Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-23 / 300. szám

PÉNTEK, 2005. DECEMBER 23. • SPORT« 17 Edzünk, készülünk MUNKATÁRSUNKTÓL A Kék Mókus-kupa kispályás lab­darúgótorna döntőjére már a mé­diaválogatott is nagyon készül. Edzőmeccseket is játszottunk, hiszen számunkra is komoly ki­hívást jelent az egykori szegedi kedvencek ellen pályára lépni. A december 29-én, este hat órakor kezdődő összecsapáson a követ­kező keretből kerül ki a médiavá­logatott: Dobó Csaba (Szeged Egyetemi, Bárok István (Webrá­dió), Szélpál László, Kovács And­rás, V. Fekete Sándor, Mádi József, Süli Róbert (mindannyian Dél­magyarország), Patkós Attila, Ta­más Ákos, Süli András (Rádió 88), Horváth Levente, Bittman Emil (Rádió Plusz), Szuhányszky Zoltán [Telin TV). Egykori kedvencek a Kék Mókus-kupán (14.) Szabó Gyula A nagy hagyományokkal rendelkező teremlabdarúgó-torna, a Kék Mókus-kupa döntőjét december 29-én az újszegedi sportcsar­nokban vívják. A finálé különleges csemegéje lesz a Szeged öregfiúk parkettára lépése a médiaválogatott ellen. A most 46 esztendős Szabó Gyula (képünkön) Baján született, majd hétéves korában Szegedre került. Eleinte teniszezett és tornázott, futballozni csak 13 évesen kez­dett a SZAK-ban, ahol Pusztasze­ri Miklós pallérozta a tudását. - 16 évesen kerültem át az SZVSE-be, ahonnan két év múl­va katonaként bevonultam az Sz. Dózsa NB I/B-s csapatába - em­lékezett a pályafutását középpá­lyásként kezdő, majd védőként folytató egykori labdarúgó. - A leszerelést követően a Szeol AK-hoz kerültem, ahol tíz évet húztam le az első és másodosz­tályban. 1990 és 92 között az Új­pesti Dózsában rúgtam a labdát, a* Szegedre való hazaköltözést: követően az SZVSE-ben fejeztem be 33 évesen a pályafutásomat. Az NB I-ben 123 mérkőzésen 13 gólt szerzett, a másodosztály­ban közel 380 találkozón 80-at. Ilyen sok meccs közül nehéz ki­választani a legemlékezeteseb­bet, neki mégis könnyen ment. - A sor elején az Újpest-Napoli Bajnokcsapatok Európa Kupá­ja-visszavágó áll. Nápolyban 56 ezer néző előtt 3-0-ra kikaptunk, a Megyeri úti visszavágón pedig 2-0-ra. Nem kellett szégyenkez­nünk, hiszen riválisunknál hét olasz (köztük Zola), két brazil (Alemao, Careca) és egy argentin válogatott játszott. Az utóbbit fog­tam, akit történetesen Diego Ma­radonának hívtak. Csak szuperla­tívuszokban tudok róla beszélni. Teljesen más dimenzióban moz­gott, háromszor gyorsabb volt mindenkinél, a labdával bármit képes volt végrehajtani. Jó érzés volt egy pályán lenni vele, ellene játszani. A negatív élmény pedig természetesen a Szeged FC-Vasas osztályozó-visszavágó 1989 nya­rán. A számunkra kedvező gól nél­küli döntetlenre állt a meccs, ami­kor az utolsó percben kézzel értem a 16-oson belül a labdához. A bün­tetőt Szabadi belőtte... Ez a meccs jelentette a mélypontot pályafutá­somban. Azóta sem tudtam azt a pillanatot kitörölni emlékezetem­ből. Hiába hívott több csapat is az NB I-ből, maradtam, Kovács Feri bácsival pedig megnyertük a má­sodosztályt, majd vele együtt eliga­zoltam az Újpestbe. Szabó Gyula a Porsche Szeged­nél Volkswagenek értékesítésé­vel foglalkozik, emellett nagy boldogságban él második felesé­gével és két gyermekével. - Teljesen nem fordítottam há­tat a sportnak, a cégen belül he­tente kétszer eljárunk focizni. Ré­gi csapattársaimmal ritkán talál­kozom, épp ezért nagyon várom már a december 29-i összecsapást. Azt mondanom sem kell, mekko­ra örömmel megyek közéjük. Ar­ról nem is beszélve, hogy jó ellen­fél ellen mindig öröm focizni. SZ. L. Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük, hogy az idei évben is igénybe vette szolgáltatásainkat! A villamos energia nemcsak mindennapjaink, hanem az Ünnep része is, ezért Társaságunk nevében ezúton szeretnénk Önnek és kedves családjának Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánni. Reméljük, hogy szolgáltatásainkkal is emelni tudjuk az Ünnep fényét DÉMÁSZ « » » CSOPORT Montreali hősök BUDAPEST(MID Mostantól márványtábla őrzi a női vízilabda 2005-ös magyar vi­lágbajnokainak nevét a Margit­szigeten: a 13-ak dicsőségét meg­örökítő feliratot hivatalosan teg­nap leplezték le a Hajós Alfréd uszoda előcsarnokában. A falon ott díszeleg a válogatottól nem rég búcsúzott szövetségi kapi­tány, Faragó Tamás, valamint Benkő Tímea, Brávik Fruzsina, Drávucz Rita, Horváth Patrícia, Kisteleki Dóra, Pelle Anikó, Ser­főző Krisztina, Stieber Mercedes, Takács Orsolya, Tomaskovics Eszter, Tóth Andrea, Valkay Ág­nes és Zantleitner Krisztina neve. Ünnepi nyitva tartás MUNKATÁRSUNKTÓL A Szeged Városi Sportigazgató­ság tájékoztatása szerint az új­szegedi sportuszoda december 24-én 6 órától 12-ig lesz nyitva, míg 25-én és 26-án zárva tart. A szegedi műjégpálya téli szü­netre érvényes nyitva tartása a következő, december 23.: 11 -tői 13-ig, 14-től 16-ig, 17-től 19-ig és 20-tól 22 óráig; december 24.: 11-től 13 óráig; december 25.: zárva; december 26-tól 30-áig: 11-től 13-ig, 14-tól 16-ig, 17-től 19 óráig, plusz 30-án, pénteken 20-tól 22 óráig; december 31.: 11-től 13 óráig; 2006. január 1.: zárva; január 2.: 7-től 9.30-ig és 10 órától 13.30-ig. Újév-kupa MUNKATÁRSUNKTÓL Tizenharmadik alkalommal ren­dezik meg Szegeden a Topolya sori sportcsarnokban az Újév-kupa kispályás labdarúgótornát. A via­dalt Kovács Sándor és az SZTE Testnevelési Tanszéke közösen bo­nyolítja le. Az esemény igen nép­szerű volt mindig, hiszen akadt, amikor negyven fölötti létszámú csapat jelentkezett. A torna játék­napjai: január 14-15. és 21-22. Nevezni a 06-30-905-20-70-es, a 06-70-247-03-55-ös vagy a 06-62-443-529-es számon lehet. A határidő: 2006. január 9. Az év sportolói, a Délmagyarország edzője: Gyöngyösi András Maximalista pólótréner A Szeged Beton VE férfi vízi­labdacsapata hatalmas bravúrt végrehajtva a 2004/2005-ös baj­nokságban a harmadik helyen végzett. Az elért siker elkép­zelhetetlen lett volna Gyöngyö­si András edző szakértelme, fa­natizmusa nélkül. Lapunk eb­ben az esztendőben „Tbjást" vá­lasztotta az év edzőjének. Gyöngyösi kizárólag a munkában hisz Fotó: Schmidt Andrea Látszott rajta, mennyire jólesik neki, hogy megválasztottuk Az év edzőjének. Örült a díjnak, ilyen­ben korábban még nem volt része. - Ezek azok a pillanatok, amikor igazolva látszik az a sok munka, amit belefeccel az ember a sportág­ba. A kitüntetésemben természe­tesen vastagon benne van a bronz­érmes gárda, valamint a klubveze­tés egyaránt. Közös a siker - jelen­tette ki Gyöngyösi András. Csodálatos pályafutásának be­fejezése után 1999-ben, Olaszor­szágban a Pro Recco ifjúsági és ju­niorcsapatánál kezdődött edzői karrierje. 2001-ben már a Fradi felnőtt együttesét trenírozta, két bajnoki 4. hely után érkezett 2004 februárjában Szegedre. - Azért kezdtem el edzősködni, mert egyrészt annyira szeretem a pólót, hogy nem akartam tőle el­szakadni, másrészt pedig azokat a dolgokat, amit játékosként nem sikerült megvalósítanom, azt tré­nerként igyekezem játékosaimba „verni". Mivel élsportoló voltam, tökéletesen tudok a másik „oldal" fejével is gondolkodni. Hosszú pályafutása alatt renge­teg szép siker fűződik a nevéhez, de a nagy álma nem vált valóra. - Olimpiai bajnok akartam lenni, nem sikerült. Hiába vol­tam kint három ötkarikás játé­kokon is, nem tudtunk a dobo­gó tetejére állni. Ugyan már já­tékoskoromban is maximalis­ta voltam, mai fejemmel lé­nyegesen céltudatosabb len­nék, nem engedném magam mások és a körülmények által befolyásolni. Barcelonában meg kellett volna nyernünk az olimpiát, nagyszerű képességű játékosok tartoztak a kerethez, de mert nem volt mindegyi­künk profi mentalitású, csa­lódnunk kellett. Rá kellett jön­nöm, jönnünk, az adott cél ér­dekében mindent fel kell ál­dozni. A legjobb példa erre Be­nedek Tibi. Neki aztán telje­sen mindegy, hogy esik az eső, süt a nap, fúj a szél, ő csak megy a maga által kikövezett úton. Maximalista edzőnek mondja magát, ebből adódóan azokat a pólósokat becsüli a legtöbbre, akik mindent megtesznek a siker érdekében. - Természetesen nem kell napi 24 órán át a pólóval fog­lalkoznia, de, amikor lejön a játékos az uszodába, akkor te­gyen félre mindent, csak a ví­zilabdára koncentráljon. Nagy siker volt a bajnoki harmadik helyünk, de az már történe­lem, előre kell nézni. Most például az foglalkoztat, hogy megint jussunk be a négy kö­zé, ott pedig múljuk felül az idei eredményt. Edzőként egy­szer jó lenne kipróbálni ma­gam szövetségi kapitányként, de szívesen dolgoznék az után­pótlásban is, hogy nevelhessek remek pólósokat, és az is igaz, hogy Olaszországba is vissza­térnék trénerként. Tudom, ne­héz bekerülni abba a körbe, ahonnan választanak a klub­vezetők, talán egyszer majd si­kerül. De ez még a jövő zenéje, most az a legfontosabb, hogy jól szerepeljünk a Betonnal. SZÉLPÁL LÁSZLÓ PÁRATLAN PÁLYAFUTÁS Gyöngyösi András jól ismert figurája a honi vízilabdaéletnek. Játékosként a Fradiban, a BVSC-ben, a Vasasban és az olasz Pro Reccóban szerepelt. Pályafutása alatt öt bajnoki aranyat, négy MK-elsó'séget nyert, valamint játszott KEK- és LEN-kupadöntőt. A válogatottban 230-szor húzta fejére a sapkát. Három olimpián ('88, '92, '96) vett részt, '95-ben tagja volt a Világ­kupát nyert nemzeti együttesnek; az Európa-bajnokságokról két ezüstér­met ('93, '95) őriz. Edzői pályafutásának legnagyobb sikere a Szeged Beton VE-vel nyert idei bajnoki bronzérem.

Next

/
Thumbnails
Contents