Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-12 / 290. szám

8 «MEGYEI TÜKÖR« HÉTFŐ, 2005. DECEMBER 12. A jelenlegi és a volt miniszterelnököt kérdeztük-A sztrádától a máglyarakásig, a laboratóriumtól a jelesúti kacsáig Gyurcsány: Az autópálya csak az első fontos lépés Reptér, vasút, híd, tudásipar - sorolta a következő lépéseket a miniszterelnök, és a vásárhelyi utat is hozzáértette Szeged és a régió vonzerejének összetevőihez. Az utaktól a brit miniszterelnök vacsoráitatásán át jutottunk Gyurcsány Fercncék karácsonyi kü­lönleges bolgár-magyar menüjéig - a kormányfő a szegedi ön­kormányzat útavatási fogadásán adott interjút lapunknak. - Az út mellett a jövendő, száz­millárdos helyi fejlesztésekről is esett szó az átadáskor, de en­gem - és alighanem sokakat itt - leginkább az foglalkoztat, hogy a kényszerűen Pestre köl­tözött gyerekeim mikor jöhet­nek haza dolgozni. Mit gondol ? - Ha holnap nem is, de hol­napután talán igen. Az autópá­lya szükséges, de nem elégséges. Kellett egy ipari park - ezt a vá­ros vezetése nagy tempóban fej­leszti. Kellett egy repülőtér, en­nek a következő fejlesztési fázi­sa tavasszal indul. Kell egy har­madik híd. Kell egy teljes vasút­fejlesztés - ez 2007-től indul. Mindeközben kell adnunk kü­lönleges kedvezményeket azok­nak az iparágaknak, amelyek meghúzhatják a gazdaságot. Ilyen például az információ­technológia. Arról tárgyalunk most, hogy a koncepcióban, amit biopolisznak ismernek a szegediek, egészen pontosan milyen szerepe lesz a hazai gyógyszeripari fejlesztésnek ­Magyarország kíván lenni Euró­pa harmadik legnagyobb gyógy­szergyártó központja. A kis- és középvállalkozásokat kell to­vábbra is fejleszteni. Mindebből tud összeállni egy olyan környe­zet, amiért érdemes lesz Szeged­re jönni. - A mi környezetünkhöz a 47-es út is hozzátartozik. - Az egyik utat először be kel­lett fejezni, hogy aztán a másikat lehessen elkezdeni építeni. A leg­fontosabb az volt, hogy az M5-öst végre befejezzük. A 47-es építéséhez európai pénzt is sze­retnénk bevonni. Azt remélem, hogy az EU befogadja ezt a pro­jektet, és akkor azonnal kiírjuk a közbeszerzési pályázatot, és kez­dődhet az építkezés. - Föltéve, ha lesz költségveté­se az uniónak. - Ó, dehogynem lesz, persze, hogy lesz. - Akkor mégsem volt hiábava­ló Blair miniszterelnök urat megvacsoráltatni ? Es - a rossz nyelvek szerint - még a Buda­pest Airportot is föltálalni neki ? - Nem lenne az sem ördögtől va­ló, ha egy ilyen nagy ügyben vala­melyik miniszterelnök tárgyalást kezdeményezett volna. Én szok­tam ilyesfajta ügyekről külföldön tárgyalni. Nem sértődtem volna meg, ha Blair miniszterelnök úr szóba hozza a témát, mert a politi­kusok egyik legfontosabb dolgá­nak tekintem, hogy országuk vál­lalatainak az érdekeit is képvisel­jék más országokban. De mi most a költségvetésről tárgyaltunk. - Miért nem tudtak megálla­podni 1 - Mert az a javaslat, amit Blair miniszterelnök úr letett az asz­talra Magyarországnak nem jó. A legnagyobb problémám nem a költségvetés nagysága. Hanem, hogy ami pénz van, azt mire le­het fordítani. Ez a költségvetés a fejlettebb országok szükségleteit veszi figyelembe és nem azt, amire a most csatlakozott orszá­Gyurcsány százmilliárdos fejlesztéseket jósol a térségben, a megyében ' Fotó: Karnak Csaba goknak van szükségük. Ebben a témában akarom megvívni a meccset. És abban, hogy a hu­szonötök rangsorában Magyar­ország az első három között le­gyen, azok között, amelyek egy főre vetítve a legtöbb pénzt kap­ják. - A történész MSZP-elnök szerint az ókori Rómában bér-szitokmondókat foglalkoz­tattak, odaküldték őket az el­lenfél házához, hogy bekiabál­ják az akkor legnagyobb sértést: apád öszvérhajcsár! Most itt más a divat. Van mentalitás­stratégiája a kampányra ? - Naponta futni kell tíz kilomé­tert, vagy intenzíven úszni leg­alább fél órát. Egy héten négyszer futok, háromszor úszom. És ami­kor látom, hogy csak azért bánta­nak, mert ki akarnak hozni a sod­romból, akkor magamban nagyo­kat nevetek, és azt mondom: úgy­se tudtok kihozni a sodromból! - Egyetért azokkal, akik sze­rint Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között választunk nem­sokára I - Nem, ezzel így nem értek egyet. Azzal igen, hogy Orbán Viktor és én fogom elsősorban megjeleníteni a két politikai al­ternatívát, mi fogjuk elmondani, hogy melyikünk pártja mit kép­visel. Nagyon különböző politi­kák, stílusok és kultúrák közötti választás lesz. - Egy profi dizájner szerint ön a legjobban öltözött férfi a ma­gyarparlamentben. Ki öltözteti? - Én. Minden inget, öltönyt, nyakkendőt magam veszek. Be­csületszavamra! - És Klára asszony kikészíti a megfelelő nyakkendőt az öl­tönyhöz ? - Nem. Én készítem ki a felesé­gemnek, mit vegyen föl. - Legutóbb a tévében azt a mályvaszín pulcsit a kék-fehér csíkos blúzhoz... - ... én javasoltam neki. - Milyen a karácsony Gyur­csányéknál? - Földönülős. Hatalmas fa, utolsó percig titokban tartott ajándékok. A mézeskalácson és a kenyéren kívül mindent én sütök, a mézeskalácsot meg a kenyeret Klára, a kenyérben el van dugva egy nagyon régi pénz, a kenyeret törjük, és akinek a falatjában lesz a pénz, annak szerencsés lesz a következő éve. Tavaly Anna lá­nyomé volt a pénz, és eddig rend­ben is van Anna. Klára nagyszülei - akik bolgárok voltak - által ho­zott szokás szerint az alapétel bol­gár, és valóban a földön, szőnyeg­re terített asztalterítőn vacsorá­zunk- teljesen szokatlan módon. - Megtanulta megcsinálni a bolgár ételt? - Hát persze! Sütni és főzni is kell, van egy sajátosan ízesített hús nélküli bableves és egy sava­nyított káposztalevélbe töltött édes-mazsolás rizs. Hát, hogy' mondjam... Sajátos az íze. - A gyerekek szeretik ? - Nemcsak a gyerekek nem na­gyon rajonganak érte, én sem, de hát ennél nagyobb áldozatot is hoz az ember egy házasságért. Annyi a kompromisszum, hogy van normál magyar étel is: van hal, egészen biztosan van töltött káposzta, amit már pár nappal korábban megfőzök. - Most kampányol, vagy tény­leg tud töltött káposztát is főzni ? - Hát mért ne tudnék? Szo­ba-konyhás lakásban nevelked­tem, a konyhában éltünk, a szobá­ba csak aludni mentünk be, én a mamának a kedvenc gyereke vol­tam, mindig a szoknyája szélén ücsörögtem, és ahogy a mamám főzött, én ott voltam mellette, és megtanultam. És aztán tízéves ko­romtól már én főztem magam­nak. Nagyon jó vagyok például madártejben és máglyarakásban. SULYOK ERZSÉBET Orbán: A határig meg kell építeni a sztrádákat Az autópályának örül, a 47-es út ügyét ostobának tartja, Vásár­helyt politikai laboratóriumnak nevezi, a makói helyzetet pedig súlyosnak látja Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség elnöke. A korábbi kormány­fő, aki legidősebb lánya javas­latára változtatott frizuráján, és karácsonykor kemencében süt felcsúti kacsát, Budapesten adott interjút lapunknak. - Néhány hónapja megváltozott a külseje, például hosszabb lett a haja. Új tanácsadója van ? - Talán annyira nem látványos a változás, de női tanácsra tör­tént - felelte kérdésünkre Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, korábbi mi­niszterelnök. - Egyik reggel a leg­idősebb lányom, aki tizenhat éves, azt mondta nekem: „Azzal az unalmas választékoddal már igazán csinálhatnál valamit". Megkérdeztem, mégis mire gon­dol. „Legalább hozd be középre és fésüld hátra." Úgyhogy ennyit tudtam tenni az ügy érdekében. Tanácsot egyébként csak a család hölgytagjaitól fogadok el, ők pe­dig sokan vannak, és határozott véleményük van. Olykor egy ve­lük folytatott beszélgetés nehe­zebb, mint egy éles parlamenti vita - tette hozzá a pártelnök ne­vetve. - Komolyra fordítva a szót: igazi örömünnep volt a hét vé­gén Szegeden, végre elérte a vá­rost az M5-ös autópálya. Mit szól hozzá? - Örülök. Ha Magyarország ki akarja használni az adottságait, a határig meg kell építeni a sztrádákat. Sőt, ha elég erős a gazdaság, jó, ha a határon túli építkezésekben is részt tudunk venni magyar cégek révén. Sze­ged ennek a folyamatnak egy ki­emelt állomása, innen már csak egy lépés, hogy a magyar-szerb határig el tudjuk vinni az autó­pályát, és hazánk egyik legfon­tosabb gazdasági esélyét, az észak-déli közlekedést és az ab­ban rejlő üzleti lehetőségeket megragadjuk. Fontos gazdaság­történeti tényről beszélünk, a szegediek számára pedig, gon­dolom, érzelmileg is jelentős esemény volt a hétvégi. Tehát nem az ünnep napján, hanem később kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hová lett az a renge­teg pénz, ami az autópályára ment, tekintettel arra, hogy két­szer annyiért épül ma a sztrádák kilométere, mint korábban. De ez tényleg nem az ünnepre tar­tozik. - Vásárhelynek viszont egy­előre kevesebb oka van ünne­pelni: a 47-es úton jövőre sem szélesítik ki azt a 4,5 kilométe­res, kétsávos szakaszt, amelyért már tüntettek is az emberek. - A helyzet az, hogy Vásárhely politikai büntetésben van. Most már nem a huszadik század kö­zepén élünk, tehát nem lehet minden vásárhelyit eltávolítani, ezért Vásárhelyt magát szigetelik el. Az eljárás ostoba és emberte­len. Mert lehet, hogy egy ország vezetésének nem tetszik egy vá­ros politikai hangulata, de ez nem jogosítja föl arra, hogy bün­tesse az embereket. Ráadásul egy halálútnak nevezett szakaszról van szó, ahol évente több család szenved el pótolhatatlan veszte­séget. Ennek az állapotnak a megszüntetése nem politikai, hanem emberi kérdés. - Az utóbbi hónapokban sok más is történt Vásárhelyen, amely miatt a város az országos érdeklődés középpontjába ke­rült. Mit gondol a József Atti­la-szobor körüli, illetve a „fele­ségverős közvélemény-kutatás" néven elhíresült botrányról? - Én úgy gondolom, Vásár­hely laboratóriummá vált. A Orbán szerint a makói helyzet még súlyosabb, mint a vásárhe­lyi Fotó: Rónai Gergely város politikai meggyőződését a baloldal minden lehetséges eszközzel megpróbálja megvál­toztatni. És miután Vásárhely minden nehézség ellenére szé­pen fejlődik - azt kell monda­nom, bárcsak olyan lenne az egész ország, mint Vásárhely -, ezért a kritikák, amelyek persze mindig lehetnek jogosak, eltör­pülnek a sikerek mellett. Józan politikai ésszel nem nagyon re­mélhető, hogy az emberek el­fordulnak a város mostani ve­zetőitől. Ilyenkor pedig nem kell mindenáron megkísérelni a győzelmet. Vagy ha mégis, ahogy a szocialisták teszik ezt, csak alantas eszközökhöz nyúl­va remélhetnek sikert. És ezt mindenki megszenvedi, előbb-utóbb rájuk is vissza fog hullani egyébként. - Makón sincs nyugalom mos­tanság. Úgy tűnik, a Polgári Szó című kiadvány után Martonosi Györgynek megerősítésre van szüksége, pénteken Lázár János megyei elnökkel tartott sajtótá­jékoztatót. - A makói helyzetet még súlyo­sabbnak látom. Bennem még mindig rossz reflexeket ébreszt, ha azt hallom: sajtórendészeti vétség. Ez az üzenet, amit Makó­ról az egész országnak küldtek, a legrosszabb időket idézi. Ha véle­ményed van, ha azt megpróbálod eljuttatni másokhoz, és az a ha­talomnak nem tetszik, akkor ba­rátom, a legrosszabbul járhatsz ­ez az üzenete annak, ami most ott történt. Természetesen a saj­tóval szembeni kritikának van tere és eszköze, de ez sohasem le­het a büntetőjog. Ez polgárjogi kérdés. - De a feljelentést, úgy tudjuk, épp egy Fidesz-tag tette. - Nem maga a feljelentés az ér­dekes, hanem hogy a hatóság mit lép. Szerintem sajtóügyben a büntetőjogi eljárások sohasem indokoltak. - Hogyan kell elképzelni a ka­rácsonyt Orbánéknál ? - Mi a magyar családok ha­gyományos ritmusában ünne­peljük a karácsonyt. Szenteste szűk családi körben vagyunk, 25-én az egyik nagyszülőhöz utazunk Szolnokra, 26-án pedig a másik nagyszülőhöz és testvé­rekhez Székesfehérvárra. Ter­mészetesen az otthoni készülő­dés a legizgalmasabb. Öt gyer­mekünkből kettő van abban a korban, hogy még nem díszíthet karácsonyfát. Ők még nem ér­tik, hogy akkor is a Jézuska hoz­za, ha az emberek díszítik. Az a legnagyobb élmény, amikor a legkisebb, aki még beszélni sem tud, belép a szobába, és meglátja a fát. A feleségemmel egyébként ilyenkor már arról is tárgya­lunk, ki mit vállal a karácsonyi menüből. - Ön is szokott főzni ? - A húsok elkészítéséért va­gyok felelős. -Állandóa menü szenteste? -Általában. Van borleves - per­sze a gyerekek ebből nem kap­hatnak, nekik mást főz a felesé­gem. A szigorúan kukoricán hiz­lalt kacsát pedig - amit a falum­ból, Felcsútról vásárolok - én sü­töm, kemencében. Ha van hozzá kedvem, megtöltöm, ha nem, egyszerűen csak megsütöm. És kacsa- meg libamájat is készí­tünk ilyenkor. Amikor hideg van decemberben, karácsony előtt vágunk disznót, és disznótoros is kerül az asztalra. Úgy tűnik, idén ez elmarad. SZÖGI ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents