Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-09 / 288. szám

PÉNTEK, 2005. DECEMBER 9. •MEGYEI TÜKÖR* 13 A szeplő háza Nyelvészkedjünk egy kicsit, ha alapfokon is. Kicsinké barnás pötty az arcon, az a szeplő. Állítólag úgy lehet elmulasztani a rajtunk lévőt, márciusi szűzhóban kell megmosakodnunk, vagy elmondanunk a mondókát az első fecske föltűnésekor: Fecskét látok, / Szeplőt há­nyok, / Selymet gomholyítok. Pardon: a pulykatojás is szeplős. És mi a szeplőtlen 1 Vallási fogalom elsősorban, a szeplőtelen fogantatásra van fönntartva. Ha innen indulunk, akkor viszont nemcsak az orcánkon lehet szeplő, hanem a tisztességünkön is. Pöttynyi folt sincsen rajta, az a szeplőtelen. Megszeplősödik valaki, vagy megszeplősítenek vala­kit, ez is ide tartozik. Kell ez a kis nekifutás, mert én most a szűzi tisztaságú falak meg­szeplősítéséről akarok szólni. Kik szoktak rápiszkolni ? Ha az erősza­kos erkölcsi tévelygőket képesek vagyunk szatíroknak nevezni, akkor a föstékkel rondítókat nyugodtan mondhatom flakonos szatíroknak. Sekély e kéj, mondhatnánk a költővel, mert élvezet ebben semmi nem lehet, de ezt csak a józan ész mondatja velünk. A falszeplősítők érezhetnek valami hábarcsos-kencés merevedést alhasi tájékaikon, ahol a tartályukat hordják, amikor szemükbe tűnik egy tiszta fal. Azonnal gyorstüzelésbe kezdenek. Ütődöttségünkben sikerült annyira fölzárkóznunk a világhoz, Sze­ged falai is úgy össze vannak fújkálva, mint akármelyik világvároséi. Innentől kezdve ismételni vagyok kénytelen saját magamat, mert nem először írom le, hogy van - csak volt! - az egyik utcánkban egyház, amelyiknek a külső fala mostanáig megőrizte szűzi tisztaságát. Mellet­te, körülötte, végestelen végig, sőt szinte az egész városban csak agyon­rondított falak vannak, ez az egy hivalkodóan tiszta maradt. Gyatra eszemmel nem tudtam másra gondolni, csak erre az egy­re: itt lakhatnak a fújok. És tessék elmenni most ez előtt a ház előtt! Baráti üzenet hívta föl rá a figyelmemet. Az én lábom nem is a földbe gyökerezett, mert ott föld sincsen a környéken, de az asz­faltozott járdába. A konkurencia bosszúja lenne' Vagy egyházszakadás történt vol­na ebben az egy házban is ? Siratófalammá lett, előtte búcsúztatom a talán egyetlen szeplőtelen magánházunkat. Hej, de szívesen lát­nám az első dehkvenst itt is, akinek a kezében fújáslevakaró ka­parna, akár rendőri fölügyelet mellett is, és elkezdené mondogatni tavaszi mondókánk második sorát: szeplőt hányok! Visszafelelném neki veretes szavakkal: látod, te bibasz, minek fújkáltál! Pedig most már egészen biztos, csordultáig tele a pohár. Micsoda világ az, ha már a föltételezett tettes háza se kivétel ? H.D. Az országhatártól a szegedi belvárosig Magasítják a töltést Kiemelt biztonságú lesz az or­szághatártól a Szeged-Belvárosi hídig terjedő, a Tisza bal oldalán lévő töltésszakasz. Magasítása, erősítése a Vásárhelyi-terv to­vábbfejlesztése (VTT) keretében jelenleg folyik, s egy része már el is készült. Másfél méterrel haladja meg az úgynevezett „mértékadó árvíz­szintet", azaz az 1970-es áradás szintjét az országhatártól a Belvá­rosi hídig húzódó, bal oldali töltés­szakasz magassága. - Ez a szokásosnál is kiemeltebb biztonságúnak számít, hiszen az előírások egy méterben határoz­zák meg a mértékadó árvízszinttől számítandó, szükséges magassá­got. Hatvan-kilencven centivel kellett megemelni a töltés magas­ságát - mondja Andó Mihály, az Atikövizig főmérnöke. Bővítették a töltéstest kereszt­szelvényét is, azaz szélesítették, a mentett oldali rézsűt további föld­tömegekkel erősítve meg. A mun­kák első üteme - az országhatártól a kamaratöltésig terjedő, három kilométeres szakasz - már el is ké­szült, mégpedig a december 15-ére kitűzött átadási határidő előtt. Már csak a töltéskorona szilárd burkolattal való újra befedése van hátra; ezt a munkát tavasszal, a fagyok múltával folytatják majd. A fönnmaradt, öt kilométeres töl­tésszakasz magasítása, erősítése ezután kezdődik; tegnap erről tár­gyalt Budapesten a tervezőkkel az Atikövizig képviselője. F.CS. A KÓZSDI-ZSILIP m A megyében másutt is halad­nak a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztésével kapcsolatos munkák. Ma lesz a vízügyi em­lékhellyé átalakítandó Kózs­di-zsilip műszaki átadása; a beruházás egyszersmind jelen­tősen növeli Hódmezővásárhely és Maroslele árvízvédelmi biz­tonságát. Csongrádon pedig nemsokára kezdődhet a part­falépítés-. a munkaterületet Gombos András, a Környezet­védelmi és Vízügyi Minisztéri­um politikai államtitkára adja át a kivitelezőnek. Méhek és méhészek Szólni kell arról is, hogy az akác a méhészek számára is fon­tos. A leghamarabb virágba boru­ló, az ország déli területein lévő, úgynevezett „alsóakácról" a mé­hészek két-három hét elteltével továbbvándorolnak méhcsalád­jaikkal a „középső", majd az északi „felsőakácra". Mindemellett természetvédel­mi szempontból az akác megíté­lése nem kedvező. Észak-ameri­kai eredetű, tehát nem őshonos, még annak ellenére sem, hogy sokan „magyar fa"-ként, „az Al­föld fájaként" emlegetik. Az bi­zonyos: az 1770-es években tör­tént betelepítése óta kitűnően megszokta a Kárpát-medence adottságait. - A természetvédelemről szóló törvény kimondja: védett termé­szeti területeken fehérakácot - ez a teljes neve - telepíteni nem le­het, s tuskóról, sarjról való meg­újulását is meg kell akadályozni - mutat rá Dobrosi Dénes, a Kis­kunsági Nemzeti Park Igazgató­ságának vagyonkezelési osztály­vezetője, erdőmérnök, zoológus. A természetvédelmi területek egy-egy tájegység eredeti állat- és növényvilágnak mintegy utolsó mentsvárai, a gazdaságiak he­lyett itt mindenképp a termé­szetvédelmi szempontok az el­sődlegesek. Az akácerdő őshonos élővilága meglehetősen szegé­nyes. Egy-egy őshonos kocsányos tölgyesben szintén őshonos ro­varfajok százai élnek, így nagyon gazdag rovarokkal táplálkozó egyéb élőlényekben, például ma­dárfajokban is - ugyanakkor egy akácosban alig tízféle rovar for­dul elő, s ennek megfelelően más, őshonos élőlényekben is szegény. Miután az akác nitro­géndússá változtatja a talajt, a területen elszaporodnak az ugyancsak nem őshonos gyo­mok, ez is az eredeti élővilág gyé­rüléséhez vezet. Ellehetetlenülő élővilág Ha természetvédelmi területe­ken is lehetővé válna nem ősho­nos fák telepítése, egy-két évtize­den belül nyoma sem maradna a táj eredeti arculatának. A „ma­gyar fa"-ként számon tartott akác megszüntetné a „valóban ma­gyar" élőlények életlehetőségeit. F.CS. GYALOGAKÁC A mindenki által csak akácnak szólított fehérakác nem téveszten­dő össze a szintén nem őshonos, és gazdaságilag sem hasznosítha­tó gyalogakáccal, mely megállítha­tatlanul terjed a hullámtérben. Magvait kilométerekre is elviszi a víz, s ott az áradás visszavonulása után kihajt Nemcsak természetvé­delmi és erdőgazdasági, de árvíz­védelmi szempontból is káros: át­hatolhatatlan, a vízfolyást lassító dzsumbujt képezve akadályozza az árhullám-levonulást. Ökológu­sok félhívják a figyelmet: a Vásár­helyi-terv továbbfejlesztése kap­csán végzendő hullámtéri mun­káknak a gyalogakác és más táj­idegen özoncserjék elleni védeke­zésre célszerű összpontosítaniuk. Hollandiában nagyon keresik a magyar akácot Kétarcú „az Alföld fája" Mind kelendőbb a magyar akác Nyugat-Európában. Hollandiá­ban a vízi építkezéseknél hasz­nosítják, Olaszországban a bú­toripar igényli. Az unió elvárta erdősültségi arány létrehozása akáccal oldható meg leggyor­sabban. Ugyanakkor természet­védelmi területeken nem tele­píthető, mert nem őshonos. -Az akác különleges kémiai anya­gainak köszönhetően nem korhad a víz alatt. Éppen ezért Hollandiá­ban óriási a kereslet iránta a kiter­jedt vízi építkezéseknél, gátépíté­seknél, a talajvíz-elvezető rend­szer csatornáinak karbantartásá­nál - hívja föl a figyelmet Polner Antal nyugalmazott erdőmérnök, szakmérnök. Tengerparti gátak Hozzáteszi: ha beigazolódik az éghajlatkutatók előrejelzése a vi­lágtengerek szintjének emelkedé­sével kapcsolatban, ez az igény to­vább fokozódhat. Magyarországon szintén keresett: fölismerték, hogy a nagy, kordonos szőlőtelepí­téseknél sokkal alkalmasabb úgy­nevezett támfának, mint a koráb­ban használt beton, mert nem tö­rik. Energiaerdőként úgyszintén számottevő lehet, mert gyorsan növekszik - egyes akáctelepítések csemetéi egy év alatt háromméte­res magasságot is elérnek -, kitű­nő a sarjadzóképessége, azaz ki­termelés után magától is újranő. Nedves állapotban is ég - ez nem­csak erőművi használhatóságát fokozza, de tűzifaként is kitűnő, tanyákon. Univerzális mivoltából adódóan az új, uniós támogatású erdősítések esetében is legtöbb­ször akácot alkalmaznak az erdő: gazdálkodók. - Telepítése annyira terjed, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat le is beszéli róla olykor a területtulaj­donosokat, különben felborulna a különböző fafajok egyensúlya ­mondja a szakember. Erdő. Természetvédelmi területeken nem véletlenül tilos akácot telepíteni Fotó: DM/DV Családi események SZEGED HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Bata Csaba és Varga Gabriella Margit, Albrecht András és Sza­bó Kinga, Marancsik Ferenc és Bálint Erika. SZÜLETETT Vizoviczki Dezsőnek és Patter­man Ildikónak Míra, Galambos Péter Attilának és Podoski Nóra Katalinnak Tekla Nóra, Kovács Lajosnak és Faragó-Szuhay And­rea Juditnak Bence, Meszlényi Imrének és Rebák Olíviának Oli­via Szófia, Barta Tibornak és Bé­kés Szilviának Bálint Tibor, Ko­vács Rolandnak és Bálint Brigit­tának Gréta, Sinkó Róbert Nán­dornak és Kazi Tündének Anna Borbála, Vivien Mária, Lili Éva, Vecsernyés Endre Attilának és Szeles Judit Eszternek Gergő Ro­land, Bakos Rolandnak és Suti Éva Nikolettnek Mirtill Eperke, Hatházi Balázs Jánosnak és Ká­bái Anitának Levente, Ocskó At­tilának és Farkas Ildikónak Lilla, Török Péternek és Fodor Márta Máriának Máté László, Magyar Szabolcsnak és Matkó Eszter Évának Bence, Karácsonyi Gá­bornak és Retek Brigittának Esz­ter, dr. Perényi Lászlónak és Var­ga Katalinnak Ábel, Farkas Zsoltnak és Sánta Zsuzsanná­nak Aliz, Éter Lászlónak és Szűcs Henrietta Arankának Előd, Gombos Csabának és Móráth Zsuzsanna Anitának Gréta, Bá­lint Lászlónak és Gróf Anitának Viktória, Lajter Péter Tamásnak és Markovics Györgyinek Szilárd Levente, Héjjá Csanádnak és Ta­kács Mariannak Hunor Zoltán, Bartha Attila Tamásnak és Mi­kuska Noémi Ildikónak Dániel, Csamangó Imre Zoltánnak és Si­moncsik Magdolnának Lili, Huszka Nándornak és Major Évának Máté, Bence, Demus Ró­bertnek és Süveg Máriának Hei­di Luca nevű gyermeke született. MEGHALT Kertész György Pál, Makra Ist­ván, Czeglédi Imre, dr. Reindl Gézáné Vass Gizella Erzsébet, Zsíros István, Urbán Jenő Ist­ván, Hegyközi István, Mágosi Imre Sándorné Juhász Rozália, Kopasz Ferencné Katona Ilona, luhász Andrásné Farkas Erzsé­bet, Bagi Gáspár, Szabó Gyula Jó­zsef, Gorácz Istvánné Lovas Margit, Nagy János, Mata József, Bunford István Józsefné Fekete Ágnes Julianna, Kiss József, Pappné Vedrinszky Zsuzsanna, Székely Imréné Kara Ilona Mag­dolna, Veszelovszki Antalné Csonka Irén, Czékus Jánosné Meggyaszai Mária, Bánfi István György, Zádori Györgyné Tari Viktória Valéria, Pipicz István, Dús Zoltán, Czérna Józsefné Vi­rág Erzsébet, Sávai Antal, Nagy Lászlóné Tassi Mária, Onda Sán­dorné Kapocska Irma, Kneip Károly, Komáromi Károly, Simon Miklós György, Miklós Pálné Török Rozália, Papp János, Nagymihály Istvánné Farkas Margit. MAKÓ SZÜLETETT Szakács Lászlónak és Zsikai Editnek (Zrínyi u. 32.) Berna­dett, Kanyó Zsoltnak és Milán Anitának (Csanád vezér tér 19/A) Korina, Szűcs Zoltánnak és Görbe Zsanett Ibolyának (Fű­tő u. 56.) Balázs István, Megyesi Péternek és Kovács Emesének (Földeák, Bacsó B. u. 30.) Lotti, Trájer Istvánnak és Kovács Ani­tának (Csanádalberti, Dózsa, Gy. u. 53.) Richárd, Ádám, Antal Lászlónak és Tóth Anikónak (Apátfalva, Maros u. 91.) László, Csepkó Gábornak és Szalontai Rozáliának (Kiszombor, Tiborc u. 3.) Gábor nevű gyermeke. MEGHALT Özv. Szabó Lászlóné Czuczi Ka­talin, Lele Lajos, Gera Sándor, Kenéz Lajosné Szabó Piroska Ro­zália, Paplógó Mihályné Pálinkó Gizella, Daróczi János, Dauda József, Zsarkó Lajosné Diós Vik­tória, Seres Károlyné Sipos Piros­ka, Igrécz Györgyné Ponyecz Ka­talin makói lakos. VÁSÁRHELY HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Baksics Ágnes (Kaszap u. 23.) és Pletka Attila (Balassa u. 50 ), Jankovics Kamilla (Délibáb u. 27.) és Bujáki Szilárd Roland (Fe­renc u. 8/A), Magyar Katalin és Kárai Péter Zoltán (Pető F. u. 7/B). SZÜLETETT Nagy Mihály Andrásnak és Lantos Angelikának (Mind­szent, Zrínyi u. 33.) Mihály Noel, Kiss Lászlónak és Sós Ju­ditnak (Béldi u. 6.) Jázmin, Posztós Róbertnek és Dobsa Ni­koletta Évának (Kaszap u. 9.) Alexandra Beatrix, Szabó Zol­tánnak és Török Gabriella Évá­nak (Mindszent, Iskola u. 64.) Cintia Lujza, Simon Gábor La­josnak és Barta Ildikónak (Föl­deák, Fürst Sándor u. 16.) Gel­lért Máté, Tóth Jánosnak és Vi­rág Marianna Szilviának (Tanya 4028/1.) Milán, Molnár Tibor Zsoltnak és Farkas Évának (Ha­lász u. 15.) Virág Melinda, Tari Zoltánnak és Olasz Máriának (Báthori u. 12.) Kornélia, Omel­ka Tibornak és Széphegyi Rita Anettnek (Kohán György u. 9/A) Gréta Vivien, Pap Rizsei­nek és Diószegi Judit Eszternek (Dobó Katalin u. 25.) Annabell, Dani Péter Zsoltnak és Rácz Máriának (Erdély u. 32.) Vivien Natália, Hotorán Pálnak és Nagy Piroskának (Békéssám­son, Andrássy u. 31.) Adrienn, dr. Juhász Zoltánnak és Popovic Gabrielának (Szeged, Árva u. 23.) Tamás nevű gyermeke. MEGHALT Kristó Bálint (Tanya 1564.), Rostás Márton (Pálffy u. 72.), Szabó János (Hódmezővásár­hely), Takács fánosné Hürkecz Emilia (Mindszent, Elege u. 107.), Kun Györgyné Berényi Erzsébet (Fáncsy u. 18.), Boros Sándor (Jókai u. 7.), Molnár Erzsébet (Görbe u. 53.), Rácz-Balog Imréné Szenti Margit (Serháztér u. 6.), Süle József (Mindszent, Kossuth Lajos u. 40.), Kovács László Ferenc (Kaszap u. 9.), Kopor­nyik János (Béla cigány u. 16.), Juhász Lajos (Pető F. u. 4.), Nagyari Imre (Lázár u. 51.), Sípos Ernőné Ludányi Mária (Kölcsey u. 7/A).

Next

/
Thumbnails
Contents