Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-29 / 279. szám
KEDD, 2005. NOVEMBER 29. •AKTUÁLIS« 3 A szegedi Kothencz család hiába várt nyolc hónapot a méltó búcsúra Mire a gyászolók odaértek, a halottat eltemették Folytatás az 1. oldalról A testvérek értesítették a rokonokat, barátokat, ismerősöket, koszorúkat csináltattak, gyászmisét rendeltek, egy ismerőst felkértek, hogy a nevükben mondjon búcsúbeszédet, gondoskodtak fotóriporterről, és abban is megegyeztek, hogy a ravatalozótól a sírig harangszó kíséri.a gyászoló menetet. - Elfogadtuk, hogy édesapánkat nem lehet felravatalozni, és azt is, hogy a gyászoló menetnek kell elöl haladni, a koporsót szállító autó utánunk jöhet - teszi hozzá Kothencz Gábor. A gyászmise fél kettőkor kezdődött. A családtagok a mise után úgy döntöttek, a temetés kezdetéig visszavonulnak László és Ágnes alsóvárosi házába. Gábor nem tartott velük, ő a mise után kiment a temetőbe. - Mindannyian nagyon zaklatottak voltunk, nyolc hónapja vártunk arra, hogy megadjuk édesapánknak a végtisztességet. Talán feszültebb voltam, mint mások, ezért nem tartottam a többiekkel - magyarázza Kothencz Gábor. A férfi fél háromkor ért a temetőhöz. Először a sírhelyhez ment. Megdöbbenésére a szomszédos sírokon meglátta az általuk megrendelt koszorúkat és virágokat, amikA GONDNOK VÉLEMENYE v. - A család a sírhelytől rendelte meg a temetést reagált a történtekre a temető gondnoka. Bajusz János elismerte, ő utasította a sírásókat, engedjék le a koporsót, és tegyenek rá földet, de ez szerinte nem azt jelentette, hogy temessék is el. A virágokat pedig pusztán szívességből vitette oda. - A temetés szerintem rendben lezajlott közölte Bajusz János. Kothencz Gábor a temetőben rendszeresen mérte a talajvízszintet Fotó: Frank Yvette nek a megállapodás szerint a ravatalozónál kellett volna lenniük. Elindult a ravatalozó felé, ahová éppen akkor gördült be DorozsOROKRE ELHALASZTVA A búcsúbeszédet a család felkérésére Balogh Zoltán tartotta volna. A férfi mindent ugyanúgy mesélt el, mint Kothenczék. Amikor megérkezett a temetőbe és a ravatalozóban nem látta a gyászolókat, a koporsót, a koszorúkat, azt hitte, ő tévesztett össze valamit. Rohant a sírig, persze kiderült, nem ő késett, a temetést hamarabb kezdték el. Azt mondta, nagyon sajnálja, hogy a család sem nyolc hónapja, sem most nem tudott elbúcsúzni halottjától. máról a koporsót szállító autó. Hallotta, amint a temető gondnoka utasítja a sírásókat, hogy „menjenek, engedjék le a koporsót, és tegyenek rá földet". - Kétségbeesetten telefonálgatni kezdtem, hiszen a három testvérem és apánk testvérei, meg a rokonok Laciéknál voltak. A sírásók nem vártak, így a családból csak én, én is csak véletlenül, és még három-négy ismerős lehetett jelen a szertartáson - eleveníti fel a történteket Kothencz Gábor. - Az fáj a legjobban, hogy nem tudtuk édesapánkat elkísérni utolsó útjára. Egyszerűen érthetetlen, felfoghatatlan és megbocsáthatatlan, ami történt. Három előtt értünk a temetőbe, akkorra már eltemették - mondja könnyeivel küszködve Ágnes. - A temető gondnoka azt fogja mondani, hogy sírhelytől rendeltük meg a temetést, pedig ez nem igaz, egyébként a 15 óra akkor is 15 óra - mondja búcsúzóul Kothencz Gábor. OLÁH ZOLTÁN Nyakleves, sült hús SZABÓ C. SZILÁRD Mi történhetett november 18-án egy óra után pár perccel a Centrum megállónál, hogy a fantom nem tudta türtőztetni magát - szidalmazott, s lekevert két nyaklevest és fenékbe rúgott egy tizennégy éves gyereket? Mit kell ahhoz tenni, hogy valakit úgy kihozzanak a sodrából, hogy fényes nappal nekiessen a belvárosban egy gyereknek és lerendezze egy-másfél perc alatt a kölyköt ? Az SZKT-nál tartott tegnapi tanúmeghallgatások és szembesítések után nem derült fény az igazságra. Pillanatnyilag csak annyi biztos: egy férfi megvert egy kamasz fiút - sapkában vagy anélkül, egyszínű sötét kabátban vagy mellényben osztott igazságot a szegedi szupermen. felen állás szerint az erős ember lehetett akár utas is, vagy járókelő, vagy gyermekekre vigyázó jótét lélek, akinek eljár néha a keze, ha veszélyes szituációba keveredett kamaszt lát. De itt mi jelentette a veszélyt ? Az ajtódörömbölés ? Azt már megszokták a járművezetők - mondták a közlekedési társaságnál. Az ajtó püföl ése, rugdosása szinte mindennapos az utasok körében. Idősebbek bottal verik az ajtót. A verbális terrorizmusra amikor az utas a járművezető anyukája felől érdeklődik már fittyet hánynak. Arra viszont nagyon harapnak a vezetők - mondták az SZKT-nál -, ha az utasok a jármű mellett, előtt ugrálnak, lökdösik egymást, mert ilyenből már történt tragédia. Hogy a Centrumnál ugrabugra volt vagy csak püfölés, az nem derült ki eddig, mert hiába a menetrend, az aránylag pontosan megbatározott idő - nem szólalt meg a járművezető. Lapít, csakúgy, mint a körülötte lévők. Egy szabadnapos ellenőr viszont képbe került, akiről az alibi kutatása közben azt is megtudtuk, hogy sült húst ebédelt november 18-án az édesanyjánál, s akitől azt kérdezte a meglepődött anya, hogy józan-e, hogy ilyeneket kérdez. A gyanús dolgozó meghallgatása kabaróba fulladt. Dózsa Gábor sajtóközleményében tudatta: a legnagyobb körültekintéssel és szigorral vizsgálja ki az ügyet, és megteszi a szükséges munkaügyi és jogi lépéseket, de nem tudja elfogadni a járművezetői és ellenőri társadalom sárba tiprását és a Szegedi Közlekedési Kft. személyiségi jogainak megsértését se. Majd felfüggesztette a vizsgálatot. Ide a rozsdás bökőt: az elkövető ismeretlen marad. Ügyvédhez fordultak az Ikarus dolgozói v 4 A Világ Igazává fogadták Csalánét Hivatalosan is átadták tegnap Budapesten a Világ Igaza kitüntetést a makói Csala Sándornénak, aki a holokauszt idején részt vett egy nyolctagú zsidó család bújtatásában. Az elismerő oklevelet és az emlékplakettet azóta elhunyt édesanyja nevében is átvehette Dávid Amontól, Izrael budapesti nagykövetétől. A megmentett család leszármazottaival együtt csaknem száz ember köszönheti az életét a makói asszonynak. Csala Sándorné - lánykori nevén Gyűrösi Rozália - mint korábban megírtuk, édesanyjával együtt a városban hitközségi elnökként és élelmiszer-kereskedőként ismert Paskesz Fülöpöt és családját - összesen nyolc embert - bújtatta a család Arany János utcai házában, egy négyszer négy méteres melléképületben a deportálás idején. A bújtatásban a ma nyolcvanas éveiben járó asszony komoly szerepet vállalt: ő kísérte át például az éj leple alatt a családot hozzájuk, de élelmezésükről is ő gondoskodott. A Paskesz család végül öt hónapot töltött a búvóhelyen. Az izraeli parlament, a knesszet most ezt a segítséget ismerte el oly módon, hogy a makói aszszonyt a Világ Igazai közé fogadta. A tegnapi ünnepségre Makó képviseletében Siket István alpolgármester kísérte el Csala Sándornét. A kitüntetés odaítélésekor egyébként - idén nyáron - már köszöntötték Csala Sándornét a makói zsinagógában; az akkori ünnepségre a Paskesz család ma élő tagjai közül is sokan eljöttek. A kitüntetést, amely az izraeli állam legmagasabb kitüntetése, olyan nem zsidó származású emberek kaphatják meg, akik a vészkorszak idején az üldözötteket mentették. Eddig huszonnégy országból tizenhétezren vehették át a kitüntetést, köztük hatszázötvenen Magyarországról. Tegnap délután, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tizenhárom névvel gyarapodott a lista, mely a kitüntetettek nevét őrzi. Közülük tízen már csak posztumusz elismerést kaphattak. Paskeszék egyébként 1949-ben elhagyták az országot, majd szétszóródtak a nagyvilágba Izraeltől az Egyesült Államokig. A leszármazottakkal együtt ma már százan mondhatják el magukról, hogy életüket a makói aszszony hősiességének köszönhetik. Az ő személyes köszönetükön kívül Csala Sándorné bátor áldozatvállalását a mostani kitüntetés odaítéléséig senki sem ismerte el. SZABÓ IMRE A FELTVE ŐRZÖTT HAVASI GYOPÁR pj| A Paskesz család megmentéséért 51 most kitüntetett Csala Sándorné és férje hamarosan újra ünnepel: decemberben lesz házasságkötésük hatvanadik évfordulója, amit akkori fogadalmuk megerősítésével is emlékezetessé tesznek. A házaspár 1938-ban, a tánciskolában Ismerkedett meg: Rózsika néni cukorkakészítő szüleinek standjánál árulta a portékákat, s ott látta meg a leventezenekarban játszó Sanyi bácsi. Mint mondják, szerelem volt ez az első látásra. Ettől kezdve gyakran találkoztak az akkori Horthy-parkban, ahol a zenekar játszott. A háború viharai sem szakították el őket: a borgoi havasakban szolgált Sanyi bácsi ajándéka, egy havasi gyopár ma is a család féltve őrzött emléke. Házasságot a háború végeztével. 1945. december 10-én kötöttek. Életük dolgosán telt: mindketten a helyi bútorgyár ban. majd az áramszolgáltató vállalatnál dolgoztak - onnan mentek nyugdíjba. Két lányuk, három unokájuk és - eddig - egy dédunoka juk született. Valószínűleg csak a bérgarancia-alapból jutnak pénzükhöz az Ikarus dolgozói. Ügyvédhez fordultak, de nem valószínű, hogy a kollektív szerződés szerinti követeléseikhez hozzájutnak. Közösen fordultak ügyvédhez az Ikarus dolgozói. Lapunkban már beszámoltunk róla, 156 embert küldtek el nyáron a szegedi alkatrészgyárból, de elmaradt pénzüket azóta sem fizette ki a cég. Bálint János ügyvédtől megtudtuk: megkereste őt Fonyó János, az Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. üzemi tanácsának elnöke. Azt kérte a dolgozók nevében az ügyvédtől, hogy járjon el a megyei bíróságnál, tudja meg, elrendelték-e a kft. felszámolását. Ha mégsem rendelte el a bíróság a felszámolást, kérik, hogy indítsa el az eljárást. A 156 munkavállalónak körülbelül 130 millió forint munkabérrel, felmondási időre járó átlagkeresettel és végkielégítéssel tartozik a cég. Bálint hozzátette: ha elrendelték a felszámolást, akkor fölveszi a kapcsolatot a felszámoló szervezet megbízottjával annak érdekében, hogy a munkaügyi központon keresztül az állami bérgarancia alapból kifizessék a jogszabályban meghatározott értékhatárig a dolgozói követeléseket. Az úgyvéd szerint ugyanis várhatóan nem tudja teljesíteni a 130 millió forintos követelést a cég, s a végrehajtó sem tud mit lefoglalni. így - mivel nem tudják behajtani ezeket az összegeket a bérgarancia-alap fizet a jogszabályban meghatározott mértékig. Az ily módon kifizetett pénz azonban jóval kevesebb, mint a kollektív szerződés szerinti összeg. A megyei bíróság egyébként - lapunk értesülése szerint - megindította a felszámolási eljárást az Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. ellen. M. B. I. Kismértékű a cianid- és rézszennyezés Nem károsodik a Tisza élővilága Semmiféle károsodást nem okoz a Tiszába a napokban Romániából bejutott csekély mennyiségű cianid- és réztartalmú szenynyezőanyag - még a folyó felső szakaszán sem. Mire pedig Csongrád megyébe ér, annyira fölhígul, hogy valószínűleg laboratóriumi módszerekkel sem mutatható majd ki. Tegnap reggel, amikor megkaptuk a hírt, hogy nemsokára a Tisza magyar szakaszán is megjelenik a borsabányai vállalat zagytározójából a Csiszla patakba, onnan a Visón keresztül a Tiszába jutott szennyezőanyag, tájékoztatást kérve felhívtuk a nyíregyházi Felső-Tisza-vidcki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, és a szegedi társszervezetet is. Mint mondták, csak a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium adhat tájékoztatást az ügyben. Gombos Andrástól, a minisztérium politikai államtitkárától megtudtuk: összehasonlíthatatlanul kisebb a cianid- és rézszennyezés, mint a 2000-es katasztrófa idején. - Még az ivóvíz esetében megengedett, literenkénti 50 milligrammos határérték egytizedét sem éri el a Tiszában a cianid- és réztartalom - illusztrálta a bekövetkezett szenynyezés csekély mértékét a politikai államtitkár Az adatok egyszersmind jelzik: a mostani szennyeződés semmiféle károsodást nem jelent a Tisza élővilága számára, s persze a lakosság számára sem. Mire a szennyanyag a Tisza alsó szakaszára jut, olyannyira fölhígul hogy jóformán laboratóriumi módszerekkel sem lehet majd kimutatni. Egyébként most a folyóba jutott méreganyag csekély Mintát vesznek a folyóból Tiszabecsnél Fotó: MTI mennyiségét az is szemlélteti, hogy 2000-ben egy ízben a megengedett határérték közel ezerszeresét mérték cianidból, átla gosan pedig két-háromszázszoros volt a mennyiség. Függetlenül attól, hogy nem következett be károsodás a Tisza magyar szakaszán, Gombos András tegnap levélben kérte a román környezetvédelmi tárca miniszter asszonyát: adjon tájékoztatást a magyar társminisztériumnak arról, milyen intczkcdcsekct tettek, illetve tesznek a jövőben a vízszennyezés megakadályozásáért. F, CS.