Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-07 / 286. szám

SZERDA, 2005. DECEMBER 7. • MEGYEI TÜKÖR" 3 Az M5-ös a régészek, restaurátorok, biológusok, geológusok szemszögéből Átírhatják a történelmet Szalontai Csaba régész több mint három évet töltött az M5-ös nyomvonalán Fotó: Gyenes Kálmán MOLNÁR B. IMRE Két szomszédos választókerület önkormányzati képviselője együtt tartott sajtótájékoztatót tegnap Szegeden. Egy ellenzéki és egy kormánypárti - példátlan az utóbbi években. Az egyik, Kal­már Ferenc Botka László polgármester kihívója az országgyűlési választásokon, de akár a polgármesteri posztért is; a másik, Soly­mos László a polgármester bizalmasa, helyettese - a pletykák sze­rint esetleges utódja is. Sarkítva: két lehetséges polgármesterje­lölt. Közös ügyük a ciklus eleje óta húzódik. Politikailag azért ké­nyes, mert gyakorlatilag megoldhatatlan. Röviden összefoglalva: mindenki szabadon akar közlekedni a városban, de nyugalmat akar a saját utcájában. Á lakóparkbeliek kérésére annak idején megvizsgáltatták, hogyan lehetne ott a forgalmat csillapítani. Megkérdezték a Közlekedéstudományi Intézetet is -aza lezárást javasolta: az önkormányzat meglépte. Erre elszabadult a pokol. Az autózni vágyó polgárok anyáztak és szorgalmasan döntöget­ték ki a „tankcsapdákat". Majd jött az újabb javaslat: trolit régi Rókusra! Újabb helyi lázadás gerjedt, egy egész utca kezdett el til­takozni Kalmár Ferenc körzetében. Az ellenzéki képviselő óvato­san melléjük is állt. A botrányoktól, lakossági petícióktól irtózó polgármester talán ezért ment bele vetélytársának ilyesfajta reklámozásába, mint a közös tájékoztató. Hogy egyszer s mmdenkorra ki lehessen irtani a pohtikát ebből a közlekedési ügyből. Talán a konszenzus nyo­mán a városházi döntések ellen lázadók kevésbé tudnak „együtt­működni" az ellenzékkel. Kalmár meg tulajdonképpen nem vesztett semmit: fölújítanak egy utcát a körzetében, a trohügy­ben pedig azt ígérte: meghallgatják a szakembereket. A két nagy párt fej fej mellett versenyez. Nagyjából azonos a szavazóbázis mérete, nagyjából azonos a program is. Ha az egyik lecsap egy témára, már ott is a másik: hirdeti ugyanazt. Középre húzó, kétpárti kampány - ilyen még nem volt. Ebben a verseny­ben a bizonytalanokért megy a harc. Csak el tudja dönteni a va­cilláló polgár az egyforma ígéretek özönében, kire szavaz. Mit tegyünk, ha újra az evát választanánk? Két év bejárás, tizenhárom év kutatás és még öt év a tudo­mányos feldolgozásig. 49 kilo­méter, egymilliárd forint, 39 hónap, 12 kilométer - számok, szenzációk az M5-ÖS vonaláról a tudomány számára. Míg a hétköznapi régészeti feltá­rások átlagosan ezer négyzetmé­tert, azaz ötven méterszer húsz­méteres négyszöget kutatnak át egy-két hónap alatt, addig az au­tópályák nyomvonalán nagyság­rendekkel gyorsabb tempóban ha­ladtak. A „nagyüzemi" ásatáso­kat végző szakemberek egy évben nyolc hónapot dolgoznak terepen, és tavasztól ősz végéig 50-60 ezer négyzetmétert vizsgálnak át. Az M5-ös Csongrád megyei szaka­szán átlagosan évente öt helyszí­nen ásott egy-egy 35-40 fős „ipa­rosított régészbrigád". - Más műfaj, más módszer, más logisztika ez, hiszen az út­építők szoros határideje miatt minden perc számít. Leletet nem hagyunk veszni, ezért hatalmas iramot diktáltunk - tekintett vissza külső munkájukra Szalon­tai Csaba, a Móra Ferenc Múze­um régésze, az autópálya ásatá­sainak főkoordinátora. - Két év terepbejárás után 1993-ban kezdtük a feltárást, tizenkét év alatt összesen 83 lelőhelyen dol­goztunk. Ez idő alatt több mint 80 hektáron 15 ezer régészeti ob­jektumon kutattunk. Ha az au­tópályát 70 méter szélesnek vesszük, és a megyében 49 kilo­méter épült, akkor a lelőhelyeket egymás mögé sorakoztatva 10 ki­lométernyi összefüggő ásatási te­rületet kapnánk - vagyis az új út egyötödén folyamatosan ásatá­son haladhatnánk. 130 kilomé­teres csúcssebességgel száguldva is öt percen keresztül kizárólag régészeti feltárások mentén ro­bognánk. - Az átlagos 20 százalékos le­letsűrűséget a dorozsmai ásatás múlta felül 50 százalékos találati arányával. A nyolcvanas évekig előkerült maradványok „csepp­ben mutatták a tengert", ezek alapján összegezték elméleteiket a régészek, ezt írták le a történe­lemtankönyvek - magyarázta el, miért óriási tudományos lehető­ség az autópálya-régészet. - Eze­ket az eredményeket bíráljuk most felül: nyugtázunk, pontosí­tunk vagy éppen korrigálunk. A feltárásokkal természetesen nem zárul le a teendőnk, az ásás után elcsomagoltuk a leleteket, adato­kat, rajzokat, fotókat és filmfel­vételeket. Egy évben 20 ezer fénykép készült egy ásatáson, te­hát eddig összesen több mint 200 ezer felvételt azonosítot­tunk, ezeket rendezzük, tároljuk és digitalizáljuk. Ugyanígy nyil­vántartásba vesszük a dokumen­tációt: 15 tonnányi leletet gyűj­töttünk be, közte 3 ezer doboz ré­gészeti tárgyat, 600 doboz állati és 500 doboz emberi csontma­radványt. A leleteket folyamato­san mossuk, tisztítjuk, és a do­rozsmai restaurátorműhelyben restauráljuk, hogy egy-másfél év múlva harmincöt régész és tech­nikus, egyetemista, térinforma­tikus, geológus, embertanos és növénybiológus feldolgozhassa. Még másfél év, és szakmailag rendezik az információanyagot. Tehát az idén lezárult ásatások SZENZÁCIÓS TALÁLATOK P| Hét éve fedezték fel Csengelénél egy kun fegyveres sírját, a vitéz fejedelmi gazdagságú maradvá­nyai az Árpád-korból maradtak fenn. Abban az évben Dorozsmán előkerült az addig ismert legna­gyobb hazai szarmata falu. Ugyan­csak Dorozsmán szenzációs négy­ezer éves hídleletre bukkantak ­Közép-Európa legrégibb és legna­gyobb építményére. Tavaly gazdag dorozsmai honfoglalás kori csalá­di sírhelyeket tártak fel, előkerült három avar temető félezer sírral, a napokban pedig embertani vizs­gálatok igazolták: hetedik századi leprás emberi csontokat találtak. legfőbb tudományos eredményei­re körülbelül két év múlva szá­míthatunk tíz-tizenöt régész tol­lából. A múzeumnak a Nemzeti Autópálya Rt. a terepmunka után két esztendőn át biztosítja a fel­dolgozás és tárolás költségeit, ez a Csongrád megyei autópálya sza­kaszon közel egymilliárd forint. DOMBAI TÜNDE A közösségi adószám megléte miatt a 2005. december 20-át megelőzően eva alá eső adózók 2005. december 1-20. között az egyéni vállalkozók részére ké­szült 05103 számú, illetve a tár­sas vállalkozások részére készült 05203 számú adatlapon beje­lenthetik, hogy 2006-tól adókö­telezettségeiket ismételten az eva szerint kívánják teljesíteni. Amennyiben a bejelentkezés idő­pontjában megfelelnek az egy­szerűsített vállalkozói adóról szóló, többször módosított 2002. évi XLIII. törvényben meghatá­rozott valamennyi feltételnek. Ha az érintett adózók bejelen­tési kötelezettségüknek az emlí­tett határidőben nem tesznek eleget, az eva adóalanyiság meg­szűnésének adóévét követő négy adóévre nem választhatnak is­mételten evát. A témával kap­csolatban bővebb tájékoztatást az állami adóhatóság internetes honlapján (www.apeh.hu) talál­hatnak. RÖSZKÉIG TÍZSZER ÁLLTAK MEG Nemcsak az útépítés előtt, hanem közben is figyelnek a régészek; stábjuk a munkagépek nyomában halad, és ha még valamilyen leletre bukkannak, le­állítják az építést. Szegedtől az országhatárig egy év alatt tíz alkalommal pa­rancsolt a tudomány megálljt az autópályának. Az eredmény: bronzkori te­mető és település, két avar és két szarmata temető, valamint két szarmata falu. Az ásatás 13 éve alatt a legtöbb időt Szalontai Csaba töltötte kint a te­repen, mindent egybevéve 39 hónapot, azaz három és egynegyed évet. Lé­pésmérővel a régész lemérte: 12 kilométert tett meg egy nap alatt az ásatá­son jártában-keltében. Solymos László (MSZP) és Kalmár Ferenc (Fidesz) közös tájékoztatója Eltüntetik a tankcsapdákat Tapsifüles lesz a Télapókból Megnyitják a forgalom elől lezárt utcákat Róku­son, fölújítják a Körtöl­tés utcát. Mindezt közös sajtótájékoztatón jelen­tette be Szegeden Soly­mos László alpolgármes­ter és Kalmár Ferenc el­lenzéki önkormányzati képviselő. Rendhagyó a sajtótájé­koztató - kezdte mon­dandóját tegnap délután Solymos László |MSZP) alpolgármester. Valóban különleges volt a tegnapi alkalom, hiszen Kalmár Ferenc fideszes önkor­mányzati képviselő ült az alpolgármester jobbján. A választókerületük hatá­rán húzódó Körtöltés ut­cáról esett szó. Evek óta gond a megfe­lelő forgalmi rend kialakí­tása - mondta Solymos. A szakemberek javaslatá­ra születtek kezdeménye­zések - utalt a sok vitát kiváltott útlezárásra. La­punkban többször írtunk róla: Rókust több utca le­zárásával gyakorlatilag át­járhatatlanná tették, hogy az átmenő forgal­mat a környező gyűjtő­utakra tereljék. A Körtöltés utca felújí­tása idén már szerepelt a város tervei között, de a közbeszerzési eljáráson a Kalmár Ferenc (Fidesz) és Solymos László (MSZP) a tájékoztató végén alá is írta a közös sajtónyilatko­zatot Fotó: Karnok Csaba tervezésre, engedélyezte­tésre, kivitelezésre közel 300 millió forintos aján­lat érkezett. Ez Solymos szerint a város teherbíró képességét meghaladta. Inkább maguk bíztak meg egy tervezőt, aki most végzett a munkával. Ujabb közbeszerzési eljá­rás után, nyárra épülhet meg az út. A beruházásra nagyjából 100 és 200 mil­lió forint közötti összeget szán az önkormányzat. A tervekben olyan utca szerepel, ahol az autósok­nak nem lesz kedvük szá­guldozni - hangzott el. A forgalmat járdaszigetek, elhúzott vonalvezetés csillapítja majd. Az utcát troliközlekedésre is alkal­massá teszik. Kalmár Ferenc elmond­ta: két képviselő közös ügyéről van szó, nem len­ne szabad, hogy rendhagyó legyen az együttműködés. A konkrét ügyben a közös­ség ügye előrébbvaló a pártpolitikánál. Szerinte örvendetes, hogy a felújí­tás megkezdődhet. A for­galom csillapítása és a tö­megközlekedés biztosítása szükséges. Hogy milyen jármű megy majd arra, Kalmár szerint szakmai kérdés, lakossági fórumo­kon a polgárok megtud­hatják, milyen érvek szól­nak a troli mellett. M.B. I. Hogy hová tűnnek Miklós-nap után a csokitélapók? Nyúllá változnak! Amit nem veszünk meg télen puttonyos öregemberként, tavasszal tapsifülesként kerül a kosarunkba. A Mikulás-csomagok tegnap reggel a csizmákba kerültek, ezzel pedig leáldo­zott a mosolygós csokifigurák szezonja. Bár egy-két elkésett vevőnél néhány da­rab talán még gazdára talál, a boltok pol­cairól azonban néhány napon belül visz­szavonhatatlanul eltűnnek a Télapó-fi­gurák. Hogy hová? Utánajártunk a rej­télynek. Tegnap délelőtt a legtöbb boltban még lehetett csokitélapót vásárolni. Bakrí Má­tyásné például a Mars téri piac egyik áru­sánál tizenegy figurát vett. Elmondta: csak hét végén találkozik az unokáival, ezért nem vásárolta meg hamarabb a cso­magokba valót. Igaz, a Mikulás-szezon vége ellenére sem kapott árengedményt. Ezzel azonban már nem is érdemes számolni, néhány éve ugyanis végle­gesen megoldották a visszamaradó csokifigurák problémáját. Elmúlt már az az időszak, amikor az árusok - mi­után már a kutyának sem kellett ­kartonszám vitték haza a piros ruhás öregembereket, amelyekből süte­ménytöltelék, vagy beolvasztva és fel­javítva házi mogyorós csokoládé lett. Ma már egyetlen forint kár sem éri őket amiatt, hogy nem fogy el a kész­let - a Télapók ugyanis csereszabato­sak. - Bizományba visszaveszik tőlünk a Télapókat a gyárak, még a törötteket is - mondta el Kertész Gyula bolttulajdo­nos. - így most már nem kell számol­gatni, mennyit is rendeljünk, ezért nem számít luxusnak, hogy még min­dig jó néhány kartonnyi Mikulás áll nálunk. Felmerül azonban a kérdés: a gyá­raknak miért éri meg visszavenni a csokimikulásokat. Erre is van azon­ban magyarázat: mert újrahasznosít­ják őket. Mint megtudtuk, abból a Télapóból, ami nem kell decemberben senkinek, nyuszi lesz húsvétkor. A re­inkarnációs folyamat persze fordítva is igaz: a gazdátlan csokitapsifülesek október végén már puttonyos öregem­berként várakoznak a polcokon. így válik teljessé az édes élet körforgása, és így kaphatunk egyféle magyarázatot arra, tulajdonképpen miért is piros a nyuszi szeme. TÍMÁR KRISZTA A megmaradt Mikulásokból húsvéti figurákat gyártanak majd Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents