Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

HÉTFŐ, 2006. JANUÁR 9. • AKTUÁLIS® 5 Téli teljesítménytúra: 30, 60 vagy 90 kilométer A híd ezúttal túl messze volt Makón A híd túl messze van - ezzel a mottóval rendezték meg az év első teljesítménytúráját Makón, amely az országban is a legkomolyabbak közé tartozik a téliek közül. A sportág még ma is nepszeru, bár egyre kevesebb fiatal műveli. Idén szerencséje volt mindenkinek, aki a makói téli teljesítménytúrára jelentkezett, hiszen szinte tavaszias, szélcsendes időben rajtolhatott el a mezőny. Néhány éve megtörtént, hogy hóviharban vágtak neki a távnak egyébként harminc, hatvan vagy kilencven kilométert lehetett megtenni gyalog vagy kerékpáron Makó és Szeged között, a Maros töltésén. A helybelieken kívül nagyon sokan jöttek szerte a megyéből, sőt távolabbról is. Még sportolók, maratoni futók is érkeztek a belvárosi iskola Kálvin téri épületéhez, ahonnan a mezőny rajtolt. A túrázók egyike, a negyvenkilenc éves Fodor Ferenc - civilben 32 egyik makói számítástechnikai üzlet vezetője - a kínálkozó lehetőségek közül ezúttal a harminc kilométeres távot választotta. Mint megtudtuk tőle, nem rendszeres túrázó, inkább hobbiszinten műveli a sportágat - nyaranta például, mivel a felesége Miskolcról származik, és itt hiányolja a hegyeket, családi túrákat tesznek a Bükkben és a Zemplénben. Fodor Ferencnek édesapja elmesélte, hogy közvetienül a világháború után, minthogy a Maros-hidat felrobbantották és másként nem lehetett eljutni Szegedre, a töltésen gyalogolva vitt be szalonnát a megyeszékhelyre, amit aztán ott sóra cserélt. A történeten akkor gondolkodott el igazán, amikor egy óriási havazás miatt kis híján Szegeden rekedt - végül az utolsó vonatot még éppen elérte. Akkor jutott eszébe, amit az édesapja mondott: „A töltésről mindig lefújja a szél a havat, azon mindig lehet gyalogolni". Tíz éve túrázik, és azt mondja, a jó levegő, a madárdal és a nyugalom miatt mindenképpen megéri ezzel foglalkozni - még akkor is, ha az időjárás olykor nem kegyes hozzájuk. Makón egyébként két egyesülete is van a túrázóknak: az Eötvös Loránd nevét viselő, amit Mendei Árpád, a Belvárosi Általános Iskola nyugalmazott igazgatója vezet, illetve a Makói Természetbarát SE. Ez utóbbi vezetőjétől, Dániel Istvántól - ő negyven éve túrázik - megtudtuk: a városban a szervezett, rendszeres túrázók száma viszonylag csekély. Az általa vezetett egyesületnek kevesebb, mint száz tagja van, ám harmaduk nyugdíjas és alig hatoduk fiatal. Az ember életének három szakasza van: a diákkor, amikor a szülő vagy egy jó pedagógus megszerettetheti az illetővel a természetjárást, a családalapítás kora, amikor szinte mindenki felhagy vele egy időre, és a megállapodott kor, amikor sokan újrakezdik - mondja. A túrázók egyébként általában külön nem edzenek, igazság szerint a jó állóképesség elegendő az induláshoz, azt meg mindenki maga dönti el, mekkora távot vállal. O maga a múlt esztendőben gyalog és kerékpáron összesen négy-ötszáz kilométert tett meg. SZABÓ IMRE A TÖLTÉST RÓTTÁK A mostani, közepesen nehéz téli teljesítménytúrát - amelyet korábban a Crocus TK szervezett - a jövőben a Téry TSz SE és a Csongrád Megyei Természetbarát-szövetség közösen rendezi, mindig az új év első napjaiban. A résztvevőknek csaknem mindenütt a Tisza és a Maros töltésein kell gyalogolniuk. Idén a harminc kilométere? távot negyvenhafan, a hatvan kilométerest huszonhatan, a kilencvenest harmincnyolcan teljesítették. A túra legidősebb résztvevője a hölgyek közül a szentesi Gergely Szilveszterné, a férfiak közül Szabó Imre Makóról, míg a két legfiatalabb a szegedi Flórián Fanni és a szőregi Illés Péter volt. Fodor Ferenc barátaival, Nagy Erikával, Nagy Tamással é Ferenccel vágott neki a túrának Fotó. Sz és Csala Fotó: Szabó Imre Mikrobuszok csúsztak az árokba MUNKATÁRSUNKTÓL Két mikrobusz is megcsúszott, s az árokba borult szorhbaton reggel a '-ös főút Vásárhely és Szentes közti szakaszán. A Mihási úti enyhe fanyarban előbb egy Vásárhely felől érkező KIA mikrobusz csúszott nu'g/ s szaladt az árokba reggel nem sokkal 8 óra előtt, a jeges, vizes úttest miatt. Utasai megpróbálták kitolni a járművet, amikor egy Vásárhely felől érkező Mercedes Vito ugyanott csúszott meg az úttesten, „tetyanúgy az árokban kötött ki, ráadásul közben nekiütközött a I "nak. A baleset során a Mercedesben ülők közül egy személy súSan, összesen öten könnyebben sérültek meg. A népkerti tervekről MUNKATÁRSUNKTÓL Várhatóan nagy érdeklődés övezi majd a holnap délelőtti lakossági fórumot, amelyen a vásárhelyi Népkert rendezési tervéről tartanak. A terv a városházán, a lakosságszolgálati iroda közelében lévő hirdetőtáblán hetek óta megtekinthető. Igaz, aki az azon szereplő jeleket nem nagyon érti, annak legfeljebb az tűnik fel, hogy az egykori ifjúsági park helyén már szerepel a bevásárlóközpont. A papírra vetett elképzelések már nem számolnak a lőtérrel, annak helyén irodaháznak is alkalmas építési területet jelöltek ki. Szintén építési területként szerepel a jelenlegi Pelikán Szálló és környéke, ahol a város egészségcentrumot akar létrehozni. A hosszú távú tervek közé tartozik a gyógyszálló megépítése annak a zöldterületnek egy részén, ahol most a szánkódomb, a teniszpályák és a játszótér található. Helyet kap a strand területén az élményfürdő és az ehhez kapcsolódó létesítmények is. A terv egyik része, a bevásárlóközpont valósulhat meg a leghamarabb, azt ugyanis tavasszal kezdik építeni. A tervezett ütemben halad a szegedi kórház rekonstrukciója, így a számítások szerint márciusban biztosan átadják a 2,5 milliárd forintból felújított egészségügyi intézményt. A betegellátás a munkálatok alatt sem szünetelt, ám a tapasztalatok alapján úgy tűnik, a páciensek elnézőek voltak az előforduló kellemetlenségek miatt. Több mint egy éve tart a város legnagyobb egészségügyi beruházása. A Szegedi Városi Oktató Kórház rekonstrukciója 2004. december 20-án kezdődött meg, és mivel a munkálatok azóta is a terv szerint haladnak, úgy tűnik, a márciusi ünnepélyes átadást nem veszélyezteti semmi. A „felvonulási útvonalat" is helyrehozzák A valamivel több mint egy év alatt felújították az urológiai és a pszichiátriai osztályt, a homlokzatot, valamint kialakítottak egy teljesen új műtőblokkot. Ezenkívül egy 800 négyzetméteres napkollektort is telepítettek az épület tetejére, amely a gazdaságosabb energiaellátást biztosítja. Az érintett osztályok átépítése a főigazgató szerint már nagyon időszerű volt. - Húsz éve nem volt felújítás ezeken a részlegeken, így azok olyan állapotban voltak, ami már-már a működést veszélyeztette mondta Pajor László. - Mivel ezek be vannak ágyazva az épületbe, elkerülhetetlen volt, hogy a környékükön lévő, és a vonulási útba eső részlegeket is rendbe tegyék a munkák végeztével, hiszen azok is sérültek. Deszkapallón a röntgenbe így tehát az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb rész újul meg márciusra, hiszen az urológia alatti labort, az ugyanebben az épületszárnyban lévő főigazgatói irodát és könyvtárt, valamint a műtők környékén lévő röntgenosztály, illetve a nőgyógyászat egyik szárnyát is érinti a rekonstrukció. Az átépítés nagy terhet rótt dolgozókra, betegekre és látogatókra egyaránt. - A betegek szinte mindenért morognak, de érdekes módon a felújítási munkák miatti zaj, por és egyéb kellemetlenségek miatt nem panaszkodtak - mondta el tapasztalatait a főigazgató. - Pedig nem egyszer előfordult, hogy át kellett költöztetni őket, kisebb helyre szorítottuk be az ágyakat, vagy egész egyszerűen csak nehezebb lett a közlekedés az épületben. Például előfordult, hogy a röntgenbe deszkapallón kellett beugrálni, vagy bokáig ért a por néhány folyosón. De úgy tűnik, megértették, hogy ezt most el kell viselniük. A dolgozóknak sem volt könnyebb: napi munkájuk után, túlórában költözködtek egyik helyről a másikra, természetesen plusz anyagi szolgáltatás nélkül. Az orvosok pedig úgy kénytelenek operálni a mai napig, hogy közben felettük vagy alattuk légkalapáccsal bontják a falakat. A munkások persze igyekeznek ezeket a hangos feladatokat délutánra időzíteni, de ez sem tervezhető mindig előre. Mindezekhez képest már elenyésző gondnak tűnik a látogatóké, akikkel az elmúlt egy évben előfordulhatott, hogy egyik napról a másikra nem találták azt az osztályt, ahova addig jártak, vagy mondjuk a főbejárat átkerült az épület átellenes oldalára. Az ő helyzetüket táblákkal és irányító emberekkel igyekeznek a kórház dolgozói megkönnyíteni. Folyamatos költözködés Az időjárás hol könnyítette, hol hátráltatta a felújítási munkálatokat. Nyáron épp akkor esett rengeteg eső, amikor a pszichiátriáról és a szülészetről lebontották a födémet, így az osztályok beáztak. A falakon zuhogó víz miatt a betegeket ekkor el kellett költöztetni. Az ősz és a tél eleje viszont segítette a külső munkálatokat, amelyekkel a fagymentesség miatt egészen december közepéig tudtak haladni, ekkorra pedig be is fejeztek mindent. Mostanra már csak az urológiai osztály belső munkálatai, a középső szinten lévő műtő átépítése, valamint a labor rendbetétele maradt hátra. A főigazgató úgy számolja, a tervezetthez képest maximum 1-2 hét csúszással kell számolni. így tehát tavasszal már egy megújult, modern és korszerű intézmény várja majd a betegeket. TÍMÁR KRISZTA A szegedi kórház egy éve tartó rekonstrukciója nagy terhet ró mindenkire A felújítás mellékhatásai A kórházban teljesen új műtőblokkot alakítottak ki Bontják a szökőkutat Fotó: Gyenes Kálmán A szegcdi Felsőváros kapuja, a Glattfelder tér tavaszra megszépül. A 30 millió forintos parkrekonstrukciót elkezdték: a szökőkutat a gépészeti aknával együtt elbontják. A terv szerint a helyére kör alakban újat építenek, melynek középpontjába helyezik el Lapis András szobrászművész „kalapos hölgyét": a Szegedért Alapítvány díjának 2,4 méter magas, 500 kilós bronzváltozatát Fotó: Schmidt Andrea