Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 19. • MEGYEI TÜKÖR7 A lucabúza virága Első nekifutásra akár biológiai csodának is mondaná, aki nagyon ért a búzafajtákhoz, de keveset tud arról, amelyiket Luca-napkor vetnek. A karácsonyfa alatt szokott jövő évet jövendölni. Igazság szerint minden búzának kellene virágoznia, mert a természet máig tartó törvénye szerint búzaszem csak a virágjából lesz, de sorsában a lucabúza a karácsonyfával osztozik. Ideje lejártával kidobják. Gyógyító erejében bízva régen ugyan a jószággal etették meg, de hol van ma etetni való jószág ? Ez a búza tehát nem szokott virágozni. A mienknek se virágja van, csak virága. Na, ebből meg mi akar kisülni ? A virtigli dorozsmai ember, tudtommal, nem szokott lucabúzát vetni. Amióta viszont Zsombora járok, minden november első hétfőjén magammal viszek egy zsidókávés üveget, és átadom Gábor Jani bátyámnak. Folytatom tüstént, de a zsidókávét előbb meg kell magyaráznom. Bálint Sándortól tanultam a szót, de annyira friss lehetett nála is, hogy a szótárába se került még bele. Azért említem a szó közvetítőjét, hogy rasszista beütést véletlenül se találjon benne senki, mert nincsen benne. A vízben azonnal oldódó kávépreparátumról van szó, neszkávé néven sokak előtt biztosan ismerős. Akármikor mentem Sándor bácsihoz, azonnal egy csézi zsidókávéval kínált volna. A csézit talán nem kell még magyaráznom a szegedieknek, közmagyarul a kávéscsészét jelenti. A következő hétfőn mindig visszakapom az üveget, búzával megtöltve. Nagyobbik részét szétosztom a női nemzetségből való munkatársaimnak, és el is szoktam mondani, mi hogyan „modernizáltuk " az elvetését is. A hagyomány szerint kis tányérkára kellene csak raknunk, és vízzel öntöznünk, de talán nem számít denaturálásnak a mi módszerünk se. Vuágcserépbe tesszük, nem sajnálván tőle az éltető földet. Szentestére annyira fölnyurgul, hogy szalaggal is át lehet kötni. Gyertyát is szoktunk tenni a közepébe, és a karácsonyi asztalon mégis szoktuk gyújtani. Hogy van-e ebben a keverékben más tájak szokása is, nem tudhatom, de a benne lévő bűbáj az eredeti: a jövő esztendő gazdagságára lehetne belőle következtetni. Az utóbbi időben inkább az infláció gazdagsága szokott bejönni. Elmúla a karácsony, de a cserép búza még megvan. Itt van az ablakban. És virágot nevel. Kötekednének a szántóvetők, ilyen gyorsan az mégse megy, de ne fárasszák magukat. Címben sem a virágját írtam, hanem a virágát. Jani bácsi se gondolta volna, dajkabúza lett a mienkből, kálát nevel. (Remélem, jól kom a nevét.) Szent áhítattal nézte a család, mert semmiféle keresztezésről nem volt tudomása. Ha jól emlékszem, a zákányszéki Magyar Pistáéktól kaptam sok-sok évvel ezelőtt egy cseréppel, és az sokáig megmaradt. Mondogattam életem párjának, hogy elvirágzás után ki szokták szedni a földből, a gumóját őszig úgy tartják, mintha krumpli lenne, aztán újra elültetik, a mienk mindig benne maradt a cserépben. Egy darabig tűrte, mint Lacika ürgéje a vizet - Petőfi verséből tudhatjuk, Arany Lacinak szólt -, de aztán csak kipusztult. Nagy kincs nálunk a virágföld, nem dobtuk ki. Luca tavalyi napján ebből kerülhetett bele a búza cserepébe, és a szorgalmas öntözgetés, meg a szobai meleg úgy meghajtotta, ki is csírázott, és levelet eresztett. Azóta növekedési versenyben van a búzával. Húsvétra talán ki is virágzik. Vagy pünkösdre. Régi jó barátom, Pista, te se gondolhattad, hogy egyszer még karácsonyi cserépből bújik elő a nevetek. H. D. Szegeden több tucat kisegyház működik Ma már széles a választék A nazarénusok helyi vezetője, Kis Sándor büszke az imaházukra Fotó: Gyenes Kálmán Több mint 130 bejegyzett egyház működik az országban. Közülük akad, amelyiknek csak néhány tucat híve van, de némelyik úgynevezett kisegyház taglétszáma több tízezerre tehető. Arról, hogy Szegeden hány vallási közösség működik, nincs pontos kimutatás. Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt az egyházak száma. Az ezredforduló előtt mindössze 73, 2005-ben már 127 részesült az adózók egy százalékos felajánlásából, de a bejegyzett közösségek száma ezt is jóval meghaladja. Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője szerint bár hazánkban a kisegyházak osztódással szaporodnak, Szegeden nem növekedett jelentősen a közösségek száma az utóbbi öt évben. Országspecifikus, hogy mit nevezünk kisegyháznak - mondta a tanszékvezető. - Hazánkban a baptista például annak számít, míg Amerikában ugyanez a közösség az egyik legnagyobb. Keleti tanok A szegedi kisegyházakról sehol sem találtunk pontos nyilvántartást. Máté-Tóth András több tucatra teszi a helyi közösségek számát, és fontos tájékozódási pontnak tartja Török Péter Magyar valláskalauz című könyvét bár ebben még 2003-as adatok szerepelnek. Érdekes színfolt a szegedi egyházak között a Magyarországi Bahá'i Közösség, amely a '80-as évek közepétől van jelen a városban, jelenleg mintegy 30 fővel. A XIX. század közepén Perzsiában alapított vallás Bahá'u'ulláh (Isten Dicsősége] független kinyilatkoztatásán alapul. Kerekes Csaba, a szegedi Bahá'i közösség tagja elmondta, vallásuk követőit Iránban a mai napig üldözik. - Sokan az iszlám egyik szektájának tartják a Bahá'i-t, de körülbelül annyi köze van az iszlámhoz, mint a kereszténységnek a zsidó hitvilághoz - magyarázta Kerekes Csaba, aki azt is elárulta, a Bahá'i első magyar híve a világhírű keletkutató, Vámbéry Ármin volt. Az ismertebb kisegyházak közül a Hit Gyülekezetének két közössége is van Szegeden, taglétszámuk jelenleg 350 körüli. Az egyház 1998 óta az egyszázalékos adófelajánlások alapján az első hat legtámogatottabb között van Magyarországon, istentiszteleteiket rendszeresen látogató híveik száma meghaladja az 50 ezer főt. Népszerű közösségek Gyakran találkozni Szeged utcáin mormon térítőkkel is. Az Egyesült Államokból eredő vallás szegedi közössége több mint száz tagot számlál. A mormonok, azaz Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának amerikai misszionáriusai nem csak térítenek, angol nyelvet is oktatnak - térítésmentesen. Szintén tanfolyamairól ismert a Magyar Szcientológiai Egyház, amelynek hagyományos értelemben vett tagsága nincs. Kálmán Attila közönség ügyvezető titkár elmondta, azok a szegediek, akik valamilyen módon - akár könyvvásárlással, akár a tanfolyamok révén - kapcsolatba léptek az egyházzal, körülbelül háromezren vannak, de ebből mindössze 100-120 az aktív szcientológus. Imaház szeretetotthonnal Szegeden az 1860-as évektől működik a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet. A nazarénusok hitének az alapja a Szentírás, legfőbb céljuk a Biblia szerinti élet. - Jelenleg harmincon felül van a magyarországi gyülekezetek száma, a szegedi 270-es taglétszámával a második legnagyobb közösség - mondta Kis Sándor, a helyi gyülekezet vezetője. Az ifjú nazarénusok felnőttként döntenek arról, hogy felveszik-e a keresztségét, amivel teljes jogú tagjaivá lesznek egyházuknak. Az egy százalékból befolyó összeget általában imaházak építésére fordítják, jelenleg Baján építkeznek. A gyülekezet Szegeden is egyedülállóan szép imaházat és EGY SZÁZALÉK « A bíróságon bejegyzett vallási közösségek jogosulttá válnak az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtésére. Az adakozók számától függ, hogy az állam mennyivel egészíti ki az ebből befolyó összeget. Csak a felajánlásokból majdnem 3,5 milliárd forint folyt be tavaly a magyar egyházak kasszájába több, mint 630 ezer hívő jóvoltából. Ehhez az állam csaknem 9 milliárdot tett hozzá. szociális otthont adott át 11 évvel ezelőtt az Ybl Miklós utcában. Adományokból és állami támogatásból tartják fenn szeretetotthonukat, ahol több mint hatvan idős testvérük számára biztosítanak ideális körülményeket. Foglalkoztatószobák, ápolók, 200 főt ellátni képes konyha áll a lakók rendelkezésére, akik mind a gyülekezet tagjai. FAZEKAS GÁBOR Festenek, kicserélik a színpad padlózatát, és aranyrojtos új függönyt kap a nagyszínház Kicsinosítják nyáron a szegedi teátrumot A Szegedi Nemzeti Színház egyes berendezései, technikai eszközei alaposan lestrapálódtak az 1986-os átadás óta. Az elmúlt húsz évben amortizálódott a színpad, a függöny - többek között ezeket is lecserélik a nyárra tervezett 60 millió forintos nagyszabású felújítás során. Agonizál a színházi technika, tízmilliók kellenének a nagyszínházban a szükséges felújításokra - írtuk lapunkban az ezredfordulón, amikor az akkori műszaki vezető sorra elpanaszolta, mi minden strapálódott le a másfél évtizedes intenzív használat során. Bár azóta sok kisebb-nagyobb fejlesztés történt, a helyzet alapvetően nem változott: húsz évvel az átépített teátrum átadása után elengedhetetlen több dolog cseréje vagy felújítása. A gondokból a nézók nem sokat vettek eddig észre, de a színházban dolgozók pontosan tudják: halaszthatatlan a problémák orvoslása. Hogy az épület felett sem múltak el nyom nélkül az évek, jelezte nemrégiben az is, hogy a Szindbád című mesejáték egyik zárt körű próbáján az előszínpad fölötti mennyezetről az egyik stukkó angyalka kézfeje a nézőtérre esett. Szerencsére senki sem sérült meg, de akár baj is történhetett volna, ha a 15 dekás gipszdarab 13-14 méter magasA nagyszínház gyönyörű épülete és Krizsán István műszaki igazgató a forgószínpad alatt Fotó: Frank Yvette ból valakinek épp a fejére potytyan. Valószínűleg a ragasztása fáradt el, remélhetőleg a többi angyal jobban bírja. - Az elmúlt húsz évben is voltak kisebb-nagyobb karbantartások a nagyszínházban, de ezen a nyáron nagyobb szabású felújításra készülünk. Az évadzárás után, június 15-én kezdjük el a színpad padlózatának teljes cseréjét - mondja Krizsán István, a teátrum műszaki igazgatója. Ezzel együtt a színpad alatti forgó elhasználódott kerekeit is kicseréljük. Évek óta nagy szükség lenne egy új előfüggönyre is, mert a mostani szakadozott, toldozott-foldozott, nem méltó a színházhoz. Bízom benne, hogy szeptemberre fölszerelhetjük az alul aranyroj tokkal díszített, a mostaninál sokkal elegánsabb, új bordó függönyt is, amely a speciális tűzvédelmi előírásoknak megfelelően lángmentesítve készül külföldön. A szinpad két oldalán a portáltakarásokat, valamint a zenekari árok mellvédjének kikopott bársonyát is kicseréljük. A közbeszerzési eljárással zajló felújítási munkálatok mintegy 60 millió forintba kerülnek. Székhelyi József, a színház főigazgatója fontosnak tartja, hogy a hosszú éveken át halogatott felújításokat megkezdjék, bár azt is hozzáteszi: forrásaik végesek, nem tudnak minden problémát egyszerre megoldani. Céltámogatásokból rendbe hozzák a vizesblokkokat és klubot is, kijavítják a nehezen nyíló nézőtéri főbejárati üvegajtók mechanikáját. Kicserélik a ponthúzó pultokat, felújítják a vasfüggöny tönkrement vezérlését, lecsiszolják és újralakkozzák a nézőtér megkopott parkettáját, javítják a tetőt. A műszaki igazgató szerint a festéssel sem várhatnak, idén az előcsarnokokat, a lépcsőházakat és a szociális helyiségeket újítják fel. A nyáron gőzerővel kell majd dolgozniuk, hogy szeptemberre mindennel elkészüljenek, és a rekonstrukció utáni 20. születésnapját kicsinosítva ünnepelhesse a híres bécsi építészek, Fellner és Helmer tervei alapján 1883-ban felépült szegedi színházpalota. HOLLÓSI ZSOLT