Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-16 / 294. szám

Gerontológia: az idősödés tudománya ÉLETSZAKASZOK || Többféle életszakaszolás Ismert, így például demográfiai, szociológiai, egészségügyi, munkaszer­vezési. A leginkább elfogadott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beosztása Az áthajlás vagy átmenet korát: 45-50-től 55-60 éves korig számolják. 60 és 75 év között beszélünk az idősödés koráról. Az idős kor 75-től 90 évig terjed. Aggkorba akkor lépünk, amikor már elmúltunk 90 éve­sek. de még nem töltöttük be a 100-at. 100 év felett beszélünk matuzsálemi korról. Csongrád megye lélekszáma - a KSH adatai szerint - 2005. január l-jén 424 ezer 849 fő volt. Közülük idősnek számított, mert 75 és 90 év közötti volt 27 ezer 761 személy, vagyis a megye népessé­gének 6,6 százaléka. Aggkorú volt 2053 fő, vagyis a megyei népesség 0,5 százaléka. Míg a századelőn több halálos beteg­séggel kellett megküzdeni, addig az an­tibiotikumok, a javuló higiénés körül­mények, a helyes táplálkozás elterjedése a születéskor várható átlagos élettartam növekedésével járt. Ezzel együtt kiala­kult egy új tudományág: a gerontológia, amely az idősödéssel foglalkozik. - A gerontológia az orvostudomány egyik erőteljesen fejlődő területe. A demográfiai világkép, az „őszülő világegyetem" képe arra sarkallja az orvostudomány területén dolgozókat, hogy az idősek speciális hely­zetével külön foglalkozzanak - mondta dr. Barabás Éva egyetemi docens, a szegedi pszichiátriai klinika magatartástudomá­nyi csoportjának vezetője. - A jóléti társa­dalmak és a fejlett országok biztosították a születéskor várható élettartam meg­hosszabbodását, így mára már nem ritka az olyan ország, ahol ez a mutató 83-84 év. A társadalom egy jelentős réteget teszi ki tehát az idős korosztály. Az öregség nem más, mint az idős em­ber szervezetének változása, amely a min­den sejtben, szövetben és szervben bekö­vetkező kapacitáscsökkenésből adódik. Dr. Barabás Éva hangsúlyozta: az idősödés nem betegség, hanem egy biológiai hely­zet, amelyre másképpen kell reagálni, mint a fiatalabbak esetében. Hiszen a megváltozott szervezet is másképpen rea­gál egy-egy gyógyszerre, kezelésre. Idős korban megváltozik a gondolkodás, emlé­kezés, felejtés. Ezekre válasz a gerontoló­gia. (A geriátria klinikai tudományág, amely az idős emberek betegségével, bel­gyógyászati elváltozásaival foglalkozik. A gerohigiéné pedig arra keresi a választ, mit tehetünk az életminőség megtartása érdekében.) Mennyiben más ma egy idős ember élet­minősége, mint 30 évvel korábban? Ez at­tól függ, az illető milyen társadalmi kö­zegben él. - Az idős emberekkel való kapcsolatnak megvan a kulturális hagyománya - hang­súlyozza a kutató. - Régen több generáció együttélésekor az idősnek megvolt a helye, a jó családban tiszteletben tartották őt. Kö­rülvették a gyermekek, könnyen megtalál­ta az unokával a kapcsolatot, összekapasz­kodtak. Manapság a családok széthullása miatt sok idős ember magára marad. Még ha szerető gyermekei is vannak, azok több­nyire külön háztartásban élnek, a város vagy nem ritkán az ország másik végén. Az idős ember magára marad, ez pedig na­gyon negatívan befolyásolja az életminősé­gét. Fél a kiszolgáltatottságtól, attól, hogy ha rosszul lesz, nem tud kinek szólni, nem tudja ellátni magát. Az idősek legfőbb fé­lelme azonban, hogy úgy érzik, terhére vannak a mai társadalomnak, amely azt közvetíti: az a fontos, aki fiatal, aki sikert sikerre halmoz, aki csillog. Az idős embe­rek mindennek a kontrasztjában élnek. Bár sokszor elfeledkezünk az idősekről, vannak próbálkozások: idősek klubja, házi gondozói szolgálatok, idősotthonok. Az idősek számára a legfontosabb az emberi kapcsolat. A család támogató, segítő háló­jára van szükségük ahhoz, hogy ne legye­nek magányosak. NY. É. 188 •MOZAIK* HÉTFŐ, 2005. DECEMBER 19. Sok idős ember magára ma­rad Illusztráció: Schmidt Andrea Öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely megha­tározott életkor (öregségi nyug­díjkorhatár! elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Az öreg­ségi teljes nyugdíjra azok jogo­sultak, akik legalább 20 év szol­gálati időt szereztek, és a 62. életévüket betöltötték; vagy leg­alább 10 év szolgálati időt szerez­tek, és 1991. január 1-je előtt a nők esetében az 55., a férfiak esetében a 60. életévüket betöl­tötték. Az öregségi nyugdíjat az érintettek a lakóhelyük szerint illetékes megyei nyugdíj-biztosí­tási igazgatóságoknál és ezek ki­rendeltségeinél kérhetik írásban. Az igényléshez mellékelni kell a szolgálati időt igazoló okmányo­kat (például munkakönyvet, munkáltatói igazolást), valamint az egyéb kedvezményre jogosító okiratokat (például gyermekek születési anyakönyvi kivonatát) is. Korkedvezményt kaphatnak azok, akik 2007. január 1-je előtt az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, ezekről a munkakörökről jegyzékben ren­delkezik a jogalkotó. Korkedvez­ményre jogosító munkakörnek minősül például a vájároké, a bú­vároké, vagy a sugárzó, radioak­tív anyagokkal dolgozók munka­köre. Előrehozott öregségi nyug­díjra jogosultak azok, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár be­töltését megelőzően megszerez­ték az előírt szolgálati időt. Margitka néni és Béla bácsi négyévente ünnepli házassági évfordulóját Szociális otthonok Huszonöt év: mint egy álom A szociális otthonok létbiztonsá­got, teljes ellátást és nyugalmat biztosítanak azoknak az idős, be­teg, valamint fogyatékos embe­reknek, akik életkoruk, egészségi állapAtuk és szociális helyzetük miatt magukról már nem tudná­nak gondoskodni. A Csongrád Megyei Önkormányzatnak több és többféle intézménye van Sze­geden, összesen 460 főről tudnak gondoskodni. Az otthonokba so­kan szeretnének bekerülni, azonban gyakran hosszabb ideig várakozniiik'kell. Az intézményi ellátást kérelmezni kell, ebben segítenek a helyi önkormányza­tok megfelelő irodái. Az elhelye­zés határozott vagy határozatlan idejű lehet. A térítési díjakat tör­vény - önkormányzati rendelet ­szabja meg. A térítési díj mértéke függ az ellátásban részesülő jöve­delmi és vagyoni helyzetétől és az adott intézményben megsza­bott térítési díjtól. Az intézmé­nyi ellátás célja, hogy a lakók biz­tonságos és szeretetteljes légkör­ben leljenek új otthonra a régi helyett. Az idősek magánottho­nokba is beköltözhetnek, ezek esetében is többféle ellátás vá­lasztható. Varga Béla és felesége szerint szeretet és megértés kell a jó házassághoz Fotó: Schmidt Andrea Varga Béla és felesége Szegeden, a Föl­támadás utcai orvosi rendelőben ismer­kedett meg. Egyikük sem találta meg a boldogságot az első házasságban. Hu­szonöt éve mondták ki a boldogító igent, s ma is úgy gondolják: másodszorra már jól választottak. Dr. Varga Béla és felesége, Margitka két éve él az egyik szegedi idősotthonban. Mindketten betegek, ezért döntöttek úgy: eladják a lakásukat, és az orvosi ellátást is nyújtó intézmény lakói lesznek. Kicsiny lakrészükben a falon feszület, s a hosszú közös élet emlékei. Margitka néni nem tud járni, így ha elmennek valahova, Béla bácsi előveszi a szekrényből a kerekes szé­ket, párnát rak bele, s lelifteznek a parko­lóhoz. Mindenhová együtt járnak. Igaz, bevásárláskor Margitka a kocsiban marad, csak Béla bácsi megy be a boltba. Gyerme­keik nincsenek, de az asszony testvérei időnként meglátogatják őket. Béla bácsi a Vajdaságban, Versecen szü­letett. Az orvosegyetemet 1938-ban kezd­te Belgrádban (ekkor még Margitka néni meg sem született), de a német megszál­lás után 1941 -ben átjött Magyarországra, s beiratkozott a szegedi orvosi karra. Egy évvel később öccse is utánajött, a két egye­temista fiút a szülők támogatták anyagi­lag, amíg lehetett. Az egyetem után Béla bácsi egy ideig biztosítási ügynökként dol­gozott, aztán hivatásos zenész lett. Fő hangszere: a harmonika és a gitár. - Három este muzsikáltunk minden hé­ten - idézte fel a háború utáni időt a most 85 éves Béla bácsi. - Csütörtökön és va­sárnap a Gárgyán-féle tánciskolában ze­néltünk, szombatonként pedig az Aradi téren, a Magyar Kommunista Párt Belvá­ros II. elnevezésű klubhelyiségében szol­gáltattuk a zenét az össztánchoz. Az idős férfi még ma is elmosolyodik, ha arra gon­dol: akkoriban jobban keresett a heti há­rom estés munkával, mint kezdő orvos korában. Margitka a Szolnok megyei Szelevényen látta meg a napvilágot. Nem gondolt arra, hogy az egészségügyben dolgozik majd, az élet mégis így hozta. - Egyszer a rádióban bemondták, hogy lehet jelentkezni ápolónőnek Szegedre. Úgy éreztem, ez a meghívás nekem szólt. A bátyám akkor már itt tanult az orvos­egyetemen. így kerültem a szegedi ápoló­nőképzőbe. Az iskola befejezése után Margitka a kór­házban dolgozott, a sebészeti osztályon. Akkoriban sokkal több feladatot láttak el a nővérek, ha kellett, altatták a beteget, ha kellett, ágyaztak, ha kellett, a műtőorvos keze alá dolgoztak, vagy épp kötöztek. - Később aztán átkerültem a bőrgyógyásza­ti klinikára. De ha tudtam volna, hogy ott legalább egy szekrényre való kenőcs van, de­hogy mentem volna! - nevetett a törékeny asszony, aztán hozzátette: persze végül az összes kenőcs nevét megtanulta. Míg Margitka Szegeden dolgozott, Béla bácsinak a vidék jutott. Először Kisteleken ismerték meg mint községi orvos, majd Pusztaszerre helyezték, ott szolgált 35 évig. - Nagyon szerettem Pusztaszeren. Pedig nem volt akkoriban ott még se villany, se autóbuszjárat, se gyógyszertár. De a kétsze­mélyes kis Topolínómmal szállítottam Szegedről a gyógyszereket. Előfordult nem egyszer, hogy szülésnél is segédkeztem. A legcifrább eset egy esős novemberben tör­tént. A tömörkényi erdészházból jöttek ér­tem, az erdész 40 éves feleségének első szü­lését vezettük le a bábaasszonnyal. Akkori­ban nagyon késeinek számított negyven­évesen szülni az első gyermeket, aggód­tunk is. Másfél napig voltunk ott, olyan hosszúra nyúlt a vajúdás. Végül egészséges, szép nagy fiú született. Béla bácsi 1976-ban jöttei Pusztaszerről, a falu azonban nem felejtette el: tavaly díszpolgári címmel köszönték meg több év­tizedes munkáját. Szegeden a Föltámadás utcai orvosi rendelőbe került, ahol megis­merkedett Margitkával. - Első látásra szerelem volt - mondta Béla bácsi. - Dehogy volt, nekem nem tetszettél, mert el voltál hízva! - nevetett a felesége. Akkor már mindketten túl voltak egy bol­dognak nem nevezhető házasságon, öz­vegyként hamar egymásra találtak. 1980-ban házasodtak össze. - Február 29-én kötöttünk házasságot, így csak négyévente kapok virágot a fér­jemtől - tréfálkozott újra Margitka. Margitka néni és Béla bácsi is azt mond­ja: olyan nincs, hogy két ember ne kapjon össze. Veszekedés mindenütt előfordul, de a szeretet és a megértés elengedhetetlen a jó és tartós házassághoz. Béla bácsi sze­rint egy megelőző, rossz házasság elég biz­tosíték arra, hogy a következő jó legyen. Az újat az ember már megbecsüli. Az idősek otthonában szabadon élnek, részt vesznek a délelőtti foglalkozásokon. Margitka néni szép tárgyakat készít. Most sem tétlen: karácsonyra tanulnak be egy színdarabot. A házaspár minden szaván, mozdulatán érezni: szeretik egymást. S ezt Béla bácsi ki is mondja: az utolsó 25 év olyan volt, mint egy álom. NYEMCSOK ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents