Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

14 -KAPCSOLATOKCSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 19. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL flr. Juhász György Szeszes ital és cigaretta reklámozása Expresszbusz vagy intercity: melyik a gyorsabb ? Tisztelt Ügyvéd Úr! Múlt év végén a televíziókban nagyon sok, szeszes italról szóló reklám volt. Én úgy tudom, hogy cigarettát és alkoholt nem lehet tévében reklámozni. Hogyan lehet mégis, hogy karácsony és szilveszter környékén ilyen hirdetések áradata zúdult ránk. Én megértem, hogy ezeket az italokat ebben az időszakban vásárolják a legtöbben, de gondolom, hogy a törvény az egész évre vonatkozik. Lehet, hogy a várható nagy bevétel érdekéhen a büntetést is megéri kifizetni ? Tisztelt Olvasó! Dohányterméket valóban tilos televízióban reklámozni. Úgy tudom, ezt a rendelkezést a műsorszolgáltatók be is tartják. Más a helyzet az alkoholtartalmú italokkal. Ezeknek a reklámozása nem tilos, csak korlátozott. A médiatörvény az alábbi megszorításokat tartalmazza: - nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, • - nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, - nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága, - nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik, - nem tehető közzé főműsoridőben (18.30-21.30), az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, - nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően, - kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként, - nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez. A fenti rendelkezések betartása mellett is kizárólag a kereskedelmi csatornák reklámozhatnak alkoholtartalmú italokat. A közszolgálati műsorszolgáltatók és a közműsor-szolgáltatók egyáltalán nem, műsoraikat sem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú italokat előállító vagy forgalmazó cég. Közszolgálati televízió jelenleg az ml, az m2 és a Duna Tv és elméletileg az m3 is. Közműsor-szolgáltatónak az minősül, aki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati, a nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszámokat szolgáltat (pl.: PAX TV Filmmúzeum). Ezeken az adókon én magam nem láttam alkoholos italokról hirdetést. Remélem, megfelelő tájékoztatást tudtam adni. Az ORTT feladata a televíziók törvényes működésének ellenőrzése. Amenynyiben úgy érzi, valamelyik csatorna nem tartotta, tartja be a jogszabályokat, úgy panaszával hozzájuk fordulhat. Sokan veszik igénybe az IC-t is A január 12-i lapszámban megjelent, Szeged és Budapest közötti utazási lehetőségeket elemezni próbáló cikket olvasva úgy éreztem, abból kimaradt néhány, az objektív tájékoztatásnak mindenképpen részét képező információ. A cikk szerzője szerint jelenleg a két város között a TV Rt. expresszbuszai kínálják a leggyorsabb utazási lehetőséget. Ez valóban igaz, ha a két végállomást tekintjük az utazás kiinduló és végpontjának, azaz csak a Mars tér-Népliget, illetve a Szeged pu.-Budapest-Nyugati pu. közötti utazást vesszük figyelembe. Arról azonban nagyvonalúan megfeledkeznek a cikkben, hogy az utasok nagy többsége nyilvánvalóan nem az állomások kedvéért utazik föl Budapestre, hanem szeretne a város más részeibe is eljutni Ha a főváros egy központi terét, a Kossuth teret tekintjük célnak, a vasút előnye szinte behozhatatlan. A Nyugati pályaudvarról néhány perces gyaloglással elérhető az országház, míg a Népliget-Kossuth tér útvonalra a BKV útvonaltervező programja legideálisabb esetben 19 perc utazási időt ad meg, de ezt a forgalmi helyzet, és a megállókban várakozással eltöltött idő erősen befolyásolhatja. Tömegközlekedési kapcsolatok tekintetében a Nyugati pályaudvar gyors kapcsolatokat kínál mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban. A hármas metró közvetlenül a pályaudvarnál áll meg, míg a kettes néhány perc alatt elérhető (éppen a Kossuth téren). Innen csak egy megállót kell utazni a Szentendrei HÉV Batthyányi téri végállomásáig Észak- és Dél-Buda felé is összeköttetést jelent a 4-es és 6-os villamos, melyekről Boráros téri átszállással a Csepeli HÉV is könynyen elérhető. A Nyugati tér és közvetlen környezete tömegközlekedését a felsoroltakon kívül még több autóbusz- és trolibuszjárat gazdagítja. A Népliget autóbusz-állomásról két hosszú távú járat, a hármas metró és az egyes villamos érhető el viszonylag könnyen. Dél-Pest felé innen talán gyorsabban lehet eljutni, mint a Nyugati pályaudvarról, az egyes villamos óbudai végállomása azonban ismét csak a Nyugati pályaudvarhoz fekszik közelebb. Emellett megemlíthető az is, hogy Dél-Pest felé Kőbánya-Kispest vasútállomás tömegközlekedési csomóponti szerepe miatt hasonló utazási lehetőségeket kínál, és, mint azt a cikkben meg is említették, a Szegedtől Kőbánya-Kispestig számított menetidő intercityk esetében semmivel sem marad el az Fotó: Schmidt Andrea expresszbusztól (sőt, 9 perccel meg is előzi azt), míg gyorsvonatok esetén negyedóra, vagy még annál is kevesebb a különbség a busz javára. Végezetül egy szubjektív gondolat. Elég gyakran utazom magyar viszonylatban hoszszabb távú autóbusz és vasúti járatokon is, és véleményem szerint a kettő utaskényelmi szempontból összehasonlíthatatlan. A különféle Volán-társaságok autóbuszaik ülésezésénél a lábteret igyekeznek a minimálisra csökkenteni, így ezeken a buszokon már egy átlagos testmagasságú embernek is komoly kínokkal jár az utazás. A normál vonatok általános hibáik (főleg a tisztaság) ellenére még mindig kényelmesebbek. Minden vonaton található vécé, és az utas bármikor sétálhat a folyosón, ha éppen arra van szüksége. A dohányosoknak a vonatokon külön szakaszt biztosítanak, így nekik sem kell nélkülözniük szenvedélyüket, az intercityken található étkezőkocsik pedig még tovább növelik az utazás színvonalát. Végül, de nem utolsósorban a járatokon szolgálatot teljesítő személyzet utasokkal szemben tanúsított viselkedésében is van némi különbség (sajnos erre azért akadnak ellenpéldák is). BÓKA KRISZTIÁN LÁSZLÓ, SZEGED A metaforáról a szegedi kisszínház kapcsán Megkísérlem rövidre fogni „rantalírozásomat", és terjedelmes, csúsztatásokkal teli bevezetődből csak azt emelném ki, miszerint: „Janikám, én ismerem a Himnuszt, hungarikumból készültem." - l-es kisfiam! Nem hungarikumból kellett volna készülni, hanem metaforából. Ugyanis, akik olvasták az észrevételeimet a blöffjciddcl kapcsolatban, azok közül senki sem értette úgy félre, mint ahogy te azt szándékosan próbálod félremagyarázni. Ezért javaslom, menjünk leveled szerint pontról, pontra. 1. Általam lc nem kurvázott együttesed hölgytagjaié a legnagyobb tiszteletem és megbecsülésem. Ilyet gondoltam vagy mondtam volna Fekete Giziről, akit az ország egyik legjobb és legsokoldalúbb színésznőjének tartok, és akit évekkel ezelőtt remegő kezekkel vittem mssz Daciámon Zalaegerszegre pocakjában a kisfiával, szegény Ruszt József színházába? Cseh Zsuzsiról, akinek - előadásról előadásra fejlődvén nem győzöm csodálni ifjúsága bájait, akinek Az éjjeli menedékhelyben nyújtott alakításáról Jakab Tamás komám is megjegyezte még, hogy: „lé, ez a Cseh Zsuzsi egyre jobb, igazi színésznő lett, míg én távol voltam..." Szilágyi Annamáriáról, aki épp most mentette meg a Dulszkát, miután a „csúcsra" járatott színház kicsit csúcsra járatta az eredeti szereposztás főszereplőjének idegrendszerét? Bajcsay Máriáról, akinek őszintén köszönök néhány igazi színházi ihletett pillanatot a Reviczkyben? Márkus (uditról, aki azontúl, hogy Janik Laci barátom felesége, szinte minden darabban emlékezeteset alakít; vagy a nélkülözhetetlen többiekről, akiktől ezúton kérek bocsánatot, mert nem említem a nevüket külön-külön. 2-3. Valóban a színház nem kupleráj, az általad vezetett sem! Én ezt valóban így gondolom, talán a tetteimből lehetne ezt megítélni. Amennyire lehet, igyekszem követni „gyermekünk" sorsát. Két kiállítást segítettem megrendezni az induló darabokhoz. A Reviezkyhez Zoltánfi Istvánét, Bobály Katiét pedig a Dulszkához. Első szóra átalakítottam a díszletraktárt az új igényeknek megfelelően, irodával a díszlctmestemek és tároló galériával a tetején textíliák számára. Sűrűn benézek, és ha tapasztalok valami hibát vagy hiányosságot, próbálom megfejteni az okát, és azonnal jelzem a kivitelezőnek vagy az illetékeseknek. Soha nem állítottam, hogy amit létrehoztunk, az maga a tökély. Mint minden újról, erről is menetközben derülnek ki jók, rosszak. Természetesen a jókról hallgatunk, a hibákat pedig mint „milliárdos bakikat" világgá kürtöljük, ahelyett hogy megbeszélnénk, és közösen javítanánk rajtuk. 4. Könyörgöm, miért kell olyat állítani, ami nem igaz? A nagyszínházban, vagy az ország összes többi színházában miért nem törik ki a nézők a nyakukat az első sorokban ugyanilyen feltételek mellett? Néha ezekben is rendeznek úgy előadásokat, mint most itt ezeket az elsőket, az előszínpadra, a zenekari árok fölé, és ezért még nem kell kiszerelni az első sorokat. Az még nem jutott eszedbe, hogy lehet a .darab tartalma, mondanivalója olyan, aminek a közelsége nem annyira kívánatos a kedves fizető nézőnek. Ilyenkor szokták olcsóbban adni az, első sorokat. Vári Éva Edith Piaf-estjén nem nagyon láttam üres helyeket elöl, nagyon hátul sem. Ha megfontolnám ajánlatodat a rendezésre, biztosan használnám az összes technikai lehetőséget: a zsinórt, a forgót, a süllyesztőket, a hátsó és oldal színpadokat stb... Isten ments! De ha lesz ilyen darab, ezután még az előszínpadra rendezetteknél is, az első sorba veszek jegyet, nem beszélve arról, hogy magam is mozgáskorlátozott vagyok az ismert okok miatt. 5. Családnevemmel barátaim gyerekkoromtól kezdve viccelnek. A „rantalírozás" évtizedek óta kizárólagos jogom. Ezért vettem én is tréfára a dolgot becses családneveddel kapcsolatban, ha megbántottalak volna, ezúton kérem bocsánatod! Megjegyzés: befejezettnek tekintem az ügyet egy jókívánsággal és egy ígérettel. Kívánom azt, menjen úgy a kisszínház, hogy ne azon törd a fejed, hogyan kellene a sorokat kivenni a nézőtérről, hanem azon, hogy a pótszékeket hová tegyed. ígérem, Ember, az úgy érdekében továbbra is állok rendelkezésedre tiszta szívből és teljes szeretettel. Érted? Én, teljes tisztelettel RANTAL JÁNOS ÉPÍTÉSZ, TORUS-A KFT., SZEGED Emlékezés Pigniczky Jánosra Országosan ismert és elismert kisteleki sportolót és pedagógust gyászolunk: 65 éves korában, hoszszú, súlyos betegségben 2006. január 6-án elhunyt Pigniczky János (Acsi), Kistelek örökös lábteniszbajnoka. Évtizedeken át futballozott a KITE-ben majd kispályán és lábteniszben ért el kimagasló eredményeket. Sportszervezőként is kiváló munkát végzett, 1993 és 1996 között első és egyetlen elnöke volt a Csongrád Megyei Lábtenisz Szövetségnek. Ő szervezte meg az országosan is egyedüli megyei lábteniszbajnokságot. Működése kapcsán vált Kistelek országos lábteniszközponttá, ahová még manapság is eljönnek az ország legjobbjai egy-egy verseny alkalmából. Sokan emlékszünk legendás cseleire, időzített passzaira, ballábas lövéseire, szenzációs feladásaira, a szerváira. „Finom pengés" játékos volt, a civil életben is. Felnéztünk rá. 1997-ig, betegsége kezdetéig tanított a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában, ahol sok száz és ezer diákot vezetett el az érettségi bizonyítványig. Halk szavú, de határozott ember volt. Mindig ragaszkodott a fair play szelleméhez a pályán és azon kívül is. 1997-ben súlyos kór támadta meg szervezetét. Több műtéten esett át, de soha nem adta fel. Hősiesen, hihetetlen akarattal és elszántsággal harcolt a gyilkos kórral, de nem nyerhetett. Ezt a meccset hosszabbítás után elveszítette. Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudtuk megmenteni az életnek. Mind sportolói, mind emberi magatartása példaértékű és követendő az utókor, az utódok számára. Emlékét szívünkben őrizzük. Acsi! Nyugodj békében. Az égi pályákon találkozunk. VÍGH JÓZSEF, KISTELEK Egy küzdelmes élet margójára Kedves Elizabeth! Több hete, még december 27-én a olvastam a lapban „Nem valósult meg az esélyegyenlőség" címmel leírt gondolatait, azóta is több mondata eszembe jut. Olyan problémát vetett fel, ami elég sok családot érint. Igaz az utóbbi időben nem igazán tudtam a hírekre odafigyelni. Édesanyám megtért Teremtőjéhez. Végtisztességének megadásán fáradoztam. Egyszerű tanulatlan, de bölcs anyát vesztettünk el. Nyolcan vagyunk testvérek. „Egy törött bögre"... Ó volt a legfájóbb számára. József Attila Mama című versének minden sora igaz volt Rá. Édesanyám átélte a II. világháborút, a forradalmat. (Hatéves voltam, emlékeim vannak róla. Szolnok-Szajol.) 1962-ben magára maradt 8 gyerekkel, a sok éhes szájjal. Mindannyiunkat felnevelt! Édesanyám tavaly nyáron egy vihar után rosszul lett, de megmentették a szegedi mentősök. Még kapott 15 hónapot! Most bekövetkezett, amitől mindig féltem. Születünk, elmegyünk. Ebbe bele kell nyugodni. Jó előre megbeszéltünk mindent, de még haláltusájában is kommunikáltunk. Zokogva kérdeztem: ő bólintással hagyta jóvá, vagy fejrázással tiltakozott... Most itt hagyott minket, köztük a törött bögrét, a 48 éves „fogyatékos" öcsémet. Értelmileg olyan, mint egy kiscsoportos óvodás, de érző, szeretetre vágyó Emberke! Családban élt eddig. Nem könnyű feladat senkinek sérült gyerekkel, vagy a felnőtté váló, mégis örök gyermeknek maradó embert ellátni. Több törődést, odafigyelést igényelnek ők. Jó magam már középkorú vagyok. Sorai között olvasva Ön még fiatal. Ne haragudjon a világra, amiért ilyen gyermeke született. Édesanyám türelemmel viselte sorsát egészen 87 évig. Gyakran hazajártam segíteni neki. Amikor kérdeztem, hogy van, hogy bírja? Muszáj gyermekem, válaszolta. Ti mind megálltok a saját lábatokon, de vele mi lesz?... Mama! Nagy ember voltál! Három éve az öcsémnek már én vagyok a gyámja. Mama! Ne haragudj! Makacs, önfejű lányodra, de az öcsém nem adom otthonba. Ne rázd a fejed Mama! A Te lányod vagyok. Nyugodj békében Mama! Kedves Elizabeth! Ne adja fel! Valakik egyszer talán jobban odafigyelnek az ilyen édesanyákra, mint maga és sorstársai. Baráti üdvözlettel: GÖBLYÖS MARGIT, SZEGED