Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-26 / 277. szám

SZOMBAT, 2005. NOVEMBER 26. • MEGYEI TÜKÖR7 „AZT AKARJAK, HAGYJAM EL A FALUT" „Kilenc éve költöztünk Baksra, a falubeliek kezdetektől gyüttmönt örmény értelmiséginek tartanak bennünket, nem köszönnek nekünk és nem beszélnek velünk. Azt akarják, hagyjuk el a falut. A község korábbi jegyzője is azt mondogatta, hogy minek jöttünk ide, miért nem megyünk el Innen. Ezt mások is mondják a polgármesteri hivatalban, hogy kik, arról egyelőre nem akarok'beszélni. Bercsényi Lajos feketemunkás, adócsaló. Kontár, reggel hattól késő estig kopácsol, ezzel birtokháborítást követ el. Autókat, mezőgazdasági gépeket és villanymotorokat szerel, noha nincs semmilyen engedélye, én szellemi munkát végzek, újságíró, szerkesztő és elismert író vagyok, miatta nem tudok dolgozni. Az önkormányzat kilenc éve védi a folyamatos birtokháborítót. Nem szívességből segít másoknak, pénzt kér az elvégzett munkáért. Ha ingyen dolgozna, miért váltotta ki az alakalmi munkavállalói kiskönyvet. A Belügyminisztériumban megállapították, hogy a jegyző sorozatosan megsérti az államigazgatási eljárásról szóló törvényt. A polgármester asszonyt többször utasították, hogy rendeljen el fegyelmi vizsgálatot a jegyző ellen, de nem tette meg. Nem érdekel, hogy Baloghné már 26 éve polgármester. A hivatal unokatestvérekből áll. A polgármesteri hivatal sorozatosan nem tartja be velem szemben a törvényt, mint állampolgár úgy érzem, a hivatalnak velem szemben csak jogai vannak, kötelességei nincsenek. Ferenczlkné, aki az óvodától egy centiméterre egy kocsmát üzemeltet, négy verőlegénnyel akart megverettetni. Ismeretlen emberek telefonon rendszeresen életveszélyesen fenyegettek és a nevemben írtak feljelentéseket. Emiatt bírósági és ügyészségi eljárást kezdeményeztem. Azt állították rólam, hogy lopom a gázt, a vizet, az áramot, cigarettát és alkoholt árulok, de ez nem igaz. Mint ahogy az sem, hogy kikötöztem és feldaraboltam a feleségemet. Egy szélsőjobboldali csoportosulás már több alkalommal rendezett tüntetést a véleményformáló állampolgárok ellen, hogy hagyják el saját tulajdonukat" - közölte lapunkkal Oláh István László. Bakson, néhány hónapos viszonylagos nyugalom után, ismét elszabadultak az indulatok. A falubeliek szerint most egy férfi teszi pokollá az életüket. - Csak élni akarok. Élni, nyugodtan mondja a baksi Bercsényi Lajos. Az idős férfi szavait tizenketten hallgatják. Bakson, az Aradi utca végén lévő házban rajtam kívül tizenhármán ülik körbe a hatalmas asztalt, ami, mintha lakodalom lenne, ételtől-italtól roskadozik. - Azt hittük, hogy ismét béke lesz a faluban, de Csiszár Maris helyébe más lépett, most Oláh István László teszi pokollá az életünket - magyarázza Kristó Ferencné. A baksiak augusztusban döntöttek úgy, hogy összefognak és elüldözik a valamivel több mint kétezer lélekszámú községből az őket fenyegető, rágalmazó, a falubelieket különböző hatóságoknál folyamatosan feljelentgető, Csiszár Marisként emlegetett asszonyt. Még falugyűlést és utcai demonstrációt is tartottak. A nő három hónapja békén hagyja a baksiakat. Bercsényi Lajos könnyezve beszél arról, hogy Oláh István László még a Belügyminisztériumban is feljelentette őket. A helyi, a sándorfalvi és a szegedi polgármesteri hivatal, a megyei közigazgatási hivatal, a megyei munkaügyi felügyelőség, az adóhatóság, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az ügyészség is vizsgálatot folytatott ellene, átkutatták házukat. - A vámosok cigarettát, szeszt és gázolajat kerestek nálunk. Nem találtak semmit - szól közbe Bercsényi Lajosné. - A munkaügyi felügyelőség más hatóságokkal együtt azt vizsgálta, hogy az uram feketemunkát végez-e, az adóhatóság, hogy adócsaló-e. Megállapították, hogy vétlen. Bercsényi és több baksi család ügyvédet fogadott, idősebb Szilágyi Jánostól remélik, hogy minél előbb vége lesz a szerintük méltatlan vádaskodásoknak. Az asztalnál ülők közül a házigazda felesége, Tábik Ferencné, alias Kispiri rámutat Ferenczik Pálnéra. Megjegyzi, az asszony tegnap volt a bíróságon, Oláh jelentette fel, azt állította, verőlegényekkel akarta megverettetni. - Ötvenéves vagyok, de még soha nem volt dolgom rendőrséggel, bírósággal. Most meg oda kell járnom, nem tudtam elmenni véradásra, az ügyészség is berendelt, állva is és ülve is írásmintát vettek tőlem mondja az asszony. Zokog. Balogh Lajosné 26 éve irányítja a települést. A polgármester asszony nem csodálkozik, hogy a baksiak újra a nyilvánossághoz fordultak. - Oláh István László a hivatalt, a munkatársaimat és engem is folyamatosan rágalmaz, fontolgatom, hogy a hivatal tekintélyének megőrzése végett bírósághoz fordulok . mondja. OLÁH ZOLTÁN Oláh István László szélsőjobboldali csoportosulásnak nevezte a tüntetőket Baks ismét fellázadt egy feljelentő ellen Három hónapja „Csiszár Maris" ellen tüntetett a falu Fotó: Schmidt Andrea Most Oláh István Lászlóval van bajuk Fotó: Cyenes Kálmán A szabin nők elrablása a nagyszínházban A rendező már eldobta a mankót Gyálarét forrong - Perpatvar egy tanulmánykötet miatt Szemközt: őslakosok kontra betelepültek Gyálarétről szociológiai tanulmánykötet jelent meg a közelmúltban. Ez az első könyv, amely a Szegedhez tartozó településsel foglalkozik, a lakók nagy része mégis elégedetlen: szerintük valótlan képet festenek a tanulmányok Gyálarétről. Papp Gabriella, Jakab Tamás és Boncz Ádám a Szabin nők főpróbáján Fotó: Karnok Csaba Néhány hónapja jött ki a nyomdából a Gyálarét társadalma című tanulmánykötet, amely három szociológus egy-egy tanulmányát tartalmazza. A könyv híre eljutott a településrész lakóihoz, akik felzúdultak. A kívülállók nézőpontja Az elégedetlenség legfőbb oka, hogy az emberek úgy érzik, az őslakosok és a beköltözöttek közötti vélt vagy valós ellentéteket a könyv elmélyíti. A tanulmányokat alátámasztó interjúrészletekben pedig egyesek bántóan nyilatkoznak a településről és az itt élőkről. A könyvet Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője szerkesztette, aki maga is Gyálaréten lakik. A néhány nappal ezelőtti gyálai könyvbemutatón a tanár úr elmondta, a könyv három szakdolgozatot tartalmaz, kettőnek ő volt a konzulense, a harmadikat pedig a felesége írta, aki népművelő a faluban. - A felháborodásnak szerintem két oka lehet - mondta Máté-Tóth András. - Az őslakosok és a betelepültek Gyálaréten két jól elkülöníthető réteg. Az előbbiek közül sokan szegényebbek, alacsonyabb képzettségűek, ők úgy érezhetik, hogy a könyvben le vannak minősítve. A másik ok szerintem, hogy olyan tényeket tartalmaz a könyv, amelyeket mások máshogy tudnak. De egy ilyen kis településen ez természetes - tette hozzá. Máté-Tóth András szerint az is probléma, hogy sokan úgy alkotnak véleményt a kötetről, hogy nem is olvasták. O úgy látja, a tanulmányok szeretettel íródtak, és nem festenek negatív képet Gyálarétről. Szembesültek a sokféleséggel A könyvbemutatón Feleky Gábor, a szegedi egyetem szociológia tanszékének vezetője beszélt a könyvről. A szerkesztőn kívül jelen voltak a könyv szerzői, Máté-Tóth Andrásné, Takács Anita és Németh Zsolt is, a település lakói közül azonban kevesen mintegy húszan - jöttek el. Feleky Gábor elmagyarázta, a kötet nem helytörténeti mű, hanem a település közösségéről szól. Nem ellentétekről van benne szó, hanem az emberek sokféleségéről, és arról, vannak-e hidak a sokféle csoportok között. - A könyv egyik funkciója az is, hogy beszélgessünk a problémákról mondta. A tanszékvezető nyugodt, bölcs bevezetője csillapítólag hatott a kedélyekre. Az őslakosok képviseletében felszólaló Szénásiné Papp lolán szerint kár, hogy a háborgók nincsenek itt, és nem hallották Feleky Gábor magyarázatát. Ennek ellenére sérelmezte, hogy a könyv az őslakosokat „butának, szakképzetlennek" állítja be, és úgy tűnik, mintha a betelepülőkkel együtt „a fény és a pompa" korszaka köszöntött volna be. Szerinte lehet, hogy a tanulmányok szakdolgozatnak kiválóak, de amint kikerültek az emberek kezébe, nem kívánt hatást értek el, finomítani kellett volna azokat. A betelepültek nevében felszólaló úr is úgy gondolta, ahhoz képest, mennyire véleményformáló ez a könyv, nem elég kiegyensúlyozottak a benne szereplő interjúk. Szerinte a betelepültek véleménye az őslakosokról nem ennyire negatív. Köszönjük, hogy írtak egy „valamit" A mintegy kétórás vita végére a kedélyek lecsillapodtak, bár a könyv funkciója továbbra sem volt mindenki előtt világos. Egy hölgy felszólalása zárta az estét: - Köszönjük, hogy írtak egy „valamit" Gyálarétről - mondta mosolyogva. A gyálaiak közül végül sokan vásároltak a könyvből, és dedikáltatták is a szerzőkkel. FAZEKAS GÁBOR Az Anconai szerelmesek sikeres szereplőgárdája újabb produkciót hozott létre: A szabin nők elrablása című zenés Kellér-bohózatot eredetileg a Ságvári gimnázium udvarán mutatták be júliusban, most pedig a nagyszínházban játsszák. MUNKATÁRSUNKTÓL Mások vittek rossz utakra engem..., Róza, magában túlteng a próza... ilyen és hasonló örökzöld Horváth lenő-dalok szerepelnek Kellér Dezső könnyed bohózatában. A darab főszereplője Bányai Márton, egy kisvárosi gimnáziumi tanár (Rácz Tibor alakítja), aki még fiatal korában írt egy antik témájú színdarabot A szabin nők elrablása címmel. A városkába ellátogat társulatával Rettegi Fridolin színidirektor (Borovics Tamás játssza), akinek az az ötlete támad: a garantált siker érdekében egy helyi notabilitás darabját kellene bemutatniuk. Tudomást szerez róla, hogy Bányai tanár úr írt egy színművet... Kellér bohózata igazi jutalomjáték a színészek számára, akik mindenféle vígjátéki eszközt, kabaréból ismerős megoldást felvonultathatnak benne. A produkcióban a szegedi társulat színe-javát láthatja a közönség, a már említetteken kívül Fekete Gizit, Vajda lúliát, Szilágyi Annamáriát, Gömöri Krisztiánt, Janik Lászlót, Papp Gabriellát, Perjési Hildát és Boncz Ádámot. - A nagyszínházban sokkal profibb technikai feltételek között dolgozhattunk. Az esővel fenyegetett nyári előadásoknak viszont sajátos hangulatuk volt. Azt remélem, most még gördülékenyebb lesz a produkció, ráadásul a kollégákban is ért néhány hónap alatt a szerep - mondja a rendező, Megyeri Zoltán színművész, aki a nyári bemutató után néhány héttel súlyos motorbalesetet szenvedett. Komolyabb tragédia is történhetett volna, de lélekjelenlétének köszönhetően viszonylag szerencsésen megúszta: jobb válla darabosra tört, és eltört a bal lába is. Baján megoperálták, Szegeden folytatták a rehabilitációt. Az évadnyitóra még mankóval érkezett, de szeptember végétől már színpadra is lépett a Hegedűs a háztetőnben. Most azt mondja, teljesen jól van, újabb műtét csak jövő nyáron vár rá, akkor szedik ki a lábából a négy rögzítőcsavart.