Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. JANUÁR 13. Néhány hét türelmet kér az NFA Az idősek szabadulnának a földektől Több hónapja csak hitegetik az idős embereket a „Tfcrmőföldért életjáradé­kot" program negyedik pályázati kiírá­sával. A Nemzeti Földalapkezelő Szer­vezetnél megtudtuk, még néhány hétig várni kell. A hatvan éven felüliek sza­badulnának földjüktől: biztosabbnak ér­zik a nyugdíjjal érkező havi plusz húsz-harminc ezer forintot. Mórahalmon Szűcs István és felesége már nem tudja a földet művelni. Betegesked­nek, reggelente minden porcikájuk fáj, jó­szágot sem nevelnek, öregségükre minden nehéz lett. Reménytől nem válnak meg Csak a 13 éves Reménytől és egyéves csikójától, a két szép kancától nem akar­nak megválni. Életünk értelme - mondja a házaspár. Két hektár szántótól viszont megszabadulnának: hirdetést is adtak föl, de nem sikerült értékesíteni a kövesút melletti birtokot. - Feleségem is betölti az idén a hatvanat, s úgy gondoltuk, mint sokan a városban, felajánljuk a földünket életjáradék fejében az államnak - mondja Pista bácsi a kis­konyhában. A házaspár úgy értesült, a pá­lyázathoz a nyomtatványokat Szegeden, a körzeti földhivatalban lehet beszerezni. - Bent jártunk a hivatalban, de azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy nincs még űrlap. Egyre idegesebbek vagyunk, mert nem szeretnénk kibitni a hatvannapos határ­időből. Egy nyugdíjból élünk, s ez a kis ki­egészítés jól jönne - magyarázza a feleség, aki sok kérdésére várná a választ a „Ter­mőföldért életjáradékot" programról. Ősz óta várják Micsik Zoltán, a Csongrád megyei föld­hivatal vezetője egyelőre annyit mond, még nem kapták meg a nyomtatványokat - tudomása szerint a Nemzeti Földalapke­zelő Szervezet még nem írta ki a negyedik pályázatot. Ennél többet Somodi Attila, Mórahalom körzeti falugazdásza sem tud, pedig az idős emberek naponta érdeklőd­nek az irodájában. - Mindenkinek segítünk majd a papírok összegyűjtésében és kitöltésében, mert az előző évben sok volt a hiba - mondja a falu­Szűcs István cs felesége nem tudja, hova forduljon. Reménytől és csikójától, a két kancától soha nem válnának meg Fotó: Karnok Csaba gazdász, aki még megsaccolni sem tudja, hogy a pályázat mikor lép életbe. Úgy véli: ezt csak az NFA központjában tudhatják. Késik a pályáztatás Az NFA internetes honlapján egyelőre csak a tervezet olvasható: életjáradék elle­nében felajánlható az egy hektárnál na­gyobb, de 20 hektárnál kisebb földterület. Különösen indokolt esetben az NFA egy hektárnál kisebb termőföldet is megvásá­rolhat. A felajánlott földterület értéke nem lehet kevesebb százezer forintnál, to­vábbá ugyanazon pályázó életjáradékért történő felajánlásai - ideértve a korábbi pályázatokon tett felajánlásokat is - ösz­szességében nem haladhatják meg a há­rommillió forintot. A feltételek között szerepel, hogy a pályázó a felajánlott ter­mőföldnek a pályázat meghirdetésekor legalább három éve az ingatlan-nyilván­tartásba bejegyzett tulajdonosa legyen. - Még senki nem késett le a pályázatról, egyelőre csak a tervezete született meg ­erősíti meg az NFA Csongrád megyei iro­davezetője, Nyári Károly . - Rengeteg idős ember érdeklődik, hiszen már ősszel vár­ták a negyedik kiírást. A csúszás oka: az év végén megszületett Nemzeti földalap­törvényt és a kormányrendelet módosítá­sát még össze kell hangolni - jelenti ki az irodavezető, aki szerint néhány hét múlva jelenik meg a kiírás az FVM értesítőjében. CS. GÁT LÁSZLÓ SZÁMÍTÁS Különböző szempontok szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felértékeli a fel­ajánlott földet és megállapítja az értékét. Ez­után egy táblázat alapján meghatározzák, hogy minden százezer forint után hány forint életjáradék jár. Az előző három kiírásban nemtől függően hatvan és százegy év között minden korosztálynál más volt a tarifa. In­formációnk szerint az új kiírásban ez módo­sul: csak 60 és 70 év között változik az ösz­szeg, hetven fölött mindenkinél ugyannyi lesz a szorzó. Az állam eddig havonta átlag­ban 20-30 ezer forint életjáradékot fizetett, amit a nyugdíjjal együtt - csak más számlán - kapnak meg az életjáradékra jogosultak. Születésnapi beszélgetés Péter László irodalomtörténész szombaton tölti be nyolcvanadik évét. Holnap délután 3 órakor a megyeházán az Erdei Ferenc Tár­saság összejövetelén Tóth Ferenc nyugalmazott makói múzeum­igazgató beszélget az ünnepelt­tel, aki az ötvenes években állt az intézmény élén. Adóbehajtás végrehaj tokkal Törvényi lehetőségével élt az APEH Csongrád Megyei Igazga­tósága, amikor tavaly év végén megbízási szerződést kötött a megye területén működő négy önálló bírósági végrehajtóval az adóhatóság által magánszemé­lyektől behajtani kívánt adótar­tozások beszedésére. Az ennek alapjául szolgáló együttműködési megállapodást az APEH és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara még 2003 novemberében írta alá, azonban a megye önálló bírósági végrehaj­tói csak a tavalyi év végén - az együttműködés hatékonyságát biztosító jogszabályváltozások után - vállalták a szerződések megkötését. így az ügyek előké­szítését követően ez év januárjá­tól megindulnak az önálló bíró­sági végrehajtók is az adósokhoz. Az átadással érintett adózókat egyébként az adóhatóság előzete­sen értesíti a tartozásukról, biz­tosítva egyben 15 napot ennek a befizetésére is a végrehajtási ügy átadása előtt. Amennyiben e ha­táridőn belül nem történik meg a tartozás rendezése, a végrehaj­tást az önálló bírósági végrehajtó - az adós pénztárcájának terhére - haladéktalanul foganatosítja. Ezzel az adóhatóság egy adott időtartam alatt megkétszerezi a jelenlétét az adósoknál, mivel megbízottai, az önálló bírósági végrehajtók is eljárnak az állami bevételek behajtása érdekében. Újrahasznosítják a csomagolóanyagokat - Az év végén már az egész város szelektíven gyűjt A szilveszteri üveghegyek Orosházára mennek Ünnepek után dupla annyi la­kossági hulladék képződik, mint átlagidőszakban. A cso­magolóanyagok legnagyobb há­nyada papír, műanyag. Ezek, szelektív módon gyűjtve, újra­hasznosíthatok. Szegeden - az országos helyzettől eltérően - a szilveszteri üveghegyek újra­hasznosítása is megoldott. - Háztartásonként átlag tíz-ti­zenöt kiló többlethulladék ke­letkezett csomagolóanyagok­ból az ünnepek alatt - ismerte­ti a helyzetet Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodá­si Kht. ügyvezető igazgatója. A csomagolóanyagok nagy há­nyada papír és műanyag; szil­veszter kapcsán az üvegtöbblet is számottevó volt. Jelenleg közel harmincezer szegedi háztartás hulladékmennyisé­gét gyűjtik szelektív módon - a „zöldzsákos" hulladékgyűjtés keretében - a családi házas övezetekből és a társasházi övezetek egy részéből is. En­nek eredményeként az itt ke­letkező hulladékmennyiség je­lentős részét újra lehet hasz­nosítani - a csomagolóanyago­kat is. A kht. válogatás, bálá­zás után értékesíti azokat az újrahasznosítással foglalkozó cégeknek. A háztartási hulla­dék nem szelektíven gyűjtött része a többi hulladékkal együtt még mindig a város .sándorfalvi úti központi hulla­déklerakóján végzi. - Az idei esztendő azonban je­lentős áttörést hoz, az év végi ün­nepek csomagolóanyag-mennyi­sége már teljes egészében újra­hasznosulhat. Addigra ugyanis az európai uniós térségi hulla­dékgazdálkodási ISPA-program A szelektíven gyűjtött csomagolóanyagok újrahasznosíthatok Fotó: Tésik Attila keretében a város egész területé­re kiterjeszthetjük a szelektív hulladékgyűjtést. Mindenütt lét­rejönnek a gyűjtőhelyek, hulla­dékudvarok, mindenki találhat lakóhelyéhez közeli befogadóhe­lyet - hívja föl a figyelmet az ügy­•vezető igazgató. Hová kerül a szelektíven gyűj­tött, a kht.-nál válogatott, bálá­zott, újrahasznosítható csoma­golóanyag-tömeg Szegedről? A papírt papírgyárak veszik meg ­például a Dunapack -, a mű­anyagot műanyagfeldolgozók. A megyében legalább tíz mű­anyag-újrahasznosító kisvállal­kozás működik, de az ország más területeire is jut. A reklámszaty­rok, szemeteszsákok, fóliák anyagának nagyobb hányada ­jelenleg 30-60 százaléka - újra­hasznosított hulladék. Az feldol­gozó cégek szívesen vesznek sze­lektív gyűjtésből származó, bálá­zott műanyagot, mert ez ol­csóbb, mint a gyári, eleve e célra előállított. Az üveg-újrahaszno­sítás - kivált a színes üvegé - or­szágos gond, a kht. azonban megoldotta: az orosházi síküveg­gyár átveszi a jelenlegi szegedi mennyiséget. De ha tovább nö­vekszik - és ez a visszaváltás helyzet ellehetetlenítésével való­színűnek látszik - az már problé­mát jelenthet. Legnehezebben az úgynevezett társított anyagokból - például: papír plusz műanyag plusz fém - készített csomagoló­anyagok hasznosíthatók újra. Az ezzel kapcsolatos próbálkozások eddig még nem vezettek ered­ményre. F. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents