Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

14 • KÉPES JÁRMÚ BÖRZE» CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 1. AZ ÜGYVÉD VALASZOL J Dr. Juhász György Házvétel: foglaló, adásvételi szerződés Tisztelt Ügyvéd Úr! Társasházi lakásunkat szeretnénk eladni és hitel felvételével csalá­di házba költözni. Találtunk is egy megfelelőnek tűnő házat. Este, sö­tétben néztük meg. Miután viszonylag sürgős nekünk, ezért át is ad­tunk 500 ezer forint foglalót, amiről az eladó adott egy ebsmervényt. Másnap aztán alaposabban körbenéztük az ingatlant, és láttuk, hogy nem cserép-, hanem palatetős. Ekkor visszamondtuk a megállapo­dást, mivel minket palatetős ház nem érdekel. Ekkor az eladó meg­ígérte, hogy visszaadja a pénzt. Ennek már több hónapja. Ma már a telefont sem veszi fel. Visszajár-e nekünk az átadott pénz ? Ha igen, mi a teendő, hogy visszakaphassuk ? Tisztelt Olvasó! A foglalót a szerződés (elő­szerződés) megkötésekor, an­nak biztosítására kell átadni. Leveléből az derül ki, hogy a foglaló átadásáról készült papírt csak az eladó írta alá. Magát a foglaló átadását nem kell feltét­lenül írásban rögzíteni, az in­gatlan adásvételi szerződést (előszerződést) viszont igen. Miután a szerződés csak a felek egybehangzó nyilatkozatával jön létre, és a törvény az ingat­lanokra kötött adásvételnél kö­telező írásbeli alakot ír elő, így az önök mint vevők aláírása nélkül nem jött létre az adásvé­teli szerződés. Ha megállapodá­sukat előszerződésnek tekint­jük, azt is csak írásban lehetett volna megkötni, így az az önök aláírásának hiányában szintén nem jött létre. Amennyiben maga a szerződés nem jött létre érvényesen, úgy az annak bizto­sítására kikötött foglaló mint szerződéses biztosíték sem ér­vényes. Az átadott összeg nem minősül foglalónak, az önök­nek visszajár. Megegyezés hiá­nyában peres eljárásban köve­telhető vissza. Abban az esetben, ha az átvéte­li elismervényt önök mégis aláír­ták, akkor a szerződés (előszerző­dés) - a papír tartalmának függ­vényében - létrejött, a kikötött foglaló is érvényes. Ekkor jut je­lentőséghez az a tény, hogy önök tévedésben voltak. Nem olyan házat szerettek volna venni, amilyet az eladó kínált. Önök a szerződést a tévedés felismerésé­től számított egy éven belül, a másik félhez, az eladóhoz inté­zett írásbeli nyilatkozatukkal tá­madhatják meg. Ha ez nem ve­zet eredményre, akkor haladék­talanul a bírósághoz kell fordul­ni, kérve hogy tévedés jogcímén állapítsa meg a szerződés érvény­telenségét. Ahhoz, hogy a pert megnyerjék, több kérdést kell bi­zonyítaniuk. Egyrészt, hogy téve­désük valamilyen lényeges kér­désre vonatkozott. Szerintem a tető anyaga, szerkezete ilyennek minősül. Ez mindenesetre olyan kérdés, amit a bíróság az összes körülményt mérlegelve fog el­dönteni. Másik lényeges dolog, hogy megtámadásuk csak akkor lesz eredményes, ha tévedésüket a másik fél okozta vagy legalább azt felismerhette. Ha tehát szóba sem került a tető anyaga, akkor ez az Önök terhére esik. Ha vi­szont az eladó kifejezetten azt ál­lította, hogy cserép, akkor egyér­telműen jogosan élnek megtá­madási jogukkal. Az, hogy mi hangzott el a foglaló átadása előtt, az szükség esetén tanúkkal bizonyítható. Ha a megtámadás eredményes, akkor a bíróság a szerződést visz­szamenőlcges hatállyal érvényte­lennek minősíti, a felek között a szerződéskötés előtti eredeti álla­potot állítja helyre, azaz az át­adott összeg visszajár. Akár olyan megvilágításba is lehetne helyezni történetüket, hogy a szerződés az eladó hibájá­ból hiúsult meg, ekkor a foglaló duplán járna vissza. Ezt az utat nem javaslom. Tanulságként leszűrhető, hogy egy ingatlan megvásárlása előtt érdemes azt szakemberrel alapo­san átnézetni, a földhivatalban és esetleg máshol is tájékozódni. Ezzel nagyon sok kellemetlen­ségtől kímélhetjük meg magun­kat. Miután térségünkben jelen­leg túlkínálat van az ingatlanpia­con, kevés az esély, hogy ez alatt a pár nap alatt happolják el elő­lünk a kinézett lakást, házat. Ta­lán az idő előrehaladtával még egy kicsit alkudni is tudunk. Növény-biotechnológia és a gazdaságfejlesztés A Szegcdi Tudományegyetem Természettudományi Kar Növény­élettani Tanszéke és határon túli partnerintézménye, a temesvári „Bánát" Agrártudományi Egyetem Növény-biotechnológiai Inté­zete Phare-pályázataik eredményeiről tartanak konferenciát a Szegedi Akadémiai Bizottság Biológiai Szakbizottsága szervezésé­ben a SZAB-székházban december l-jén. Román részről a Phare CBC Román-Magyar Közös Kisprojekt Alap által támogatott pro­jekt zárásaként 4 előadás hangzik el a búza és néhány zöldségnö­vény tájfajtáinak szárazságtúréséről, míg magyar részről a jelen­leg folyó Phare CBC Határon Átnyúló Gazdaságfejlesztés Támo­gatási Alap segítségével megvalósuló tanszéki infrastrukturális fejlesztésekről és a legújabb tudományos eredményekről lesz szó. Ezen „Képzés és innováció a biológiai felsőoktatásban" című pro­jekt keretében a nyár folyamán 10 temesvári PhD-hallgató vett részt a szegedi kísérletekben, jelenleg pedig 3 hallgató tölti PhD-idejének egy vagy két szemeszterét Szegeden. A két intéz­mény közötti együttműködés évtizedének utóbbi évei alatt szá­mos Phare-pályázatot nyertek el mindkét oldalon. Az eredmé­nyes közös munka elismeréseképpen a közelmúltban Dr. Erdei László, az SZTE Növényélettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a „Bánát" Agrártudományi Egyetem Doctor Honoris Causa címet adományozott. DR. SZABÓ MARGIT EGYETEMI DOCENS, A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG BIOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA, SZEGED Emlékév és időjáték József Attilával (ózsef Attila Földeákon készült fényképe az idei emlékévben kul­turális jelképpé vált. A földeáki emberközeli kép a médiákban a vizuális embléma kitüntető sze­repét kapta. Két képet közelítek egymás felé. Az egyik a napfé­nyes Tisza-parton 1930-ban pünkösd napján, a másik 1930 elején a földeáki községháza ud­varán készült. A Tisza-parton, egy tekerős gramofon körül a föl­dön ül egy négytagú, vidám tár­saság. Ott van köztük fehér ing­ben József Attila és nővére. A Ti­sza-parti kirándulás előtt József Attila még Földeákon is járt. Lá­togatását a községháza udvarán egy egészalakos fénykép örökí­tette meg. Az íme, hát megleltem hazá­mat... kezdetű, 1937-ben kelet­kezett József Attila-vers két sora a földeáki kép jövő felől érkező felirata lehetne: „Mióta éltem, forgószélben / próbáltam állni helyemen." Ez az idézet a földeá­ki József Attila-emléktáblára ke­rült. A két régi kép elé helyeztem a földeáki József Attila-emlék­tábla friss fényképét. Az idei fa­lunapra javaslatom alapján való­sult meg a földeáki József Atti­la-emlékhely, melynek emlék­táblájánál május 14-én mond­tam avatóbeszédet, szövege a Marosvidék című folyóirat 2005. augusztusi számában olvasható. Kezdeményeztem, a földeáki Jó­zsef Attila-emlékhely szerepeljen a magyar irodalmi emlékhelyek­ről szóló lexikon újabb kiadásá­ban és a kulturális turizmus or­szágos és térségi ajánlatában is. A képek találkoznak és megszólí­tanak? Nemrég József Attila szobrát nézegetted. Másfele is jártál, ott is megálltál a költő emléktáblája előtt. Napok óta (ózsef Attila Megfáradt ember, Nem én kiál­tok, Betlehemi királyok, Bánat, Mondd mit érlel, Medáliák, Kül­|jW»TU t ii .ll rniiuGV í 1,8! \ pmwutIM U I \i MIí vt MI;\ a40ZSi:i ATTILA0 IÍ»:ÍO t\\ vs/ \\ II TI I \TOGA1 \s\ i MI I:KI:hi & I ri !'! iK Mii NI IÍ I'\MM,'\) v i \ - KI A földeáki József Attila-kép, mai fénytörésben Fotó: Bogoly /ózsef Ágoston városi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Eszmélet, Meghalt Ju­hász Gyula című verseit olvas­gattad. Képben a kép. Jelenben a múlt. így rakódik össze újra Jó­zsef Attilával itt minden, az em­lékévben, Makó, Kiszombor, Sze­ged, Hódmezővásárhely, Földeák és Mezőhegyes között és távo­labb egy képzeletbeli (ózsef Atti­la-emléktúra útvonalán. Életének színhelyei is sorra megjelennek. Makón a gimnázi­um, a volt DMKE-kollégium, az Espersit-ház, a Maros-part, bará­tainak, támogatóinak otthonai. Kiszomboron a kukoricaföldek és a házitanítói helyek. Találkozása Juhász Gyulával. A mezőhegyesi nyári házitanítóskodás. A földeá­ki látogatások Földeáki (Felberba­uer) Lajosnál. A vásárhelyi Makai Ödön-féle ház. Az egyetem épüle­te Szegeden, Pesten, Bécsben és Párizsban. Aztán korábbról még Ferencváros, Öcsöd, Szabadszál­lás... Ugyanaz a táj, ugyanaz a ház néz rád, mint egykor (ózsef Attilára. Peregnek az emlékeid a versekről, de már a te világodban a te napod fénye és árnya alatt. Újraolvasáskor a versek már másként mutatkoznak? A költő Medvetánc című köte­tét forgattad, valamit kerestél. Majd a sorsára gondoltál. Buda­pest, Szeged, Vásárhely és Makó között többször utazott. Gimna­zista korában Makóról néhány­szor még gyalog is bement Sze­gedre. A Szépség koldusa című el­ső kötetéből, a Megfáradt ember című vers hangulatából most is árad a nyugalom. A költemény­hez József Attila a következő írá­sos ajánlást fűzte: „A jó makói­aknak." Már búcsúzott a makói diákévektől. Küzdelmes fiatalság után a férfikor még nehezebb idő­ket hozott. A költő Eszmélet cí­mű versében a képzelet, a táj, a kinn és benn egymásra vetül: „Nappal hold kél bennem s ha kinn van / az éj - egy nap süt ide­bent." Milyen lehetett a ma látott táj (ózsef Attila idejében? Esős ta­vaszok emléke szegélyezte az utat. A fehérre meszelt tanyákat akácfák vették körül. Nyáron szárazság honolt a földeken. A versek üzenete erősödött, egyre csak ezt hallottad: „... a gyü­mölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át." Időjáték. Őszi fagyot küldött előre a téli éj­szaka. Újraolvassuk a verseket. József Attila a Nem én kiáltok cí­mű, 1924-ben írt versében üzen a mai olvasónak: „...hiába fúrösz­töd önmagadban, / csak másban moshatod meg arcodat." Honnan jön az emlékezés, a megértés és újraolvasás igénye? A múltból? A jövőből? A maradan­dóság mindig a jövő felől érkezik. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK A gazda szeme hizlalja a jószágot Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Délmagyar­ország, a Délvilág című lapok terjesztésével, kézbesítésével kap­csolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szom­bati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fo­gadjuk reklamációikat. Tartja a mondás, és valóban, a gondos gaz­da figyel és lát. Ha például azt látja, hogy az állatai sűrűn veszekszenek, csipkedik, mar­ják egymást, folyton harcolnak, mai szóval stresszesek, akkor tudja, hogy kissé túllőtt a célon. Túl sok állatot tett az ólba. Ezt nem lehet „orvosolni" ütleggel, az csak to­vábbi stressz, az tovább ront a helyzeten. A túlzsúfoltságot meg kell szüntetni. Nem hí­zik, ugyanis nem gyarapszik a stresszes hí­zó vagy tyúk, és a marakodás miatt sérül is. Csökken az értéke. A nagyüzemi gazdasá­gokban, etológiai vizsgálatokkal pontosan meg is határozták, hogy melyik állatfajból mennyit lehet tartani egy négyzetméteren, ahol még nem jelentkeznek a káros, túlzsú­foltságból eredő stresszes tünetek. Hiába diktálná a pénzügyi logika, hogy egy négy­zetméteren minél nagyobb súlygyarapodást kell előállítani, minél több állatot kell tar­tani, a biológiai törvények határt szabnak. Tehát a „gazdaságosságnak", a „nyereség­nek" is vannak határai! Mivel az élet biológiai törvényszerűségei egyetemesek, ezért ugyanez nálunk, embe­reknél is megfigyelhető. Nem véletlen, hogy olyan intézményekben (kórház, börtön, lak­tanya, irodaház, stb.), ahol huzamosabb ideig emberek vannak összezárva, szintén meg van határozva a limit, hogy egy-egy szobában (egy négyzetméteren) hány főt lehet elhelyez­ni. Ha ez nem érvényesül, akkor jön a stressz, a marakodás, a veszekedés. Hiszen a zsúfolt helyeken az emberek nem tudják tar­tani a „három lépés távolságot", nincs meg a biztonsági zónájuk. Ha egy másik egyed a biztonsági zónán belül kerül, akkor az ideg­rendszer védekező, figyelő állapotba kerül. Ez energiaigényes. Ha nem tudja kipihenni ma­gát a szervezet, akkor az idegrendszer kifá­rad, tönkremegy, ingerlékeny, agresszív lesz az ember. Egy ideig ugyan el lehet nyomni idegnyugtatókkal, de hosszú távon ez sem egészséges. A gyógyszer csökkenti a teljesítő­képességet, költséges, stb. Akinek van sze­me, az iát(hat). Pl. ugyanezt a jelenséget az útjainkon. Túl sok ember (jármú) van beszo­rítva, túl kevés helyre (útra). (Főleg, ha még le is zárunk jó pár utcát, mondván a rövidítés káros...) Folyamatosan a „három lépés" tá­von belül, azaz féktávon belül hömpölygünk. Stressz, marakodás, tülekedés, túlzsúfoltság van a közlekedésben. Az „ütleg" itt sem lesz hosszú távú megoldás. A bírság itt már csak tüneti kezelés. További stressz! Akit ugyanis Szeged és Makó közt kétszer leszorítanak a saját sávjából a kanyarban szemből előzők, büntetlenül, az igen rosszul viseli, ha a biz­tonsági öv miatt „macerálják" a városon be­lül. Mindkét oldalnak van igazsága, csak meg kellene találni az egészséges „gazdaságossá­gi" határokat. Ez pedig a „gazda", a vezető feladata lenne! Ha a cigarettagyárak és -forgalmazók extra egészségügyi hozzájárulást fizetnek, mert a termékük káros az egészségre, akkor az autó­gyártók, forgalmazók miért ne fizethetnének extra útépítési hozzájárulást? Hiszen evi­dens, hogy az egyre több autó csak egyre több és szélesebb úthálózaton fog elférni... Nem lehet aránytalanul, csak az egyik oldalt fej­leszteni. Egy fejlődés akkor „fenntartható" ha arányos. Nincs közlekedés utak nélkül. Elegendő úthálózat nélkül dőreség autókat gyártani és eladni, mert idővel nem lehet majd azokat használni. Kinek hoz folyama­tos hasznot a folyamatos autógyártás? Kinek az érdeke hát az útépítés, még ha ez költség is? Csak az államé? Nem logikus gondolat, hogy az autógyárak járuljanak hozzá az úthá­lózat fejlesztéséhez? Ma ez szétválik, az álla­mé (az embereké) a költség, az útépítés, az autógyáraké pedig a haszon, a bevétel. Az egyik oldalon csak költség, a másikon pedig csak haszon jelenik meg. Még akkor is meg­érné (mindkét oldalnak), ha mondjuk a gyá­rak (forgalmazók) csak megelőlegeznének egy összeget, amit később, néhány év alatt le­írhatnának az adójukból. így nem lenne ma­gas kamatköltség az útépítéseken. Az autó­vásárló pedig hamarabb szánja el magát vá­sárlásra egy forgalmidugó-mentes környezet­ben. Mindkét félnek haszna lehetne belőle. Ha lenne az illetékeseknek ilyen vagy ehhez hasonló ötlete. Miért a spanyolok csinálnak világhírű son­kát a mangalicából? A szürke marhánk im­múnis a szivacsos agyhártyagyulladással szemben. Miért nem könyörögnek érte ver­sengve a hamburgerláncok? Csak kallódik az állomány ahelyett, hogy termelne. A gabo­nánk a világon egyedülálló beltartalmi (sikér) értékkel bír. Az egyik legjobb gabona a vilá­gon. Mégse tudjuk eladni... Miért nem tud­juk hát működtetni az értékeinket? Miért nem tudjuk kiaknázni a potenciális lehetősé­geinket? Kinek a dolga lenne ez? Nem ezek­kel kellene foglalkozni legalább olyan vehe­mensen, mint a politikai csatározásokkal? Igen, gondos gazda kellene, rátermett, szakértő vezetés, mert a politikus a gazdaság­hoz úgy látszik kevés. Csak az tud költeni, akinek bevétele is van. Az üres asztal körül hiába tartjuk a mar­kunk, először le kell tenni rá „valamit". A jó gazda tudja, hogy ha minden hízót elad, ak­kor felkopik az álla. Az a vezető, aki nem tud­ja működtetni a rábízott gazdaságot, az nem jó vezető. Aki állami pozícióban azt mondja, hogy az állam rossz tulajdonos, az magát mi­nősíti, az alkalmatlan vezető. Ne akarjon ve­zetni. Ha egy államnak nincs „hízója", nincs termelő gazdasága, nincs saját bevételi forrá­sa, csak az adók, akkor az államnak felkopik az álla, csak ma már nem a „Napkirály" az állam, hanem mi, az adófizetők. Az országot nem kiárusítani kell, hanem működtetni. Az autópályákat koncesszióba adta az ál­lam, ergo a koncessziós társaság hasznát is meg kellett fizetni az autópálya építési költ­ségén felül. Jó üzlet volt? Többe került, mint­ha az állam építette volna meg. Ha eladjuk a kórházakat, akkor az üzemeltetési, fejleszté­si, fenntartási költségeken túl a tőkés profit­ját is ki kell majd fizetni. Jó üzlet lesz? A tő­kés is hitelből fejleszt, épít, pluszhasznot is akar, minden esetben. Az állam ugyanúgy kaphat hitelt, és ha jó gazda módjára üzemel­tet, akkor igenis olcsóbb, mert nem kér profi­tot. Olyan gazda kellene, akinek a szeme hiz­lalná a jószágunkat, és nem csak a bal vagy a jobb oldalét. Mert a féloldalas disznó eldől az ólban. Fél helyett jobb ha egy országunk van. A gazdaság, a munkahely nem lehet balos vagy jobbos. Mindkét láb és kar is kell a har­monikus mozgáshoz. Az aránytalanság, egy­oldalasság mindenhol hátrányos, (öhet két vagy akár három szóvivő meg PR-os. Nem a szó hanem a tett, az eredmény a fontos. 2006 ismét a választások, az ígéretek éve, ismerjük már ezeket betéve. Politikai harc, kampány, sárdobálás, üres szavak. Inkább működtetni kellene a gazda­sági potenciálunkat. Én inkább annak a párt­nak hinnék, aki gazdasági szakértőkkel kon­zultál a kampányszakértők helyett, és jól működteti az állami vagyont, mert aki a gaz­daságra koncentrál, az tenni akar, a másik meg csak kampányolni, nyerni. De ha egyva­laki nyer, ahhoz másoknak veszteni kell. Va­jon a többség nyeresége mikor jön el? Csak, ha lesz egy gondos gazda. Az én szemem most ezt keresi, kutatja. KOSZTA PÉTER, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents