Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-08 / 287. szám

8 • KÉPES JÁRMŰ BÖRZE" CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 8. A szegedi színházi fodrász nagy találkozása a szubrettel Gyurika rajongóként a Mónika-show-ban Az RTL Klubon futó Mónika-showban vendégeskedett a szegedi színház egyik fodrásza, Bodnár György - vagy aho­gyan városszerte ismerik: Gyurika. Oszvald Marikával találkozhatott, aki­nek pályáját azt követően is figyelem­mel kísérte, hogy elszerződött Szeged­ről. - Harmincöt éve ismerem Oszvald Ma­rikát, amikor a színházhoz kerültem, ő segédszínészként játszott a szegedi teát­rumban - mesélte Bodnár Gyurika. ­Nagy rajongással kísértem végig a pályá­ját, ismertem a szüleit, és még ma is emlékszem A mosoly országára, amely­ben Marika az édesapjával, Oszvald Gyulával játszhatott együtt. Számomra ő az operett egyik koronázott királynője, így nagy öröm volt, hogy találkozhat­tunk, hiszen úgy tízévenként adatik meg, hogy összefutunk. A szegcdi fodrász a műsor felvételére nem érkezett üres kézzel. Nem csupán egy csodálatos virágkompozíciót vitt Oszvald Marikának, hanem egy régi fo­tót is. - A fotó a hetvenes években ké­szült a szegedi színház Nem élhetek muzsikasző nélkül előadásán. A fotón megörökített jelenetben Bányász Ilona, Lelkes Dalma és Katona András volt színpadon, ók azóta sajnos már elhuny­tak. A fényképen ott van Marika is, aki akkor még fiatal, csicsergő kislány volt, s nem sokkal később elszerződött Sze­gedről. A fotót nagy kincsként őrzöm, s most dcdikáltattam vele a műsorban. Gyurika, a színházi fodrász a kulisz­szák mögül most kiléphetett a televízió színpadára. Ritkán fordul elő a háttér­ben dolgozókkal, hogy nem a díszlet mögül kukucskálnak be egy-egy előadás­ra, hanem maguk is szereplőkké válnak, bár éppen Bodnár György a kivétel: többször szerepelt zenés szfnházi mű­vekben Szegeden. - A stúdióban fiatalok fogadtak, kísértek. Bevallom, remegett kezem-lábam, olyan lámpalázam volt. Gyurika szerint egy kétszemélyes, be­szélgetős műsor egészen más, mint a Mónika-show, ahol nagy létszámú stáb Oszvald Marikával a Mónika-show-ban találkozott újra a szegedi színház fodrásza, Bodnár György Fotó: RTL Klub dolgozik, és a stúdióban ott ül a közön­ség is. A lámpaláz azonban nem vette el a kedvét attól, hogy égy csárdás erejéig táncra perdüljenek Oszvald Marikával. Gyurika találkozott Gálvölgyi lánossal is, akihez szintén egy rajongója érkezett, és régi ismerősét, a szegedi származású Kléner Györgyöt is viszontláthatta a műsor egyik kamerája mögött. A Móni­ka-show-ban, amit egyébként tegnap mutatott be a csatorna, nem csupán a szegedi színházi fodrász találkozhatott kedvenc szubrettjével. A másik vendég az algyői Fábián Péter volt, aki szintén nagy rajongója Oszvald Marikának. NYEMCSOK ÉVA Virág Istvánné reméli, hogy örökbefogadott „kisfia" valóságos személy Kételyek egy cunamiárva miatt lanuárban fogadott örökbe egy hatéves Sri Lanka-i kisfiút egy szegedi asszony, ám a fényké­pen, amit kapott, egy legalább 17 éves fiú látható. Kételyei támadtak, jó helyre került-e az adománya. A Babtista Sze­retetszolgálat Alapítvány azt mondta, adminisztrációs hiba történt. - Alig múlt hatéves az a Sri Lanka-i árva kisfiú, akit a 2004. december 26-i szökőár pusztítása után néhány héttel a Baptista Szeretetszolgálat Ala­pítvány „Fogadj (jelképesen) Örökbe" program felhívására örökbe fogadtam. Közölték a nevét, születési dátumát és küldtek róla egy fotót. Ekkor megdöbbentem, ugyanis a ké­pen látható fiú legalább tíz év­vel idősebbnek látszik a korá­nál - beszélt az előzményekről Virág Istvánné. A többgyermekes szegedi asz­szony idén januárban, a televí­zióban látta meg a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány felhívását. Nyomban feltár­csázta a műsorban többször is ismertetett telefonszámot, el­mondta, jelentkezik támogató­nak. Vállalta, hogy egy éven ke­resztül havonta 3 ezer forinttal segíti az árván maradt hatéves gyermek ellátását. Virágné Ica január végén kapott egy levelet a szeretetszolgálattól, amely­ben csekkek kíséretében hálá­sak voltak neki, hogy támoga­tása révén „együtt javíthatunk a tragédiát szenvedett gyerme­kek életkörülménycin, hozzájá­rulva ahhoz, hogy túljussanak a szörnyű megrázkódtatás első stádiumán". Ica márciusban újabb levelet gyében, Pitakotteben, a Vájna Sri Gyermekotthon lakója, és krikett a hobbija. - Amikor megláttam a fotót, kétségeim támadtak, ugyanis a képen látható fiú hatévesnél jó­val idősebbnek tűnt. Megkér­deztem a környezetemben élő­ket is, nekik is ez volt a vélemé­nyük. Felvetették, mi van, ha a pénz nem annak jut, akinek szántam. Az utóbbi években sok „eltévedt" adományról le­hetett olvasni, hallani. Decem­berben befizettem az utolsó há­romezer forintot, azaz amit vál­laltam, teljesítettem. De to­vábbra sem hagy nyugodni: kit fogadtam örökbe, egyáltalán, örökbe fogadtam-e valakit? ­fogalmazta meg aggályait Virág Istvánné. o.z. Virág Istvánné a hatéves „kisfiú" fotóját és az adatlapot mutat­ja Fotó: Kantok Csaba kapott a szolgálattól, amelyben örökbefogadott Sujith Kumara, közölték a gyermek adatait és 1998. december 28-án szüle­mellékeltek egy fényképet. Az tett, Sri Lankán, Colombo me­ADMINISZTRÁCIÓS HIBA - Sajnos adminisztrációs hiba történt. Csak Sri Lan­kán 2 ezer 500 gyermeket segítünk támogatóink ado­mányaiból, jelen esetben egyszerű adatcseréről van szó - reagált Virág István­né kételyeire a Baptista Szeretetszolgálat Alapít­vány munkatársa. Gál Dá­vid megjegyezte: szeretne mindenkit megnyugtatni, az adományok jó helyre kerültek, amit az is bizo­nyít, hogy Sri Lankán ép­pen tegnap adták át a mintegy 50-60 millió fo­rintból a szeretetszolgájat által felépített Magyar Ár­vaházat. A fenyővásárlás mellékhatása Furcsa, de fenyőt mindenki karácsony előtt vesz, pedig így drá­ga. Sokkal inkább megérné karácsony után venni, amikor már olcsó, sőt fizetnek nekünk, ha elvisszük. Amennyiben úgy döntenénk, karácsony előtt vásárlunk fe­nyőt, célszerű megismerkednünk a fenyőkkel. Mindenek­előtt el kell oszlatni egy téves nézetet, mely szerint a fenyő örökzöld. Nem, a fenyő ném örökzöld, megvásárlás előtt, igaz, sosem hullik - ennyiben igazuk van az ún. örökzöldel­mélet hirdetőinek -, miután azonban hazavittük, rögtön. A legtöbb fenyő már a hazaszállítás közben, a taxiban elkezdi hullajtani levélzetét, ilyenkor a taxis beígéri, hogy ha még egyszer meglát minket beszállni a kocsijába, leüt. fobban já­runk, ha villamossal visszük haza a fenyőt, úgy - a fenyővá­sárlás mellékhatásaként - mindössze felpofoznak, de mert a legközelebbi megálló is otthonunktól három kilométerre esik, mire fenyőnket hazacipeltük, már el is felejtettük az egészet. A kérdés most az, milyen fenyőt vegyünk ? Van lucfenyő, az - legújabban - arról ismerhető fel, hogy perceg. A kis fenyő másodpercig. Ebből tudható, szú esett belé, és ez nagyság­rendekkel jobb, mintha nyű esett volna. Ismeretes továbbá az ezüstfenyő, ezt úgy lehet a lucfenyőtől megkülönböztetni, hogy az eladó közli, „Ezt vegye meg, ez az ezüst!" Ha nem hinnénk neki, mutatja az árcédulát is, valóban drágább. Lé­tezik kaukázusi, más néven nordmann fenyő is, amit egyes források szerint normann fenyőnek kell írni - az eltérő állás­pontok képviselői rendszeresen tobozokkal dobálják egymást -, további források szerint normandiainak. Utóbbiak hozzá­teszik, volt ott valami partraszállás is, és tényleg, az ilyen fe­nyőért a piacon mindig közelharcot kell vívni. Szakkörökben ismerik a narancsillatú fenyőt is. Ezt csak azután szabad megszagolnunk, miután sok narancsot raktunk alá, s a szoba légterébe frissen facsart narancslevet hintettünk: a folyamat mellékterméke a fenyőillatú narancs. Némely piacokon fel­tűnt már a mamutfenyő is, mely több ezer évet is megérhet. Ha mamutfenyőt vásárolunk, tapasztalni fogjuk: különlege­sen lassan telnek az ünnepek. Végül, de nem utolsósorban emlékezzünk meg az erdeifenyőről. A fölsoroltaktól abban különbözik, hogy azok azért nem örökzöldek, mert földíszí­tés után nemsokára hullajtani kezdenek. Az erdeifenyő más­képp nem örökzöld: levélzete ritka ronda szalmaszínűvé vá­lik, de nem hullik, így amikor vízkeresztkor a fát kicipeljük a lakásból, éppen annyi szúrást kapunk, mint mikor behoz­tuk. Vízkereszt különben attól kapta nevét, hogy fenyőnket mindenáron keresztben akarjuk kivinni az ajtón, és közben szakad rólunk a víz. FARKAS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents