Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2005. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS« 7 SZERELMI DUETT, SZÖGBEN TÉRDEPELVE am Valamilyen kisebb színpadi balesetről szinte az összes művész be tudna számolni, aki legalább egy-két évtizedet eltöltött már a pályán. - A Walkür szerelmi duettjét éne­keltem átszellemülten az Operaházban, amikor beletér­deltem egy kiálló szögbe. Mo­solyogva folytatnom kellett a jelenetet, hogy a közönség semmit se vegyen észre ­meséli Temesi Mária opera­énekes, a szegedi zeneművé­szeti kar professzora, aki kín­zó fájdalommal hősiesen vé­gigcsinálta az előadást. súlyos elemek pedig a szereplők fejére eshetnek. Ezernyi dologra gondosan oda kell figyelni, mert könnyen haj történhet - állítja Molnár Zsuzsa díszlettervező, a szegedi színház szcenikusa. - Gondoljunk csak bele: más­hol, ha daruval felemelnek egy nehéz tárgyat, mindenkit elkül­denek még a gép környékéről is, nálunk viszont a súlyos díszletek alatt kell dolgozni. Időnként gyenge világítás mellett kell az előadóknak magas emelvénye­ken közlekedniük. Ezért is na­gyon fontos, hogy a próbán min­dent pontosan begyakoroljanak, mindenki tudja, mikor, hová kell lépnie - figyelmeztet Krizsán Ist­ván, a színház műszaki igazgató­ja, aki ma is emlékszik, mennyi­re tartottak A varázsfuvola Békés András-féle verziójától. A pro­dukció felülről leereszkedő dísz­leteleme olyan súlyos volt, hogy minden előadáson azért imád­koztak: a felső színpadgépezet el­bírja, nehogy leszakadjon. A ren­dezőknek, tervezőknek ma már írásban felelősséget kell vállalni­uk a díszletükért, ez komoly visszatartó erőt jelent, hamarabb lemondanak a hajmeresztő ötle­tekről a biztonság érdekében. H. ZS. Bátyai Edina a színész-rendező munkatársa Alföldivel a Napkirály versailles-i palotájában A versailles-i kastélyban tölti szabadságát Bátyai Edina, a Sze­gedi Szabadtéri Játékok igazga­tója, aki Alföldi Róbert csapa­tának tagjaként segédkezik Marc-Antoine Charpentier is­meretlen operájának bemutatá­sában. Alföldi Róbert a 17-18. századi francia zenekultúra fellegvárá­ban, a Versailles-ban található barokk zenei központban állítja színpadra Marc-Antoine Char­pentier háromrészes, bibliai ihle­tésű operáját, a Trois histoires sacrées-t. A népszerű szí­nész-rendező, aki tizenöt éven át zongorázott és klasszilois zenei tanulmányokat is folytatott, 2003-ban a Szegedi Nemzeti Színházban Gounod Faustjával debütált operarendezőként. A produkció felvétele a legrango­sabb komolyzenei televíziós csa­torna, a Mezzo műsorában is szerepelt. A versailles-i barokk központ zeneigazgatója többek között a Faust televíziós közvetí­tésének hatására választotta Al­földit a nemrégiben felfedezett és rekonstruált darab bemutatásá­ra. Az ősbemutatót december 6-án a versailles-i kastélyban ta­lálható Chapelle Royale-ban tartják. A premiert a barokk köz­pont zeneigazgatója, Olivier Schneebeli dirigálja neves fran­cia szólisták - Cyril Auvity, Jean-Francois Novelli és Marc Labonette -, valamint a Németh PESTEN !S A versailles-i bemutatót követően a Charpentier-operát a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában is műsorra tűzik: március 20-án és 21-én a Thália Színházban az ere­deti szereposztással játsszák. Pál vezette Savaria Barokk Zene­kar közreműködésével. A próbák már javában zajlanak, Alföldi Róbert csapatának tagja Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játé­kok igazgatója is. - Fantasztikus élmény a Nap­király kastélyában dolgozni. XIV. Lajos udvari operaházának színpadán folynak a próbák. Biztonsági őrök hada őrzi az épületet, mi is csak a kijelölt útvonalon közlekedhetünk ­mesélte tegnap telefonon a di­rektor asszony, aki a hét első fe­lében hivatalos úton járt Párizs­ban. A koprodukciós szegedi Fa­ustot is megszervező Havas Ág­nes, az Armel Produkciós Iroda vezetője nagy francia szabadtéri fesztiválok igazgatóival hozott létre számára szakmai tárgyalá­sokat a jövőbeni együttműkö­dés reményében. - A megbeszélések után is ma­radok, szabadságot vettem ki, hogy Alföldi Róbert felkérésére segédkezhessek a próbákon. Egy­szerű feladatokat kaptam, kellé­kesként már debütáltam is: a da­rabban díszes ajándékcsomago­kat adnak át a szereplők, ezeket én készítettem el. Szalagokat, se­lyempapírt kellett hozzá vásárol­nom Párizsban, majd köpenye­ket válogattam a színház jelmez­tárában, és az adminisztrációs munkákban is szívesen segítek. Tanulságos megfigyelni, hogyan születik meg a produkció. Ezt azért is élvezem, mert most nem rajtam van a felelősség. Alföldi nagyon felkészülten érkezett, a francia művészek rögtön a szí­vükbe zárták. Imponált nekik a profizmusa, és azt külön is díjaz­ták, hogy kitűnő színész lévén meg is tudja mutatni, mit kér a szereplőktől - árulta el Bátyai Edina. HOLLÓSI ZSOLT Ártéri tájak Makón Szántó János makói festőművész egy hónapra bezárta galériáját, ez­zel egy időben viszont új kiállítást nyitott - a makói Hagymaház­ban. Az ártéri tájakat bemutató gyűjteményt a napokban egykori ta­nára, Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg. Első kiállítását még szülővárosában, Szegeden rendezte a '70-es évek elején Szántó János - azóta közel száz helyen láthatták már a festmé­nyeit országszerte. Makó annyira megragadta a ma hetvennégy esz­tendős művész lelkét, hogy itt maradt, és saját galériát is nyitott. A na­pokban a pályáját elindító tanára, ma már barátja: Hézső Ferenc nyi­totta meg új kiállítását. A mester arra a legbüszkébb, hogy tanítványa ki tudta bontakoztatni saját egyéniségét a képeken. Minden művész értéke abban rejlik, hogy a saját személyiségét, érzelemvilágát milyen mértékben tudja felmutatni, és azáltal válik művészete hitelessé, hogy a mesterségbeli tudást is megfelelően elsajátítja hozzá - mondta la­punknak. A látványelemek gyakran a látomásokkal keverednek a képeken. Az impresszionista élménygazdagság időnként erősen hat a festő elő­adásmódjára és ecsetkezelésére. A pillanat, a hangulat megragadása a fényjátékokkal párosítva igen izgalmas hatást hoz létre a képeken. Olyannak akarja láttatni a megfestett világot, amilyennek az meg­nyilvánul, de ahogyan a hagyományhoz ragaszkodó hétköznapi em­bernek nincs ideje látni. Mostani képeiről az intimitás, a csend, a bé­ke, a biztonság és a nyugalom sugárzik a legerősebben. Szántó János egyébként tíz évet töltött el Balatonberényben és Sió­fokon, ezért a legkedvesebb Maros-parti tájképek mellett a Balatonon készültek is közel állnak a festő szívéhez. DÉKÁNY DÓRA NEMCSAK FEST - ÍR IS Szántó János képeit érzelemgaz­dagság jellemzi Fotó: Karnok Csaba Ha éppen nem fest, Szántó János ír: olykor épp az írás ad neki új ihletet ahhoz, hogy ecsetet ragadjon. Gyermekkora óta születnek tollából versek, elbeszélések, melyek több­nyire személyes emlékeit idézik fel, és a régi Makót, ahogyan azt annak idején látta. írásai most - néhány héten belül, a makói és a füzes­gyarmati önkormányzat, illetve a kulturális tárca támogatásával ­könyvben is napvilágot látnak har­minchat festményreprodukció kísé­retében. Az ötszáz példányban, szerzői kiadásban megjelenő, hat­van-hetven oldalas kötethez ha­sonlét egyébként 1998-ban már ki­adott - abban főleg balatoni képeit mutatta be, ebben viszont a legtöbb makói lesz. írásai az ötvenes évek elején - amikor a fővárosban tanult - pesti lapokban is megjelentek. A díszlet összedőlt a „Metben", de Gregor maradt: énekelt Thália temploma veszélyes Eddig nem látott Vinkler-képeket is bemutatnak A mester portréi a Bartókban Szegedi orvosprofesszorok, a nagynevű ba­rátok, a családtagok portréi mellett ön­arcképek sorozatát festette meg Vinkler László. Halála után negyedszázaddal ku­riózumokat is láthatunk életművéből a hol­nap nyíló tárlaton. Negyedszázada, 1980. december 2-án hunyt el Vinkler László szegedi festőművész. Halá­lának évfordulójára a Bartók Béla Művelődé­si Központ Rokonok, barátok, ismerősök címmel kamara-kiállítást rendez a művész portréiból. A tárlat anyagát több mint hét­száz Vinkler-alkotásból válogatta össze Tandi Lajos, a Szeged folyóirat főszerkesztője, a fes­tőművész egykori tanítványa. A művész a magyar önarcképfestészet egyik legnagyobb alakja, sokszor, sokféle stílusban és techniká­val megfestette önmagát. - Vinkler Lászlót sokszor vádolták azzal, hogy nincs saját stí­lusa - mondta Tandi Lajos. - Én éppen azért tartom nagy festőnek, mert olyan egyéniség volt, aki minden művéhez képes volt megta­lálni a megfelelő kifejezési formát. A kiállított önarcképek közül a legrégebbit ti­zenhat évesen, a legújabbat halálának évében festette a művész. A tárlat másik vonalát a bará­tokról, ismerősökről készített portrék alkotják. A festőművész Gogol utca 2. szám alatti lakásán 1939 és '41 között a szegedi értelmiség színe-java gyúlt össze. Kerényi Károly, Bálint Sándor, Szent-Györgyi Albert és Sík Sándor gyakran részt vett a csütörtök délutáni találkozókon. Vinkler szerteágazó baráti körének számos tagját megfestette. Az 50-es évektől haláláig az orvos­egyetem professzorainak hivatalos portréfestője volt, alkotásai ma is láthatók az egyetemen. Különlegességeket is kiállítanak a ma meg­nyíló tárlaton. A két jóbarátról, Kalmár Lász­ló matematikus professzor feleségéről, Árvay Erzsikéről és Simoncsics Jánosnérói, a Bartók Művelődési Központ egykori igazgatójáról ké­Vinkler Máriáról, a festő húgáról készült portrét Hajdú Géza, a Bartók munkatársa mu­tatja Fotó: Schmidt Andrea szült páros portré vázlata és a kész festmény együtt szerepel a kiállításon. Először nézhe­tünk meg néhányat azokból a képekből, ame­lyet Vinkler 1936-ban római ösztöndíjasként festett. Paál Istvánról, a magyar színházmű­vészet kiemelkedő alakjáról, a szegedi Egyete­mi Színpad tragikus sorsú egykori vezetőjéről egy szénrajzot láthatunk. A nemzetközi szak­tekintély tüdőgyógyász, Kulka Frigyes felesé­ge, Eszter, az első magyar tévébemondó is modellt ült Vinkler Lászlónak. A portrék leg­fontosabb darabjai a feleségéről, Mária asz­szonyról készített művek sora, de finom lírai realizmussal megfestette édesanyját is. F.G. EMLÉKÜNNEP ^ Vinkler László kiállítását holnap délelőtt 11 óra­kor Tandi Lajos nyitja meg a Bartók Béla Művelő­dési Központban. Előtte, 10 órakor megkoszorúz­zák a művész Gogol utcai emléktábláját. A zsinórpadláson gyakran több tonnányi díszlet függhet, hatal­mas emelvényeken kell félho­mályban mozogni, szög állhat ki a világot jelentő deszkákból és süllyedőkbe, aknákba lehet zu­hanni, ha valaki nem figyel. Thá­lia temploma veszélyes üzem. Lépcsősor a színpadon. Veszélyes üzem illusztráció: Frank Yvette A Szegedi Nemzeti Színházban egy erősen ittas díszítőmunkás le­zuhant a díszletemelő nyílás és a fal között lévő 25 centiméter szé­les résen. Több mint nyolc métert esett az aknába. Olyan súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy más­nap meghalt a kórházban. Ez még a kilencvenes évek közepén tör­tént, és a teátrum történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. Néhány évvel korábban a Ruszt Józseffel próbáló Kaszás Géza színművész esett bele a ze­nekari árokba. Eltört a lába, de sokak szerint szerencséje volt, mert akár a gerince is súlyosan megsérülhetett volna. Sokan emlékeznek még arra, amikor 2001 nyarán A fából faragott ki­rályfi Dóm téri bemutatója félbe­szakadt, mert a Szegedi Kortárs Balett kiváló táncosa, Markovics Ági olyan szerencsétlenül ugrott, hogy eltört a lába. - A New York-i Metropolitan Operában történt: A szerelmi bájital fináléjában le kellett ereszteni egy díszletelemet. Vé­letlenül 10 centiméterrel hát­rább kötötték be, mint kellett volna, és ráeresztették egy emel­vényre, amitől a teljes díszlet összedőlt. A kórus és az éneke­sek szerencsére ki tudtak rohan­ni a színpadról. Én is időben ész­revettem a bajt, előreugrottam, és végül egyedül énekeltem el a finálét. Szerencsém volt, mert nemcsak ép bőrrel megúsztam, hanem még óriási ováció is volt ­emlékszik vissza Gregor József. - A díszlet nem olyan, mint egy igazi bútor, hanem sokkal egyszerűbb, durvább a kidolgozá­sa. Ügyelni kell arra, hogy ne szaggassa szét a szereplők ruháit, ne sértse fel kezüket, lábukat. A falak sincsenek gondosan meg­alapozva, mint a valóságban, ezért eldőlhetnek, a belógatott

Next

/
Thumbnails
Contents