Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-11 / 9. szám

SZERDA, 2006. JANUÁR 11. •AKTUÁLIS« 3 Használat közben derült ki, hogy tánc és próza nehezen fér össze a tavaly átadott szegedi kisszínházban. A balett-teremben nem tudnak próbálni, amikor előadást tartanak a színpadon. A nézőtér első két széksorát a direktor kivetetné, a tervező viszont marhaságnak tartja ezt. Az évekig tartó rekonstrukció után tavaly májusban átadott szegedi kisszínházat több mint egymilliárdos költséggel újították fel. Mostanra több olyan problémával szembesültek az épület használói, ami szerintük akadályozza a zavartalan alkotómunkát. Székhelyi a rossz adottságokról - Ha próbát tartanak a tetőtéri balett-teremben, a táncosok minden ugrása erősen hallatszik a nézőtéren is. Ez nagyon zavarja az előadásokat - állítja Székhelyi József színidirektor, aki szerint nehéz összefésülni a két tagozat együttműködését. A balett-terem padlója úgy viselkedik, mint egy dob hártyája. Volt olyan Dulszka-előadás, amikor a nézők azt hitték, hogy földrengés van, annyira hallatszott a dübörgés. Az ügyelő kétségbeesetten rohant fel megkérni a táncosokat, hogy hagyják abba a próbát. Rossz adottság az is, hogy az első két sorból csak merev nyakkal lehet látni az előadást. Az oda szóló jegyek eladhatatlanok. Ezért - és a mozgássérült nézők elhelyezése érdekében - az első két széksort kivesszük majd. Juronics az ideális helyzetről - Számunkra az lenne az ideális, ha délelőtt négy, este pedig három órán át próbálhatnánk. Ez lehetetlen, mert alkalmazkodnunk kell az előadásokhoz mondja Juronics Tamás, a balettegyüttes vezetője. Székhelyi József nem keres bűnbakot, úgy véli, a problémák elsősorban az épület rossz adottságaiból fakadnak. A munkarend összefésülésével kell orvosolniuk a feszültségeket. Az első két sor székeit nem akarják kidobni, hanem készítenek a felhasználásukkal egy mobil nézőtéri egységet, amit a színpadra is fel lehet majd rakni. így a hagyományos kukucskaszínháztól eltérő előadásokat is csinálhatnak majd. Ez egyelőre csak terv, nincsenek még pontos számítások, mennyibe kerülne. Rantal a rendeltésszerű használatról Az épület átalakításának megálmodója, Rantal János építész szerint a problémák nem tervezési hiányosságokból adódnak. Rendeltetésének megfelelően kellene használni a kisszínház tereit. A színpad fő játéktere a zsinórpadlás alatt van, a süllyeszthető zenekari árok csupán külön rendezői kérésre kapcsolódik hozzá előszínpadként. Ha ezt is használják - miként az első két darabnál történt akkor az első két sor látási viszönyai valóban rosszabbak. De ezért még nem kell kiszedni a széksorokat. Ez egy marhaság! Nem fogom megengedni hangsúlyozza az építész, aki szerint az első sor jobb oldali nyolc széke bármikor gyorsan lecsavarozható, és ott gond nélkül elhelyezhetők a mozgássérültek. A balett-terem pedig eredetileg a színház és a szabadtéri próbatermének készült, menet közben változtak meg az elképzelések. Egy 12 méter fesztávolságú szerkezet alkalmatlan arra, hogy egy időben elviseljen egy dinamikus, ritmikus terhelést, ugyanakkor alatta előadást is tartsanak. Tessék a balettpróbákat akkor tartani, amikor nincsenek előadások mondja Rantal János. H.ZS. Kulisszatitkok HOLLÓST ZSOLT Mint ahogyan egy új lakást is beköltözve ismerünk csak meg igazán, a felújított szegedi kisszínház korlátai is csak néhány hónapnyi üzemelés során derülhettek ki. Az átadáskor még mindenki örömmámorban úszott, a színháziak dicsérték a tervezők és a kivitelezők munkáját. Juronics Tamás ma is hangsúlyozza: európai színvonalú próbatermet kaptak, szebbet, nagyobbat, világosabbat, mint amiről valaha is álmodtak. Mi akkor a baj: Miért vannak feszültségek a tagozatok között? Egy régi épület átalakítása mindig kompromisszumokkal jár, nem lehet mindent olyan tökéletesen megoldani, mint egy újban. Úgy meg végképp nem, ha időközben át is alakulnak az igények. Ezért a kisszínházba beköltözők is kénytelenek kompromisszumokat kötni. A színészeknek el kell viselniük, hogy próba közben bizony a táncosok dobogását is hallhatják, a balettegyüttes pedig kénytelen tudomásul venni: ha előadás van, nem tud gyakorolni. A két első széksorról kirobbant vitában is nehéz igazságot tenni. Miközben hajlik rá az ember, hogy az alkotók művészi elképzeléseit is elfogadja, az építész érvei legalább olyan erősek. Addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Rantal Jánost tegnap láthatóan felbőszítette az első széksorok kiemelésének terve. Adott is racionális magyarázatot, miért nincs rá szükség. De mondott cifrábbat is: szerinte nincs olyan alkalmas személyzete a kisszínháznak. amely felelősen, hozzáértéssel működtetné a például a fűtést, a szellőztetést. Szerinte képtelenek a légfüggönyt használni az előcsarnokban, ezért a hideg csak úgy ráömlik a nézőkre. Mi is megírtuk: karácsony előtt nem tudták lekapcsolni a nézőtér világítását, ezért félórás csúszással kezdődhetett csak el az egyik balettelőadás. Persze azért akad tervezői hiba is. „Jakab Tamással ott lesz a mi két székünk" - mutatta még az egyik bejárás alkalmával Rantal a nézőtér újdonságát, a két hatfős oldalerkélyt. Mára kiderült: azokat bizony nem nagyon lehet használni. Legfeljebb a direktort látom ott néha az előadásokon szurkolni, vagy a fejgépeket irányítják onnan a világosítók. Evások bevallása A személyi jövedelemadó törvény, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2006-tól negyedéves adóelőleg bevallási kötelezettséget írt volna elő a vállalkozók részére. Ez az előírás szorosan összefüggött a tervek szerint 2006 áprilisától bevezetésre kerülő új adóhatósági folyószámlarendszerrel, melynek lényege: a jelenleginél sokkal kevesebb adószámlára fizessék az adót az ügyfelek. Az elmúlt év végén az országgyűlés úgy döntött, hogy nem lépteti hatályba az új folyószámlarendszert, ezzel egyidejűleg visszavonta a negyedéves adóelőleg bevallásra vonatkozó rendelkezéseket is. így tehát 2006-ban még bizonyosan nem kell a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, illetve evás vállalkozóknak az adóelőlegeikről negyedéves bevallást adniuk. Előadás közben nem lehet próbálni a balett-teremben - Milliárdos bakik 1 A direktor nézőteret bontana Próbálják a Kényes egyensúlyt - a kisszínház első két széksorát a színigazgató kivetetné, a tervező szerint ez marhaság Fotó: Karnok Csaba APicknél huszonöt szabaduló rab dolgozik Huszonöt, szabadulás előtt álló fogva tartott is dolgozik hétfő óta a Pick Szeged ZRt.-nél - tudtuk meg Bozó Beától, a Szegedi Fegyház és Börtön sajtóreferensétől. A Pick segédmunkára alkalmaz elítélteket az újonnan megnyitott vágóhídon: a néhány hónap múlva szabadulók ládát mosnak, udvart takarítanak, olyan kiszolgáló tevékenységet végeznek, amelyekre nehéz munkaerőt találni. Kezdje velünk jól az évet! Új Opel Astra vásárlásakor első 20 vásárlónk 20% kedvezményben részesül. Ajánlatunk a kíszteten Iává Opel Aktra ék Opel Aktra Clattjt II járművekre érvénvek, 2006. január I. ék fébruár 28. között. Az Ön Opel-portnere: Opel Alfa Autóház 6800 Hódmezővásárhely. Szántó Kavács I. utca 149/A Tel: (62) 241 885, (62) 246-568. Fax: (62) 242-939 info@alfoautohaz.hu Szilasi harcol tanyája kisajátításáért A szatymazi Szilasi Tibor szerint az autópálya mellett élők kisajátítási kérelmét részrehajlóan bírálja el a Nemzeti Autópálya Rt. A férfi fontolgatja, hogy bírósághoz fordul, mert családja életét ellehetetlenítette a sztráda közelsége. Az rt.-nél jogszabályra hivatkozva tagadták meg a kisajátítást. A szatymazi harmadik kerület egyik tanyáján, közvetlenül az autópálya mellett Szilasi Tibor három éve arra vár, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. kisajátítsa ingatlanát. Hiábavaló várakozás A tulajdonos mutat egy 2002-es kisajátítási térképet, amelyen kijelölték portáját is. Végül háromszázhetvennégy négyzetmétert választottak le belőle. Ezen a területen december közepe óta Szeged felé már autók száguldanak. Szilasiék három éve azt gondolták: zöldségtermesztő bázisukat hamarosan felszámolják a népnyelvben „tankos útnak" nevezett út mellett és más helyen építik fel. Végleges kisajátítás azóta sem történt - mondja az elkeseredett tulajdonos és mutatja a levelezéseit. A legutolsót a Nemzeti Autópálya Rt.-tői kapta, amiben tudatják vele: a jogszabály szerint nem sajátíthatják ki tanyáját. Remeg a ház, rothad a zöldség Antos István osztályvezető elmagyarázza, hogy 2004 tavaszán a levegővédelemmel kapcsolatos rendelet változott: csak azokat az ingatlanokat vehetik meg, melyeknél a lakószoba homlokzatfala és az autópálya gerincvonala között a távolság ötven méternél nem nagyobb. Szilasi Tibor viszont azzal érvel, hogy korábban száz méter volt a tűréshatár, s a tanya épületei körülbelül 55 méterre vannak a pálya közepétől. Szilasi Tibor mutat egy 2002-es kisajátítási térképet, amelyen kijelölték portáját Fotó: Frank Yvette - Az sztráda építése során megrepedtek az épületek falai, a víztároló egyik oldala megcsúszott, és amióta itt döngetnek a kamionok, a ház beleremeg. Az egyik mennyezetről a vakolat is leszakadt mutatja az őstermelő, aki családi vállalkozásban főként sárgarépát termeszt. A jövője — mint mondja — bizonytalan, mert a földjénél jóval magasabban fekvő autópálya egyben vízzáró gát is és hatására megemelkedett a talajvíz. A feleségével azt mutatják: kirothadt a zöldhagyma, földjeiken megjelent a belvíz, ami az építkezés előtt nem okozott gondot. Áldatlan állapot alakult ki, a zaj pedig elviselhetetlen - panaszkodik az asszony, aki menekülne a területről. A család ezért azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul. Elfogyott a jogalap? Dobay Dezső szegedi ügyvéd - aki 1993 óta a Nemzeti Autópálya Rt. megbízásából intézi a Röszke, Domaszék, Kiskundorozsma és Szatymaz környéki kisajátításokat, adásvételeket, bontásokat, azt állítja: Szilasiéknak nincs jogalapjuk, hogy bíróságra menjenek. - Amíg volt az rt.-nek pénze a méltányoskodásra, méltányosságot gyakorolt. Most már szigorúan a jogszabályok szerint bírálják el kérelmeket. Szilasi Tibor viszont fotókat vesz elő a dossziéból: azt szeretné bizonyítani, hogy néhány hónappal ezelőtt több olyan tanyát is kisajátítottak, melyek még száz méternél is távolabb esnek az autópálya gerincvonalától. Az a gyanúm, pofára megy a dolog - mondja elkeseredésében. A család jogi képviselője ázt mondja, ügyfelét az építkezés ellehetetlenítette. Ilyen körülmények között nem lehet élni - jelenti ki Agód Sándor ügyvéd, aki elsősorban a kisajátítást látja megoldásnak vagy egy hasonló összegű kártérítést. A Nemzeti Autópálya Rt. egy-egy tanyás ingatlanért 5-20 millió forintot fizetett. CS. GÁT LÁSZLÓ