Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-26 / 277. szám

10 SZIESZTA - REJTVÉNY 2005. november 26., szombat ALIG ISMERJÜK ESZAK-BÁCSKÁT Szabadka - egy karnyújtásnyira Eszak-Vajdaság legnagyobb városa ezernyi szállal kötődik Szegedhez. De hiába, hogy több mint harminc éve testvérvárossá fogadta egymást a két régióközpont, a szegediek sem igazán ismerik azt a várost, ahová többnyire csak vásárolni járnak, esetleg futó pillantást vetnek szecessziós épületeire. Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában Szabadka sokkal nagyobb volt Szegednél. A múlt század elején épült városháza, amely a Monarchia legnagyobb alapterületű önkormányzati épülete volt, így ma a helyhatósági hivatalokon kívül kényelmesen elfér itt a helytörténeti múzeum, a történelmi levéltár, egy étterem, egy gyógyszertár, sót néhány bankfiókot, és boltot is találunk a jellegzetes vörös falak között. Érdemes felmászni a központi torony tetején található kilátóba, mert szép időben nemcsak a várost és a környékbeli településeket látni, de néhány magasabb szegedi épület körvonalait is megpillanthatjuk. A városháza előtti téren található a Népszínház klasszicista stílusú épülete, melyben már nem működik társulat, de azért érdemes bemenni, mert az előcsarnokban egy hangulatos kávézó várja a vendégeket. Ha már a szórakozóhelyeknél tartunk, Szabadka igazi mediterrán hangulatú város, rengeteg terasszal. Az árak nem szöknek az égbe, kicsit olcsóbban ehetünk, ihatunk, mint otthon, de jobbára csak a dinárt, esetleg az eurót fogadják el. Forinttal csak a piacokon próbálkozzunk, ott sem mindig veszik el a magyar fizetőeszközt. Ha a sétálóutca végén található Belgád Áruháznál balra fordulunk, egy kis utcában rábukkanunk a magyar konzulátus gyönyörűen felújított szecessziós épületére. A helyiek szerint ebben a házban működött Közép-Európa első mozija. Szabadka a múlt század elején valóban szellemi központ volt. A város nagy szülötte, Kosztolányi Dezsó, akinek szobra néhai gimnáziuma előtt látható. Unokatestvére, Csáth Géza egyszer, az innen is jól látható városházára azt mondta, ilyen ízléstelen épületbe nem hajlandó belépni. A sors fintora, hogy Csáth a magyar irodalmi szecesszió egyik legismertebb képviselője, ö azonban inkább a Szabadkához tartozó Palicson szeretett időzni. Aki ellátogat Palicsra, hamisítatlan századfordulós hangulattal találkozhat. Palics A magyar konzulátus épületében Közép-Európa első mozija nyékén csárdák, tanyák, borospincék, természetvédelmi területek és kirándulóhelyek találhatók. Valaha pezsgő Biztonságos-e a Vajdaság? Sokan félnek Szerbia és Montenegrótól, mert egyre gyakrabban érkeznek hírek magyarverésekről. Szabadkán Is történt ilyen, de az ott élők állítják, az észak-vajdasági városban mindig békében megfértek egymás mellett a különböző etnikumok. A mostani problémát elsősorban a Koszovóból menekült szerb fiatalok okozzák, akik elkeseredettségükön sokszor azzal szeretnének felülemelkedni, hogy megtámadják a más nemzetiséghez tartozókat. De az utóbbi időben erre is egyre kevesebb a példa, turistákat pedig még sohasem támadtak meg menekült fiatalok. hajdan Balatonfüredhez, sportélet jellemezte a kis teWiesbadenhez, Karlsbadhoz lepülést, sót már a 19. század hasonló nagyvilági fürdőhely végén helyi olimpiát is renvolt. A hatalmas Palicsi tó kör- deztek itt. működött egykor A SZERZŐ FELVÉTELE A sportolásra és pihenésre vágyók egy másik kedvelt helyre is kirándulhatnak Szabadka szomszédságában. Kelebián, közvetlenül a magyar határátkelő mellett egy európai hírű lovarda várja az érdeklődőket. A lipicai lovak istállóját egy üvegfal választja el az étteremtől, így akár ebéd közben is gyönyörködhetnek a vendégek a csodálatos állatokban. Aki lovagolni akar, itt kísérletezhet, de megtekinthetünk egy kocsiműzeumot is, és aki ki szeretné próbálni, milyen érzés volt egy régi konflisban utazni, itt megteheti. A szellemi és időutazás végén akár gyalog átsétálhatunk a kelebiai átkelőnél a magyar oldalra, és búcsút inthetünk Szabadkának és környékének. SZ1NCSOK GYÖRGY Hitvallás: a grafikus feladatáról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Mások hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején lelkünk utolérje testünket, hogy értelmet nyeljenek a hétköznapok. „Nagyon szeretek élni... - kezdi ars poeticáját Kass János grafikusművész (képünkön). - De vajon van-e nagyszerűbb dolog kérdezőnek és felelőnek lenni egyszerre, az összefüggéseket kutatni, megérezni, kibontani. Vágyódni, megkeresni, kifejezni. Megütött húrként rezonálni. Megformálni a harmóniát és kibogozni a csomókat. Szépet adni a szépre vágyónak, kibeszélni a bánatot. Nem menekülhetünk el sehova a kínzó kérdések elől. A távolságok megszűntek. Válaszolni kell. Tanúja lenni a kornak. Tanúi és krónikásai vagyunk korunknak. A megérzéseket, a nyugtalanságot, a kérdéseket és a feleleteket gyors formába kell önteni, ez a grafikus feladata. Készülni a nagy tervekre, regisztrálni a megtörténtet, kommentálni az eseményeket, átadni az át nem adhatót, a ki nem mondottat. Ha a festészet a szépirodalom, a grafika az újságírás, a gyors reagálás eszköze. Ma a művész ismét hasonló a reneszánsz mesterekhez. A kornak ilyen vagy olyan formában szüksége van rá. Mindenhez kell értenie, mindenről kell tudnia. A tudomány egyre inkább specializálódik és csak részterületeket képes átfogni. A művésznek mindenről tudnia kell, mindent látnia kell, és fel kell készülnie minden feladatra, Leonardóhoz hasonlóan. Ha kell, képet kell festeni, ha kell, felvonulást kell tervezni... A műfaji korlátok megszűntek és minden anyagot éreznie, felhasználnia és formálnia kell tudni. Illusztrálni, könyvet tervezni, üzemek színharmóniáját vagy lakások belső rendjét és otthonosságát megvalósítani, plakátot festeni és világkiállításon megmutatni, mire képes a népe. Atomerőműre mozaikot, kisiskolások számára tankönyvet, és auschwitzi emlékművet tervezni. Az emberi fájdalomnak, szenvedésnek emléket állítani, hogy emlékezzünk rá, és soha ne ismétlődhessen meg. Válaszolni kell a kornak, és ez valóban gyönyörű feladat. Szinte megoldhatatlan, és csak nagyon kevesek, csak a legnagyobbak voltak képesek erre a történelem folyamán. Ha csak egy kis részt, ha csak egy keveset hozzátehetünk a nagy műhöz, ha csak egy vörösvérsejtje lehetünk a nagy vérkeringésnek, tettünk valamit. Ha sikerül néha megnyugvást kínálni, ha sikerül néha választ adni a kérdezőnek, ha sikerül kimondani az igent és a nemet, és mindezt fel is fogják a radarhoz hasonló fülek és szemek, és ha az agy után eljutunk a szívig, eleget tettünk hivatásunknak és a szívekből kigyúló okos alkotó értelem, a barátság és a szeretet vágya kivirágzik és egymás keze után nyúlunk." HÉTVÉGE A futás haszna Ismert szegedieket, Illetve a közélet, a kultúra és a gazdaság jeles Csongrád megye képviselőit kérdezzük sorozatunkban arról, milyen programot választanak maguknak a hétvégén, s azt szívesen ajánlják-e a másoknak is. - A sport időtől függetlenül kiváló szabadidőtöltés mondja az edzett katona, Szabó István ezredes (képünkön). A szentesi műszaki dandár parancsnokhelyettese úgy véli, a szellemi megterhelés egykönnyen enyhíthető a fizikai próbatétellel. - Tisztiiskolás korom óta rendszeresen futok, évente közel ezer kilométert. Minden hétvégén másfél-két órát edzek, házasságom óta közösen a feleségemmel, Erikával, aki szintén katona. Bámulatra méltó teljesítmény egy hölgytől négy és fél óra alatt teljesíteni negyvenkét kilométert - mindketten lefutottuk nemrégiben a Balaton-maratont. A hétköznapokat mint munkaidőt Szentesen töltöm, a hétvégén utazom csak haza Budapestre. Bár a főváros számtalan kulturális programot kínál, számomra a sport a legkedvesebb. A Margitszigeten, Dunakeszi környékén a folyam partján nagyszerű futópályák vannak, de a bajtársaimnak tudom ajánlani a szentesi Tisza-gátat is, egészen Záhonyig - mondja tréfásan. - Amatőr futó vagyok - állítja magáról az Egyesült Államok katonai akadémiáján végzett ezredes. - A versenyszellem mégis érvényesül a futás közben, hiszen az első tíz kilométeres táv után úgy érzi az ember, megtudom csinálni a tizenötöt, s akkor már a kismaratonra gondol, és nem adja fel, amíg a maratont nem teljesíti. így voltam ezzel én is. Nem testben, fejben futok, a magány hatalmas erőpróbának tesz ki, amiből később csak menteni lehet. Mentálisan terhel a futás elsősorban, a fizikai szint csak másodlagos. Bár elmondhatom magamról, hogy a hadseregnél a fizikai felmérésekkor a futószám nem szokott nekem gondot okozni. A sportok között talán a legolcsóbb és a legnagyobb kitartást igénylő a futás, melyet mindenkinek meleg szívvel ajánlok, mert nagyon egészséges. BLAHÓ GABRIELLA Vándorhorgászat villantóval Ősz vége, tél eleje: a rablóhalas vándorhorgászat ideje. Csukát, süllőt - egyik jobban fogható különböző műcsalikkal, mint a másik - bújtatnak a napijeggyel is meghorgászható tavak-holtágak-kikötők. - Kezdjük horgásztúránkat a repülőtéri tavak elején, a Keramitnál - mondja Schreiter Tibor, a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke. A Bajai úti benzinkút mögött, már az útról látható a tiszta, mély vizű tó. Csukázó- és süllőzőműcsalikat - villantót, twistért, gumihalat - egyaránt vigyünk, s aszerint váltogassuk, hogy inkább csukát, vagy inkább süllőt „nézünk ki" a területből. A Keramit elején, a töltőállomástól balra, és a vasút mentén nagyon mély a víz, itt inkább süllő jöhet, a tó közepén, a téglagyárral szemközti részen sekély, ott inkább csuka. A sínek túloldalán Tejessel folytatódik a tórendszer. A tósarkok bedőlt fáit bokorugró villantóval érdemes meghorgászni. Következik a Gumis, itt is maradhat a bokorugró. Mindez hat kilométernyi gyaloglást, félnapos aktív horgászatot jelent - a legigazibb természetes terepen. S ha még nem szakad le a karunk az állandó dobálástól, irány Szentmihály, a Fehér-parti Holt-Tisza. A mólókról a nád elé dobva csukára lehet számítani, a falu alatti kövezésen süllő, csuka egyaránt jöhet; e kövezett rész elég műcsalimarasztaló. Mindkét part, összesen három kilométer, végighorgászható - a folytatásaként következő Szilvásba, ha nincs fagy, nem érdemes bemenni, nyakig sárosak lennénk. Mindez egy napra elég is - másnap kiemelt izomlázban lesz részünk, és a halpucolásról nem is szóltunk. A két kikötő - a boszorkányszigeti medencés, illetve a tápéi - végigpergetése egy következő hétvége programja lehet. A boszorkányszigeti medencés kikötőben ahol csak az ide is érvényes engedéllyel rendelkezők horgászhatnak - csuka, süllő, bálin egyaránt jöhet. Legkésőbb a Holt-Maros fagy be, mert vize enyhén mozog, ezt érdemes legkésőbbre hagyni. Kétszer mintegy két és fél kilométert jár be, aki végigjárja a vizet. S itt nagy csukákra lehet számítani - kilenckilósat is fogtak már. F.CS. Nem csak villantóval lehet ragadozó halakat fogni FOTÓ: tésik attila