Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-05 / 259. szám

14 SZIESZTA 2005. november 5., szombat A FIZIKA ÉVSZÁZADAI Teremtés A fizika évének részeként a tudományt népszerűsítő előadást tartSükősd Csaba (képünkön) Teremtésközeiben címmel a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatási épület (Dóm tér 13.) nagyelőadójában november 7-én, hétfőn 17 órakor. Teremtésközeiben című előadásában Sükösd Csaba fizikus a CERN történetét és a részecskefizika Standard Modelljének alapjait ismerteti. A történelmi előzmények áttekintése után a Standard Modell kialakulásával, a modellben szereplő anyagi építőkövekkel, valamint a kölcsönhatásokat közvetítő részecskékkel foglalkozik. Newton és Maxwell természetleírásunkat egyszerűsítő „egyesítései" után szó esik majd a XX. században Weinberg és Salam által felismert további egyesítésről, és nagy vonalakban a még remélt jövőbeli egyesített elméletekről is. Az előadás harmadik részében közel kerül egymáshoz a végtelenül kicsiny elemi részecskék világa és a végtelenül nagy Univerzum. Az előadó megmutatja, hogyan tekinthetünk vissza a múltba, akár 13 milliárd évre is, valamint azt, hogyan tanulmányozható a 15 milliárd éve lezajlott Ősrobbanás napjaink laboratóriumaiban, különösképpen a CERN-ben. A fizikus szeretné meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy a modern fizikának erről a szép területéről mindenkinek Illene tudnia valamit. Sükösd Csaba 1947-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányalt az ELTE fizikus szakán fejezte be 1971-ben. 1992 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozik, a Nukleáris Technika Tanszék vezetője. Az Országos Szilárd Leó fizikaverseny versenybizottságának a vezetője. A Magyar Nukleáris Társaság elnöke, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke. A fizika éve programjait az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja szervezi. www.fizlkaeve.szeged.hu RIEGER PÁLNÉ FÉRFI MÓDRA ÖLTÖZÖTT, DOLGOZOTT ÉS MULATOTT Pip&s Pista a tanyavilág hóhéra Rettegéssel vegyes tisztelet övezte a Szeged környéki tanyavilágban Pipás Pistát, a bérgyilkost, aki eltette láb alól a fölöslegessé vált családtagokat. Kötéllel fojtotta meg áldozatait, majd önakasztásnak álcázta a gyilkosságot. Csak a szegedi Csillag börtönben derült ki, hogy a félelmetes Pipás Pista valójában - nö. Rieger Pálné férfiruhában vállalt napszámot, és ölt is, ha megfizették. Csupán két gyilkosságot sikeríjlt rábizonyítani, de a halálos ítélethez ez is elég volt. ,Van egy bőt, lehetne egy kevés pénzt keresni... - Milyen bőt az? - Egy asszony férjét kellene felakasztani." Pipás Pista így beszélte meg Dobák Antal megölését bűntársával, Horváth-Bende Jánossal, a Délmagyarország 1933-as bírósági tudósítása szerint. Átokháza átka Az átokházi tanyavilág hóhéra a megbeszélt napon, 1922. március 22-én délután Dobák tanyájában várta a hazatérő családot. Addig citerázással múlatta az időt. A megérkező Dobákot behúzta a szobába; a meglepett férfit Horváth-Bende fogta le, a bérgyilkos pedig a nyakába vetette a kötelet. A megfojtott embert aztán fölhúzta a szoba gerendájára, öngyilkosságnak álcázva a kivégzést. A fizetség: egy kevés liszt, bor, sonka és 150 ezer korona, amelyet maga Dobákné húzott elő halott ura tárcájából. Az ítéletvégrehajtó magához vette a még ki sem hűlt Dobák zsebéből kihúzott pipát is. A frissen megözvegyült Dobákné a gyilkosság végrehajtása után hajnalig együtt evett-ivott a tettesekkel, így ülték meg a halotti tort. Másnap bejelentette, hogy a férje fölakasztotta magát. Az ügyet nem vizsgálták ki alaposabban. A könyvben leírtak szerint Átokháza környékén a húszas években különös módon megszaporodtak az öngyilkosságok, de ezen a hatóság nemigen csodálkozott. Tudomásul vették, hogy az országos szegénységnél is nagyobb nyomorúságban élő tanyaiak elkeseredésükben az önként választott halálba menekülnek sorsuk elől. A tanyavilágban szinte többen haltak meg így, mint természetes módon, pedig az éhezés és a sokféle betegség is szedte áldozatait. Sok évvel a furcsa halálesetek után azonban névtelen levél érkezett a szegedi ügyészségre. írója azt állította, hogy az „öngyilkosságok" megrendezője és végrehajtója nem más, mint egy bizonyos Pipás Pista. Kiásták a holttesteket Az ügyészség először nem vette komolyan a bejelentést, később mégis nyomozni kezdtek a levélben megnevezett két „öngyilkos", az 1922-ben meghalt Dobák Antal és az 1919-ben elhunyt Börcsök István ügyében. Szabó könyve szerint titokban, éjszaka kihantolták a holttesteket (az üres sírokat visszatemették, eltüntetve a nyomokat), és fölboncolták a maradványokat. Kiderült, hogy a levélíró nem hazudott: Dobákot és Börcsököt valóban megölték. A két család tagjai természetesen tagadtak, de az ellentmondásos vallomásokból lassanként mégis fény derült a történtekre. Dobákot és Börcsököt is felesége tétette el láb alól. Pipás Pistát viszont, aki hamar hírét vette, hogy keresik, egy ideig sehol sem találták: a tanyákon rejtegették a rendőrök elől. Egy rajtaütésszerűén tartott házkutatás azonban a nyomozók kezére játszotta a gyanúsítottat. Az egyik tanya padlásán megtalálták a félelmetes hírű figurát, akinek alakja, a korabeli elbeszélések szerint, szinte misztikussá nőtt a tanulatlan tanyasiak szemében. Meglepetés a Csillag börtönben Második hete őrizték Pipás Pistát a szegedi Csillag börtönben, amikor cellatársai bepanaszolták, mert amióta behozták, még egyszer sem mosakodott, s már olyan büdös, hogy nem tudják elviselni. Á szag a vizsgálatot vezetőknek is csavargatta az orrát, ezért elrendelték: ha másképp nem megy, mosdassák meg erőszakkal a gyanúsítottat. Ő azonban azt mondta a börtönőröknek, neki olyan betegsége van, hogy ha víz éri a testét, napokon belül elpusztul. Az orvosi vizsgálathoz erőszakkal kellett levetkőztetni Pipás Pistát, akiről csak ekkor derült ki, hogy - nő. Arra, hogy miért jár másfél évtized óta férfiruhában, arra a Széchenyi téri törvényszéken 1933 januárjában tartott háromnapos tárgyaláson derült fény. A Délmagyarország részletes és terjedelmes tudósítást közölt a „férfiruhás hóhérasszony" peréről. Akkora volt az érdeklődés, hogy a hallgatóságnak fönntartott, 150 koronás jegyeket azonnal elkapkodták. A tárgyalást eredetileg egy kisebb teremben akarták megtartani, de a védelem kérésére mégis megnyitották a nagy esKorabelifotó Pipás Pistáról. Rieger Pálné férfiruhában követte el rémtetteit ILLUSZTRÁCIÓ: DUNA TV Film a bérgyilkosról A misztikus alakká nőtt átokházi bérgyilkos történetét a Kék fény című televíziós bűnügyi magazin hajdani műsorvezetője, Szabó László dolgozta föl Bűnügyi múzeum című könyvében. Pipás Pista történetéről Ember Judit a nyolcvanas évek elején készített dokumentumfilmet, amelyet a korabeli kultúrpolitika betiltott. A filmet a közelmúltban mutatta be a Duna Televízió. A két gyilkosság ügyében indított per iratait a Csongrád Megyei Levéltár őrzi. küdtszéki termet, amelynek fölfűtésére maguk a védőügyvédek küldtek négy mázsa szenet. Heten, mint a gonoszok Pipás Pistát, azaz Rieger Pálnét (született 1886-ban, leánykori neve: Födi Viktória) a Dobák- és Börcsök-féle gyilkosságra fölbujtó asszonyokkal és a kivégzésekben segédkező bűntársakkal együtt állították bíróság elé. Heten ültek a vádlottak padján. A Gömöry Andor elnökletével zajló tárgyaláson a vádat Szarvas János ügyész, a bérgyilkos védelmét Fekete László képviselte. Az átokházi Riegernéről kiderült, hogy tizenhárom esztendős korában cselédlánynak szegődött a felvidéki Turócszentmártonba, ahol a lerészegedett földesúr éjszakára magához rendelte, és megerőszakolta. Ekkor fogadta meg, hogy bosszút áll minden italozó és családját sanyargató férfin. Később férjhez ment, egy lánya is született. Férje ottmaradt a háborúban, ő pedig férfiruhát öltött, mert így magasabb volt a napszám. A tanúk szerint Pipás Pista (akit Pipás Viktorként is ismertek a tanyavilágban) férfi módra kaszált, káromkodott és mulatott. Pipázni, állítása szerint, orvosi javaslatra kezdett, a népnyelvben többféle betegséget jelölő „süly" gyógyítására. A gyilkosságokban való részvételt nem tagadta. A többi vádlott kezdeti ellenállása (többen visszavonták korábbi vallomásukat) ugyancsak hamar megtört. Az ítéletet 1933. január 13-án (a babona szerint balszerencsét hozó pénteki napon) mondta ki a bíróság. Rieger Pálnét halálra, bűntársait sokévi börtönre ítélték. Hiába föllebbeztek: az ítélőtábla és a kúria is helyben hagyta a döntést. Pipás Pista úgy végezte, mint áldozatai: fölakasztották. NYILAS PÉTER //]/// i 06-30/30-30-443 I^JJJJ ^J;- Hriú ¿Kimarjyai hu Kérjük. ú|ü m*t% es Uktalyét! megmutatjuk mindenkinek! i u-^m ,„ /. »„ ,¡„1 • Rílla es Domi LHIévöl Hollandi Mária Szeged # ""wí+'á. Kedves olvasói Szelektív MMéfcwtfjtés i megjelenésbei a beküldi egyetértésén kívül < képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. • Most kWMrtyan fkgyefok Banó S/aiso Arpadne Sandorfalua fÁ íl\ V -RÍ? • IÉk * el JBüim wM JÉ , Jm 1 A Ib, kié puhái*? Vallyo'ine László Gaórtella. Szeged DÉLMAGYAÍÖDRSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T • -Mobile1 Partner