Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-24 / 20. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 24. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Félek a zebrán Akkor fészkelte magát belém először az igazi félelem, amikor pus­kát adtak a kezembe, és töltényt is hozzá. Azelőtt, zsebre tett kéz­zel, fütyörészve körbegyalogoltam volna a földgolyót is, de amikor azt sulykolták belénk katonáéknál, hogy egy szem magunk őrségé­ben célpontok is lehetünk, dermedezni kezdtem. Társaim mondo­gatták, ők is. Attól meg még jobban, hogy lőnünk is kellene. Volt, aki az éjszakában bócorgó sündisznótól is frászt kapott, sőt rá is ki­abált: állj, ki vagy 1! Már a závárzatot is megcsattogtatta, amikor rá­jött, csúfos dolog lett volna eldurrantani magát. Mostanában a zebrán félek. Nem a négylábún, mert olyanhoz nem juthatnék hozzá, és azt se tudom, hogyan tűrne el lovaglóü­lésben, csak az utakon nyújtózkodó, fehércsíkos gyalogparadicsom tölt el rémülettel. Ami, ugye, paragrafusokkal is meg van töltve. Ott nekem, két lábon járó embertársaimmal együtt, elvileg elő­nyünk van. Emlékszem rá, hiszen nem is olyan régen történt, írtam egyszer ugyanerről az autósok szemszögéből nézve is, bevallottan bértoll­nokként. Karcsi biztatott, mert nehezen viseli el, ha rendes városi tempóban hajtván járgányát, egyszer csak váratlanul lép elé valaki a zebrán. Ültem mellette már, az anyósülésen is, tudom, kilométe­rekkel arrébb is szemináriumozott még, nem is magában, de jól megmondta - nekem. Idegőrlő munka városban vezetni, látom is, tudom is. Sokkal egyszerűbb lenne, ha vagy autós lenne mindenki, vagy gyalogos, de mit tehetünk, ha ilyen vegyes tüzelésűre van beállítva a világ?És ahogy pillanatnyi berendezkedésünk minden szőrszálát látom, sokáig ilyen lesz még. Ez a kettősség akkor szűnik majd meg, ha egyszerre fogy ki a világból ez is, az is. A neandervölgyi em­berről tartják talán a tudósok, úgy pusztult ki, hogy a bunkóbb fajta fölfalta. Hogy a mi kettőzöttségünkben melyikünk lenne a bun­kóbb, pedzeni se merem, de a kerekeken járóknak is nehezükre es­ne, ha az élet minden területét csak ők uralnák. A gyalogosok is megsínylenék a fordítottját. Miért riadozom a zebrától? Azért, mert lépten-nyomon hal­lom, ott, a legvédettebb helyen is elérhet bennünket a végzet. Reszketeg öregeket és virgonc ifjakat egyaránt. A minap bará­tom ment át a hosszú zebrán. Széltében hosszú, nem hosszá­ban széles, természetesen nem a barátom, hanem a fölföstött csíkozat. Jól jelzi, hogy ott sétáló emberek szoktak átkelni a túl­só partra. Évtizedek begyakorlott óvatosságával vágott neki. Alig múlt el nap eddigi élete során, amikor azon az átjárón át ne ment volna. Először balra nézett, nem jött semmi. Aztán jobb­ra, és látta, valahol, nagyon messze, kiállóban van egy kocsi a parkolóból. Bátran nekilódult. El is jutott a paragrafusokkal többszörösen megrakott hosszú zebra közepéig, de már akkor koppant is a könyöke. A klinikai ágyon mondta, az lehetett a baj, hogy meghúzatták az illető kocsiját. Őt akarta vad rohanással utolérni. Nem tehet róla, hogy útba esett valaki. Valóban útba esett, mentő futott vele. Más­nap küldözgettem a rossz hírt minden ismerősnek. Bálint Sándor formátumú embernek tartom, szerencsétlen esete is az övéhez fogható. Neki még Pestre kellett mennie, hogy a kóbor autó elránt­hassa, ő viszont tulpjdon városában megkapta ugyanazt. Enyhébb kivitelben, mindnyájunk szerencséjére. Autósok, vigyázzatok! Azóta még jobban félek a zebrán. H. D. A plébános megdöbbent, a rendőrség nyomoz Ut menti kereszteket rongáltak meg Apátfalvánál A látványból ítélve a tettes szándéka nem a fémlopás, hanem a rongálás lehetett Mély megdöbbenéssel fogadták az apát­falviak, hogy valaki megrongált két, a faluba Makó felől vezető út mentén álló keresztet. A falu plébánosa, Salamon László szerint a történtek mindenképpen mély válságot je­leznek - a rendőrség nyomoz, a tettes akár öt évet is kaphat. - Értetlenül és mély megdöbbenéssel állunk a történtek előtt. Nem tudom, kifejezetten vallásellenes rongálás történt-e, vagy egy­szerűen egy vandál cselekedetről van szó, de ez mindenképpen a társadalom mély válsá­gát jelzi - mondta lapunknak Salamon László apátfalvi plébános annak kapcsán, hogy két, a 43-as főútvonal mentén álló ke­resztet rongált meg egyelőre ismeretlen tet­tes Makó és Apátfalva között. A két kereszt közül az egyik Makóhoz van egészen közel, a másik Apátfalva határában áll, a falu felé haladva mindkettő az út bal oldalán. A ke­reszteket egyébként a múlt század forduló­ján állították az ottani földek tulajdonosai tájékozódási pontként - és mindenekelőtt természetesen azért, hogy kifejezzék ragasz­kodásukat és tiszteletüket julük iránt. Ma­kó közvetlen környékén nagyjából tucatnyi hasonló található. A helyszínen járva úgy tűnt, hogy a tettes célja egyértelműen a rongálás volt, nem pél­dául a fémtolvajlás. Erre utal, hogy a két fém­kereszt közül az egyiket csak meghajlították, a másikat pedig ugyan valamilyen vágószer­számmal elvágták, de a mögötte lévő tartó­pántot nem. Pedig az vékonyabb és könnyű lett volna átvágni - ha a fém keresztet akarta volna az illető ellopni, tulajdonképpen megte­hette volna. Ugyancsak a rongálás szándékát jelzi, hogy mindkét kereszt lábazatáról levet­tek és a közelben eldobtak egy-egy koszorút. Fotó: Gyenes Kálmán Mint megtudtuk, a megrongált kereszteket rövid időn belül helyreállítják. Az apátfalvi plébános a történtek miatt természetesen feljelentést tett tegnap reggel a makói rendőr­kapitányságon és az ügyben megindult a nyo­mozás. A bűnügyi osztály vezetője, Cseh Já­nos alezredes lapunknak elmondta: mivel a tettes vallási jelképeket tett tönkre, a rongá­lás minősített, azaz súlyosabban büntetendő esetéről van szó. Ha az elkövető kézre kerül, akár öt évig terjedő, letöltendő szabadság­vesztést is kaphat büntetésként - ez persze a bíró döntésén múlik. Hozzátette: az ilyen bűncselekmények nagyon ritkák Makón és a környező községekben. Lapunkban utoljára bő két évvel ezelőtt írtunk hasonló esetről ­akkor a makói Szent István téren rongálták meg a templom kerítését, illetve lopták el a zászlórúdra felvont vatikáni lobogót. SZABÓ IMRE A túlterhelt számítógépes programba nem tudnak belépni a diákok Fotó: Kamok Csaba AZ INDEX MÉG MARAD Az egyetemen jelenleg elektronikusan, és papír alapú formában Is regisztrálják a hall­gatók eredményeit. A törvény szerint a hagyományos leckekönyvet továbbra is kötele­ző vezetni - sőt egyelőre ez számít hitelesnek -, holott ma már szinte minden intéz­mény számítógépen ellenőrzi, ki hol tart a tanulmányaiban. A technika kiforratlansága, pontatlansága azért tetten érhető: előfordul, hogy a hallgatóknak az indexükkel kell bi­zonyítaniuk a tanulmányi osztályon, hogy nem az ETR-en szereplő jegyük a valódi. Az ETR novemberben újult meg, a program jelenlegi változatát csak Sze­geden használják az országban. A ta­valyi újítások nagy részét a bolognai rendszerre való átállás tette szüksé­gessé, de több olyan problémát megol­dottak a programban, amely az előző verzió használata során merült föl. Az új köntösű ETR jelenleg „éles teszt­üzemben" működik, a mostani kur­zusfelvétel lezárultával már elegendő tapasztalattal rendelkeznek majd a pé­csi fejlesztők, hogy kijavítsák a hibá­kat. - Mi is látjuk, hogy vannak még nehézségek az ETR használatában ­vallotta be Makay Árpád. - Részemről köszönöm az oktatók, hallgatók meg­értését és türelmét. Szikora Szilárd negyedéves biológus­hallgató az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látja, elvetélt ötlet a kur­zusfelhelyezések éjjelén megpróbál­kozni az ETR-rel. - Nem érdemes éjfélig fönnmaradni az órafelvétel kedvéért. Én általában másnap délelőtt szoktam elintézni, és így is sikerül jó órarendet összeállíta­nom - mondta Szilárd, aki szerint in­kább az bosszantó, hogy gyengébb gé­peken, lassabb internetkapcsolattal nagyon körülményes az ETR böngé­szése. FAZEKAS GÁBOR Hódít az informatika az egyetemen Egyre több lehetőséget kínál a Szegedi Tü­dományegyetem azok számára, akik infor­matikával szeretnének foglalkozni. Bölcsész­ként például médiainformatikus szakirányon is végezhet az, aki nem ijed meg az egértől. A Szegedi Tudományegyetem különféle karai­nak kínálatát böngészve sokféle informatikai szakirányt találhatunk. A biológusok tanulhat­nak bioinformatikát, a földrajzosok geoinfor­matikát, de létezik orvosi vagy pénzügyi infor­matika szakirány is. A humán területek műve­lői közül a bölcsészettudományi kar kommuni­káció szakán médiainformatikus szakirányon is végezhet, aki nem ijed meg az egértől, a szá­mítógépek térhódítása a bibliotékákban pedig szükségessé tette a könyvtár-informatika kép­zés elindítását. Úgy tűnik, ha a felvételizők ér­deklődnek a komputerek iránt is, majdnem minden tudományágban hasznosíthatják is­mereteiket. Csirik János, az SZTE Természettudományi Kar dékánja szerint az informatika térnyerése a különböző tudományágak területén természe­tes folyamat. - Az informatikai, statisztikai módszerek már régóta folyamatosan használat­ban vannak nagyon sok szakterületen - mond­ta Csirik János. A számítástechnikai ismeretek széleskörű elterjedését azonban az internet 12-13 évvel ezelőtti robbanása hozta magával­tette hozzá a dékán, aki szerint az informatikai képzések területén Magyarország lépést tart a nyugat-európai egyetemekkel. Hiába van mindenütt jelen a számítástech­nika, aki „valódi" informatikus szeretne lenni, annak idén is az informatikai tanszékcsoport alapszakjaira kell jelentkeznie. Más tanszékek ugyanis szakirány rendszerben működtetik informatika képzéseiket. Ez azt jelenti, hogy a geoinformatikus elsősorban geográfus lesz, aki tudományterületéhez kapcsolódóan szé­leskörű számítástechnikai ismeretekkel is rendelkezik, de nem mehet el mondjuk prog­ramozónak. F.G. Szombaton éjféltől egy óráig 15 ezer órára jelentkeztek a bölcsészhallgatók számítógépen Sikertelen éjjeli rohamok a neten Sok bosszúságot okoz az egyetemi és főiskolai hallgatóknak az egységes ta­nulmányi rendszer (ETR) működése az utóbbi hetekben. A számítógépes programba sokszor túlterheltség mi­att nem tudnak belépni a diákok, de ha sikerül, akkor sem működik min­den zökkenőmentesen. Az egyetemi számítóközpont osztály­vezetője, Makay Árpád hangsúlyozta, az ETR nem általában túlterhelt, ha­nem csak akkor, amikor egy-egy kar vizsgajelentkezése vagy kurzusfelvéte­le elkezdődik. A különböző karok ugyan külön időpontokban helyezik el óráikat a rendszerben, mégis sokszor fennakadásokat okoz a hallgatók ro­hama. - A bölcsészettudományi kar hallgatói például szombaton 0 órától vehették fel a második félévi óráikat. Hajnali egyig 15 ezer kurzust vettek föl a bölcsészek - végzett rövid szám­vetést az egyetemi docens. Az első óra rekordját azóta sem döntötték meg, hétfő délutánig körülbelül ugyaneny­nyivel nőtt a felvett órák száma BTK-n. A legtöbb kar hallgatói már túl van­nak a szakos órák felvételén, de még hátra van a mintegy ötezer fős orvosi kar és a kis létszámú mezőgazdasági főiskolai kar kurzusainak meghirdeté­se. - A legnagyobb terhelésre január 25-én 0 órától számítunk - mondta Makay Árpád. - Ekkor hirdetik meg valamennyi kar minden hallgatója számára egy időben az általánosan művelő, a tanárképző, a testnevelés és az ingyenes nyelvórákat. Mivel az ETR egyszerre 6-700 hall­gatót tud ellátni, valószínű, hogy a mintegy 32 ezer egyetemi polgárnak várakoznia kell, amíg a program been­gedi a rendszerbe. A szorgalmi idő­szakban viszont éppen csak lézenge­nek a hallgatók a szervereken.

Next

/
Thumbnails
Contents