Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-25 / 21. szám

SZERDA, 2006. JANUÁR 25. * A K T U Á L I S * 3 Orbán Viktor a fábiánsebestyéni Németh Sándor portáján vett részt disznóvágáson. A vendéglátókkal koccint a pártelnök Fotó: MTI/Németh György Ha nem lesz kormányváltás, tönkremennek a kertészetek mondta Orbán Viktor a szentesi sportcsarnokban tegnap délután tartott fórumon. A Fidesz elnöke feltette a kérdést: miért engedjük, hogy a külföldi cégek a saját hazánkban sarcoljanak meg bennünket? Tapssal és zászlók lengetésével fogadta a szentesi sportcsarnokban tegnap délután az Évértékelő beszélgetések című interaktív fórum közönsége Orbán Viktort, aki az alföldi települések közül a Kurca-parti városba látogatott el. Azt mondta, az árakról, a megélhetésről és a biztonságról akar értekezni, mivel az elmúlt időszakban növekvő bizonytalanságot tapasztalt a szentesiek körében. Ez azzal függ össze, hogy az uniós csatlakozás kapcsán arról beszéltek nekik az agrárminiszterek, hogy a fóliasátrakban, üvegházakban dolgozó gazdáknak jó kilátásaik lesznek. A valóság ellenben az, hogy - mint fogalmazott - térdre esett ez az ágazat. Hozzátette: ha nem lesz kormányváltás, tönkre is mennek a kertészkedők. FABIANI DISZNÓVÁGÁS Korán ébresztette Orbán Viktort tegnap reggel a házigazdája, Farkas Sándor szentesi országgyűlési képviselő. Fábiánsebestyénbe mentek Németh Sándorékhoz, ahol egy 170 kiló körüli disznót vágtak. Orbán porzsolt, ám más munkát is vállalt. Farkas Sándor szerint látszott rajta, hogy nem először tett ilyet, mert „jól állt a kezében a kés". Orbán Viktor azt említette a helyszínnel kapcsolatban: ő úgy tudja, hogy a disznók nincsenek biztonságban Szentesen, és ezért gondolta, inkább Fábiánsebestyénbe megy. A pártelnök nem magyarázta meg, hogy ezzel mire célzott. Jelenleg 400 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, és további 300 ezernek hébe-hóba van munkája. Orbán Viktor úgy mondta, hogy ez két megye teljes lakosságát teszi ki, és a munkanélküliek 220 milliárd forintba kerültek az országnak. A megoldást az jelentené, ha 10 százalékkal csökkentenék a tb-járulékot, ezzel 200 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Ha a kisvállalkozásokat támogatnák, s mindegyik csak egy új dolgozót venne fel, akkor további 600 ezer személynek lenne megélhetése. Az alacsony jövedelmek és magas árak, rezsiköltségek kapcsán azt kérdezte Orbán Viktor: miért engedjük, hogy a külföldi cégek a saját hazánkban sarcoljanak meg bennünket? A 14. havi nyugdíjat is említette, hozzátéve: „jót akarok, de védekeznem kell". A pályakezdő fiatalok kilátástalan helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor Gyurcsdny Ferenc miniszterelnököt idézte, aki azt mondta: az a baj, hogy a fiatalok itthon akarnak maradni, ahelyett, hogy külföldre mennének. Orbán szerint, aki ilyen tanácsot ad, az menjen külföldre. Ő mindenesetre nem azért neveli a gyermekeit, hogy kövessék ezt a példát, mert nem fényképen akarja majd látni az unokáit. Egyébként Dél-Írországban találkozott egy magyar kőművessel, aki havonta „tisztán" egymillió forintot keres. Nálunk radikálisan emelni kellene a béreket mondta. Ha a régi rendszerben lennénk - fogalmazott a pártelnök -, kizsákmányolásnak lehetne nevezni a mostani munkabéreket. BALÁZSI IRÉN (Orbán Viktorral készült interjúnkat a holnapi számunkban közöljük.) „AZ UNIÖ ELELMISZER-SZEMÉTTEIEPE" Szakképzettek a magyar gazdák, mégis Magyarország lett az Európai Unió élelmiszer-szeméttelepe - Orbán Viktor szerint. Ez az igazság - állította, hozzátéve: megetetnek velünk mindenféle szemetet. „S mi nem követelőzünk, nem csapunk az asztalra, hanem tűrünk." Orbán bevallotta: a saját bőrén megtanulta, hogy csak a gazdák közül lehet mezőgazdasági minisztert választani. Ha ilyen személy kerül a szaktárca élére, akkor szerinte nem lesznek kiszolgáltatottak a gazdálkodók. A Fidesz-MPSZ elnöke szerint a mezőgazdaság térdre esett /^v 1 / \ S /• 1 S • •• //1 A //I Orbán berrol es jovokeproi A befektetés ára TÍMÁR KRISZTA Akik most és a következő hetekben azzal szembesülnek Szegeden, hogy egy MRI-felvétel elkészítése miatt Kecskemétre kell utazniuk, bizonyára bosszankodnak - és ez érthető is. A húszpercesvizsgálatért, amelyre eddig előjegyzett időpontban, akár munkaidő után, este is elugorhattak az új klinikára, most legalább egy órát kell utazniuk, adott esetben várakozniuk kell buszra, vonatra, ráadásul egy idegen városban kavarogniuk. A helyzeten nyilván az sem segít sokat, hogy beutaló orvosuktól kérhetnek utazási utalványt, így kedvezményesen juthatnak el a hírős városba. Mégsem hiszem, hogy elsősorban erről kellene beszélnünk, amikor mindezek a kellemetlenségek egy 1,1 millió eurós beruházás miatt történnek. Egy magáncég ennyit fektet bele a szegedi egészségügybe, hogy az még jobb legyen. Nincs szó arról, hogy az eddig használt MRI elromlott volna - tökéletesen működik. Egyszerűen csak van már ennél jobb. „Hatéves, ideje lecserélni" - mondja a vezérigazgató. Ilyet Magyarországon maximum a gazdag autótulajdonosoktól hallunk. Az állami működtetésű kórházakban és klinikákon az a jelszó: a több évtizedes műszer is műszer, amit használni kell, míg toldozva-foldozva, de meglehet bütykölni. Persze ez nem jó, tudják jól az orvosok, de azzal is tisztában vannak, esély sincs lecserélésükre. Ezeket az összegeket ugyanis képtelenség kigazdálkodni az intézmények költségvetéséből. Lehet tehát szidni az egészségügy egyes részeinek privatizálását sürgető elképzeléseket, de egyre inkább úgy tűnik, csak a magánműködtetésű ellátási formák képesek lépést tartani a fejlődéssel. S hogy ezen a területen is van még mit javítani a döntéshozók hozzáállásán, álljon itt végezetül a konkrét szegedi példa. A több mint 280 millió forintos MRI-vel a jövőben többfajta betegséget tudnak majd diagnosztizálni, gyorsabb lesz a vizsgálat is, így tehát - azt gondolhatnánk - több beteget tudnak ellátni, több pénz folyik be a kasszába. Hát nem. Egy tavaly év végén bevezetett finanszírozási szabályváltozás miatt ugyanis már ez a vizsgálat is volumenkorlát alá került, vagyis hiába tudnának több vizsgálatot elvégezni, a költségeket egy bizonyos betegszám után már nem téríti meg egészében az egészségbiztosító. Azt hiszem, erre mondják: nesze neked befektetői kedv. Szent- Györgyi-díj ások A magyar kultúra napja alkalmából Magyar Bálint oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetem három professzorának adott át Szent-Györgyi Albert-díjat. Iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkájáért kitüntetést vehetett át Berta Árpád, az SZTE BTK Néprajzi, Ókortudományi, Orientalisztikai és Régészeti Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Penke Botond, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet intézetvezető egyetemi tanára, valamint Szatmári Sándor, az SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Egy százalékok A személyi jövedelemadó maghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítása értelmében a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek az idén korábban, február 20-áig adhatják át a munkáltatójuknak az szja l-l százalékos rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó, nevükkel, lakcímükkel és adóazonosító jelükkel ellátott, lezárt borítékukat. MIRE JÓ AZ MRI? 1 Az MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) a jelenleg létező legmodernebb radiológiai képalkotó eljárás, hiszen ezzel a vizsgálattal válnak a legjobban elkülöníthetővé a különböző szövetek. Előnye, hogy - szemben például a röntgennel - nincs bizonyított káros hatása az emberi szervezetre. Mágneses térben, rádiófrekvenciás hullámok segítségével képezi le a vizsgált részt. Segítségével szeletképsorozatok készíthetők, viszont a CT-vel ellentétben már bármilyen síkban. A módszernek köszönhetően az agy, a gerinc és az ízületek leképezése mellett ma már minden testtájék igen részletes vizsgálatára lehetőség nyílik. Hasi és kismedencei szerveket lehet ábrázolni, de a kopásos, gyulladásos, daganatos betegségek mellett szívbetegségek terén is széles körben alkalmazzák az eljárást. Az új műszer beszerelése miatt a betegeket átmenetileg Kecskemétre irányítják-Az előjegyzetteket fogadják csak Egymillió eurós MRI érkezik Szegedre márciusban EGY NAGYVÁROS, EGY GÉP jg| Az MRI ma már viszonylag elterjedt berendezés: az országban minden megyeszékhelyen és klinikai központban működik egy gép. Csak a fővárosban végeznek több helyen MRI-vizsgálatot. Hasonlóan modern műszert - mint amilyent tavasszal Szegeden működésbe állítanak - korábban Debrecenben és Győrben telepített a NEK Kft. mondta el Kardos Lilla, a NEK igazgatója. - Ez meglehetősen alacsony szám: a kapacitásunknak csupán a 25 százalékát tudjuk lefedni ezzel a megoldással, így tehát csak azoknak ajánljuk fel ezt a lehetőséget, akiknek az állapota nem teszi lehetővé, hogy megvárjuk a március végi indulást. A másfél hónapos kiesés becslések szerint körülbelül nyolcmillió forintos kiesést jelent a járóbeteg-vizsgálatok bevételeiből az SZTE orvoscentrumának. - Az új géppel olyan vizsgálatokat is el tudunk végezni, amiket eddig nem. Lerövidül a vizsgálati idő is, az eddigi 15-25 perc helyett csak 10-15 percet kell a betegeknek a zárt csőben feküdniük - mondta Kardos Lilla. TÍMÁR KRISZTA gép 1,1 millió euróba kerül. Február 17-én kezdjük el a telepítését, amely várhatóan négy hétig tart majd. Március 15-én tehát valószínűleg el tudjuk indítani a próbavizsgálatokat, a hónap végétől pedig ismét fogadhatjuk a betegeket. A géptelepítés azért tart ennyi ideig, mert az új műszer beállításával párhuzamosan némi átépítésre is szükség lesz. Mivel a mágnesességen alapuló műszert csak erősen leárnyékolt helyiségben lehet használni, nincs lehetőség arra, hogy a régi gépet a munkálatok során egy ideiglenes rendelőben tovább működtessék. Ezért született az az orvoscentrummal közös megállapodás, hogy az átmeneti időszakban az egyetem járóbeteg-volumenének egy részét a szegedi betegeknek elvégzett MRI-vizsgálatokért cserébe a kecskeméti kórháznak adják át. - Naponta hat beteget tudunk hozzájuk küldeni, valamint szombaton a teljes rendelési időben a mi pácienseinket látják el A régi gép február 16-áig működik az új klinikán. Az új berendezés beszerelése körülbelül egy hónapig tart Fotó: Karnok Csaba Nem vesznek fel előjegyzést MRI-vizsgálatra a szegedi új klinikán működő diagnosztikai központban, a betegeket Kecskemétre küldik. Február közepétől ugyanis várhatóan egy hónapon keresztül nem végeznek ilyen vizsgálatot Szegeden, mert a mostani készüléket lecserélik egy jóval korszerűbbre. Most már csak a korábban előjegyzett betegeket fogadják. Akit szakorvosa most utal MRI-vizsgálatra (mágneses rezonanciás képalkotás), Csongrád megyében nem tudja megcsináltatni felvételét. A megyében egyetlen, a szegedi új klinikán működő gépre ugyanis március végéig nem adnak előjegyzési időpontot. Másfél hete lezárták a várólistát, február 16-áig így már csak azokat tudják fogadni a diagnosztikai központban, akik addig felkerültek rá. Akiket most utalnak be ilyen vizsgálatra, azokat a Kecskeméti Megyei Kórházba irányítják. Az átmeneti ellátási hiány oka, hogy március végén egy új, jóval modernebb gépet állítanak a mostani helyére. - Egy egyetemi központban muszáj lépést tartani a fejlődéssel, ezért a hatéves műszert ideje lecserélni egy korszerűbbre - magyarázta Katona Zoltán, a Nemzetközi Egészségügyi Központ (NEK) vezérigazgatója. - Az-új