Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

14 -KAPCSOLATOKCSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 19. Szeged és Makó a 450 éve meghalt Tinódi Sebestyén históriás énekeiben Tinódi Sebestyén költő, zeneszerző és énekmondó lantja négyszázötven éve, 1556. január 30-án némult cl örökre. Verses históriákat és kottametszeteket tartalmazó gyűjteményes kötetét a szerző maga rendezte sajtó alá és Cronica címmel 1554-ben Kolozsváron adta ki. A magyar nyelven alkotó poéták közül saját versgyűjteményét Tinódi jelentette meg nyomtatásban elsőként. Művének 1984-ben megjelent szövegkiadása ma is könnyen elérhető. A Szeged és Makó török kori történetének epizódjait megörökítő Tinódi-műveket érdemes felidézni: az Erdéli história című versezet Makóra vonatkozó harmincegy sorát és a Szegcdi veszedelem című históriás éneket. Tinódi a saját jelen ideiéről tudósított. Az Erdéli história 1109. sortól 1140. sorig terjedő szövegrésze az 1551 decemberében Kamber bég által Makó ellen indított büntetőakcióról szól. A makóiak ez időben nem akarták magukat alávetni a megszálló török földesúr adózási felszólításának. A törökök ezért megtorlásként támadtak Makóra: „...Az Mchmet fia jó Kamber bék vala, Kétszázadmagával Makóban bészálla, Polgárokat mind levágná, végeszte vala." Forgách Ferenc (1535-1577) latinul írt Emlékiratában Tinódira támaszkodva szól az eseményről: „...Kamber bég, Nagylak parancsnoka, kétszáz lovassal, a népes és gazdag Makó ellen indult (...) Makó vezetői (...) nagy gyorsan követeket küldtek a szomszéd községekbe és falvakba, hogy segítséget kérjenek: sereglett is gyorsan a fegyveres fiatalság, a földekről pedig a hajdúknak nevezett katonák, csapatokba szervezve". A bég a Maroson csónakkal iszkolt el, vereséget szenvedett a csapata. Idézi a múltat a strófák monoton dallama. Távoli időben élő lantzene hallatszana? Tinódi Sebestyén a „végemléközet" szerint írt, az írásos forrásokra és a szemtanúk elmondására is támaszkodott a történet hiteles rögzítése érdekében. Az Erdéli história Makót érintő részének időrendje ennek ellenére nem pontos, Kamber bég ekkor már nem Nagylakon szolgált, hanem Szegedről indult Makó ellen. A Szegedi veszedelem című mű is tartalmaz pontatlan és túlzó részeket. Szántó Imre és Szakály Ferenc tanulmányai tárgyalják ezeket a kérdéseket. A Tinódiénál összetettebb szempontból is nézzük meg a Szegedi veszedelem című históriás ének történelmi hátterét! A törökök 1543-tól 1549-ig kijavították, megerősítették Szeged francia típusú, kb. ötvenezer négyzetméter nagyságú, középkori eredetű téglavárát. Mellette a kikötőnek nagy forgalma volt. Szegedet ekkoriban a legnagyobb városaink között tartották számon, egy 1546-os török összeírás ezerháromszázhuszonkét keresztény családfőt regisztrált. Tinódi Szegedi veszedelem című históriás éneke a szegedi várban berendezkedett törökök elleni, Tóth Mihály vezetette, támadásról tudósított. Tóth Mihály eredetileg szegedi volt. A Szegedet elfoglaló törökök elől menekült el és költözött Debrecenbe. Marha- és lókereskedéssel foglalkozott, és 1549-ben már a debreceni városi tanács tagja. Tóth Mihály nagy áldozatot hozott, kalandos kihívást vállalt SzegeDLLLM. fan*. *T Mi "^tggiíT^r: rtnsiri»rrffwr^ S

zei :clen vchodolni tani q llicnncc oftora fci&nkán Azkcciótlcn Pogan ramin TINÓDI SEBESTltN A 450 éve meghalt Tinódi Sebestyén emlékére Fotó: Bogoly lózsef Ágoston dért. Bízott az összefogásban és a szegedi vár megtámadására hajdűcsapatot szervezett. A támadásra Tóth Mihály és Nagy Ambrus együttesen háromszázötven lovast és ezeregyszázhatvan gyalogost számláló sereget irányított Szegedre. Útközben az egyszerű népből még hatszázan csatlakoztak hozzájuk. Várostromhoz szükséges ágyúkkal nem rendelkeztek. A támadás 1552. február 20-áról 21-ére virradóra történt. Elfoglalták a várost, a várhoz közeli Palánk városrész kapuját kinyitották. Még aznap este megjöttek erősítésként Bakics Péter csapatai is. A magyar végvárakat védő Bernardo de Áldana tábornok spanyol zsoldos csapatai és velük együtt néhány magyar lovas egység február 24-én vagy 25-én Makón keresztül érkezett meg Szegedre. A reguláris csapatok élén Áldana vezette az ütközetet. Rohammal akarták bevenni a várat. A szegedi csata 1552. március l-jén 3 városon kívül zajlott. A csatát Ali budai pasa és a fehérvári, esztergomi, hatvani bég felmentő hadainak támogatásával a török fél nyerte meg. A harcban ötszáz hajdú esett el. A támadók közül százhuszonhárom női és férfi rabszolgát ejtett a török. Hétszáz ember volt a törökök vesztesége. A dél-magyarországi spanyol, német és magyar reguláris csapatoknak Giovanni Battista Castaldo, Ferdinánd király hadvezére adott parancsot a szegedi vár ostromára. Castaldo a szegedi ütközet elvesztéséért Aldanát hibáztatta. A szegedi vár visszafoglalását elindító Tóth Mihály megmenekült. A szegedi hadjáratban szerzett érdemeiért 1552. márciusában nemesi levelet kapott és Áldana parancsnoksága alatt folytatta tovább a török elleni harcot. Temesvár és Szolnok várát is elfoglalták a törökök. A Dél-Alföld 1552 nyarán hosszú időre a törökök uralma alá került. Tinódi történetírói szándékkal, versben újságolta el az 1541 és 1553 közötti időszak végvári eseményeit, veszedelmeit és török elleni harcait. Históriás énekeinek újraolvasása a történelem megélésébe és jelennek szóló igazságába avat be bennünket. Tinódi Sebestyént a szárnyaló idő dinamikus eseményeiről tudósító modern újságírók, tényközlő médiaszakemberek is elődjükként tisztelhetik. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Megszólítások Vannak bizonyos dolgok, fogalmak, amelyek átvészeltek minden rendszerváltást. Még a kőkemény személyi kultusz idején a Rákosi-rendszerben is a főpincér főúr volt, nem emlékszem, hogy főelvtársnak szólították volna. (A főelvtársak ez idő alatt máshol voltak.) Volt hivatásos gépkocsivezető és úrvezető, elvtársvezetőre szintén nem emlékszem. A mellékhelyiségek ajtajára akkor is az volt kiírva, hogy hölgyek-urak, nem pedig az, hogy elvtársak-elvtársnők. Vannak bizonyos foglalkozások, szakmák, amik megszervezéséhez iskolai végzettség, diploma szükséges. Az ilyen végzettségű szakembereket a Rákosi-Kádár-rendszerben is úgy szólították meg, hogy mérnök úr, doktor úr, ügyvéd úr, a művészvilágban is kijárt a művész úr megszólítás. Olyanra nem emlékszem, hogy doktor elvtárs, ügyvéd elvtárs, vagy karnagy elvtárs lett volna. Ezzel ellentétben viszont az igazgató elvtárs, főmérnök elvtárs, osztályvezető elvtárs címeket, beosztásokat kinevezéssel lehetett megszerezni, jó kádernek kellett lenni a legtöbbször, hűség a néphez-párthoz, megbízható munkás származás, stb. Az ilyen beosztásoknál nem mindig az iskolai végzettség játszott döntő szerepet, néha elég volt 8 általános. Majdnem kifelejtettem a miniszter elvtárs megszólítást. Emlékszem, hogy édesanyám abban az időben is a Mars térre járt a piacra, és a Tisza Lajos körútra ment villamossal. Arra a kis időre kár lett volna megtanulni az akkori átmeneti neveket. Apámnak is volt egy tréfás találós kérdése (1970-es éveket írtunk): Hogy fogják hívni 2000-ben a Lenin körutat? Általában azt felel' ték, hogy nem tudom, mire ő: hát így bízol te a rendszerben? És nem nekik lett igazuk? MÁTRAI LÁSZLÓ, SZEGED Meghoztuk a jó árakat! Friss pulyka alsócomb Hyundai CTV 2114 televízió automatikus hangolás, OSD-menü, beépített kétoldali hangszóró, TXT, Scart-csatlakozási lehetőség