Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-09 / 288. szám

Munka után elkel a pihenés DÉLMADÁR 2005. december 9., péntek A DÉLMADÁR HETI KÉRDÉSE - Mi az? Zöld, és gombnyomásra pirosra vált? - Béka a turmixgépben. Horgászat Két jó barát kiment a tóra pecázni. Egyszer csak egy lámpás úszott el a csónakjuk mellett. Kihalásszák, és egy szellem jön elő belóle. Fel­ajánlja nekik, hogy lehet egyetlen kívánságuk. Az egyik férfi azonnal rá­vágja: - Változzon sörré a tó vize! - Rendben - feleli a szel­lem. A másik férfi hirtelen fel­kiált: - A francba! Most aztán a csónakba kell pisilnünk! Hazamegy a férfi, és azt látja, hogy a felesége három férfival fekszik az ágyban. Ámultában csak azt tudja mondani: - Hello, hello, hello... Felkiált mérgesen a felesége: - Mi van? Nekem nem is köszönsz? - Hogy hfvják a kicsi baglyot? - Babagoly! - Miért hord a rendőr szem­üveget? - Hogy nehogy fény derüljön az igazságra. - Két rendőr ül a moziban. Megszólal az egyik: - Most jön a happy cnd. - Csak nehogy elénk üljön. Béla, a magyar Amerikai-magyar vállalat gyárába látogatóba érkezik az amcsi főnök. Nagy felhajtás, lógó nyelvek mindenfelé, egyszer csak megszólal a boss: - Hát a Kovács Béla merre van? Elkerekednek a szemek, szaladnak rögtön a gyártósorra a Béláért. Boss: - Hi, Béla, jó látni téged, este lesz egy kis muri nálunk, küldöm érted limuzin, te jönni el. Másnap a Béla elkésik a munkahelyéről, jön az üzemvezető: - Béla, te miért késtél? - Hát, tudod, főnök, tegnap a boss-szal kicsit felöntöttünk a garatra, reggel nem bírtam felkelni. Főnöke felméri az erőviszonyokat és inkább hallgat. Két hét múlva az Államok elnöke érkezik gyárlátogatásra. Újból nagy a felhajtás, egyszer csak megszólal a president: - Hát a Kovács Bélát merre találom? Szemek újra elkerekednek, és már szaladnak is a Béláért. - Hi, Bélám, hogy te vagy? Este Bécsben tartok egy partit, küldöm érted helikopter, te jönni el. Másnap a Béla megint elkésik. Főnöke dühöng, hogy a Béla tegnap az elnökkel itta le magát, de már nem bír magával és megkérdezi: - Béla, te honnan ismersz ennyi befolyásos embert? - Én még a pápát is ismerem - mondja Béla. Főnöke elfehéredik, de nem hiszi el a történetet. Béla, hogy bizonyítsa állítását, repülőre ülteti a főnökét és elrepülnek a Vatikánba. Megállnak előtte, és azt mondja a Béla: - Én most bemegyek és öt perc múlva a pápával együtt fogok integetni neked azon az ablakon. Eltelik öt perc, a főnök felnéz, az ablakban tényleg ott a Béla a pápával. Ott helyben összeesik és elájul. lön egy japán turistacsoport és elkezdik élesztgetni a főnököt, aki nagy nehezen magához tér. - Mi történt magával? - kérdezik a japánok. A főnök erőtlenül mutogat az ablak felé: - Látják... azt... ott fenn... Japánok felnéznek és megszólal az egyik: - jééé... ki az a fehér ruhás ember ott a Béla mellett? Az új kínai divat A vén dög... Színházba indultunk a férjem­mel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a taxi. El akar­tam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam: - A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyám­tól. Néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta: - A vén dög az emeleti Skóciában karambolozik egy taxi. Megszólal a sofőr: - Nem történt baja, uram? - Állítsa le a taxiórát, amíg megnézem. Hová viszik a beteg nyu­szikát? - A nyulam-bulamciára. Eltűnt autó Egy részeg támolyog ki egy bárból és sorra tapogatja az út szélén parkoló autók tetejét. A pincér megáll az ajtóban, és odaszól neki: - Maga meg mit csinál? - A kocsimat keresem, de nem találom. " - És miért fogdossa az autók tetejét? - Mert az enyémen volt kék lámpa is, meg sziréna. Szép halál A nagypapám nemrég hunyt el. Úgy ment el, ahogy minden férfi szeretne: szex közben. Nagymamám zokogva mesél­te, hogy vasárnap reggel ne­kiálltak a dolognak, mert nagypapának a templomto­rony harangja segített ritmust tartani. Máig élne, ha nem jött volna arra a Family Frost... Két szó - Mi az a két szó, amit nem akarsz hallani szeretkezés közben? - Drágám, megjöttem. Ingyen Leszólít egy utcalány egy fér­fit a kocsisoron. - Szépfiú, menjünk el egy jó kanyarra. - Ah, nem. Úgysem tudod úgy csinálni, ahogy én sze­retném. - Miért? Hogy szeretnéd? - Ingyen­szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikerget­nem. Szovjet iskola a hatvanas években. A tanító néni behoz egy kitömött nyulat az osz­tályba: - Na, gyerekek, mi ez? Ivánka: - Ló. - Nem, Ivánka, nem ló. Szerjózska: - Gepárd. - Nem, Szerjózska, nem ge­párd. Gondolkozzatok, gye­rekek egy kicsit! Egész fél­évben róla tanultunk. Aljoska: - Csak nem maga személyesen Vlagyimir Iljics? A fotósok élete sem egyszerű Belami bébikötvénye Bevallom, az idén igencsak soványka Miku­lás-csomagra futotta, merthogy ami pénzemet nem vitte el a rezsi, azt megpróbáltam át­csoportosítani, mintegy családháztartásilag a ka­rácsonyi ünnepekre - panaszkodott Plüss Eta. Snájdig Pepi e szövegre hangolódva azt állította, oly nagy a baj, hogy van, aki már a virgácsot is OTP-hitelre veszi a krampuszoktól. - Na de ennek vége, jövőre már akkora lesz a családi gazdagság, hogy bele se fér egy szű­kösebb panelbe. Már ha a pártok betartanak minden olyan ígéretet, amit mostanság oly buz­gón hangoztatnak - vidámult Cink Enikő, azt fitogtatva: ő aztán odafigyel a napi hírekre. S hogy ne csak egy fél keverttel rukkoljon elő a sört kísérgetve, máris mondott egy konkrét példát: bébikötvény. - Csak nem arra a negyvenezer forintra gon­dol, amit az állam minden olyan gyerek után ki­fizet, aki van oly szerencsés, hogy csak 2005. december 31-e után születik meg? - kérdezett hirtelen Bika Jenő, mert ő viszont korántsem mozgott olyan otthonosan a kedvezmények rendszerében, mint Encike. A Zsibbadt brigád­vezetőben ülők pedig bólogattak - mert mi másban is rejtezik negyven darab ezres, mint a bébikötvényben? s a vérüket áztató szesztar­talomtól függően hevült bennük a vitatkozás iránti vágy. Snájdig Pepi például egyenesen az asztal tetejére ugrott fel, azt hangoztatva, hogy negyvenezer forint mit sem ér, ebből aztán nem lesz kacsalábon forgó villa, mire az a kölyök megéri a 18. születésnapját. A Snájdigot egyet­len balhoroggal leütő Bovden Béci viszont ép­pen azt hangsúlyozta: igenis örülni kell ennek a negyvenezernek, mert hogy az állam végre a fe­jéhez kapott (na, az van neki, jó nagy vízfejű) ­tromfolt ezt hallván Cink Enikő. Belátta, a gyer­mek nevelése iszonytatóan drága, s végre vala­mi kis segítséget ad a szülőknek. - De hiszen ahhoz a pénzhez hozzá se lehet nyúlni, merthogy a gyerek fogja majd lenyúlni, ha a növésben sikerült megnyúlni - játszadozott Snájdig sörével, meg a szavakkal Plüss Eta. ­Akkor viszont már kamatostól kapja a forintot. Ami persze akkorra euró lesz. S ha van olyan sze­rencsés, hogy a szülei, látván az állam ügy­buzgalmát, maguk is pakolják befele derekasan a pénzt a bébikötvényre, a végén mégiscsak elő­állhat a kacsalábon forgó kastély, de legalábbis egy olyan összeg, amire már vígan fel lehet venni hiteleket a száz kilométeres körzetben lévő összes banktól ahhoz, hogy összegyűljék a panelgarzon felére való - tekert a Zsibilakók nyaka köré egy akkora, mondatból font kötelet Eta, hogy egy­szerre hatan is fulladoztak. - Én akkor is azt mondom, a negyvenezres oly kevés, hogy inkább ne Is adták volna - hajtogatta az ő igazát Link Egon, ám a szavára vajmi kevesen figyeltek, mert Egonról külvárosilag köztudomású, olyan hülye szegény, hogy forró teával kínálgatja a hóembert. De sebaj, vitázni azért még lehet, merthogy a Panel Pál lakótelepen szólássza­badság van, de még a frakciófegyelem sem köt senkit az eb karójához. így aztán estére napvilágot látott számos elmélet a bébikötvény tovább­fejlesztéséről. Volt, aki azt javasolta, hogy a roppant alacsony születésszám miatt minden város és falu bébipénzzel köszöntse fel új pol­gárát. Más hozzáfűzte: akár még a cégek is beszállhatnának a kötvényhizlalásba, ha egy-egy dolgozójuknak gyermeke születik. - No persze, csak képletesen, mintegy gesz­tusügyileg, merthogy a magyar vállalkozások nagyobb részét azért nem veti fel a pénz ­egészítette ki az ötletét Bika Jenő, amikor látta, hogy Minek Dönci, lakótelepi és köztartozásokat felhalmozó kényszervállalkozó ez utóbbi szavakat hallván ütésre alkalmas tárgy után nyúlt. - Hát, ha minden vállalkozás nem is adhatna bele a bébikötvénybe, azért egy olyan cég­csoportot én mondanék, amelyik föltétlenül ün­nepelhetné, akár adománnyal is, a gyerekszü­letést - szóialt meg végre Belami. - Én bizony a bankokra gondolok. Merthogy a bébikötvénnyel megint csak ők járnak a legjobban, ugyanis 18 éven át szabadon forgathatják, fektethetik ki és be a számlán horgonyzó pénzt, igazgatótanácsuk nem kis örömére - lopott egy kis közgazdaságtant a bébikötvénybe a külváros nyugalmazott szép­fiúja. E tudományos gondolattól, meg az időközben elfogyasztott fröccsöktől ekkor többen is elaléltak, és halkan folyt tovább a szó a kötvényekről. Immár olyanokról, amilyeneket az állam minden pol­gárnak megnyit, függetlenül attól, mikor is szü­letett. Na, ekkor mondta Józsi csapos: jobb lesz távozni, mert kívül is áfamentes, s egyben tá­gasabb. - Előtte persze tessék fizetni - harsogta Józsi -, merthogy a kocsmárosokat megtámogató szesz­kötvény kibocsátásáról eddig még egy szó sem hangzott el a parlamentben. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents