Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

Szombat, 2006. január 21. SZIESZTA 11 Gyaloglás a zarándoklatért A KÖZÉLET, A KULTÚRA ÉS A GAZDASÁG JELES CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELŐIT KÉRDEZZÜK SOROZATUNKBAN ARRÓL, MILYEN PROGRAMOT VÁLASZTANAK MAGUKNAK A HÉT VÉGÉN, S AZT SZÍVESEN AIÁNUÁK-E MÁSOKNAK IS. MOST HORPÁCSY ANDRÁS MEGYEI FŐGYÓGYSZERÉSZ (KÉPÜNKÖN) ÁRULJA EL, MIVtt TÖLTI SZABADIDEIÉT. tői legutóbb a Piedra folyó part­ján ültem, és sírtam című re­gényt olvasta, hanem élethely­zete is. Most arra van szüksége, hogy újraértelmezze a létét. A tévékészüléket tudatosan eltávolította otthonából a fő­gyógyszerész. - Számot vetettem teherbíró képességemmel: nincs időm mérgelődni egy-egy műsor mi­att - fogalmaz Horpácsy. - Rá­diót is mértékkel hallgatok. Ott értékesnek tartom például a vasárnap reggeli nyelvésze­ti-nyelvművelő műsort. A lelket simogató muzsikát is szereti a főgyógyszerész. Ezért és az építő prédikációért jár legalább egy éve vasárnap este a szegedi dómbell misére. A szabadidő hasznosításakor az olvasásra szavaz. Kedves szerzőit másoknak is szívesen ajánlja. Saint-Exupéry-t azért, mert maga is repült, s meg­tapasztalta, milyen döntése­ket hozni, mikor az ember messzire lát. Ajtmatov Az év­századnál hosszabb ez a nap című regényét pedig azért, mert arra figyelmeztet, hogy a kis népek tudatát hogyan ront­ják meg. S ezt észre kell ven­nünk! AJÁNLÓ: OLVASMÁNYNAK SAINT­EXUPÉRY: ÉJSZAKAI REPÜLÉS; CSINGIZ AJTMATOV: AZ ÉVSZÁZAD­NÁL HOSSZABB EZ A NAP. ZENÉS ISTENTISZTELET A SZEGEDI FOGA­DALMI TEMPLOMBAN: VASÁRNAP 18 ÓRÁTÓL. A szombat bevásárlással, háztartási munkával kezdődik Horpácsy Andrásnál, a szombat délután és a vasárnap pedig a gyaloglásé és az olvasásé. Rendszeresen - egyre nö­velve az időt és a távolságot ­gyalogol a megyei főgyógysze­rész - kezdte az új évet új elhatározással. Úgy tervezi, hogy szombaton 1 óra 15 per­cig lépked a Maros melletti töltésen, vasárnap pedig más­fél óra alatt teszi meg a távot a Tisza mentén Tápé-Algyő irá­nyába. - Fiatalkoromban kajakoz­tam, s a Tiszán haladva magam is megtapasztaltam Tony Ric­hardsonnak A hosszútávfutó magányossága című filmmel, vagy a Balczó András által el­mondottakat: a fizikai megter­helés ösztönzi és tisztítja a gondolkodást - magyarázza el­határozását Horpácsy András. Elárulja: zarándoklatra készül ­három gyermeke közül a leg­idősebb lányával. Erre ösztönzi őt nemcsak Paolo Coelho, aki­Családregény Szenzációnak ígérkezik a József Attila-emlékév gazdag termésén belül Is kuriózumnak számító életregény, As­perján György kötete. A költő elsősorban nem vers­író, hanem ember. József Atti­la, ősei és ismerősei emberi arcát mutatja meg az új életre­gény, Asperján György kötete. A proletárcsaládból a husza­dik század szellemi magasla­taira vergődő-törődő József Attila életrajzát teljes össze­tettségében tárja föl a szerző ­gazdag tárgyismeretről és ér­zelemgazdagságról is számot adva. Életszerű képet kapunk a mamáról, a testvérekről, a társról és a be nem teljesült szerelmekről. A tizenegy stációra osztott életregény betartja József Attila életrajzának kronológiáját, ugyanakkor a Ferencvárostól induló, Öcsödön, Makón, Sze­geden, Bécsen, Párizson és Bu­dapesten át Balatonszárszón záruló út állomásait érzékletes adalékokkal hozza megélhető közelségbe. A múlt század első felének életformái közül fölvil­lan például az ágyrajáróé, azé a színésznőé, aki verselve a köl­tészet magasságaira irányította a gyerek Attila figyelmét. Az árva zsenit a korabeli iro­dalmi élet nagyságai támogat­ták. Például Juhász Gyula a köl­tői pályájának 25 éves jubileu­mi ünnepén bemutatta Kosz­tolányinak, Babitsnak is. A könyv alapján akár egy Jó­zsef Attila-film is készülhetne. De e részletes tabló sem ad vá­laszt a kérdésre: az életében szánakozva gyámolított költő korszakos szellemi nagyságát miért csak halála után fedezi föl a család, a baráti kör és a magyarság?! (Asperján György: Fogadj szívedbe. József Attila életre­génye. ASPYStúdió Kiadó. 787 oldal, 3990forint) fókusz H-6720 Szeged, Tisza L krt. 34. www.fokuszonline.hu kttnyváruhúz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L krt. 34. www.fokuszonline.hu kttnyváruhúz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu TÉLEN A NYÁRBA: A SIVATAG, AHOL SÍELNI IS LEHET" A gazdagok Az európai télből az egzo­tikus nyárba utazni divatos a tehetősebb magyar csa­ládok körében is. Az egyik felkapott utazási célpont az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb városa, Dubai. Legutóbb egy szegedi ba­ráti társaság is megtapasz­talta, mit jelent a sivatagi paradicsom fény és árny­oldala. A metropolisz, Dubai helyén száz évvel ezelőtt még bedui­nok és gyöngyhalászok éltek kalibáikban. Az olaj és az arab világon belül különle­gességként kínált biztonság viszont e helyet a világ leg­modernebb városává, a gaz­dag turisták, köztük a tehető­sebb magyarok paradicsomá­vá alakította. Lovas szobor aranyból Dubai ellentmondásos fur­csaságai között említhetjük, hogy az édesvizet a tengerből párolják, persze méregdrágán, ugyanakkor vízdíj nincs, így mindenki kedvére füvesíti a sivatagot. Az építkezési láznak csak egyik oka, hogy például a lakás ott alanyi jogon jár a nagykorúaknak. A néhány napra ide látogató idegen azt tapasztalja, hogy az őslakosok nagy része nem dolgozik, csak élvezi a pazarló gazdagságot, amit fennen hirdetnek a fe­héren szikrázó paloták, a hoz­zájuk tartozó aranyló lovas szobrok. A másik oldalon: a sivatagi dűnék félelmetes sivársága. A turisták egyik kedvenc kirán­dulását, a terepjárós dűnelo­vaglást T. Gyula (aki kérte, tel­jes nevét ne írjuk le) és barátai is kipróbálták, A szegedi vál­lalkozó elmondta: a sofőrök nagyapái valószínűleg még te­veháton járták a sivatagot, unokáik viszont luxusterepjá­rókkal teszik ugyanezt. Ugyanakkor vendégeik átélhe­Dubai a mesterséges létesítmények, a technikai csodák városa tik a Dakar-rali szépségeit és félelmeit. T. Gyula a helyi angol nyelvű lapokban olvasta, hogy a mos­tani évi 5 millió helyett 2008-ra 8 millió turistát sze­retnének városukban látni, 2020-ban pedig olimpiát ren­deznének 30 millió vendég­nek. Ebből következően Dubai szinte minden négyzetméte­rén építkeznek: felhőkarcolók sokasága bújik ki a földből. Mesterséges szigetek A világ legnagyobb tenger­feltöltését is megfigyelhetik a turisták. Mesterséges szigetek emelkednek ki a tengerből, hogy azokon újabb házakat húzhassanak föl. T. Gyuláék például jet skiről szemrevé­telezték azt a 20 kilométer át­mérőjű pálmalevél alakú szi­getet, ahol egy-egy szebb villát - magánstranddal, úszóme­dencével - egymilliárd forin­tért kínálnak. Egy mesterséges szigeten tornyosul a világ egyetlen hét­csillagos szállodája, a 321 mé­ter magas Burj al Arab is, ha­jóvitorlára emlékeztető körvo­nalakkal. Itt az átlagos lak­osztály közel 200 négyzetmé­teres, s egy napra minimum ezer dollár. Sípálya a sivatagban Síkomplexum is épült Dubai­ban, ahol - a kinti 30-45 fok el­lenére - az AÜasz hegységről mintázott „lankák" között fagy­pont alatt marad a hőmérsék­let. A több mint húszezer négy­zetméter alapterületre hatezer tonna, majd mindenütt 50 centis havat hordtak össze. A bevásárlóközpontból nyíló si­vatagi sípályát előszeretettel teszik próbára a turisták és a Útiköltség Magyarországról az arab-öböli városba szóló je­gyet már 110 ezer forintért is válthatunk, de ez az ár elérheti a félmilliót is, attól függően, hogy pontosan mi­kor és milyen légitársaság­gal utazunk a sivatagi pa­radicsomba. helyi előkelőségek. Az 1500 vendég befogadására alkalmas, 85 méter magas csarnokba öt pályát is építettek. A leghosz­F0TÓ: DM/DV szabb 400 méteres, egy olyan kanyarral, amely miatt a tetejé­ről induló síelő nem láthatja az alját. E csavar adja a „valóság­hű" izgalmat. A sivatagi sípá­lyán egy felnőtt napijegyért 12 ezer forintot kell fizetni. A luxus és a csillogás azon­ban néhány nap után unalmas „látványosság" - árulta el csa­lódottságát T. Gyula. Az őslako­sokkal például semmilyen kap­csolatba nem kerülhettek, ugyanis a turistákkal kivétel nélkül az Európán kívülről ér­kezett és képzetlen vendég­munkások foglalkoznak. A he­lyi hagyományokból nem kap­tak ízelítőt, ugyanakkor a biz­tonság túlzó, például az ötcsil­lagos hipermodern tengerparti szállodában nem lehetett abla­kot nyitni. A kinti kánikula után a légkondicionálóval 18 fokos­ra temperált üvegpalotából a négyfős társaság három tagja betegen, megfázva tért haza. így nem csoda, hogy Dubai szegedi vendégei szerint ott az ár-érték arány nem a legjobb, vagyis ahhoz képest, amennyi­be kerül egy ilyen téli nyaralás, nem szolgál oly gazdag él­ményanyaggal az emírség e gyémántja. ú. i. A RÓMAI TAVASZVARÁZSLÁSTÓL A RIÓI SZAMBAORÜLETIG farsang A tavaszhívogatás eredendő készte­téséből, a megújulás ősistenes hie­delmeiből, rituáléiból fakad, népün­nepélyekben, bűbájoskodásokban, maskarákba rejtőző, szabados kicsa­pongásokban, féktelen mulatozások­ban, és tradicionális párkereső bá­lozásokban él - neve: farsang. A farsang jellemzői a tavaszvarázslás és ün­neplés ősi kultikus elemei. Az emberek a tánccal az élet újjászületését igyekeztek ki­járni, a bőséges lakmározással a természe­tet akarták hasonlóan bő termésre serken­teni, az emberek sokasodását a párválasz­tást segítő táncalkalmakkal.és szerelemre ösztönző, tréfás játékokkal próbálták prak­tikázni. Ezekből az elemekből koronként és népenként más és más volt domináns, és a farsangi szokásvilág ettől színes. Velencében például már István napján (december 26-án) kezdődik a mulatozás, ám öreg kontinensünkön jobbára a vízke­reszttől hamvazószerdáig terjedő idősza­kot tekintik farsangnak. De azon belül is differenciálnak. A spanyolok csak Sebes­tyén napján (január 20-án) kezdik a vigal­mat, a rómaiaknál igazi farsangnak, kar­neválnak csak a hamvazószerdát megelő­ző 11 nap számít, a magyar hagyományok szerinti főideje a „farsang farka", ami a húshagyókeddet (a böjtkezdetet) megelő­ző hétvégétől számítódik, a németeknél pedig az „igazi" a pajkosságra épülő, úgy­nevezett bolondok keddje. A portugálok által Brazíliába exportált első, 1723-as Rio de Janeiró-i farsangi mulatság világszen­zációvá nőtt, elbrazilosodott utóda az eu­rópai hagyományokhoz már csak a böjt­kezdet közeli idejével igazodik, egyébként a szambaiskolák hivatalos ünnepe lett, földünk legnagyobb utcabálja. Az ókori római szaturnáliaünnepek, a táncmulatságok, az álarcos felvonulások az olasz karneválokban tovább élnek: Ve­lencében az 1200-as évek végétől hivatalos a tavaszünnep, jelmezes, álarcos utcai fel­vonulásokkal és színjátékokkal. A hagyo­mányosan a Szent Márk téren kezdődő, több napig tartó, az álarcoktól, maskarák­tól misztikus hangulatú, réges-régi szoká­sokat (például a Campanile tornyából bá­but ledobó „angyalröptetést") is megőrző vigalom manapság már százezreket vonz, Európa leghíresebb, legpatinásabb mulat­sága, üzenete: színjáték az élet, a világ. A valahai tavaszcsalogató ünneplések egy másik jellegzetes elemét, a díszes kocsik parádéját a nizzai karneválok őr­zik. A németek a húshagyókeddi Narrenfes­ten tartják maszkabáljukat. Őrzik azokat a tradíciókat is - például a hamvazószerdán rendezett kölni asszonyfarsangnak neve­zett vigasságot -, melyen csak nők vehet­tek részt. A magyar asszonyok külön farsango­lásait manapság élesztgetik. Ahogyan az azonos szakmában dolgozók régen szo­kásos farsangoló báljait is - igaz, im­máron jobbára jelmez nélkül. Nagyon valószínűtlen viszont, hogy lesz újra fo­nóbál, vagy újjáélednek a még a múlt században is dívó pendzsomok, házi bá­lok, batyusbálak, ahová úgymond ösz­szehordták az ételt-italt. SZ. M.

Next

/
Thumbnails
Contents