Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-07 / 286. szám

6 • H I R D E T E S » SZERDA, 2005. DECEMBER 7. Több tízmillió forintos kárt okoznak a megyében a gátlástalan fakitermelők Vagyontalanok nevére vásárolnak erdőt A gátlástalan crdőkitcrmclők több tízmillió forintos kárt okoznak az államnak Csongrád megyében. Egész erdőket vágnak tarra egy-egy hét végén az erdóbiznisz művelői. Iclenlcg szinte semmit nem lehet tenni ellenük - a szabályok sürgős megváltoztatására lenne szükség. - Magyarországon az erdőgazdálkodást Európa-szerte legszigorúbbak közé tartozó törvény szabályozza. Mégis vannak, akik megtalálják a kiskapukat, és büntetlenül tarolnak le magánerdőket hívja föl a figyelmet Spiegl János, az Állami Erdészeti Szolgálat kecskeméti igazgatóságának vezetője. Az igazgatóság hatáskörébe Csongrád megye is beletartozik. Tarvágás: sokan, gyorsan, hét végén A törvény szerint az erdőből csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet fát kitermelni. A kitermelt fa után pedig erdőfenntartási járulékot kell fizetni, amely az állami költségvetés fontos forrása az erdők felújítására. E szabályokat a legtöbb erdőgazdálkodó be is tartja, néhányan azonhan nem - igaz, ők nem is nevezhetők erdőgazdálkodónak. Csak Csongrád megyében több tízmillió forintos kárt okoznak. - Vagyontalan embereket, úgynevezett négereket keresnek meg az akció kitervelői, nevükre erdőingatlanokat vásárolnak, ezeket ingatlan-nyilvántartásba is vetetik. Utána persze nem jelentik be az erdészeti hatóságnál a négert mint erdőgazdálkodót, hanem a lehető leggyorsabban kitermelik az erdőt - járulékbefizetés eszükbe sem jut. Hogy ne lehessen megakadályozni a tarvágást, nagy létszámmal, hatékony technikával dolgoznak, legtöbbször hét végén, amikor a hivatalok zárva tartanak. Miután a fadöntés megvolt, már ráérnek kényelmesen folytatni a legallyazást, földarabolást, hiszen az eredeti állapotot már nem leA jogi kiskapukat kellene megszüntetni az erdők védelmében Illusztráció: Vidovics Ferenc het visszaállítani. Az erdészeti hatóság általában ilyenkor szerez tudomást az akcióról. Büntetés: hektáronként 2,5 millió Az erdőfelügyelők megjelennek a helyszínen, megkezdődik az eljárás az engedély nélküli fakitermelés ügyében. A hatóság megpróbálja az ingatlan-nyilvántartás alapján előkeríteni a terület tulajdonosát. Sokszor azonban már ez sem lehetséges, mert a néger közben elköltözött, de ha mégis, nem tudják a vagyontalanoh behajtani az igen komoly, faköbmétcrtöl függő mértékű, hektáronként átlag két és fél millió forintos büntetést. Mire az eljárás eljut abba a szakaszba, hogy az illető nevén lévő területet értékesíteni lehetne, többnyire már újabb tulajdonosé a föld. Itt zárul a kör - azaz mégsem zárul. Mert a törvényi előírások értelmében a kitermelt erdőt fel kell újítani, újra kell ültetni. Az új gazda szabályosan bejelentkezik az erdészeti hatóságnál, látszólag tehát semmi probléma. De nincs kizárva, hogy e konszolidált tulajdonos voltaképpen az erdő jogtalan kitermelője, vagy annak társaságához tartozik - ezt persze nagyon nehéz bizonyítani -, aki az államtól erdőfelújítási támogatásban részesül - hat-tíz éven át. Az államot tehát többszörösen éri kár. Elkobzás: fűrész, traktor, utánfutó Hogyan lehetne visszaszorítani e jelenséget? - Át kellene emelni a bűncselekmény kategóriába az engedély nélküli fakitermelést, annak megfelelő büntetéssel. Jelenleg ugyanis nem bűncselekmény, sőt még sem is szabálysértés, csupán az erdőgazdálkodás szabályainak megszegése. Az átminősítés önmagában azonban nem elegendő - mondja Spiegl János. Az értékes eszközöket - motoros fürész, traktor, utánfutó - is el kellene kobozni. Célravezető volna, ha a faanyag megvásárlóját is büntetni lehetne. És még valami. Épp a minap értesült az erdészeti hatóság arról, hogy a jövő év elején 10 százalékos létszámleépítést kell végrehajtania. Ez - hívja föl a figyelmet a szakember - azt is jelenti: az igazgatóságoknak a jelenleginél is kevesebb emberük marad ellenőrizni az erdőterületeket. ECS. A TOLVAJOK, A KITERMELT FAK ÉS A TÉLI TÜZELŐ A Dalerd Rt. Kezelésében lévő, állami erdőkben a téli tüzelőanyag illegális beszerzése évente tőbb százezer forintos kárt okoz - mondta Sere Ferenc főmérnök. A falopás bizonyos értékhatárig szabálysértés, azon felül bűncselekmény. A tolvajok legtöbbször a már kitermelt fát viszik el. Az erdészek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a fatolvajlást. Az erdőgazdaság jelképes összegért lehetővé teszi, hogy az erdőgyérítésekből kimaradt faanyagot - többnyire ágakat - a környékben lakók összegyűjtsék, elszállítsák, így a legrászorultabbak is hozzájuthatnak téli tüzelőhöz, ingyen és ráadásul - legálisan. A falu bontatná, a műemlékvédelem nem engedi A I I ' I • Dúcolták a pitvarosi sváb házat A h,teles 9azdasa9 alaPla A napokban ismét megerősítették a pitvarosi sváb ház aládúcolását: a felújítás idén nyáron nem kezdődött el. Pedig ezt ígérte a tulajdonos, a Kincstári Vagyonigazgatóság, miután pert veszített az állam másik szervével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal szemben. A polgármester szerint a falu szégyenfoltja helyett hasznosabb lenne a helybeliek által is értéknek tartott templomot felújítani. A Kossuth utca 35. szám alatti ház egykor egy Dunántúlról ide települt sváb család otthona volt, ezért emlegetik a faluban sváb házként. Tornáca a sváb építkezési szokásokat tükrözi, de magán viseli a helyi kisebbség, a szlovákok stílusjegyeit is - a helybeliek éppen e különös keveredés miatt nem értik, egyáltalán miért került az épület a tanácsrendszer végóráiban műemléki védelem alá. A pitvarosiak ráadásul hosszú ideje úgy emlegetik, mint az egyébként tiszta, rendezett főutca szégyenfoltját. A nyolcvan-száz esztendős, vert falú, lényegében alap nélküli épülettől ráadásul félnek is, hiszen laikus szemmel nézve is úgy tűnik, bármelyik pillanatban öszszedőlhct. Tetőzete megroppant, több helyütt aládúcolták, oldalait pántok tartják össze. Az épület kálváriája évek óta tart: a pitvarosiak szívük szerint lebontva látnák, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azon-" ban ehhez nem járul hozzá. Mi több, jelenlegi tulajdonosát, a Kincstári Vagyonigazgatóságot melynek a falu önkormányzata Dégi György aggódik, hogy a pántok és a dúcolás ellenére a romház előbb-utóbb tragédiát okoz Fotó: Gyenes Kálmán azért adta át, mert nem volt pénze a felújításra - bíróság elé is citálták a munkálatok megkezdése érdekében. Az eljárás, melyben ily módon az állam önmagát perelte, végül a műemlékvédők javára hozott ítélettel zárult: a bíróság úgy határozott, a házat annak ellenére is renoválni kell, hogy ennek pénzügyi ésszerűsége vitatható. Tavaly az igazgatóság egyik vezetője azt nyilatkozta lapunknak, idén nyáron kezdődik a munka - erre azonban mindmáig nem került sor; a napokban csupán újra megerősítették a dúcolást és a pántokat. Most senkit sem találtunk a kincstár szegedi kirendeltségénél, aki nyilatkozni tudott volna nekünk a sváb ház sorsáról. A polgármester, Dégi György becslése szerint a romos épület felújítása hatvanmillió forintba kerülne, hiszen lényegében le kellene bontani, majd újra felépíteni. Ezt a pénzt, úgy véli, hasznosabban is el lehetne költeni, mint a helybeliek szerint egyszerűen ronda sváb házra - a templom felújítása például nyolcvanmillióba kerülne; ahhoz a hatvanmillióhoz, amit az összedűlőben lévő ingatlanra költenének, már csak húszmilliót kellene összekalapozni, és ez talán nem is lenne reménytelen vállalkozás. Dégi György egyébként azt mondja: ha sikerül is a sváb ház újjáépítése, kérdéses, miből fogják fenntartani - mert a falunak erre sincs pénze. A távlati tervekben ugyan szó van arról, hogy a faluban fellelhető termálvízre alapozva fel lehetne lendíteni a gyógyturizmust és afféle tájházként, múzeumként ebben a sváb ház is szerepet kaphatna, ez azonban még a nagyon távoli jövő zenéje. SZABÓ IMRE Birtokbol gazdaság ot FHB Birtokfe|lo »ztési hitel igénybevételével bátran belevághat termoföldjenek fejlesztésébe. Az új bífelt alacsony, akár 3,9%-os kamattal felveheti, és még a tőketörlesztést is ráér 7 év múlva elkezdeni Az FHB Birtok fejlesztési hitel o biztonságos gyarapodás, a hiteles gazdaság alapjait teremti meg mindenki szamára ©FHB Földhitel- ós Jelzálogbank Rt. www.fhb.hu Infovonal. 06/40 200 115