Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-09 / 288. szám

PÉNTEK, 2005. DECEMBER 9. •MEGYEI TÜKÖR* 7 Zárak, aktok, utcakövek Aranyi Sándor fotóin Fényfestmények a B Galériában Napfogyatkozás, zárak, aktok, halászhálók, utcakövek, régi sírok láthatók Aranyi Sándor Fényfestmények című fotókiállításán, amit Sándor János rendező tegnap nyitott meg a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. MUNKATÁRSUNKTÓL Aranyi Sándor festőművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Rajz és Művészettörténet Tanszékének vezetője 1974-ben kezdett fotózni. Ahogy mondani szokta: méregből. A képzőművészeti főiskola hallgatójaként bosszantotta, hogy a Magyarországra megkésve megérkező különféle izmusok hatására hódított a minimálárt. Azért fotózott aszfaltrepedéseket, egyszerű dolgokat, hogy megértse, mi bennük a művészet. Később rájött, igenis van értelmük, és a festészetében is hasznosítani tudta a szigorúbb, kiemelő látásmódot. A jellemző részletek sokszor többet elmondanak valamiről, mintha az egészet ábrázolná. A fotózás és a festészet termékeny kölcsönhatásba került egymással a művészetében. Aranyi mester szerint nincs igazi absztrakt: mindennek megvan a maga megfelelője a természetben, csak észre kell venni. Erre jók például a részleteket felnagyító makrofelvételek. A B Galériában látható munkák többsége az Újvidék melletti Begecs művésztelepén, Rómában és Darmstadtban készült. Testtájak című aktsorozat karakteres formáival vonzza a szemet. Különleges önarcképet is láthat a figyelmesen szemlélődő közönség: egy szemben tükröződve tűnik fel a kalapot viselő alkotó, aki az utóbbi években - elhagyva a kezdetben használt filmes technikát - digitális fényképezőgéppel dolgozik. Nem manipulálja a képeket, legfeljebb elforgatja vagy a hagyományos laborokban is elvégezhető korrekciókat alkalmazza. Azért is találó a tárlat címe - Fényfestmények -, mert az eredeti fotók többnyire olyanok, mintha festői fantázia, aprólékos művészi alkotómunka eredményei lennének. Pedig „csak" valóságot tükröző, hol impresszionista, hol meg szürrealista hatású fotók, amelyeket ma már táblaképekként is elfogadnak a különböző hazai és nemzetközi kiállításokon. Aranyi Sándor festőművész a fotói előtt DM/DV-fotó Székhelyi József Dajka Margit miatt szeretett bele a tragikomédiába Kispolgári csipkevilág Dajka Margit miatt szeretett bele Székhelyi József színidirektor Gabriela Zapolska tragikomédiájába, a Dulszka asszony erkölcsébe, amit szombaton mutatnak be a kisszínházban. Az első világháború előtt Krakkóban, Dulszkiék kispolgári szalonjában játszódik Zapolska darabja. Dulszka asszony családjában példás rend honol, ám kínos botrány van születőben: Zbysko, a család reménysége teherbe ejti a csinos fiatal cselédet. Egymillió az ára, hogy Dulszkáék otthonába visszatérjen a kispolgári béke... - A mi ezredfordulónk és a múlt századforduló szinte ikertestvérek. Sok vonatkozásban elképesztően hasonlítanak egymásra - állítja a tragikomédiát színpadra állító Székhelyi József. - Azért szerelmesedtem bele rögtön Zapolska darabjába, mert mindenféle aktualizálás, „komámnak mondom, hogy sógorom is értse" összekacsintás nélkül is érthető. Szinte átordít az évszázadon. Ugyanaz a megoldatlan és megoldhatatlan problematika, ugyanazok az archetípusok, ugyanaz a szóhasználat jellemzi a mi korunkat is. A család eróziója és a házasságeszmény összeomlása dermesztő módon aktuális ma is. Gyermekként a szüleimtől hallottam először a darabról, és a címszerepet alakító Dajka Margitról, aki állítólag ördögi volt az előadásban. Az ötvenes évek közepén még nem volt televízió, a nézők a szájreklám hatására mégis ott tolongtak Madách Színházban, hogy Dajkát láthassák. Később, amikor nem sokkal a halála előtt együtt játszottunk Margitkával, jó barátságba kerültünk, és az öltözőjében nagyon sokat beszélgettünk. Gazdag művészpályája összegzéseként megvallotta nekem, hogy a Dulszka volt a legkedvesebb szerepe. Mivel szerelmes voltam belé, általa a darabba is azonnal beleszerettem. Másfél évtizede rendezek, azóta vágytam arra, hogy egyszer színpadra állíthassam - meséli lelkesen a színidirektor. A modern kisszínház színpadán kicsit meghökkentő, de nagyon találó Juhász Katalin díszlete: hatalmas csipke a szőnyeg, csipkéből vannak a függönyök, de a falak is. Nippek, csaSZÍNÉSZNŐBŐL DRAMAIRO I Gabriela Zapolska egy lengyel nemesi família sarjaként 1857-ben született Kiwercében. Családjával szakítva 1879-ben színésznő lett, Krakkóban. Varsóban, Lembergben lépett fel. Később hat éven át Párizsban játszott, majd hazatérése után évekig tárcaíróként és színházi kritikusként dolgozott, színiakadémiát szervezett. 1955-ben játszották először Magyarországon a Dulszka asszony erkölcsét. Kolozsi Kilián és Csarnóy Zsuzsa a főpróbán Fotó: Frank Yvette ládi képek idéznek fel egy igazi kispolgári otthont. A jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte. Fekete Gizi betegsége miatt krízishelyzet nehezítette ugyan a próbaidőszakot, hiszen Szilágyi Annamária csak egy héttel a premier előtt vette át a főszerepet. Régi ismerősként köszöntheti a közönség a Juliette szerepét alakító Csarnóy Zsuzsát, aki elragadó Elisa volt a kilencvenes évek közepén Helyey László partnereként a szegedi My Fair Lady-ben, és egy évtized múltán ősszel szerződött vissza. A kolozsvári színészképzőben szerzett diplomát, majd a gyergyószentmiklósi társulatban kezdte a pályáját a Zbyskóként bemutatkozó Kolozsi Kilián. Érdemes odafigyelni rá. A lengyel színészek legendás, irigyelt szerepnek tartják Dulszki urat, aki némán vesz részt a játékban, és csak a végén üvölti el véleményét, de akkor aztán úgy, hogy leszakad a mennyezet. Ki más játszhatná Szegeden, mint Király Leventel H.ZS. Karafiáthék a Grandban A Symposion folyóirat GrandCaféDottkom címmel multimédiás estet tart ma 19 órától a szegedi Grand Caféban, melyen felolvasnak a folyóirat vendégei: Karafiáth Orsolya és Peer Krisztián, valamint a lap munkatársai: Aaron Blumm, Miinics Gyula, Pressburger Csaba, Sirbik Attila. Sutus Áron performanszot ad elő. 21 órától 03-ig lemezeket hallgatnak. Reneszánsz táblakép a múzeum dísztermében Félezer éves a Mária-ábrázolás r : •>•... TARTÁS: h.-p.: 9-20, szo 8.30-20, vas.: 9-19 í Szeged, Vásárhelyi Pál u. 3-5. • Tel.: 62/451-455 Óriási nyereményakció a Sever Center Ruházati Áruházban 2005. október 1 sorsjegyet Aki 5000 Ft felett vásár mellyel megnyerheti a sok értékes nyeremény egyikét. Főnyeremény: 1 db Peugeot 1007 típusú személygépkocsi Sorsolás: 2005. december 22-én, 14 órakor A nyereményakció mellett nagyon sok termék hatalmas engedménnyel vásárolható meg. Felbecsülhetetlen értékű, Mária megkoronázását ábrázoló festményt mutatnak be vasárnap a Móra Ferenc Múzeumban. A most restaurált ötszáz éves műkincs a híres szegedi Enyedi (Eisenstádter) család gyűjteményéből származik. MUNKATÁRSUNKTÓL A karácsonyi ünnep tiszteletére a Móra Ferenc Múzeum dísztermében rendkívül értékes, késő középkori, festett táblaképet mutatnak be a képzőművészeti gyűjtemény elfeledett ritkaságaiból. A városnak szánt meglepetést a múzeum dísztermében a Harmónia Consort ingyenes adventi koncertjén leplezik le vasárnap délután 5 órakor. - A Mária megkoronázását és a megszületett gyermek Jézust ábrázoló, itáliai származású reneszánsz műremek hosszú évtizedeken keresztül félretéve nyugodott az intézmény helyreállításra váró tárgyai között - tudtuk meg Szabó Tamás restaurátorművésztől. - A közelmúltban eltávolítottuk a képről a javítófestéket és helyreállítottuk az aranyozott keretét. Közben laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk, hogy azonosíthassuk a festmény pontos korát. A mikroszkópos anyag- és eredetiségvizsgálatok bebizonyították, hogy a mű a 15-16. század fordulóján készült. A múzeumi leltárkönyv 1925-ös bejegyzése szerint a táblakép özvegy Enyedi Lukácsné Zsótér Ilona hagyatékából Móra Ferenc igazgatósága idején került a közgyűjteménybe más itáliai műremekkel együtt. A valós értékét akkoriban 20 ezer-30 ezer aranykoronára, vagyis 410 millió papírkoronára becsülték. A húszas években három házat lehetett ennyi pénzért kapni. A táblaképet a toszkánai iskola munkájaként jegyezték be, ám az újabb művészettörténeti kutatás nyomán a leltárkönyvi eredet-meghatározás pontosításra szorul. A Mária koronázása egy Bernardino Pinturicchio befolyása alatt álló mesternek tulajdonítható. Pinturicchio, az umbriai festőiskola egyik kiváló tagja, aki Perugino vezetése alatt a római Sixtus kápolna freskóin is dolgozott. Az angyalok, kivált a koronázó angyalok kivitelezése gyenge iskolamunka. - Arra nincs adat, hogyan került a szenvedélyes képgyűjtő tulajdonába. Enyedi Lukács gyűjteményének legszebb darabjait a budai Eötvös utcai pazarul berendezett otthonában helyezte el - tette hozzá a múzeum főrestaurátora. - A szegedi gyújtó, Enyedi (Eisenstádter) Lukács Szabadkán született, újságíróként kezdte pályáját. 1878-ban ő alapította az első helyi napilapot, a Szegedi Naplót, melyet tíz éven át szerkesztett. Enyedi karolta fel a fiatal Mikszáth Kálmánt. Virágzabálók a Tiszatájban Ne feledjék! Mindennap új áruval várja mind óját a Sever Center Ruházati Áruház! Darvasi László készülő regénye, a Virágzabálók részlete is olvasható a szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj most megjelent decemberi számában. Bertók László, Nagy Gáspár, Simái Mihály és Tandori Dezső versei, fókái Anna prózája található még a szépirodalmi összeállításban. Annus József, Nagy Gáspár és Tarnai László búcsúzik a lap egykori főszerkesztőjétől, a nemrégiben elhunyt Vörös Lászlótól. A József Attila-emlékév zárásaként Arnaldo Dante Marianacci versét, Fried István, Békési Imre és Lórincz Csongor tanulmányát közli a folyóirat. Spiró György regényéről, a Fogságról Tarján Tamás, Tandori Dezső A Holnap Utáni című kötetéről Fűzi László írt kritikát. Baka István verseinek angol nyelvű kiadását Bocsor Péter, Lengyel András A „másik" Móra kötetét Péter László értékeli.