Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-25 / 276. szám

4 •AKTUÁLIS« PÉNTEK, 2005. NOVEMBER 25. KÖRKÉP £ ALGYŐ. A szegvári Tűzköves Színjátszó csoport ma 19 órakor az algyői faluház színháztermében lép fel. Bemutatják: Móricz Zsigmond: Dupla pofon, Lélekvándorlás, Bánkúti Raiber )ános: A cigány mint halál, Nagy Edit: A csábítás iskolája cfmű egyfelvonásos színmüveket. A belépés díjtalan, de felajánlásokat elfogadnak. - Kellő számú jelentkező esetén vasárnap különbuszt indítanak Budapestre a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, valamint a Terror Háza Múzeumba. Indulás Algyőről a faluház előtti parkolóból vasárnap hat órakor. Részletes információ és jelentkezés a faluházban Bcrcczné Lázár Nóra kulturális főmunkatársnál vagy az 517-173-as telefonszámon. DOMASZÉK. „A TESZünk a domaszéki gyermekek egészégéért" nevü sikeres pályázat keretein belül a védőnői szolgálat szervezésében a településen elindul a baba-mama klub. Az első foglalkozást ma tartják a védőnői tanácsadóban, a téma: a fogak ápolása. RÖSZKE. A művelődési házban 10 órakor kezdődik egész napos program, amelyen országosan elismert szakemberek tartanak előadásokat. Témák és előadók: természetélmény József Attila költészetében ­Horváth Béla egyetemi tanár. Fenntartható fejlődés ­fenntarthatatlan társadalom ­Gyulai Iván. Fenntartható fejlődésért stratégiák az EU-ban és Magyarországon ­Schmuk Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A globális változások és hazai tájváltozásaink - Rakonczai János egyetemi docens. Globalitástól a lokalitásig­Horváthné Papp Ibolya főiskolai adjunktus. Környezeti nevelés, mint a jövőnk biztosítéka - Lendvai Mária oktatási felügyelő. Őrszolgálat a nemzeti parkokban - Tajti László. Csodálatos természetfotók ­Máté Bence fotóművész. A program második napján a résztvevők és a határon tűli vendégek Jászszentlászlóra látogatnak, ahol a környezettudatos települési gazdálkodás formáival ismerkednek. SZEGED. Szombaton 9 és 13 óra között családi kézműves játszónapot rendeznek az Alsóvárosi Kultúrházban. A foglalkozáson karácsonyi diszeket készíthetnek az érdeklődő gyerekek és felnőttek. - Adj egy könyvet karácsonyra címmel idén is feleslegessé vált játékokat, könyveket gyűjt a Mátrix Közhasznú Alapítvány és a TOP Egyesület. Az adományokat rászorulö belföldi családok között osztják szét, illetve a Vajdaság magyarlakta településeinek laköit, oktatási intézményeit támogatják. A küldeményeket postán, a Mátrix Alapítvány címére várják: 6724 Szeged, Vértói utca 3. Információs telefonszám: 20/99-59-409. ÓPUSZTASZER. Egészségnapokat rendeznek a településen. Ma 8 és 14 óra között csontsűrűség-, vérnyomás- és vércukorszintmérést végeznek a rendezvényházban. Tüdöszűrésre 9 és 15 óra között kerül sor. A vizsgálatok ingyenesek, a szervezők várnak mindenkit, akinek fontos egészségének megőrzése. A szcmélyigazolványát és a taj-kártyáját mindenki hozza magával. Fojtogatással vádolják a bordányi edzőt Börcsök Roland a sérüléseiről tanúskodó orvosi látlelettel Fotó: Karnok Csaba Egy bordányi fiatalember szerint a helyi ificsapat edzője egy elfajult szóváltás után fojtogatni kezd­te őt: a nyolc napon belül gyógyuló sérülésről látleletet is kért. Az edző szerint szó sem volt fojtogatásról, a fiú más miatt akarja őt „be­mártani". Az atrocitás oka az volt: ki köszönt, és ki nem. A tanúk egyelőre elérhetetlenek. MUNKATÁRSUNKTÓL Azzal kereste meg szerkesztőségünket tegnap egy felháborodott bordányi szülő: főiskolás gyermekét az ottani sportcsarnok gondnoka - aki egyébként a helyi ifjúsági focicsapat edzője is - egy szóváltást kö­vetően a falhoz nyomta és fojtogatni kezdte. Az eset még vasárnap délután történt, amikor a tornaterem­ben játszott baráti focimeccs után a fiúk az öltözőbe mentek. Börcsök Roland állítása szerint a kiváltó ok az volt: a jelenlévő kamaszok egyikének a köszöné­sét nem hallotta az edző, ezért „beszólt" neki, és ne­kitámadt durván, jó modorra okítva a túl halknak bizonyuló srácot. Roland, aki védeni próbálta játé­kostársát, fölvetette, hogy az edző - Vincze Ferenc ­meg az ő köszönését nem viszonozta, mikor talál­koztak aznap. - Te meg fogd be a pofád! - mondta er­re Vincze, aki annyira felháborodott, hogy ezután az ajtót hangosan bevágta maga mögött. Az őt „kiokta­tó", de nála fiatalabb fiú utánament, hogy elmondja: a „bunkóság" kérdése néhány ajtócsapkodással nem oldható meg, beszéljék meg inkább, mi is a problé­ma velük - hasonló eset ugyanis nem először fordult elő. Ekkor történt az atrocitás: miközben egyik kezé­vel a falhoz nyomva fojtogatni kezdte Rolandot, má­sik keze fenyegetően ökölbe szorult és ütésre emel­kedett. Börcsök Roland édesanyja szerint szerencse, hogy a kíváncsi fiatalok közül páran benyitottak és látták, mi folyik ott, különben rosszabbul is végződ­hetett volna az eset. A fiatal ember az inzultust követően orvoshoz fordult, aki megállapította: nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett - erről látleletet is adott. Roland szerint a megyei I. osztályú előkészí­tő és serdülő focicsapat edzője vele volt eddig ugyan a legagresszívabb, de úgy tudja, a focizni vágyó fia­talok nem szívesen mennek hozzá edzésre, mert szidalmazza, megalázza őket, ordibál velük. A fia­talember szerint módszerei nem kimondottan pe­dagógiai hozzáértésről tanúskodnak, így a jövő heti önkormányzati ülésen javasolni szeretné Vincze Ferenc fölmentését posztjáról. Az edző másként látja az esetet. Azt elismeri ugyan, hogy szóváltásba keveredtek Börcsökkel, de - mint mondja - mindössze az ujját nyomta a fia­talember mellkasához, és figyelmezette a tisztelet­tudó magatartásra. A fiú ugyanis magából kikelve nekitámadt azért, mert ő szóvá tette: egyesek nem fogadták a köszönését. - Engem még nem bunkózott le senki. Nem szid­tam, nem bántottam soha senkit: még egy trágár szó sem hagyta el soha a számat a fiatalok előtt; egész életemben csak adtam - mondta Börcsök állí­tásaira reagálva az edző-gondnok. Hozzátette: őt igazolják a bordányi ificsapat megyei bajnokságban elért eredményei is, hiszen ha nem lenne jó szak­ember, nem a harmadik helyen állnának a tabellán, és nem jönne hozzá hatvan-hetven gyerek edzésre. Mint mondta, vannak ugyan sejtései arról, Börcsök miért terjeszt róla rágalmakat - ezeket azonban nem akarta megosztani velünk. A látleletről úgy nyilatkozott: nem tudja elképzelni, hogy az létezne. Az ügyben megkerestük Vincze „áttételes" munka­adóját, Balogh Ferenc polgármestert is, aki nem hal­lott még történetről, de kétségei vannak azzal kap­csolatban. Mint elmondta, az edzőt negyven éve is­meri, de nem olyannak, akit hirtelen elragadna a hév, vagy könnyen dühbe gurulna. Hozzátette: tanúk nél­kül nem lesz egyszerű eldönteni, kinek is van igaza. A tanűk nevét, elérhetőségét ugyan mi is szeret­tük volna megtudni Börcsök Rolandtól, de kéré­sünket azzal hárította el, hogy fiatalkorúakról ­15-17 éves focistákról - lévén szó, nem szeretné belekeverni az ügybe őket is. Dohány Gabriella: Az én Nagy Könyvem Menedékünk - a gyermekkorunk Lapunk is elindította a Somogyi-könyvtár segítségével a maga Nagy Könyv-játékát: az izgalmasnak ígérkező szellemi kalandtú­rában ismert Csongrád megyei közéleti sze­mélyiségek, tudósok, művészek, üzletem­berek, sportolók és újságírók vallanak leg­kedvesebb könyvükről. Dohány Gabriella karnagy, a Tömörkény gimnázium tanára Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című könyvéről beszél. „Az embernek sok Nagy Könyve lehet, de legalábbis több. Élet­szakaszaink cezúráit alapvető könyvélmények kísérik édes­anyánk esti felolvasásaitól a felnőtt kort intellektuálisan is meg­pecsételő legnagyobb opusokig. Ilyen dédelgetett élményem Marcel Proust örökbecsű regény­ciklusa, Az eltűnt idő nyomában. A mű olvastán sok minden megtanulható észrevétlenül a szerzőtől: hogy mindenképpen jó olvasók vagyunk, akár mi magunk vagyunk, akikről a könyv be­szél (az azonosulni vágyók), akár, ha a könyv tárgya leválik ró­lunk (távolságot tartók), ám mindkét esetben alkalmunk adódik belefeledkezni egy világba, ahol a prousti emléknyomokból ösz­szeálló univerzumban kies menedéket találunk. A szerző el­mondja, hogy az emlékezés azért jó, mert elválaszt minket a külvilágtól, s ennek legbiztonságosabb terepe, a legtökéletesebb menedékünk önnön gyermekkorunk. E helyen nem mondjuk fel azt az irodalomtörténeti leckét, hogy Proust hogyan forradalmasítja a 20. századi regényírást, de mindannyian jól ismerjük azt az érzést, amit az írónak ama bi­zonyos kicsi, dundiforma, rovátkolt kagylóhéj alakú madelei­ne-nek nevezett, teába áztatott sütemény okozott. Az emlékezés bűvös öröme közömbössé tette őt (is) a való élet fordulatai iránt, e kis cukros kagyló képes lett hatástalanítani a sors csapásait. Az első kötet címe és főhőse Swann, és ahogyan Proustnak, úgy mindnyájunknak a múltjában akad egy virágos csésze, egy nagynéni, egy Swann és sok-sok emlék, hozzá egy kényelmes fo­tel, s hála a szerzőnek, általa új viszonyunk is lett mindeh­hez. De nem csak ehhez. Mint remekíró, nagyon jól ír, s az írásban is tükröt tart. Hiszen mindannyian min­dennap írunk ezt-azt, pár sort így vagy úgy, s immár nem mindegy, hogy hogyan. Állítólag a jó olvasó jól ír. Fo­dor Ákos Goethe-haikuja is azt mondja, hogy mindig le­gyen kezünk ügyében két jó könyv, az egyiket írjuk, a má­sikat olvassuk. De szép is lenne!" i ^ ma V ! tFTA tÏÏ L AHLVÍA 1 1 N r V4 \f A 7 7 A n f> M-T Regióra Szegedről MUNKATÁRSUNKTÓL Témák a Magyar Televízió mai, 13 órakor kezdődő magazinműsorá­ból: Indokolt-e a félelem a madárinfluenzától? Válaszolnak a Csong­rád Megyei Növény- és Állat-egészségügyi Állomás, valamint az ANTSZ vezetői. Valószínűleg mégsem csökkentik 30 százalékkal a művészeti iskolák normatív támogatását. Ennek ellenére januártól minden intézményben megszorító intézkedésekre lesz szükség. Va­jon miért? Brüsszelbe készülnek a Ságvári gimnázium tanulói, akik az Európai Parlamenti Modell projekt résztvevői. Miért nem örülnek a dóciak, hogy településük belterületét is természetvédelmi területté nyilvánították. Természetesen lesz telefonos játék és nem marad el a kívánságműsor sem - ezúttal táncos darabok közül választhatnak. A városőrök szabadidejüket áldozzák fel a szegediek nyugalmáért Akik zsebest riasztanak, vért szállítanak Az Önkormányzati Városőrség éjjel-nap­pal ott van minden kilométerkőnél. Jár­őröznek, zsebeseket árnyékként követ­nek, segítik a gyerekeket, hogy bizton­ságosan juthassanak el az iskolába. El­tűnteket keresnek a rendőrség irányí­tásával és hetente több alkalommal élet­mentő vért szállítanak. A szegedi Önkormányzati Városőrség ti­zenhat évvel ezelőtt az országban jelenleg hasonló tevékenységet végző társadalmi szervezetek közül elsőként alakult meg. A háromszázhatvan városőr a mindennapi munka után, szabadidejében, társadalmi munkában végzi feladatait. Kovácsné Va­dászi Erika elnök irodájában számtalan emléklap tanúskodik elismertségükről. A falon lóg egy Kossuth-kard is, amivel a ve­zetőt a katasztrófavédelmi igazgatóság ki­tüntette. Ilyennel a hölgyek között csak ő büszkélkedhet. Az elnök azonban elhárí­totta az utólagos gratulációt, azt mondta, nem ó a fontos, hanem az a cél, amiért éj­jel-nappal dolgoznak: a bűnmegelőzés, hogy az emberek minél nyugodtabban élje­nek. Ezt csak úgy érhetik el, hogy minden kilométerkőnél ott vannak. Akár könyvek is megtelnének, ha az összes tevékenysé­güket felsorolnánk. Tizenkét órás szolgá­latban járőröznek a rendörökkel, árnyék­ként követik a tömegközlekedési eszközö­kön, piacokon működő ismert zsebeseket. Akcióik eredményeként csökkent is zsebe­lések száma. Reggelente tizenhat oktatási intézmény előtt segítik a gyerekeket. Biz­tosítják a városi és sportrendezvényeket a közterületen. Halottak napja előtt és után a temetőkben jelenlétükkel megakadá­lyozzák a virág- és koszorúlopásokat. - Akkor is riasztottak bennünket, ami­kor egy idős néni eltűnt a Szegedről Kis­kunfélegyháza felé közlekedő vonatról. A társszervekkel csatárláncban elindultunk a szegedi vasútállomásról és a sínpár mel­lett gyalogoltunk. Megtaláltuk az idős asszonyt, aki Kistelek után zuhant ki a vo­natból - mesélte Kovács István városőr. Az éjszakai vérszállításban is számít­hatnak a kórházak a városőrségre: hetente több alkalommal viszik a régióban egyik helyről a másikra az életmentő anyago­kat. A szállítás költségeit általában a ma­gánfuvarozóktól kapott támogatásból fi­nanszírozza a nonprofit szervezet, mely tizenhat autót tart fenn. Ezek közül egy krízisfeladatokat lát el: általában a hajlék­talanok szállítására szakosodott. CS. G. L. MIKULAS0ZNAK A városőrség néhány évvel ezelőtt elhatároz­ta, hogy Karitatív tevékenységként december elején néhány tagjuk beöltözik Mikulásnak. Az idén négy piros ruhás megy ingyen a gye­rekekhez. no meg azokhoz a felnőttekhez is, akik hívják. Mert arra is volt már példa, hogy idős urak a városőrség Mikulásával lepték meg feleségüket. A Széchenyi téri villamosmegállóban sűrűn akcióznak a városőrök Fotó: Schmidt Andrea MM

Next

/
Thumbnails
Contents