Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 1. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Várhatóan lépnek a pékek is Emelik a liszt árát a molnárok Az országban elsőként jelenti be a liszt árának emelését az egyik legnagyobb hazai forgalmazó, a Szabolcs Gabona Cégcsoport. Ezt követően várhatóan az egész szakma lép, majd beválthatják régóta halogatott áremelési ígéretüket a pékek is. A Szabolcs Gabona Cégcsoport leányvállalata, az ABO MILL Rt. - amelyhez Csongrád megye legnagyobb malma, a szegedi Izabella tartozik - december 1 -jétől 10-12 százalékkal emeli meg a liszt árát. Az indoklás szerint az alapanyagárak és az energiaköltségek emelkedése miatt. Kerezsi Miklós, a Szabolcs Gabona Holding Rt. vezérigazgatója lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, idén a búzát is drágábban vásárolták, mivel az intervenciós ár irányította a hazai gabonapiacot. Emellett le kellett nyelniük az elektromos energia 12 százalékos emelését, amely azért érintette érzékenyen a vállalatot, mivel a malmok alapvetően villamos energiát használnak. A malomipar kiadásainak jelentős részét kitevő fuvarköltségek is magasabbak az egekbe szökő üzemanyagárak miatt. A vezérigazgató-helyettes hozzátette: évek óta tart az az árverseny a lisztpiacon is, amelynek következtében nemhogy tartották volna az árakat, hanem még engedniük is kellett. A bevételek azonban már az alapvető költségeket sem fedezik. Első lépésként a cégnél a termelést szervezték át, majd leállították a gazdaságtalanul termelő üzemeket, de most már muszáj megemelni a liszt árát, különben a jövőjüket élik fel. Kerezsi Miklós azt is elmondta, beszállítóként megérti a pékek gondjait is, egyetért a sütőipar árkorrekciós törekvéseivel. Az Izabella után a megye második legnagyobb malmát, a vásárhelyit a Véka Kft. üzemelteti. Nyilasi Endre ügyvezető igazgatótól is megkérdeztük, tervezik-e a liszt árának emelését a közeljövőben. A vezető elmondta, az ő lisztjük december második felétől mintegy 10 százalékkal drágulna, szintén a magas költségek, köztük az energiaárak emelkedése miatt. Szerinte is indokolt az áremelés, az egész országban veszteséget kénytelenek elkönyvelni a malmok, s ha nem lépnek, a jövőjüket élik fel. F.K. PEKEK: AZ UT0LS0 CSEPP A POHÁRBAN Egy kiló liszt bolti ára jelenleg 49-59 forint között mozog. Amenynyiben a malmok beváltják ígéretüket, és 10-12 százalékkal megemelik áraikat, a drágulás mindössze néhány forint lesz. Az áremelés azonban érzékenyen érinti majd a nagy tételben vásárló sütőipart. amelynek képviselői most már valóban nem halogathatják tovább döntésüket és emelik a kenyér árát. Drágábban őrölnek az Izabella malomban is Fotó: Karnok Csaba Kétszer is meggondolják a termelők, jövőre belevágjanak-e Bealkonyul a cukorrépának Brüsszelben már tüntettek a cukorrépa ártámogatásának csökkentése miatt Fotó: MTI/AP/Yves Logghe Mérföldkőnek számító döntés született a múlt héten az EU mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán: a következő négy évben összesen 36 százalékkal csökkentik a cukor felvásárlási árát. A határozat a hazai kistermelőket és a nagyobb gazdaságokat egyformán érinti, hatására az elkövetkező pár évben valószínűleg jelentősen visszaesik a termelés. Noha Csongrád megye nem tartozik a nagy cukorrépa-termelő térségek közé, könnyen lehet, hogy a Dél-Alföldön e növénnyel foglalkozó gazdák végképp visszavonulnak a piacról. A mintegy 2 ezer 700 hektárnyi jelenlegi termőterület csak egy százaléka az összes szántónak: néhány évvel ezelőtt, a szomszédos mezőhegyesi cukorgyár bezárásakor zsugorodott össze ekkorára. A cukorrépa-termelésben ugyanis létfontosságú, hogy a feldolgozó a közelben legyen, mivel a megtermő hatalmas mennyiség szállítása csillagászati összegekbe kerül. A termés mennyiségét Cserjési Lajos, a megyei FVM-hivatal növénytermesztési főfelügyelője számokkal érzékeltette: míg kukoricából egy hektáron 6 tonna az átlagtermés, cukorrépából ugyanekkora területen 57 tonna is megterem. A mezőhegyesi gyár bezárása óta Csongrád megyéből Szolnokra kell szállítani a termést, vagyis még a megye északi területeiről is legalább száz kilométeres távolsággal kell számolni. Az EU döntése előre vetíti a várható tendenciát: a termelők kétszer is meggondolják majd, hogy jövőre belevágjanak-e újra a cukorrépába. Ha ugyanis rossz évük lesz és kevés cukorrépa terem, akkor az árak csökkenése miatt ellehetetlenülnek. Amennyiben viszont sok cukorrépa teremne, akkor a felesleget nem tudják eladni, mivel a hazai feldolgozók szigorú kvótarendszert alkalmaznak. Egy termelőtől csak meghatározott mennyiséget vásárolnak meg a kialkudott áron, a többiért filléreket adnak. A termény elkótyavetyélése olyan, mintha a termelő kidobná a pénzt az ablakon, mivel a cukorrépa termesztése magas költségekkel jár. Az is gond a cukorrépával, hogy se a földben hagyni nem lehet, se tárolni, hanem azonnal túl kell rajta adni. Szabó Lajos, a vásárhelyi Hódagro Rt. vezérigazgatója tegnap éppen úton volt Horvátországba, amikor utolértük telefonon. A megtermett cukorrépa-felesleget próbálta odaát eladni, nem nagy örömmel, hiszen a déli szomszéd Csongrád megyétől messze esik, magas fuvarköltséggel kell számolniuk. A vezérigazgató elmondta, egyre kisebb területen foglalkoznak cukorrépával, a korábbi 400 helyett jövőre valószínűleg csak 250 hektáron kezdik el a termesztést. Addig még kiszámolják, mekkora veszteség éri őket a fokozatos árcsökkenéssel, mire elég a hektáronkénti 150 ezer forintos támogatás. Az idei év különben rekordtermést hozott: egy hektárról 75 tonna cukorrépát takarítottak be. FEKETE KLÁRA Egyetemi megbízás Két új és hét régebbi tanszékvezetői megbízásról döntött a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa (SZTE ET) legutóbbi ülésén. Dr. Homoki-Nagy Mária professzor vezeti ezentúl a Magyar Jogtörténeti Tanszéket, dr. Ringler András egyetemi docens pedig az Altalános Orvostudományi és a Természettudományi Karhoz tartozó Orvosi Fizikai és Biofizikai Tanszéket. Az ET meghosszabbította hét tanszékvezető korábbi megbízatását. így dr. Hajnal Ferenc a Családorvosi Intézet és Rendelő; dr. Lonovics János, az I. sz. Belgyógyászati Klinika; dr. Mándi Yvette, az Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet; dr. Pávics László, a Nukleáris Medicina Intézet; dr. Varró András, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; dr. Grósz Andor, a Repülő- és Űrorvosi Tanszék; dr. Vezendi Klára, a Transzfuziológiai Tanszék vezetője továbbra is. Szendrei professzort köszöntötték MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi matematikusképzés kiemelkedő alakja, Szendrei János nyolcvanéves. A professzort Kozma József Szeged alpolgármestere köszöntötte. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskbla nyugalmazjrtt főigazgatója 1981 -tői hat évig vezette az intézményt. Számtalan tanulmányt publikált, és tankönyvet írt. Kutatási területe az absztrakt algebra volt. Hallgatói szigorú, de igazságos főiskolai tanárként ismerték. Szendrei professzor tizennégy éve nyugdíjas. Sokan inkább eladnák, mint vásárolnák a drágább portékákat Ünnepek előtti variációk igényes étkészletekre Hétköznap műanyag dobozból, papírból is megesszük az ebédet, de különleges alkalmakkor minden család előveszi az ünnepi készletet, melyet vagy a Hollóházi Porcelángyárban vagy Kínában gyártottak. Melyikre van inkább igény - kérdeztük az üzletekben: az exkluzívra vagy a mindennapira? Nem biztos, hogy minden családban számít, hogy az ünnepi asztalon a vizespohár a nagykés hegyéhez képest hol helyezkedik el és van-e egy centiméter - se több se kevesebb - a kés nyele és az asztal széle között. De arra a legtöbb família ügyel, hogy jeles alkalmakkor szép legyen a terítés. Milyen manapság az ünnepi teríték? Zsolnay vagy kínai? - Nincs ünnepi terítékem otthon. Kezdő háziasszony vagyok és borzasztó lenne, ha egy értékes készlet darabjait törném ripityára. Egyszerű fehér porcelánkészletem van, amelyet színes evőeszközökkel, szalvétákkal érdekesebbé lehet tenni. A szüleimnél ünnepekkor különleges, az esküvőjükre kapott szettből eszünk. Szeretem, de egyelőre nem vágyom hasonlóra - válaszolta kérdésünkre a szegedi Gál Adrienn. Az egyik belvárosi üzlet eladói is úgy tapasztalják: közelgő ünnepek ide vagy oda, inkább az egyszerű, olcsóbb tányérokat, tálakat vásároljuk. - Néhány éve nagyobb volt a kereslet az értékes porcelánok iránt - mondta Tóth Sándorné, miközben egy gyönyörű, huszonhat részes, pillangó mintával kézzel dekorált Zsolnay készlet darabjait rendezgette. A sószórót, pörköltes és leveses tálat is tartalmazó együttes ára: 230 ezer forint. A vásárlók nagy része nem kíván enynyit költeni, ők választhatnak Hollóházi készletet 109 ezer forintért, Alföldi porcelánt 10 ezer 650 forintért, Luminarc vagy kínai készletet néhány ezerért. A legtöbben az utóbbiak mellett döntenek. Ezeket könnyű pótolni, míg egy exkluzív készlet darabjait nem mindig. A gyárak változtatnak, a tányér vastagsága, peremének szélessége nem biztos, hogy olyan, mint évekkel ezelőtt. A kereskedők szerint nászajándékba ma már nem huszonhat részes készletet, inkább süteményes vagy kávés szettet adunk. Az is előfordul, hogy az ifjú pár kedvéért régi, családi készlettől válik meg valaki - különösen az idősebbek. Hasonlókat hallottunk egy másik üzletben is: Lakatos Zoltánné szerint sokan nem vásárolni, inkább eladni szeretnék értékes garnitúrájukat. Hozzátette: a fiatalok idegenkednek a porcelántól, pedig a kultúrált étkezéshez az ízléses készlet is hozzátartozik. Természetesen a hozzá illő poharakkal, terítővel, kontrasztos papír- vagy az abroszhoz illő damaszt szalvétával. Szétnéztünk az egyik hipermarketben is, ahol tizenkilenc részes készletet kilenc-tizenhárom ezer forintért árultak, de találtunk harmincrészes porcelán étkészletet is ötezer-négyszázkilencvenkilenc forintért. A tányérok között válogató fiatal lány elmondta: a kétszáz forintos darabokat virágalátétnek vásárolja. Komplett együttese neki sincs, műanyag dobozból vagy színes, külön-külön, ötletszerűen vásárolt tányérokból eszik. Ha azonban saját családja lesz mondta -, egy szép készletet biztosan beszerez majd. GONDA ZSUZSANNA A drága darabokban inkább csak gyönyörködnek a vásárlók Fotó: Frank Yvette