Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 19. • AKTUÁLIS* 3 Lázár János: A Fidesznek semmi köze nincs a Riporthoz Vizsla vagy társasági lap? Folytatás az 1. oldalról - Számomra érthetetlenek Újhelyi képviselő úrnak az utóbbi időben tett nyilatkozatai ­hangsúlyozta a KDNP-s Bodó Imre. Tiszaszi­get polgármestere Újhelyi Istvánnal azonos körzetben indul - Fidesz-színekben - a kép­viselői posztért. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a Déli Riportban megszólalnak az MSZP városházi képviselői, az önkormány­zat tulajdonában álló SZKT igazgatója, és szegedi polgárok, ismert emberek vélemé­JAKSO NEM ERTI A lap legutóbbi száma a Szegedről elszár­mazott műsorvezető, Jáksó László fotójá­val a címlapján jelent meg, belül pedig kétoldalas interjúban beszél arról, miért költözött annak idején a fővárosba. Jáksó elmondta: egy újságíró telefonon megke­reste, de ö nem tudta, milyen újságnak nyilatkozik. - Mondjuk, vicces is lenne, ha beszélgetés előtt minden lapról meg­kérdezném, milyen pártállású, sőt elkér­ném a többi újságoldalt Is, hogy lássam, milyen környezetben jelenik meg a cikk ­mondta. - Nem értem, ml értelme volt ennek, azon kívül, hogy felhasználjanak. Pláne úgy, hogy azok, akik be akarnak so­rolni valamelyik politikai nézethez, engem a baloldalra számítanak. Ha ezt nézzük, politikai marhaság volt a szerkesztők ré­széről, hogy engem választottak. nyét is közlik. Az újság kiadója pontosan fel van tüntetve, a főszerkesztő arcképpel megje­lenik a lapban. Kalmár Ferenc országgyűlési képviselője­lölt szerint a Déli Riporttal kapcsolatban in­kább a lap főszerkesztőjének kellene nyilat­koznia. A KDNP-s politikus elmondta: meg­kérdezték, ő válaszolt az újságírók kérdései­re. Balogh László (nemzeti fórumos-Fi­desz-KDNP-s) országgyűlési képviselőjelölt is azt mondta: minden médiumnak ad nyi­latkozatot, aki kíváncsi a véleményére. A la­pot egyébként csak felületesen ismeri a Nem­zeti Fórum politikusa. A Fidesz szegedi elnö­ke úgy tartja, társasági, nem kifejezetten po­litikai lapról van szó, nem sértő, nem gyűlöl­ködő. Oláh fános szerint a lap nem támadta a polgármestert, a közölt információk helye­sek, ezt joga van tudni a választóknak. Kije­lentette: nem fideszes orgánum, hanem füg­getlen kéthetilap a Riport. Újhelyi István túl érzékeny, hiába próbál kutyaviadalt csinálni, nem ugrunk egymásnak - tette hozzá. - A Fidesz-MPSZ-nek semmi köze a Riport című kiadványhoz - hangsúlyozta Lázár Já­nos. Vásárhely polgármestere, a Fidesz me­gyei elnöke szerint ha Újhelyi Istvánnak vagy bárki másnak kérdései vannak ezzel kapcso­latban, forduljon a kiadóhoz. A vásárhelyi változat, azaz a Vásárhelyi Riport első száma tavaly októberben jelent meg, s Lázár szerint kiegyensúlyozott magazinról van szó. Hoz­zátette: Magyarországon sajtó- és vélemény­szabadság van, ennek korlátozása pedig a diktatúra éveit idézi. Megkérdeztük a polgármestert arról is, nem A DÉLVILÁG FOTOi A RIPORTBAN A Vásárhelyi Riportban bukkantunk olyan, Cseh László úszót ábrázoló képekre, amelyeket fotóri­porterünk készített, s amelyek lapunkban koráb­ban már megjelentek. Kádár Péter főszerkesztő telefonos megkeresésünkre elismerte: tévedés történt, s ezért elnézést kért. Hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a jövőben csakis jogtiszta cik­keket és fotókat közöljenek. tartja-e összeférhetetlennek, hogy a Vásárhe­lyi Riport főszerkesztője az a Kádár Péter, aki az önkormányzat Cseresnyés-kollégiumát is igazgatja. A szerkesztőségben dolgozik Árva László, a városi Németh László Gimnázium és Általános Iskola első embere, és Aszódi Éva, a polgármester médiareferense, köztiszt­viselő. Lázár János minderre annyit mondott: szabadidejében mindenki azt csinál, amit akar, nem lehet korlátozni az önkormányzati dolgozókat. Mindhárman eleget tettek beje­lentési kötelezettségüknek, azaz még az első szám megjelenése előtt jelezték a munkálta­tójuknak, hogy szerzői jog hatálya alá eső te­vékenységbe kezdenek. A Riportot kiadó cégről úgy tudni, a tulajdo­nosai között ott a Fidesz-közelinek tartott Ma­hír Rt., a hírTV és a Magyar Nemzet működte­tője. HaágZalán, a szegedi lap főszerkesztője (a Magyar Nemzet tudósítójal pedig azt hangoz­tatta: kiadójuk egy pártoktól független vállal­kozás. Nem elsősorban pártpolitikával foglal­koznak, hanem az emberek mindennapi életét érintő, az olvasók széles körét érdeklő témákat dolgoznak föl. A média szempontjából is számos tanulságot kell levonni Rebeka ügyében Nem mulasztottak az orvosok Orvosetikai probléma nem, mé­diaetikai viszont felmerült az első élődonoros transzplantáció kapcsán - véli a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke, Dux László [képünkön). A szegedi professzor szerint nem szerencsés, ha egy kény­szerűségből hirtelen meghozott döntésről utólag próbálják el­dönteni, az volt-e a legjobb. Hatalmas szenzációnak indult, végül sajnálatos tragédia lett az első magyarországi élődonoros transzplantációból. A súlyosan beteg, négyéves Rebeka hiába kapta meg előbb édesapja bal májlebenyét, majd később egy külföldi nő egész máját, a máso­dik műtét után egy nappal, hét­főn tüdővérzésben meghalt. A nagy médiaérdeklődéssel kí­sért műtétsorozat után kedden már felröppentek az első találga­tások: vajon minden szabályo­san zajlott-e a SOTE Transzplan­tációs és Sebészeti Klinikáján? Néhány lap azt állította: meg sem műthették volna a kislányt az orvosok addig, amíg nem bi­zonyosodtak meg arról, milyen betegség az, mely szervezetét és az elsőre beültetett májlebenyt is megtámadta. Megkérdeztük te­hát a Magyar Orvosi Kamara eti­kai kollégiumának elnökét, szó lehet-e az ügyben bármiféle szak­mai mulasztásról, hibáról. - Nem szerencsés, ha egy kény­szerűségből hirtelen meghozott döntést utólag, nagy nyilvános­ság előtt kezdenek boncolgatni ­bocsátotta előre Dux László, a Szegedi Tudományegyetem Bio­kémiai Intézetének tanszékveze­tő egyetemi tanára. - A négyéves kislány esetében súlyos állapota és a rendelkezésre álló szerv azonnali felhasználásának kény­szere miatt nem volt lehe­tőség az alap­betegség azo­nosítására, mivel az túl sok időt vett volna igénybe. Ebben a szak­mában vannak döntések, ame­lyek az orvosok tapasztalatára és felelősségére vannak bízva. Az ilyen eseteket utólag, néhány év távlatából esetleg meg lehet vitat­ni szakmai fórumokon. Ha azon­ban laikusok próbálják a felelős­séget ráterhelni az orvosokra, an­nak csak az lehet hosszú távon az eredménye, hogy legközelebb ezek az emberek már nem mer­nek döntést hozni, és egy esetleg még megmenthető betegről is le­veszik a kezüket mondván: túl nagy a kockázat. A professzor hozzátette, sze­rencsére a kezdeti „tetemre hívó" hangok hamar lecsillapodtak az ügyben. Mégis, véleménye sze­rint a média szempontjából szá­mos tanulságot kell levonni az eset kapcsán. - Biztos vagyok benne, hogy ez a felfokozott pub­licitás nagyon megnehezítette az egyébként is hatalmas nyomás alatt álló orvosok dolgát - mond­ta Dux László. - A riportereknek mindenképpen nagyobb tapin­tattal kellett volna lenniük egy­részt a 16 órás operáció után a műtőből éppen kieső szakembe­rekkel, másrészt a családdal. Hi­szen ne felejtsük el, ők elvesztet­ték a kisgyermeküket, ráadásul úgy, hogy a vakuk és kamerák ke­reszttüzében még csak lehetősé­gük sem volt lélekben felkészül­ni a búcsúra. S hogy ez milyen hatással lesz gyászuk feldolgozá­sára, még nem lehet tudni. TÍMÁR KRISZTA Apanel reneszánsza FEKETE KLARA Szinte hirdetés nélkül, kéz alatt elkelnek a felújított panelházak­ban lévő lakások - mesélik az ott élők, holott mindössze annyi változott, hogy a házakra egy hőszigetelő „kabátot "gomboltak rá, és a szétrohadt ablakok helyébe műanyag nyílászárókat emeltek be. Mindössze ennyi, és a 110-120 ezer forintos négyzetméter­árak 140-145 ezerre emelkedtek, 30 százalékkal fizet értük töb­bet a piac, mint egy átlagos panelért - mondják az ingatlanközve­títők. Megváltozott az élet minősége ezekben a házakban, csende­sebbek és melegebbek a lakások, kevesebbe kerül a fűtés, kí­vülről pedig egy téglából épült társasház benyomását keltik. Ha emellett még valaki falat hont, járólapot fektet le, új konyhát, fürdőszobát alakít ki a panelban - ráhúzza az öreg jóra a cifra szerszámot -, akkor már végképp senki se ismer rá a régi ház­gyári lakásra. Míg tíz évvel ezelőtt megkongatták a vészharangot a lakótele­pek fölött, és még szakértők is azt jósolták, legvégül majd egy dó­zer pecsételi meg a szovjet mintára épített panelok sorsát, mára alaposan megváltozott a helyzet. Nem következett be az, ami egyik-másik nyugati országban, avagy a régi NDK-ban, hogy egyes iparágak összeomlása, a tömeges elvándorlás miatt kiürültek és szellemvárosokká váltak volna. Nem, nálunk a panel a reneszán­szát éri, miután kiderült, hogy szerkezetileg még évtizedekig nem lehetnek vele gondok, árban pedig még mindig a legelérhetőbb la­kásmegoldásnak számít. És eközben az is kiderült, az állam nagyvonalúan adja a pénzt a felújításra: akinek nincs megtakarítása, havi 3-4 ezer forintos be­fizetés ellenében úgy érezheti magát, mintha új házba költözött volna. Az már más kérdés, mit szólnak mindehhez a nem ipari, hanem hagyományos technológiával épített, a panelokkal egyko­rú társas- és családi házak tulajdonosai, akik szintén szeretnének spórolni a fűtésen. Őket ugyanis nem akarja az állam százezrek­kel megdobni. A nagyhorderejű döntések hatását általában évtizedek múlva is érezzük. Lám, a lakások 70-es és 80-as évekbeli tömeges gyártása következtében állnak egyforma lakótelepek az egész országban. Most azok részbeni felújítása kerül milliárdokba. Ha e mögött tu­datos és szakszerű koncepció áll, olyan városrendezési tervek, amelyek végeredményeként a lakótelep életminősége a belváro­séval vetekszik majd, akkor jogos az állami milliárdok elköltése. Ha mégsem, akkor ez sem több egyszerű kampánynál, amely az adófizetők pénzébe kerül. Nagykorúsították az egyetemeket A Szegedi Egyetem Gazdasági Tanácsának jelöltjeiről, az egye­tem új lehetőségeiről tartott saj­tótájékoztatót tegnap Magyar Bálint oktatási miniszter és Sán­dor Klára, az SZDSZ ügyvivője. A miniszter elmondta, a március elsejével felálló gazdasági taná­csok létrehozásával növelik a fel­sőoktatási intézmények autonó­miáját, nagykorúsítják azokat. Hangsúlyozta, a kormányzati delegáltak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy azok a gaz­dasági életben valódi teljesítmé­nyekkel rendelkezzenek. Sándor Klára elmondta, a szegedi egye­tem különböző pályázati forrá­sokból több mint 7 milliárd fo­rintot kapott fejlesztésre az utób­bi években. A közeljövő beruhá­zásai közül kiemelte az Öthalmi diáklakások felújítását, és 2007 végére további 900 kollégiumi fé­rőhely megteremtését a volt lak­tanya helyén. A miniszter tegnap délután a TIK-ben tartott előadást a bolo­gnai folyamatról, a felsőoktatás változásairól. Darvasi László Mészöly-díjas Darvasi László író, lapjaink állandó szerzője Mé­szöly Miklós-díjat kapott. A kitüntetést ma veszi át Mészöly szülőhelyén, Szekszárdon, ahol emlékna­pot rendeznek. A díjat tavaly alapították, a kurató­rium idén másodszorra szavazott az elismerésről, amelyet Szörényi László, az MTA Irodalomtudo­mányi Intézetének igazgatója és Kocsis Imre Antal Szekszárd polgármestere ad át. Darvasi László A könnymutatványosok legendája című, 1999-ben megjelent regényét az írónak, Mészöly Miklósnak ajánlotta. Január 20.: bevallási határidő Január 20-áig kell benyújtani az egyes adó- és já­rulékkötelezettségekről szóló 2005. december havi, 2005. IV. negyedéves, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2005. december havi és 2005. IV. negyedéves bevallásokat, valamint az áfaösszesítő nyilatkozatokat és az általános for­galmi adót megfizetni - közölte az APEH Csong­rád Megyei Igazgatósága. E napon esedékes to­vábbá a környezetvédelmi termékdíj befizetése és a negyedéves összesítő bevallás benyújtása, a já­tékadó befizetése, valamint a játékadóra vonat­kozó részletező bevallás benyújtása. E határidőig kell a munkaadói és munkavállalói járulékot, a társasági adóelőleget, és a kulturális járulékot megfizetni. A minisztériumban kitalálták, de a melósokra nem gondoltak - Megőrülnek a végeken Munkatársunk tesztelte a kátyúvonalat A kátyúvonal él, de a rövid határidőt - amit a minisztérium kommunikál - képtelenek tartani az utak fenntartói Csongrád megyé­ben. Még kedden reggel kilenc órakor a magyaror­szági közúthálózat hibáinak bejelentésére szolgáló telefonszámon - 06-80-404-404-en - jeleztük, hogy Szegeden a Népkert soron több kátyú veszélyezteti az autókat, illetve ugyanez a helyzet a 47-es úton Algyő felé ha­ladva, a két körforgalom között. A Népkert sori szakaszt az önkormányzat, míg a főutat a Magyar Közút Kht. Csongrád megyei terü­leti igazgatósága tartja fenn. Tegnap azt ta­pasztaltuk, hogy a Népkert soron továbbra is óvatosan kell hajtani, a gödröket nem töm­ték be, az algyői úton viszont a kátyú eltűnt. Rigó Mihály területi főmérnök elmondta: a bejelentéstől számítva negyedórán belül megérkezett az értesítés a központból, de már az útfelügyelő is érzékelte a problémát és intézkedett, mert balesetveszélyesnek ítélte a kátyút. - A szabályzatunk szerint a 47-es úton két nap a kátyúzási határidő, tehát lett volna még időnk a javításra. De a Szeged-Csongrád közötti szakaszon egy hét alatt kell elvégez­nünk a munkát. A rendeletet a kátyúvonal bejelentésével nem módosították, ezért eh­hez tartjuk magunkat - jelentette ki a főmér­nök. A miniszter Ígérete szerint a forgalmat aka­dályozó, de nem balesetveszélyes hibákat idő­járástól függően egy napon belül igyekeznek el hárítani Am akárcsak a közútkezelők szabály zatát, a szegedi önkormányzati rendeletet sem változtatták meg. Az utakat továbbra is hét ka­tegóriába sorolják és eszerint végzik a munká­kat. A körutak, sugárutak, tömegközlekedési utak javítását például három napon belül kell megkezdeni, a többi szakaszra öt-, tizenöt és harmincnapos határidőt határoz meg a rende­let. Tóth Tibor, a minisztérium háttérintézmé­nyeként működő útgazdálkodási és koordiná­ciós igazgatóság kommunikációs vezetője elis­merte: nem várták el a kátyúvonal létrehozásá­val a rendeletek, szabályzatok módosítását, de hatékonyabb munkára szeretnék az útkezelő­ket ösztönözni. A végeken viszont megőrülnek: az utakat fel­ügyelő Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-hoz kedden húsz bejelentés érkezett a „forródróton". - A szakemberek az előírásnak megfelelően a helyszíneken felmérték az úthibákat és osztá­lyozták. Az öt centiméternél nem mélyebb ká­tyúkat az előírás szerint tavaszra jegyeztük elő, a többi javítását pedig megrendeltük. Az álom, hogy 24 óra alatt elkészüljön a munka. A sza­bályzat is megenged háromnapos határidőt ­mondta Serege János, a kht. városüzemeltetési részlegének vezetője. CS. GÁT LÁSZLÓ A kátyúzást a jogszabályok nem sürgetik - csak a betele­fonálók Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents