Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN Az orosz-ukrán gázvita rávilágított a közép-európai régió sebezhetőségére, és fokozta az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakat. A Reuters hírügynökség a napokban megjegyezte: a földgázszállítások Ausztriát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Horvátországot és Szlovákiát érintő kiesése azt az érzést is felerősítette a térségben, hogy Oroszország politikai célokra használhatja fel az energiaellátásban meglévő monopolhelyzetét. Az átmeneti gázellátási zavarok miatt az Európai Unió több politikusa úgy véli, az eddiginél több forrásra kell támaszkodnia az EU energiaellátásának. A huszonötök energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs egy osztrák napilapnak adott interjújában megerősítette, hogy az EU bizottsága tavasszal javaslatokat terjeszt elő a közös energiapolitikára vonatkozóan. Atomenergia A lett biztos a lapinterjúban az atomenergia további hasznosítása mellett tette le a garast. Hozzáfűzte, hogy az országoknak maguknak kell dönteniük az atomerőművek építéséről. Nem gondolja persze, hogy Ausztriában vagy Görögországban atomerőműveket építenek majd, hiszen mindkét országban igen nagy arányban utasítja el a közvélemény az atomenergiát, Kelet-Európában viszont sokkal nagyobb az érdeklődés eziránt, és jóval magasabb a támogatottsága is. Az Eurobarometer tavaly októAZ OROSZ SZÁLLÍTÁSOK RÉSZARANYA AZ EU ORSZÁGAINAK GÁZELLÁTÁSÁBAN (százalék) Ország 2003 2004 Ausztria 73 73 Belgium 0 0 Ciprus -' | Csehország 74 74 Dánia Észtország 100 I Finnország 100 100 Franciaország 24 21 Görögország 77 82 Hollandia 0 0 Írország 0 0 Lengyelország 79 62 Lettország 100 Litvánia 100 Luxemburg 0 0 Magyarország 91 81 Málta Nagy-Britannia 0 0 Németország 44 43 Olaszország 31 31 Portugália 0 0 Spanyolország 0 0 Svédország 0 0 Szlovákia 100 73 Szlovénia 60 i EU-25 34 Eorrás: IEA DM-grafika MAGYARORSZÁG 2010-RE NAGY KAPACITÁSÚ FÖLDGÁZTÁROLÓT ÉPÍTENE - AZ EU KÖZÖS ENERGIAPOLITIKÁN GONDOLKODIK Közép-Európa az orosz gáztermelőktől függ ^ NAPI MELLÉKLETEK T)"DlVTr7r "DT7Cr7'ET —" / Jr I % I M • 1 M fH • Csütörtök BIZALMASAN li I M A I M I J LJ M 1 1 1 1 1 Péntek DÉLMADÁR JL. A. ^ m ™ m ^^ Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2006. JANUÁR 9. WWW.DELMAGYAR.HU A magyarországi lakások kilencven százalékában használtak 2004-ben vezetékes földgázt fűtésre vagy főzésre, mivel a lakossági gáz a legolcsóbb energiaforrás itthon. Hazánk földgázszükségletének több mint nyolcvan százalékát fedezik az orosz szállítások. Az, hogy Magyarország egyoldalúan kiszolgáltatott az oroszországi gáztermelőknek, korábbi rossz politikai döntések következménye. Hazánkon kívül több európai ország is hasonló problémával szembesült akkor, amikor Moszkva az Ukrajnával folyó vita miatt rövid időre csökkentette a gázszállítást. Az algyői földgáztároló felszíni rendszere. A kormány több biztonsági készletet akar felhalmozni Tervezett vezetékek Az ukrán-orosz gázvita növeli az érdeklődést a Törökországból Ausztria felé tervezett Nabucco gázvezeték iránt, amely csökkenti Európa függőségét az orosz gáztól. Hivatalos döntés még nem született a vezeték megépítéséről, először a keresletet akarják felmérni. A 3300 kilométeres gázvezeték Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európa irányába az alsó-ausztriai Baumgarten érintésével, építési költsége a jelenlegi elképzelések szerint mintegy 4,6 milliárd euró lenne. A vezeték 2011-ben kezdene üzemelni. Egy másik, észak-európai gázvezeték közvetlenül juttatja majd el Németországba a szibériai gázt a Balti-tenger alatt, szavatolva Nyugat-Európa biztonságos ellátását, részben a problémás tranzitországok, Ukrajna és Lengyelország elkerülésével. A Gazprom tavaly december elején hivatalosan beindította a vezeték építését, két német partnerrel, a BASF-fel és az E.ON-nal közösen. berben közzétett adatai szerint Magyarországon például a megkérdezettek 65 százaléka támogatja az atomenergia békés felhasználását. Amíg nincs közös uniós energiapolitika, a tagországoknak maguknak kell gondoskodniuk a gázellátás biztonságáról. Itthon Kóka János gazdasági miniszter az eredetileg 2012-re tervezett biztonsági földgáztároló létrehozásának felgyorsítását javasolta múlt csütörtökön a parlamentben. Azt kérte a képviselőktől, segítsék elő, hogy a tavaly nyáron benyújtott törvényjavaslatban szereplő 1,2 milliárd köbméteres tároló már 2010-re felépülhessen. S azt is javasolta, hogy a törvényjavaslat elfogadását követően ne fél évvel, hanem már két hónappal kezdődjön meg a kivitelezés. A150 milliárd forint beruházási értékű tároló a kimerült magyarországi földgázmezőkön létesülne. A beruházás a kormány becslése szerint egy forinttal emelné a földgáz fogyasztói árát, felhasználástól függően. A javaslatban szereplő biztonsági tartalék a háztartási és kommunális fogyasztók 60 napi átlagfogyasztásának, a lakossági csúcsfogyasztás 40 százalékának felel meg. A távirati iroda úgy tudja, az új biztonsági készletezésre alkalmas tároló létrehozására a Magyar Szénhidrogén Szövetség ír majd ki pályázatot. A Mol Földgáztároló Rt. leendő tulajdonosa, az E.ON már korábban kinyilvánította, hogy ha szükséges, kész megfinanszírozni egy új tárolót is, ha a beruházás megtérül. Tárolók Magyarországon jelenleg csak a Mol Földgáztároló Rt.-nek van tárolója, szám szerint öt, összesen 3,4 milliárd köbméter névleges mobilgáz kapacitással, amelyből naponta maximum 47,5 millió köbmétert tudnak felhasználni. A pusztaedericsi tároló mobil készlete 330 millió köbméter, napi csúcskapacitása pedig 2,9 millió köbméter. A zsanai tároló mobil készlete 1,3 milliárd köbméter, csúcskapacitása 21 millió köbméter. Az Algyő-Maros-1 tárlóban 150 millió köbméter mobilgáz van, s maximum 1,8 millió köbméter gáz vehető ki belőle naponta. A kardoskúti tároló mobilkészlete 220 millió köbméter gáz, napi csúcskapacitása 2,6 millió köbméter. Á legnagyobb tároló a hajdúszoboszlói: mobilkészlete 1,4 milliárd köbméter gáz, s naponta legfeljebb 19,2 millió köbméter gáz vehető ki belőle. A tárolók rendelkeznek összesen 4,7 milliárd köbméter úgynevezett párnagázzal is. Ez azonban csak akkor vehető ki egy-egy tárolóból, ha azt már nem akarják tovább működtetni, mivel teljes kitermelése esetén földgáztárolásra alkalmatlanná válik. A gázimporttal kapcsolatban a gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, mielőbb alternatív lehetőségeket kell találni a földgáz behozatalára. A legkézenfekvőbbnek az adriai szállítás ígérkezik, amelyhez a csővezeték és a tranzitállomás kiépítése 3-4 milliárd euróba kerül. Kóka János hangoztatta, hogy ezt a projektet az EU-nak saját büdzséjéből kellene támogatnia. A miniszter az energiaellátás diverzifikálása érdekében kilátásba helyezett egy új lignitalapú erőművet is, amely a Mátrai Erőmű bővítésével függene össze. Megjegyezte, hogy ezzel a létesítménnyel az ország széri-dioxid-kibocsátása a megengedett szint fölé nőne, ezért először a meghatározott szint emelését kell kérni az uniónál. A legolcsóbb energia Az orosz-ukrán gázvita következtében kialakult helyzet rámutatott arra, milyen veszélyeket rejt, hogy Magyarország ilyen mértékben kiszolgáltatott az orosz gázimportnak állapítja meg cikkében a FigyelőNet internetes újság. A maF0TÓ: KARN0K CSABA gyar lakosság nagy része gázfogyasztó, ami többek között annak köszönhető, hogy a lakossági gáz a legolcsóbb energiaforrás itthon. Mindez az elmúlt évtizedekben mesterségesen kialakított gázárak és a rosszul kialakított energiapolitika következménye. Statisztikai adatok szerint 2004-ben közel 3,2 millió lakásban, azaz a hazai lakásállomány 90 százalékában használtak - fűtésre, főzésre - vezetékes földgázt. Előrejelzések szerint a viszonteladókon keresztül ellátott lakossági fogyasztók száma csökkenő tendenciát mutatva 2010-ig még 45 ezer fővel, míg 2010 és 2015 között további 25 ezer fővel nő, ami évente mintegy 100-120 millió köbméter többletgázfogyasztást jelent - állítja egy korábbi tanulmányában a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Nyomott árak A GKI egy 2005 júliusában készült tanulmánya szerint az 1970-es évek kormányzati törekvései és energiapolitikai célkitűzései arra irányultak, hogy földgázfelhasználásra ösztönözzék a lakosságot. Mindez az akkori politikai viszonyok között reális döntésnek tűnt, azonban nem törődött a későbbiekben megjelenő egyoldalú függés veszélyeivel. A harminc évvel ezelőtt olcsón szolgáltatott tüzelőanyag árát a későbbiekben - politikai népszerűségi okok miatt - nem akarták érdemben a piaci árakhoz közelíteni. A hatóságilag megállapított alacsony gázár nem tartalmazta sem az importbeszerzési költségeket, sem a hazai kitermelés szinten tartásához és az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges ráfordításokat. H. SZ.