Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

10 BIZALMASAN 2005. december 1., csütörtök SHÁFFER ERZSÉBET ÉS AZ IGAZI TÖRTÉNETEK A nő, aki sorompók nélkül él Scháffer Erzsébet ha nem írna, akkor is írna Nem azért születik egy gyerek a világra, hogy féljen a másiktól, hiszen nem élhetünk sorompók között - véli Scháffer Erzsébet, a Nők Lapja újságirónője, több kötet szerzője. A Pulitzer-díjas írónő ráncokról, regényről, bizalomról is beszélt, s a vágyról az után, ami a miénk. Elárulta azt is: mindig van nála egy üveg pálinka. - Honnan jönnek a történetei, kiapadhatatlan-e a forrás? - Talán azért kiapadhatatlan, mert valóban megtörténnek, mert igaziak, legföljebb nagyon kicsit kell változtatni rajtuk. Egy ködös, sötét, szmogos pesti estében éppen a Madách tér felé igyekeztem, amikor arra figyeltem fel, hogy az árkádok túloldalán valaki finom, kiművelt hangon az O sole miot énekli. Nem láttam, hogy kicsoda, de amikor az ismeretlen elhallgatott, felkiáltottam: bravó. Micsoda fülek - jött a felelet, majd megláttam az énekest: egy bankhivatalnokot. Mióta énekelnek a bankhivatalnokok az utcán? kérdeztem, s ő elmesélte, hogy egykor Vass Lajos kórusában dalolt, s most azért van olyan jó kedve, mert két sörrel ünnepelte meg, hogy kórházban lévő felesége és anyósa is gyógyul. Mivel nálam majdnem mindig van pálinka, megkínáltam. Jó tett helyébe jót várj - szólt és az aktatáskájából kivett egy pár füstölt kolbászt. A történeten később annyit változtattam, hogy a Trubadúr kalucsniban címet adtam neki, holott a hivatalnok nem volt kalucsniban. Pálinkával kínál - Mindig van önnél pálinka? Miért? - Mert a kínálás a találkozás remek eszköze, velejárója. Akár az étel, az ital, a beszéd. - Történeteiben a negatív szereplőket is megértéssel ábrázolja. Mindenkit meg lehet érteni? - Igen. Közhely, de igaz: az emberben ott az isteni. Lehet, hogy jól elrejtve, de ott van. Csak meg kell kicsit kapargatni a felszínt. Nem pedig bizalmatlansággal és félelemmel közelíteni. -A gyermekeinek is azt tanácsolja, hogy bízzanak meg az emberekben? - Igen, de legyen emberismeretük, tudjanak disztingválni, és figyeljenek arra, kik vannak körülöttük. Nem azért születik egy gyerek a világra, hogy féljen a másiktól. Hogy élne akkor, tele sorompókkal, kapukkal, félelemmel? - A nagyvárosi ember nemcsak hogy fél, sokszor egyenesen utálja a másikat. - Vagy legalábbis nem akarja észrevenni. Konrád Lorenz írta: az ember ügy van kódolva, hogy ha meglátja a másikat, üdvözli. A nagyvárosban annyi másik embert lát, hogy FOTÓ: KARNOK CSABA nem tudja ezt a belé kódolt parancsot végrehajtani. Ettől megbetegszik. Már nem fütyülnek - Nem szokott falakba ütközni? - Nagyon ritkán. Akkor meg hátralépek. Van úgy, hogy az ember visszautasításra lel, de az nem biztos, hogy baj. - Regényen nem gondolkodik? - Receptek a gyermekeimnek ilyesmin gondolkodom. Ebben amellett, hogy hogyan készül a fokhagymaleves, az is benne lenne, hogy hogyan beszélek én egy másik emberrel. Elmondanám - de nem A bizalomról „Egyik téli éjjel a szolnoki vasútállomáson vártam a vonatot, s a krampácsolók azt javasolták, üljek be a szajoli vonatba amíg várok, de zárjam magamra az ajtót. Nem telt el öt perc, egy harminc körüli férfi jött be a fülkébe - amit nem sikerült bezárnom-, s az egyébként teljesen üres vonaton az Iránt érdeklődött: van-e szabad hely. Megpróbáltam rábeszélni hogy üljön máshova, de nem tágított. Kettesben jobb - mondta. Olvasni kezdtem, mire arra kért, hogy meséljek neki. Éppen A kőszívű ember fiai volt nálam - valahol beszélnem kellett róla - s felolvastam neki a farkaskalandot. Borzasztóan élvezte. A mesélés miatt majdnem lekéstem a vonatomat." diktátumként, hanem tapasztalatként - hogy milyen az, amikor valahol nem találom a helyem. Milyen, ha megjelenik egy ránc az arcomon, és már nem fütyülnek utánam az utcán. - Milyen az? - Azt meg kell szokni. Az első, második, harmadik ránc megállítja, elgondolkodtatja az embert. De olyan sok mindent hoz magával a kor: türelmet magammal szemben, és felismerését annak, hogy jelen kell lenni a dolgoknál. Például jelen kell lennem az unokáim életében. Most még túl kevés idő jut rájuk. Vágyakozások - Nehéz vágyakozni az után, ami a miénk? - Nagyon nehéz. Szerintem rámegy az életünk. Ugyanakkor ha ott van valakiben a vágy, akkor már nagy baj nem lehet. - Ha nem írna, mit csinálna? - Falusi lány vagyok. Még emlékszem, hogy fejték a tehenet, hogy tömték a libát, hogy zajlottak gyerekkoromban a gazdálkodó élet mindennapjai. Mostanában egyre többször vágyom arra, hogy én is lekvárt főzzek, kotlóst ültessek. Természetesen mindezt csak úgy, hogy az írógép a közelemben van. GONDA ZSUZSANNA A nyakkendő nem jó Az osztrákok többsége sem a háziállatokat, sem pedig a nyakkendőt nem tartja megfelelő karácsonyi ajándéknak - derült ki a Markét közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. MTI Az ünnepek közeledtével az intézet arról faggatta az osztrákokat, hogy minek nem örülnének karácsonyra, és mit tartanak a legfontosabbnak december 24-én. A válaszokból kiderült, hogy a legkevésbé kívánatos karácsonyi ajándék manapság a háziállat Ausztriában, mert a legtöbben - 60 százaléknyian - se kismacskát, se kiskutyát, se papagájt, se pedig más állatot nem szeretnének ajándékba kapni az ünnepen. A nyakkendő a második helyre került a legkevésbé kívánt ajándékok ausztriai listáján: a válaszadók 53 százaléka nem szeretne ilyen ajándékot találni a karácsonyfa alatt. A válaszadók 51 százaléka nem szeretne olyan meglepetést kapni, amilyet már kapott az év folyamán, de jelentős részük edényeket és étkészleteket, háztartási eszközöket és mobiltelefon-tartozékokat sem szívesen látna ajándékként. Az elsöprő többséget jelentő 80 százalék szerint karácsonykor a harmónia, a gyerekekkel és családdal való együttlét, a békés légkör a legfontosabb. Ez utóbbi érdekében még a mobiltelefonokat is kikapcsolja a többség, minden tíz osztrákból csak egy jelentette ki, hogy karácsonykor is elérhető lesz maroktelefonon. Mindazonáltal megmondták azt is, mit látnának legszívesebben karácsonykor a fa alatt: a saját készítésű ajándékokat - főképpen a gyerekektől -, vásárlási utalványokat, különféle testápoló és kozmetikai szereket, parfümöket, továbbá ékszert és készpénzt. OLVASÓSAROK Mindörökké férfi Létezhet-e jobb téma a nő számára, mint a férfi? - kérdezi új könyvének előszavában Endrei Judit, aki a Mindörökké nő című kötet után most a férfiakról ír, híresekről és „névtelenekről", magyarokról és külföldiekről egyaránt, nem titkoltan szubjektív, olvasmányos stílusban. Férfiak, akik a történelmet formálták, férfias játékok, játékos férfiak, azok a csodálatos férfiak és mi, egészség, divat, kozmetika - néhány cím és téma a tartalomjegyzékből. A személyiségek bemutatása a történelmi alakoktól, világhírű művészektől, a legkedveltebb magyar színészekig, sportolókig terjed. Endrei Judit könyvéből az is kiderül, milyen az igazi angol, amerikai, arab, francia, japán, kínai, olasz, orosz és svéd férfi. Rólunk mondták „Nem azt az asszonyt veszi feleségül az ember, akit gondol, de talán megöli az ember azt az asszonyt, akit feleségül vesz." PAUL GERALDY FRANCIA ÍRÓ (1888-1983) Az agglegénységnek az az előnye, hogy amikor szép nővel találkozunk, nem kell keseregnünk azon, hogy csúnya a feleségünk." PAUL LEAUTAUD, FRANCIA ÍRÓ, KRITIKUS (1875-1956) Ha feleséged rút, szenvedsz tőle, ha viszont szép, mindenki nője." HÓN, HELLÉN FILOZÓFUS (I. E.: 300 KÖRÜL) TEGYE FEL MAGANAK A KÉRDÉST! Ez már a szerelem? Gyakran egy jól sikerült találka, az új ismerőssel kellemesen együtt töltött hétvége után eltöpreng az ember, hogy végül is hányadán áll azzal, akivel annyira jól érezte magát, különösen akkor, ha partnere részéről is hasonló visszajelzéseket kap. Ilyenkor nem csupán a frissen támadt szimpátia, de az élmények is összezavarhatnak bárkit. Érdemes feltennie tehát néhány kérdést önmagának - és ha ezek többségére igennel válaszol, elgondolkodni a közös jövőn. Figyelje meg tehát viselkedését, érzéseit, és minden gátlását levetkőzve válaszoljon magának őszintén: - El tudja fogadni, sőt vonzzák azok a külső vonások a másikban, amelyeket általában nem tart előnyösnek? Tolerálni tudja például a megszokottnál picit jobban elálló füleket, a szeplőket, az átlagosnál kicsit nagyobb vagy éppenséggel kisebb testalkatot, idomokat? - Úgy érzi, az illetővel közös elveket vallanak, hasonló az értékrendszerük és a gondolkodásmódjuk? Ugyanazokat a dolgokat tartják fontosnak az életben, és ugyanazokon a dolgokon nevetnek? - Sokszor gondol erre az ismerősére és időnként felhívja csupán azért, hogy hallhassa a hangját, vagy hogy megkérdezze, mit csinál? - Néha leküzdhetetlen vágyat érez, hogy megvegyen olyan apróságokat, csecsebecséket, kabalákat, amelyekről úgy gondolja, biztosan tetszenének partnerének? Vagy hirtelenjében odaajándékoz valamit a másiknak, egy önnek sokat érő kedves emléktárgyat, családi ereklyét? - Szeretne minél többet megtudni a másikról: családjáról, körülményeiről, érdeklődési köréről, a munkájáról és a szabadidejéről - és szeretne minél többet az illető közelében lenni, hogy ezekre a kérdésekre mihamarabb választ kapjon? - Lényegesnek tartja, hogy a másiknak mindent megmutasson saját életéből - körülményeiről, szeretne neki mesélni munkájáról és a hobbijairól? Be szeretné mutatni minden ismerősének és család tagjainak is? - Úgy érzi, hogy minden fontos kérdést, problémát, gondot és sikert meg kell beszélnie vele, szeretné hallani a másik véleményét élete minden lényeges döntéséről, kikérni a tanácsát még akkor is, ha ezt később mérlegelve el kell vetnie? - A kérdéses ismerős állandóan felbukkan a következő hétvége fontos résztvevőjeként az elkövetkezendő néhány órában, esetleg a távolabbi jövőre vonatkozó terveiben? - Hirtelen képesnek érzi magát arra, hogy személyiségének eddigi, esetlegesen hátrányos jegyeit megváltoztassa? Azt veszi észre, hogy olyan dolgokban képezi tovább magát, amelyekről eddig azt hitte, nem érdeklik, fárasztják. - Ha az illetővel van, úgy érzi, hogy nem az a fontos, mit csinálnak, csakis az, hogy együtt legyenek, mert a másik társasága megnyugtatja, feldobja és elszórakoztatja. - Testileg is erősen vonzódik hozzá, és szereti, ha a másik becézgeti vagy gyengéden bánik önnel? - Úgy érzi, bárki és bármi lehet a környezetükben, ha az illető a közelében van, nem érdeklik mások? - Szemmel láthatólag pezseg, tele van új ötletekkel és energiával, majd kicsattan a boldogságtól, ami a környezetében élőknek is feltűnik? A kérdésekre adott válaszok nagy többsége igen? Ne töprengjen tovább: ön szerelmes!