Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-13 / 291. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2005. DECEMBER 13. A Rómeó és Júlia sztárjai is versengtek az új musical főszerepeiért Dolhai Attila lesz Rudolf A hazai musicalvilág legnépszerűbb sztárjai versengtek egymással a Rudolf főszerepeiért. A szegedi szabadtéri jövő nyári nagy attrakciójában a tragikus sorsú Habsburg trónörököst Dolhai Attila alakítja majd, aki idén Rómeóként aratott nagy sikert. Az új musical Dóm téri* belépőjegyeinek már egyötöde gazdára talált. A hétvégi meghallgatások után döntöttek arról, hogy kik alakítják majd a Budapesti Operettszínházban és a szegedi szabadtérin műsorra kerülő űj musical, a Rudolf főszerepeit. Az utolsó csók alcímet viselő darab világhírű zeneszerzője, az amerikai Frank Wildhorn szombaton érkezett meg nemzetközi csapatával Magyarországra, hogy meghallgassa azokat az énekes-színészeket, akik a darab főbb szerepeire meghirdetett válogatás harmadik fordulójába jutottak. A Broadway egyik legsikeresebb szerzője, a Jekyll és Hyde komponistája a műfaj legnevesebb előadói közül választhatta ki Vetscra Mária, Rudolf trónörökös és a további nagyobb szerepek megformálód. A verseny szoros volt, hiszen olyan sztárok mérkőztek meg egymással, mint Bíró Eszter, Janza Kata, Malek Andrea, Polyák Lilla, valamint az ifjú Vágó Bernadett, aki a Rómeó és Júlia Dolhai Attila és Vágó Bernadett a Dóm téri Rómeó és Júliában - jövőre egyikük Rudolf trónörököst, másikuk Vetsera Máriát alakítja Fotó: Frank Yvette egyik Dóm téri előadásán a sérült Szinetár Dórát helyettesítette hatalmas sikerrel. A férfi főszerepekre - többek között - Bereczki Zoltán. Dolhai Attila, Földes Tamás, Kamarás Máté, Mészáros Árpád Zsolt, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Peller Károly és Szolnoki Tibor jelentkezett. Kerényi Miklós Gáborral, a produkció rendezőjével egyetértésben első szereposztásban Dolhai Attila kapta meg Rudolf, Vágó Bernadett pedig Mária szerepét. Az új musical slágereivel már idén megismerkedhetnek a rajongók, hiszen a napokban jelent meg a Budapesti Operettszínház kiadásában a Mindhalálig Musical című válogatáslemez. A CD-n három dal is hallható Wildhorn fülbemászó zenéjéből. Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta: a jövő évi előadásaikra szóló jegyek és bérletek több mint 10 százaléka már gazdára talált, és közel 14 millió forintos árbevételnél tartanak. A legtöbben a Rudolfra kíváncsiak: a belépők egyötöde már el is fogyott. Hasonlóan nagy az érdeklődés Alföldi Róbert visszatérő Csárdáskirálynő-produkciója iránt. H. ZS. Dulszka asszony erkölcse a kisszínházban Tükörben a nyárspolgári álszentség Szilágyi Annamária Dulszlca asszony szerepében Fotó: Frank Yvette Az autópályát ünneplő tűzijáték durranásai szombaton megzavarták a szegedi teátrum előadásait: a nagyszínházban luronics Tamás már A kékszakállú herceg vára félbeszakításán gondolkodott, a kisszínházban pedig késleltetve kezdték a Zapolska-premiert, ami nem hatott előnyösen a bemutató miatt amúgy is felfokozott idegállapotú színészek teljesítményére. Lontay Margit címszereplésével, Dómján Edittel és Szentirmai Évával Both Béla rendezésében 1957. április 27-én már bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház a Dulszka asszony erkölcsét, amit most Székhelyi József főigazgató állított színpadra társulatával a kisszínházban. A lengyel Gabriela Zapolska tragikomédiája hálás darab, látszik rajta, hogy szerzője színésznőből avanzsált drámaíróvá: teli van parádés alakításokra lehetőséget adó szerepekkel. Erre épít Székhelyi színészcentrikus produkciója is: a direktor nem önmegvalósítani akart, hanem hagyta kibontakozni kollégái tehetségét. Ennek persze akad árnyoldala is, úgy tűnik, mindenki azt játszik, amit szeretne: polgári színművet, groteszk tragikomédiát, decens vígjátékot vagy harsány bohózatot. A különös ötvözetből nehezen formálódik egységes stílusú előadás. Nagy szerencse, hogy mégis van valami, ami erős keretet ad a játéknak: fuhász Katalin ötletes, eredeti díszlete. A hatalmas fehér csipkeszőnyeg, a csipkefalak és -függönyök, a családi képek és a jellegzetesen múlt századelós finom bútorok már első pillantásra határozottan felidézik a korszakot, ízlésvilágot, gondolkodásmódot. Az irodalomkritika a nyárspolgári álszentség gúnyképének mondja Zapolska amúgy naturalistának minősített darabját, s ez az, amit a produkciónak minden hibája ellenére is - sikerült jól megmutatnia. „Azért van a lakásunknak négy fala, meg egy plafonja, hogy ott mossuk a szennyesünket" - harsogja magabiztosan Dulszka aszszony, akinek csak a máz, a látszat fontos. Az, hogy mások szemében erkölcsösnek és becsületesnek tűnjön. Ez a vágy határozza meg életszemléletét. Önmagában már az bravúr, hogy Szilágyi Annamária egy héttel a bemutató előtt átvette a címszerepet. Zsémbesen dohogó, fúriaként ki-kitörő házisárkánynak mutatja Dulszkát, aki ordít, üvölt, rikácsol, elviselhetetlen pokollá teszi otthonát. Közönségessége kicsit eltúlzott. Az talán már sok, amikor köp saját csipkeszőnyegére. Kolozsi Kilián egy igazi amorózó - hiányzott eddig a társulatból. Hitelesen alakítja a lumpolással lázadó Zbyskót, aki nem kér anyja kispolgári erkölcséből, de végül a családi békesség érdekében mégis feladja elveit, lemond a rangon aluli házasságról. Papp Gabi Hankája megszeppent, gyámoltalan, megesett cselédlányból fokozatosan válik öntudatos, racionálisan gondolkodó nővé. Király Levente szavak nélkül is képes humorral életre kelteni Dulszki urat. Csarnóy Zsuzsa Dulszka unokahúgát Molnár Zsuzsa elegáns jelmezeiben kifinomultan, választékosan játssza, hangsúlyozva a nő rafinált érzékiségét is. Nagyszerű a Mélát alakító Borsos Beáta, akinek még azt is elhiszi az ember, hogy tizenkét éves naiv kislány. Cseh Zsuzsa izgága, túlfűtött Hezia, játéka groteszkebb, mint a többieké. A Hanka keresztanyjaként feltűnő Bajcsay Mária nyílt színi tapsot kapott, olyan parádésan villantotta fel néhány percbe sűrítve az alkoholista mosónő alakját. Jó volt Márkus fudit önérzetes főbérlője, Farkas Andrea Dulszkit odaadóan pátyolgató szakácsnője. HOLLÓSI ZSOLT SZERDÁN IS DULSZKA Óriási sikert aratott a Dulszka asszony erkölcse vasárnap esti előadása. Székhelyi József színidirektor szerint a szombati premieren a zavaró tényezők miatt a társulat nem tudta a maximumot nyújtani, de másnap este a színészek már felszabadultan játszottak, a közönség pedig bravózva, vastapssal fogadta a produkciót. A betegség miatt elmaradó szerdai Reviczky-előadás helyett a Zapolska-tragikomédiát adják bérletszünetben a kisszínházban, ahol egyébként visszatértek a vitatott fél 8-as helyett a szokásos este 7 órai kezdéshez. Jóslások, dologtiltás, kotyolás Luca bűbájos ideje: babonák, varázslatok A néphit szerint az esztendő legrövidebb napja a titkoké, a babonáké, a varázslatoké, a jóslatoké - a boszorkányosságé. December 13. napja a főboszorkányé, Lucáé, akit a skandináv népek fényasszonynak tartanak, a szegediek lucapucáznak, más tájakon maskarázók elevenítenek meg. Luca gonoszkodásához, illetve annak elhárításához, mágikus, jövendölő praktikáihoz régen sok derű, sőt vaskosabb tréfálkozás is tartozott. Sokfelé a férfiak az udvarokat szalmával szórták tele, a kocsit felrakták a háztetőre, összecserélgették a kapukat. Már amelyiket ki tudták nyitni: általános parancs volt ugyanis, hogy Luca előestéjén a gonosz kirekesztésére minden kaput, ajtót, ablakot be kell zárni. A gonosz elijesztésére az ajtófélfába kést vágtak, illetve a bejárathoz seprűt tettek keresztbe. Másfelé viszont éppen eldugni igyekeztek a seprűt, a „boszorkányok lovát". Az asszonynép maga elől is eltette a seprűt - lévén ez a nap számukra dologtiltó. Kenyeret sütni sem volt szabad, a gyeviek úgy tartották, aki ez ellen vét, „annak elmegy a haja". A tápaiak meg azt legendázzák máig, hogy volt egy asszony, akinek ezen a napon a víz vérré változott a teknőjében, mert mosni akart. Más elrettentő történet szerint meghalt az, aki Lucakor varrott ruhát vett fel. Javallott volt viszont e napon tapasztani, hogy ezzel „rátapasszák a disznóra a Zsírt", és vastagabb legyen a szalonna. A nagyobb állati haszon érdekében szinte kötelező volt Luca hajnalán - Algyőn már éjfélkor - piszkafával megpiszkálgatni az ólban a tyúkokat, köleskását adni nekik, hogy sokat tojjanak. A Lucázó gyerekek ugyancsak az állathasznot jókívánságolták. A Luca-búza egyike a december 13-án készíteni kezdett „varázsszereknek", s máig élő hagyomány. Bár bőség- és egészségbiztosító szerepét már kevesen ismerik, sokfelé mégis az adventi, karácsonyi asztalok dísze. Algyőn régen szentelt vízzel hajtatták, s a szára bosszúságából következtettek a szalma termésre. A hiedelmek szerint a Luca-búza megvédte a boszorkány elől azt, aki a december 13-án készíteni kezdett Luca-székről az éjféli misén látni vélte a falu gonoszait. Az úgynevezett Luca-tizenketted idején (december 13. és 24. között) a szerelemvarázslás, a jövendő társ fürkészése, a házasságjőslás is dívott. Szokásban volt a leendő férj nevét kitudakolandó Luca-nap estéjén tésztát gyúrni, 13 cédulán neveket belegömbölygetni, forró vízbe dobni a gombócokat, és nézni, melyiket dobja fel először a víz - az lehetett a jövendőbeli. A kíváncsi legények 13 leányneves cédulával praktikáztak, minden este tűzbe vetve egyet, hogy az utolsónak szentestére maradó majd megjósolja arájuk nevét. A szegedi tájon a leányok úgy is próbálkoztak, hogy Luca napján halat ettek, nem ittak rá, de a kútba néztek, a víztükörben hátha ott van a leendő férj képe. Szerencsehozó Luca-pogácsát is sütöttek némely tájon: aki megtalálta a magáéban a fémpénzt, annak gazdagságot jósoltak. Idő- és termésjósló nap is a Lucáé. Ekkor készült 12 besózott hagymakarikából a következő esztendő hónapjainak időjárását megmutató Luca-kalendárium, amit szenteste néztek meg. A szegedi tájon jegyezték fel, hogy a boszorkánynapi szél 1863-ban tanyákat volt képes homokkal betemetni. SZABÓ MAGDOLNA Vivien, Laura, Anna is megelőzi Kedvelt keresztnév Szegeden idén 16-an első, négyen második keresztnévként kapták a Lucát. Tavaly a Vivien, a Laura és az Anna név volt a legnépszerűbb. A misztikum és a boszorkányság világától messze, a hétköznapokban Luca kedvelt, szinte már átlagos név lett. Azért nem olyan népszerű, mint a Laura vagy a Lili, illetve fiúknál a Máté és a Marcell, de Szegeden ebben az évben 16-an első, négyen második keresztnévként kapták a Lucát - tudtuk meg a polgármesteri hivatal anyakönyvi csoportjától. Ezek az adatok évek óta alig változnak, így tehát a szegedi Lucák száma néhány éve körülbelül ugyanannyival növekszik. Országosan a 2004-es adatok állnak rendelkezésre. Ebből kiderül: 542 kislánynak tavaly első, 126-nak pedig második utóneve lett Luca. A legnépszerűbb név ekkor Magyarországon a Vivien, a Laura és az Anna volt. Lapunk Az év babája című kiadványában a Fannik és a Kirák között tizenkét kis Luca mosolyog. A nyolcéves szegedi Kovács Luca nem boszorkányok vagy Szent Lucia után kapta nevét. Ennél sokkal hagyományosabb módon: András, az édesapja egy kolléganője kislányától „irigyelte meg" a lucaságot. Szép volt a kislány is, a neve is, ezért választottuk mi is - mesélte András. A családban csak a nagynéni keseredett el a hír hallatán, attól félt, csúfolni fogják a lányt: Luca, Luca kitty-kotty. Szerencsére nem így lett, a mondókát nem kántálják a mai óvodások, iskolások, inkább Lucusnak szólítják a kislányt. A december 13-i babonákat a család alig ismeri, széket sosem készítettek. A „névadó Luca" édesanyja azonban megígérte: idén Luca-búzát ültet Kovácsék kislányának is. - Azért, mert nem hallgatott rám az anyja - indokolta egy kétéves Luca édesapja, miért ezt a nevet választották. Elismeri: ma már neki is tetszik a név, és a lánya is szereti. A kisasszonynak csak az ellen van kifogása, ha valaki meggondolatlanul Lucácskának szólítja. G. ZS. Növelje megtakarításait! • Akár 1 240 Ft havidíj! • 0 Ft kapcsolási díj! • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül! 1 Beszélgessen ismerőseivel T-Kábel telefonon keresztül többet kevesebbért! Ügyfélszolgálati telefonszám: 1298 (helyi tarifával hívható) a www.t-kabel.hu T- • -Kábel-