Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-13 / 291. szám

KEDD, 2005. DECEMBER 13. »AKTUÁLIS* 3 A Röszkéig elérő szakasz átadása után fizet először az állam Az M5-ös autópálya ára Három héttel a tervezett december 31-i határidő előtt adta át az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. az M5-ös Szegedig elérő, az M43-as kis darabjával együtt ösz­szesen 49 kilométerét. Véget ért az ün­neplés, Szeged esélyt kapott a fejlődésre. Az autópályáért azonban az államnak évi közel 26 milliárd forintot kell fizetnie 35 esz­tendőn keresztül. Több mint 90 milliárd forintért, vagyis kilo­méterenként közel 2 milliárdért épült meg az M5-ÖS autópálya Szegedig elérő szakaszának 45,4, valamint az M43-as első részének 3,1 kilométere az AKA beruházásában. A Csong­rád megyében élők nem számolgatnak, hi­szen a cél az volt, hogy minél előbb érjen ide az aszfaltcsík, amelynek hiányára vezettük vissza a térség leszakadását a többi régiótól. A kilométerenkénti közel 2 milliárd forin­tot pedig - mint ahogy arról lapunkban egy­szer már elemzést közültünk - nem lehet a horvát autópálya-építés számaihoz hasonlí­tani: két különböző ország, két különböző jogrendszer. Horvátországban ugyanis nem adják hozzá az útépítés költségeihez a műtár­gyak értékét, a közművek kialakításának árát, kevesebb pihenőt, lehajtót építenek. Ezért ott szinte a magyar árak feléért készül el egy autópálya-kilométer - mondják a szak­emberek. Az M5-ös építését az AKA Rt. finanszíroz­ta, amelyben közel 40 százalék erejéig tulaj­donos a magyar állam, az Állami Autópálya Rt.-n keresztül. Az állami kivásárlásról szóló szerződést tavaly március 9-én írták alá, mi­vel a költségvetés nem rendelkezett felesleges 90 milliárd forinttal. Ekkor állapodtak meg abban is a felek, hogy a teljes sztráda megépí­tése, vagyis 2006. március 31. után a magyar költségvetés évi közel 26 milliárd forint ren­delkezésre állási díjat fizet az AKA-nak: egy­részt azért, mert az állam szolgáltatást vásá­rol a társaságtól, másrészt azért, mert meg SZAMOK ÉS SZÁMOK A szombaton felavatott M5-ös 45,4 Kilométeres szakaszán 4 csomópont, 3 pihenőhely és 32 híd épült, a munka eredményeként 1 millió 235 ezer négyzetméter burkolat készült el. A befejező, a szerb határig elérő 14,7 kilométeres szakaszon 3 csomópontot, egy pihenőhelyet és 13 hidat adnak majd át jövő márciusban. kell térítenie a társaság kieső autópályadíj be­vételét is. Azzal ugyanis, hogy a sztrádát ta­valy március 12-étől bevonták az országos matricás rendszerbe, az AKA kieső bevételt könyvelhet el. Ha még emlékszünk rá, az utolsó sztrádadíj Budapestre oda és vissza csaknem 7 ezer forintba került. A rendelkezésre állási díjat a magyar állam 2030-ig, a koncessziós szerződés lejártáig fi­zeti - szintén a szerződés értelmében. (Maga a koncessziós szerződés különben 1996-ban lépett hatályba és 35 évre szól.) Csillagászati összeget kapnánk, ha az évi 26 milliárdot megszoroznánk 35-tel: ráadásul nem egysze­rű matematikai műveletről van szó. Az állam például többségi tulajdonos az AKA-ban, évente osztalékbevételhez jut, s részesül a matricák bevételéből - ezek a tételek csök­kentik az általa kifizetett összeget. Emellett tavaly arról is szólt a megállapodás, hogy az államnak vételi opciós joga van az AKA fenn­maradó részvénycsomagjának megvételére 2009-ig. Nehéz ráadásul olyan számításokat a bekerülési összeg mellé állítani, amelyek­ből az derülne ki, hová jutna a régió M5-ös­sel, és hová nélküle. EK. Már három baleset történt eddig A szalagkorláthoz csapódott autót elszállítják a baleset helyszínéről Fotó: Gyenes Kálmán Két nap alatt háront baleset - ez az M5-ös autópálya eddigi mér­lege. Egy koccanásos baleset és egy jármű kiégése után tegnap megtörtént az első személyi sé­rüléssel járó ütközés is. A szegedi lehajtó előtt néhány száz méterre a szalagkorlátnak csapó­dott egy Nissan tegnap délelőtt az M5-ös autópályán. Az autóban ­melynek eleje teljesen összeron­csolódott - egyedül a sofőr ült. Őt az új klinika traumatológiai osztá­lyára szállították, állapotáról azon­ban nem adtak felvilágosítást. Ez volt az első, sérüléssel járó baleset a szombat este átadott új szaka­szon, az autópálya-rendőrségnek azonban már korábban is akadt in­tézkednivalója. — Az első riasztás még vasár­nap érkezett, egy menet közben kigyulladt autóról - mondta el Eleven István, a balástyai autó­pálya-rendőrség parancsnoka. ­Tegnap hajnalban pedig egy ro­mán rendszámú kisbusz ütkö­zött össze Balástyánál egy teher­gépkocsival, miközben megpró­bálta megelőzni. A mentőszolgálat már felké­szült arra, hogy az első időkben rendszeresen riasztják majd őket az autópályára, hiszen sokan nincsenek hozzászokva a sztráda körülményeihez, valamint a nagy tempóhoz. Éppen ezért azt javasolják mindenkinek, hogy a szokásosnál jóval körültekintőb­ben vezessenek, és ne hajtsanak gyorsabban, mint amit még biz­tonságosnak éreznek. T. K. A közlekedési dugók ellenére megértők voltak az autósok Kormányőri dicséret a városőröknek Az autópálya megnyitásához kapcsolódóvá­rosi rendezvényeken a városőrök irányí­tották a forgalmat. Azt tapasztalták: az autósok nem bosszankodtak az útlezárások miatt. Az ünneplés idején bűncselekmény nem történt. Az M5-ös megnyitására személygépkocsival érkező vendégek és az érdeklődő szegedi au­tósok is jelezték, hogy többször bedugult a belváros a jeles szombati napon. A teljes gárdával a forgalomirányítási fel­adatokban segédkező önkormányzati vá­rosőrség elnöke, Kovácsné Vadászi Erika el­mondta, hogy a dugók kialakulása több ok­ra vezethető vissza. Egyrészt a városi ren­dezvények miatt lezárt Kelemen utcát el kellett kerülniük az autósoknak, másrészt a karácsonyi bevásárlások szombatra üte­mezése miatt nagyon megnőtt a gyalogos­forgalom. A Kölcsey utcai hotelbe igyekvő vendégeknek egérutat javasoltak - a rend­őrök különleges alkalom miatti elnéző ma­gatartására számítva. A városőrök biztosították a Huszár Mátyás rakparti VIP-parkolást - szombaton reggel hat órától, ahogyan a múzeum előtti eltere­léssel is ők foglalkoztak. A belvárosi rendez­vényeket a városőrök elnöke is remek hangu­latúnak ítélte, ahol szívesen segítettek a biz­tosításban a városőrök a programok végéig, este fél nyolcig. Kovácsné elmondta, a nagy tömeg ellenére bűncselekmény nem történt, még eltévedt autósok, elkószált gyerekek út­baigazításával sem kellett foglalkozniuk. Az autópálya-megnyitóra érkező vendégek kalauzolását intéző városőrök munkájával a kormányőrök is elégedettek voltak. A Fe­hér-tói Halászcsárdánál a parkolókat biztosí­tó városőrök nem számoltak be incidensek­ről. Minden vendég megértéssel fogadta, hogy az egyszeri, rendkívüli esemény miatt az aszfaltozott parkoló melletti füves terüle­ten kellett letennie a kocsiját. T. R. Bernáth és Ilia örökös könyvtártag Szeged egyetemi könyvtárának segítőit, hírnevének öregbítőit ezentúl örökös tag címmel jutalmazza az intézmény. Idén Bernáth Árpád és Ilia Mihály kapta az elismerést. MUNKATÁRSUNKTÓL Először adták át a Szegedi Tudo­mányegyetem könyvtárának örökös tagja kitüntető címet. Az új könyvtárépület megnyitásá­nak első évfordulóján két iroda­lomtörténész, Bernáth Árpád és Ilia Mihály vehette át a díszokle­velet. Mader Béla főigazgató el­mondta, ezentúl minden évben maximum két, arra érdemes sze­mélyt tüntetnek ki december ele­jén. Az örökös tagságot azok ér­demlik ki, akik hosszú időn ke­resztül jelentős értékű adomány­nyal gyarapították a könyvtárat, valamint maguk is napi látoga­tók, és oktatóként hallgatóikat a bibliotéka szeretetére, használa­tára biztatják. „Bernáth Árpád és Ilia Mihály kapcsolatai révén számos, külföldön kiadott ide­gen nyelvű könyvhöz jutott a könyvtár" - világított rá a két irodalomtörténész érdemeire Mader Béla. Az elismeréssel anyagi kedvez­mények is járnak. Az örökös ta­gok a könyvtár fizetős szolgáltatá­sait - évi húszezer forintos érték­határig - ingyen vehetik igénybe. Nincs több csoda FEKETE KLARA Két nap telt el az M5-ös szombati átadása óta. A mai lesz a har­madik. Ezt azért írom, mert szoktuk mondani, minden csoda há­rom napig tart, és utána már természetesnek vesszük azt, amire évtizedeket vártunk. A csodavárás időszakának tényleg vége lesz a megyében, hiszen egy csoda már megtörtént: az az AKA Rt. épített ide sztrádát, amelyiket teli torokból szidtunk, és amelyet hosszú évekig az ügy kerékkötőjeként emlegettünk. És az is kiderült, hogy van akkora pénz, amennyiért meg lehet oldani ezt az M5-ös ügyet, be lehet indítani a földmunka- és az aszfaltozógépeket. Több csoda azon­ban már nem lesz: ettől kezdve a városnak, a térségnek meg kell mutatnia mindazon erényét, amely kívánatossá teszi az idege­nek előtt, azon kapzsi befektetők szemében, akik felesleges pén­züket - természetesen nagy haszon reményében - pont a Dél-Al­földön szeretnék megforgatni. A sztrádaátadás napján akár újabb jelképes órát lehetett volna elindítani, most azonban nem visszaszámolásra beállítva, ha­nem az eltelt időt mérve. Azt figyelhetnénk az elkövetkezőkben, mikor, hány nap, hónap, év múlva ad majd ki a statisztikai hiva­tal olyan számokat, melyek szerint a régió fejlettségben kezdi Közép- és Nyugat-Magyarországot megközelíteni. Ehhez is szá­molás kell, napi gondos kalkuláció, megalapozott pályázatok, jól kitalált és kivitelezett projektek, és hát politikai lobbi. Olyan összefogásra van szükség, amelyben a ma szembenálló felek majd nem azt számolgatják, mennyibe került az autópályá­nak egy kilométere. Nem azon okoskodnak, hogy nem így, ha­nem amúgy kellett volna csinálni, és nem most, hanem pár év múlva kellett volna megépíteni az M5-öst - holott már a mostani dátumot is későinek tartjuk. Jobb, ha tudomásul vesszük: azért építette magánbefektető a sztrádát, mert az államnak nem volt pénze, és hát egy ilyen beruházásnak természetesen ára van. Ha nyaralni megyünk és fényképezni szeretnénk, megvesszük az első jó megoldásnak tűnő kamerát, mivel nem tudjuk kivárni a karácsonyi áresést. Csak utólag okoskodhatunk: ha jövőre, vagy két év múlva mentünk volna üdülni, és magunkat még itthon sem fotózzuk, a leendő akciók, no és a műszaki cikkek folyama­tos megújulása miatt mennyivel jobban járunk. Nos, ez az a szá­mítás, amit nem szabad elvégezni: olyan csodák ugyanis végképp nincsenek, hogy egy üzletben mindig mindenki jól járjon. A maturálók gondjai Nincs egyértelmű válasz arra a gyakori és gyakorlati kérdésre, hogy mi éri meg jobban: ha emelt vagy ha középszintű érettségi vizsgát tesz a tovább­tanulni szándékozó diák? A felsőoktatásba jelentkezőket középiskolai eredményeik alap­ján 60 hozott és 60 szerezhető pontrendszerben értékelik, amit kiegészíthetnek a többletpontok. Hozott pontként a magyar, a ma­tematika, a történelem, egy ide­gen nyelv és egy választott tárgy utolsó tanult két év végi osztály­zatainak összege alapján legfel­jebb 50 pont szerezhető, amit ki­egészít az összes érettségi osz­tályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján lét­rejött - legfeljebb 10 pont. A szerzett pontokat az új típusú érettségi vizsgán egy vagy két vizs­gatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. Az érettségi vizsga minősítését az elérhető pontszám százaléka és az ennek alapján kiszámított ér­demjegy együttesen alkotja. Ám ­mint táblázatunk is mutatja ­ugyanaz a százalékérték emelt szinten jobb osztályzatnak felel meg, mint középszinten. Előny, hogy az emelt szintű érettségiért (ha e szint nem jelentkezési felté­tel) közepes és annál jobb érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többlet­pont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgyból. Tehát annak a diák­nak, aki nagyon jól tudja az adott tárgyat, érdemes emelt szinten maturálnia. Am annak, akinek nem biztos a tudása, azon kell el­gondolkodnia, hogy a két érettségi szint azonos százalékos eredmé­nye ugyanolyan szerzett pontra váltódik át, s ez duplázódik, miköz­ben az emelt szinttel szerezhető többletpont csak 7 (esetleg 14) pont és maximum két tárgy után járhat. Az emelt szintű érettségiért be­gyűjthető 14-en túl további 7 többletpont jár a középfokú, 10 a felsőfokú C típusú államilag elis­mert nyelvvizsgáért. De a több­letpontgyűjtésnek is határt szab­tak. Az adott intézmény dönti el, hogy a választott szakon elnyer­hető-e többletpont a szakmai ta­nulmányokért (technikusi vagy OKJ-s bizonyítvány) és a sport­teljesítményért. De egy jelentke­zőnek (a maximum 120 hozott és szerzett pont mellé) összesen 24 többletpont adható. Ú. I. AZ ERETTSEGI VIZSGA ERTEKELESE KÖZÉPSZINT OSZTÁLYZAT EMELT SZINT 80%-100% 5 60%-100% 60%-79% 4 47%-59% 40%-59% 3 33%-46% 20%-39% 2 20%-32% 0%-19% 1 0%-19% Forrás: DM gyűjtes DM-grafika Megyekarácsony Hatvannál is több nagycsaládot és közel ugyanennyi állami gondos­kodásban élő gyermeket hívott meg a megyei önkormányzat karácso­nyi rendezvényére, amelyet ötödször szervez a megyeháza aulájában. Az ünnepség csütörtökön délután 2 órakor kezdődik, a szervezők ösz­szesen mintegy négyszáz vendégre - köztük országgyűlési képviselők­re, egyházi vezetőkre, polgármesterekre, vállalat- és intézményveze­tőkre - számítanak. A családok és gyermekek, mint 2001 óta mindig, értékes ajándékokat kapnak, s fellép a Pom-Pom együttes.

Next

/
Thumbnails
Contents