti várótermek. A fűtött várakozóhelyiségek elsősorban az utasok kényelmét hivatottak szolgálni, de ezekben a napokban, amig az időjárás nem változik, a hajléktalanok is ott maradhatnak éjszakára - derült ki a MAV Zrt. közleményéből. Az utasbiztonság érdekében ugyanakkor a Vasútőr Kft. munkatársai fokozottan ellenőrzik a termeket. Díszkard Tóth Lászlónak Tóth László ezredest, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ vezetőjét tegnap 50. születésnapja alkalmából fogadta Juhász Ferenc honvédéi mi miniszter, és a haza szolgálatában végzett munkájának elismeréseképpen díszkar dot adott át neki. A jég alatt húzzák a hálót a Fehér-tavon Befagyott a Fehér-tó, megkezdődött a lékvágások időszaka és nem is igen marad abba, darab ideig. A lékeket ugyanis nem elég kivágni, folyamatosan nyitva is kell őket tartani, hogy odalenn, a vízben ne fogyjon el az oxigén, biztonságban áttelelhessen a százmillió forint értékű hal, ne következzék be halpusztulás. És a jég alatti halászat sem szünetel. Jégbe dermedt a Fehér-tó. Napról napra hízik a jég, már eléri a tizenkét centit, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy rámenjen a robbanómotoros körfűrésszel fölszerelt jégvágó brigád. Fejsze, lapát, körfűrész Ilyenkor még csak a zsilipek partról fejszével, lapáttal elérhető helyen nyitnak lékeket s tartják azokat jégmentesen a halászok. Tizenöt-húsz méter hoszszú, másfél méter széles csíkokban vágja-szeleteli-távolítja el a jeget a tófelszínről a csapat. A jég alól kibuggyan a szürkés víz. A halgazdaságában télen sem szünetel a munka Fotó: Karnok Csaba - Bár a halak télen kevesebb oxigént fogyasztanak, mint nyáron, ha az elhasznált oxigént nem pótolnánk, tömeges halpusztulás következne be hívja föl a lékvágás, mint legfontosabb téli munka jelentőségére a figyelmet Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Nyolcvan-százmillió forint értékű hal várja a tavaszt a tórendszer különféle tavaiban, ez legalább nyolcszáz tonnát jelent. Nyarat álmodó halak A pontyok nagy csapatokban, a vízfenékre „ülve", vagy fölötte lebegve álmodják vissza a nyarat, a tavak legmélyebb részén, a harcsák egymás hegyén-hátán alusznak, a busák lelassultan köröznek a tóban, egy-egy apró úszómozdulattal métereket siklanak, nagyon-nagyon lassan, szemben a vízáramlással. - A folyamatos vízcsere fontos, különösen, amíg csak a zsilipek környékén lehet lékelni - halljuk az ügyvezető igazgatótól. A víz a csatornán jön a Tiszából, s szintén a Tiszába távozik. Még inkább megnövekszik fontossága, ha a jeget hó is takarja: ilyenkor sötétbe borul a víz alatti világ, az apró, lebegő algák milliárdjai beszüntetik az oxigéntermelést, oxigénfogyasztóvá lépnek elő, és ilyenkor még gyorsabban csökken a vízben az oldott oxigén mennyisége. A lékvágáson túlmenően hosszú, hómentes sávokat, udvarokat söpörnek a halászok a tó jegén. Télen is halásznak Nemcsak a lékvágás megy télen - ahogyan gondolná az ember -, hanem a jég alatti halászat is folyamatos. A szegedi halászcsárdákban télen is friss halból főzik a halászlét. Lehet mínusz akárhány fok, amennyi hal kell a halászcsárdák, a nagyáruházak, annyit a halászok nap mint nap előteremtenek a víz alól. Hogyan? A telelők - téglalap alakú, kisebb tavak - szélén körbevágják a jeget, a tó egyik végén vízbe eresztik a hálót a vágott résen. A beöblösödő hálófal átéri a tavat teljes szélességében, s a halászok mindkét parton elindulnak vele a tó másik végébe. Ott az előzetesen vágott, néhány négyzetméteres területen az öszszegyűlt halak közül szákkal kiemelnek annyit, amennyire szükség van - a többi pedig elúszhat. F.CS.