Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-30 / 305. szám

INFO / r r^ a A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI MELLÉKLETE Szerkeszti: Hegedűs Szabolcs o d 8S02 hosh S072 SOS"? JANET JACKSONT KERESTEK A LEGTÖBBSZÖR Népszerű szavak a neten A Google idén is összegezte, milyen szavakra kerestek az internetezők legtöbbször 2005-ben. Az élen Janet Jack­son neve végzett, közvetlenül a Katrina hurrikán, a cu­nami, az Xbox 360 és Brad Pitt előtt. Idén a Google híroldalán legtöbbet keresett kifejezé­sek listájának első helyezett­jét látva azt hihetnénk, idén buggyant ki Janet Jackson melle az amerikaifut­ball-bajnokság döntőjén, de ha rákerestünk a Goog­le-ban, kiderül, hogy valójá­ban már 2004 februárjában. Ennek ellenére feltételezhe­tő, hogy a 2005-ös Janet Jackson-elsőségre jócskán hatott a 2004 februári ese­mény. Janet mellügye soha nem tapasztalt intenzitással rázta meg az internetes vilá­got. Az esetet követő napon kétszer annyian írták be a keresőbe Jackson nevét, mint ahányan a World Trade Center és a Pentagon lerom­bolása utáni napon a szep­tember 11-i támadáshoz köt­hető kulcsszavakat. „Még ak­kor is legfeljebb egálban van a két eset iránti érdeklődés, ha a direkt keresésekhez hozzászámoljuk a hírportá­lok szeptember 12-i megnö­vekedett látogatottságát. A jobb mell kétszer annyi olva­sót vonzott, mint az előző amerikai elnökválasztás, és •ötször annyit, mint a Colum­bia űrrepülőgép felrobbaná­sa" - írja az Index internetes hírportál. Janet Jackson elsőségénél sokkal inkább érthető, hogy a hatalmas híréhséget generáló KERESESI TOPLISTA 1. Janet Jackson 2. Hurricane Katrina 3. tsunami 4. xbox 360 5. Brad Pitt 6. Michael Jackson 7. American Idol 8. Britney Spears 9. Angelina Jolié 10. Harry Potter cunami és hurrikán dobogós lett a keresett szavak között. A legtöbbet keresett kifejezések idén is a „jó csajok, jó pasik és katasztrófa" vonal mentén alakult, talán a legnagyobb változás, hogy az évek óta első helyezett Britney Spears annak ellenére is csak nyolcadik lett, hogy szült egy gyereket. A „régebben kevesen keres­ték, most meg sokan"-lista nyertese a MySpace közösségi szájt lett, de szerepel a szintén on-line szociális hálózat, az Orkut, és a Wikipedia encik­lopédia is. Idén támadt fel po­raiból a Green Day, turnézott is, valószínűleg ezért került be a legnagyobbat előre ugró ke­resőkifejezések közé. A tizedik Leonardo da Vinci feltehetően a kód miatt kapott idén na­gyobb figyelmet, annak elle­nére, hogy a könyv 2003-ban jelent meg. A FEJL0D0 0RSZAG0KBAN EL0 GYEREKEKNEK GYÁRTJÁK Fél év múlva jöhet ki a százdolláros laptop A tajvani Quanta szerezte meg a fejlődő országok gyerme­keinek szánt, olcsó noteszgé­pek gyártási jogát, és terveik szerint 2006 második felében meg is kezdhetik a gépek for­galmazását. A világ legnagyobb laptop­gyártója, több távol-keleti ve­télytársát háttérbe szorítva nyerte a filléres gépekre kiírt tendert - adta hírül a Finan­cial Times. A cég ugyan szinte semmit nem profitál majd a gépek gyártásából, de mint ve­zetői elmondták, stratégiai ér­dekük fűződik hozzá, hogy részt vegyenek a nagyszabású kezdeményezésben. A terv célja ugyanis az, hogy ingye­nesen számítógéphez juttassa a fejlődő országokban élő gye­rekeket és ennek érdekében 15 millió darabot gyártanak majd le a modellből. Ez a mennyiség közel har­mada a világon 2005-ben gyártott összes noteszgépnek, ezért a kezdeményezés akár a komputerpiac egészére is ha­tással lehet. A filléres gépekből 2007-ben jelenik majd meg egy 200 dolláros (valamivel több mint 42 ezer forintos), kereskedelmi változat és az ér­tékesítésükből befolyó hasz­not, a laptopakciót kivitelező, OLPC (One Laptop Per Child) nevű nonprofit szervezet visz­szaforgatja majd az eredeti kezdeményezésbe. A tervbe, ebben a szakasz­ban, valószínűleg más nagy gyártók is beszállnak majd, mint például az Apple, a Dell vagy a HP. A kezdeményezés­nek viszont kritikusa is tá­madt: az Intel szerint a fejlődő országoknak nem lebutított, filléres gépekre van szüksége, hanem komoly tudású, de megfizethető konfigurációkra. A százdolláros laptopok iránt viszont már most is nagy az érdeklődés a fizetőképes vá­sárlók körében is. A kezdeményezés kiötlője, Nicholas Negroponte viszont elsősorban oktatási célú pro­jektnek tekinti a százdolláros laptopok ügyét, amivel a sze­gény országokban élő gyere­keket a fejlett világtól elvá­lasztó technológiai szakadé­kot szeretné áthidalni. Az MIT technológiai kutatóintézet médialaboratóriumának ve­zetője szerint már nem két­séges, hogy megvalósul a terv, a Quanta vezetői azonban fi­gyelmeztetnek, hogy a neheze még hátra van. A cég fejlesz­tőmérnökei ugyanis még leg­alább fél évig dolgoznak a konstrukción, így legkoráb­ban, 2006 második felében in-' dúlhat be a strapabíró gépek sorozatgyártása. SMS-dömping az év végén A mobiltelefon-társaságok technikailag felkészültek az év végi üzenetküldési roham­ra. Szilveszter éjjelén egy át­lagos naphoz képest hússzor több SMS-t küldenek el, vagyis óránként akár félmil­lió üzenetet pötyögnek be a pannonos ügyfelek. Éjfél után a hangforgalom is meg­nő, egy átlagos éjszakához képest akár ötvenszeres nö­vekedés is bekövetkezhet ­mondta a társaság kommu­nikációs igazgatója, Somlyai Dóra. A T-Mobiie arra számít, hogy december 31-én és január l-jén az SMS-forgalom kö­rülbelül hatszorosa lesz az át­lagosnak. A Vodafone Magyar­ország is megnövelte kapa­citását annak érdekében, hogy az év végi SMS- és MMS-forgalom semmilyen fennakadást ne okozzon, hisz a korábbi évek tapasztalata alapján ez a cég is jelentős üzenetküldés-növekedésre számít szilveszterkor. Idén vár­hatóan az MMS-küldés nö­vekedése lesz a legszámot­tevőbb. Noteszgép és telefon helyett is jó lesz a cPC A notebookok és az okostelefonok leg­jobb tulajdonságait szeretné egyesíte­ni a cPC gyártója úgy, hogy magukat a készülékeket is egy gépben forrasztja össze. A végeredmény egy okos, ener­giatakarékos, de drága mobileszköz lesz - írja az Origó internetes portál. A cPC nevű gép formájában egy win­dowsos tábla PC-t és egy okostele­font gyűrt egybe a DualCor nevű elektronikai cég, amelynek ez lesz az első terméke - írja a CNet. A kalifor­niai vállalat elsősorban azoknak a sokat utazó üzletembereknek szánja a készüléket, akik nem szeretnének egy notebookot maguknál hordani, viszont néha szükségük lehet egy tel­jes értékű mobilszámítógép tudásá­ra. Hasonló terméket már több gyár­tó (például a Sony) is megjelentetett, viszont ezek rövid, néhány órás üzemidejük miatt nem lettek túl népszerűek. A DualCor által kidolgozott kettős, mobiletelefon-PC architektúra vi­szont éppen a takarékosságot szol­gálja: a gyártó ígérete szerint a gép vegyes üzemmódban akár nyolc órán keresztül is működik egy feltöl­téssel. A felhasználó minden prog­ram futtatásakor megválaszthatja, melyik hardvereszközre van szüksé­ge: a komolyabb szerkesztési mun­kákhoz vagy prezentációkhoz elin­dítható a PC, e-mailezéshez vagy a naptár használatához viszont elég lehet a PDA, miközben a hibrid má­sik fele pihen. A készülék legfontosabb paramé­tereit már tudni lehet: a körülbelül 17x8 centiméteres, 3 centiméter vastag masina egy 12,7 centiméte­res képátlójú kijelzőt kapott, amely­re tollal is lehet írni. A gép PC-ré­szének lelke egy 1,5 gigahertzes ta­karékos Via processzor 1 gigabájt memóriával, a mobiltelefon részt pedig egy Intel processzor működ­teti 128 megabájt RAM-mal és 1 gi­gabájt flashmemóriával. A cPC emellett egy 40 gigabájtos merevle­mezt is kapott, amelyet mindkét eszköz használ. A DualCor arra is megoldást talált, hogy a cPC kijelzőjét (amelynek fényereje nagyobb az átlagos te­nyérgépekénél) hogyan lehet külön chip nélkül TabletPC üzemmódban, érintőképernyőként használni. A gép a hozzá gyártott dokkolóállo­más segítségével billentyűzetre és monitorra csatlakoztatva asztali PC-ként is használható lesz. A cPC-t jövő év elején hozza forgalomba a gyártó körülbelül 1500 dolláros (több mint 315 ezer forintos) áron. Ugyan a laptopok árának csökkené­sével a mobileszköz különösen drá­gának számit, tudása és bosszú üzemideje miatt még mindig kelen­dő lehet, állítják a CNet által meg­szólaltatott elemzők. Érdekesség, hogy a 2001-ben ala­pított DualCor hardvereszközt ugyan még nem dobott piacra, alapítói nem ismeretlenenek az IT-üzletágban: Bryan Cupps és Tim Glass indította el az első internetes pizzafutár céget, a Cyberslice-t még a kilencvenes évek közepén.

Next

/
Thumbnails
Contents