Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-05 / 259. szám
10 SZIESZTA 2005. november 5., szombat HETVEGE Könyvaukción az igazgató Ismert szegedieket, illetve a közélet, a kultúra és a gazdaság jeles Csongrád megyei képviselőit kérdezzük sorozatunkban arról, milyen programot választanak maguknak a hét végén, s azt szívesen ajánlják-e másoknak is. Nem mulasztjuk el azt sem megtudakolni, általában mivel töltik a szombatjukat és a vasárnapjukat. - Mindenkinek ajánlom figyelmébe a szombati szegedi könyvaukciót - jelenti"ki Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A Somogyi-könyvtár igazgatója elárulja, hogy licitál is a 7. szegedi könyvárverésen. - Az utóbbi években országosan ismertté vált könyves találkozón igazi ritkaságokra bukkanhatunk. A szegedi anyagot egy Móra-kézirat is gazdagítja, de a vadászat és az utazás témaköréből is csemegézhetünk. Nem kötelező vásárolni, szerintem már az aukció hangulata is megismerésre érdemes. Azért is, mert az ott tapasztaltak alapján az otthoni könyvtár értékeit, a nagyszülők örökségét is jobban megbecsülhetjük. Az úszás főszerepet kap a könyvek mellett sok-sok időt töltő igazgató hétvégéin. - Régebben heti négyszer jelentem meg az uszodában. Most, hosszú lazsálás után, elégedett leszek,* ha szombaton és vasárnap is teljesítem a magam 1200 méterét, megállás nélkül. Tudom, utána jól érzem magam! szól a biztatás. A hét végére is jut még az „unokázásból": az együtt töltött őszi szünet zárásaként a nagymama vonattal viszi Budapestre unokáját, aztán az ellenvonattal már 'fordul is vissza, most nem szervezett programot magának a fővárosban. Ugyanis Szőkefalvi-Nagy Erzsébet abban reménykedik, hogy vasárnapra még verőfényes marad az idő. Nála általában a vasárnapi ünnepi ebéd utáni szieszta része a Duna tévé filmmúzeuma. Az itt és ilyenkor bemutatott, a háború utáni magyar filmeket szereti a könyvek barátja. Kedveli a fekete-fehér képkockák őrizte színészi munkát és az andalító történetet. Aztán délutánra napsütést „rendel", hogy kisebbik fiával kirándulhasson. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet azt tervezi, hogy még lencsevégre kaphatják az ösz színtombolását - a füvészkertben vagy a szarvasi arborétumban sétálva. Ú. I. A BELGA FOVAROS - ALULNÉZETBEN Egy csipetnyi Brüsszel Lebontásra ítélt, lakatlan házsor az európai negyedben FOTÓ: FEKETE KLÁRA Nem - mondtam magamban, mielőtt elindultam volna -, nem fogok sört és csokit hozni Brüsszelbői, ilyet csak a felületes turisták vásárolnak, akárcsak nálunk paprikát vagy szalámit. Nem, én másképp fogom csinálni - mondtam, és legvégül nem is hoztam mást Európa fővárosából, csak belga sört és belga csokit. így jár ugyanis az ember, ha megkóstolja mindkettőt és utána úgy van vele, az én családomnak meg a barátaimnak is meg kell kóstolniuk ugyanezeket a finomságokat. A belga sörről azt olvastam még itthon, hogy több mint négyszázfélét árulnak belőle, de azért azt nem gondoltam volna, hogy köztük meggy-, vagy barackízű is található. Nem gondoltam egészen az első ott töltött óráig, amikor is a megérkezés örömére illett valami áldomást inni. És ekkor aztán kiderült, milyen is a meggyízű sör, amit Krieknek neveznek. Kriek, a meggyízű sör Mit mondjak? Finom, legalábbis nőies ízléssel az. Olyannyira érdekes az ízvilága, hogy itthoni fogyasztásra rendesen feltankoltam belőle, de hiába, mert a család egyes férfitagjai még csak meg se kóstolták. A sör ellen elkövetett merényletről papoltak valamit, mindegy, annál több maradt nekünk, lányoknak. Ezeket a mennyei nedűket az üzletekben olcsón vesztegetik, kis, negyedliteres üvegekben másfél euróért négyet is adnak. Egy sör a vendéglőkben 3-4 euróba kerül, de inkább 4-be, és ebben az a jó, hogy Brüsszel híres főterén, a Grand Place-on, valamint a turistalátványosságnak számító, szűk ízek utcájában - ahol egyik vendéglő, sőt egyik asztal a másikat éri - is ugyanennyi. Brüsszel aműgy nem tartozik a drága városok közé, áraival messze versenyképesebb Londonnál, Párizsnál és Rómánál, talán a berlini mércével lehetne mérni ezt a sokszínű, multikulturális, bevándorlóktól, főleg araboktól tarkított metropoliszt. Versenyképes árak A metrón másfél euróért utazhatunk, de ha tíz utazásra szóló kártyát veszünk, akkor egy üt csak 1 euróba kerül. Ha egy órán belül kétszer is érvényesítjük ugyanazt a jegyet az automatánál, a második kör már ingyen van. Délben bárhol bekaphatunk egy fél bagettből készült szendvicset két euró körüli áron, és azt tetethetünk bele, ami szemnek és szájnak ingere, majd ihatunk hozzá egy kávét egy vagy két euróért. A kötelező látnivalókról én most nem írnék jelzem, Manneken Pis ruháiból éppen ezekben a napokban nyílik kiállítás a főtéren. A műemlékek körbejárása után az ínyencek még jócskán csemegézhetnek a látnivalókból: múzeumok, kiállítások tömkelege csábítja az érdeklődőket. A híres Atomium még zárva, majd februárban nyit és ígér olyan programot és látványosságokat az egyik „atomtól" a másikig vezető mozgólépcsőkkel, gyorsliftekkel egyetemben, hogy a brüsszeli, átlagosan két napra tervezett városlátogatások a jövőben bizonyára meghosszabbodnak. A belépő árát már most közli az Atomium honlapja, felnőtteknek 7 euróba kerül majd, gyerekeknek 12 éves korig ingyenes a látogatás. A nemzetek otthona Budapest visszaköszön kissé kutyapiszokban, utcai szemétben, így legalább otthon érezzük magunkat. Mint ahogy otthon érzi magát Európa összes nemzete, amelyek képviseltetik magukat, leginkább az uniós intézményeket magában foglaló negyedben, amely estére kiürül és utcái konganak az ürességtől. Az uniós intézmények környékén komplett utcákat, házsorokat bontanak el, amerre a szem ellát, toronydaruk állnak és építik az üvegpalotákat. Ezek aztán déltájban ontják magukból az öltönyös, kiskosztümös alkalmazottakat, akik még a Leopold park zöld gyepét is ellepik, ha csak egy kis időre is kisüt a nap. Belgiumban különben 9 előtt nem kezdenek dolgozni az emberek, délben dukál a másfél órás ebédszünet, emiatt viszont csak este 6 után indulnak haza. Aki bérelt lakásban lakik, az másfél szobáért 500-800 eurót fizet, sok múlik persze azon, mennyire van közel az otthon a belvároshoz és az európai negyedhez. Ha valaki csak egy szobát vesz ki, akkor 250 euróból is kijöhet. Mivel Brüsszel egyes negyedeiben már csak bevándorlók laknak, az itthoniaknak nem árt alaposan tájékozódni, ha interneten keresgélnek. F. K. Nem csak vegetáriánusok csemegéje Sokkal többféle étel készíthető gombából, mint gondolnánk. A gyűjtő túra végén, a kalaposok ellenőriztetése után konyhatündérekké válva nekiláthatunk - gombát főzni, nem csak vegetáriánusoknak. MUNKATÁRSUNKTÓL A szombatos gombaleveshez a megtisztított, darabolt gombát 1-2 percig főzzük, majd leszűrjük. Petrezselyemzölddel pároljuk, majd lisztet teszünk rá és öszszekeverjük. Ekkor visszatesszük a főzőlébe, sóval, borssal és szerecsendió-virággal ízesítjük és felforraljuk. Lehúzzuk a tűzről, 2 dl tejfölbe egy tojássárgáját keverünk, beletesszük a levesbe és újból felforraljuk. Sült húsok és egy kis sült krumpli mellé fenséges, de fasírt mellé is nagyon finom a gombamártás. Miután a gombát megmossuk, vékony szeletekre vágjuk. Egy nagyon pici vöröshagymát szintén kevéske olajon megdinsztelünk és zutty rá a szeletelt gombát, vizet, de csak 1-2 evőkanálnyit. Fedő alatt pároljuk, közben mehet rá só, bors, vegeta, sőt még egy pici petrezselyemzöld is. Amikor megfőtt, a tejfölös lisztet is belekeverjük, tovább főzzük, míg be nem sűrűsödik. Reggelire és uzsonnára kiváló csemege a gombapástétom. Ehhez 1 fej hagymára, 30 dkg gombára, 2-3 gerezd szétnyomkodott fokhagymára lesz szükségünk. Az apróra vágott hagymát olajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a megmosott, földarabolt gombát, a borsikát, a fokhagymát, és addig pároljuk kis lángon, míg majdnem az összes levét elfőtte. A megmosott petrezselymet apróra vágjuk és belekeverjük a masszába a szerecsendióval. Legjobb, ha ezt az egészet összeturmixoljuk. Még ekkor is rakhatunk bele nyers, apróra vágott hagymát, fokhagymát. Hitvallás: a derűről Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Mások hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején lelkünk utolérje testünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. Tág ismeretségi körömben sokféle karaktert találok, látok emelkedettséget és gyarlóságot egyaránt, ám gátlástalan, pusztító hajlamú embert egyet sem. Hihetetlenül kevesen vannak ugyanis, akik nem békességre, derűre, szeretetre vágynak, akiket nem a jóakarat hajt. Kevesen vannak, de nehéz hatni ellenük, mert erőszakosan túlharsogják a bölcs, de csendes szót... Ők akarják megmondani, mi jó másoknak, boldoggá akarnak tenni, ha arról koldulunk is. Elnémítani talán sosem lehet ezt a habitust, de hatását ellensúlyozni igen. Azzal, hogy egymást erősítjük a szép, a jó, az igaz érték felmutatásával. Meggyőződésem, hogy a művészetnek ez az értelme és célja. Sok a sötét, kell a fény, hogy legalább egymást láthassuk. Amikor festek, effajta gondolatok, szándékok munkálnak bennem, és arra törekszem, hogy képeim visszatükrözzenek valamit abból a derűből, harmóniából, ami szüleim, nagyszüleim életéből sugárzott." „Nagyon bele tudok felejtkezni a világ szépségeibe. Megannyi csoda! - fogalmaz Szűcs Árpád festőművész (képünkön). - A mikro- és makrokozmosz titokzatos rendszerei, az élővilág millió rejtélye, az emberi kapcsolatok, a zene, a színek varázsa. Amit a gyermekmosoly üzen, amit egy női ruha sejtetni tud. S amit szépség utáni vágyában az ember alkotni képes. De nincs rá idő. Munkát kell keresni, pénzt kell keresni, a gyereknek enni kell adni; gond, rohanás, versenyfutás az idővel. Felgyorsult s a megháborodás tüneteit mutató világunk nem sokat törődik az emberi lélek igényeivel. Álság, kíméletlenség, terror, háború, s a cél már nem is a birtoklás, csak a tébolyult rombolás. UTILAPU Őszi gombatúrák A túrázás gombaszedéssel is összeköthető, különösen ilyenkor, ősszel. Megyeszerte, köszönhető az előző hónapokban hullott sok csapadéknak, számtalan helyen találni gombát. A gombatúráról az embernek Berda József költőnk jut eszébe: ő „emelte be" az irodalomba e témát, a gombapaprikással együtt. De még ő Is a régi regula szerint szedte a gombát, késsel metszve le tönkről a kalapot. Holott - hívja föl a figyelmet Hajdú Mihály mikológus, gombavizsgáló szakellenőr, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület gombaszakosztályának vezetője - a gombát tönkjével együtt, kézzel kell a földbői kicsavarni; ha a tönk ott marad, károsítok támadják meg, átterjedve a talajt átszövő gombafonalakra, így az egész termőhely megsemmisül. Hol, milyen gombát találunk? Akácerdőkben például nagy őzlábgomba, karcsú őzlábgomba, s a viruló őzláb van ilyenkor, szürke tölcsérgomba mellett. Vegyes lombú erdőkben, nyáras, akácos, erdeifenyvesekben ízletes rizike lelhető. Ritkásabb helyeken csoportos csiperkével találkozhatunk, mondja Hajdú Mihály, egy-egy tőről akár tíz-tizenkét termőtest is fejlődhet. Olyan elegyes erdőkben, ahol tölgy is él, még találunk nemezestinóruak közé tartozó aranytinórut. Nyárasokban a nyárfa érdestinóruval találkozni leginkább. Réteken őszi csiperkékre bukkanhatunk, mezei szegfűgombára, iringó gyökerén élősködő ördögszekér-laskagombára. A hullámtérben kései laskagombát, a kidőlt nyárfák törzsén, odvas fűzfákon található téli fülökét lelünk - mindkettejük általános gyógyhatású. Túra közberyaz említettek alapján, az erdő-mező jellegéből már tudhatjuk, milyen gombára számíthatunk. A legjobb gombahelyek a Sándorfalva-DócÓpusztaszer-Baks-Csanytelek vonalon találhatók, és végig a folyók hullámterében, s a töltésoldalakon. Figyelem!, a zsákmányt mindenképpen meg kell mutatni gombavizsgáló szakellenőrnek, annál is inkább, mert minden gombafajnak megvan a maga mérgező párja. Hajdú Mihályt (Algyő, Korsó u. 16.) a hét minden napján lehet keresni gombaügyben: délelőttönként egyeztetés alapján - délután meg napnyugtáig. Ha ő rámondja a gombára az áment, baj már nem lehet. FCS. 31?' m