Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
NOI TAKTIKAK ES PRAHTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA » 2005. NOVEMBER 24. NAPI MELLEKLETEK Péntek ¡JÓMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZEL Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDI DIVATISKOLA Az öltöztető Az asszimetria és a provokatív stílus áll közel Sánta Lászlóhoz (képünkön), a Szegedi Divatiskola egykori növendékéhez, divat és stílustervezőhöz, aki a Szegedi Nemzeti Színház férfi szabétár vezetője. Felkérésünkre Janics Natasának válogatott öltözéket, talán mondanunk sem kell: stílusban a két ember egymásra talált. Sánta László a Szegedi Nemzeti Színház férfi varrodája szabászaként fazonban és stílusban elsősorban az erősebb nem képviselőiben gondolkodik, mégis nagyon örült a mostani felkérésnek. Ugyanis Janics Natasa más, öltözékben is megmutatni az olimpiai bajnok kajakos nőiességét - szép kihívás. De ne szaladjunk előre. Laci már gyermekként elkötelezettje lett a tűnek és cérnának: édesanyja hobbiszinten sokat varrt otthon, ő pedig figyelte, ahogy „az anyagdarabokból, vagyis a sík lapokból egyszer csak ruhák születnek". Kamaszkorára megtanult varrni, majd a férfiruha-készítő szakmunkás-bizonyítvány megszervezése után leérettségizett, amit ruhaipari technikum követett. Öt éve végzett a Szegedi Divatiskolában, ahol, elmondása szerint rengeteget tanult, mélyebb ismereteket szerzett a divattervezés területén. Jelenleg divat- és stílustervezőként is dolgozik, hölgyeknek vállal tervezést. És itt jön Natasa, aki az első találkozásukkor komoly benyomást tett rá: sportos szerelés, simlis sapka, görkorcsolya a csomagtartóban, edzőcipő és napszemüveg. Rögtön lehetett látni, hogy kajakosunk nem az a shoppingolós fajta, az életvitele határozza meg ruhavásárlási és öltözködési szokásait. Bár bevallotta, amikor szórakozni megy: előfordul, hogy erősen kifesti magát, és kedveli a feszes bőrszerkókat. Laci ebből indult ki, amikor ruhát választott számára: férfinadrágot és -inget, ugyanis Natasára a nőiesség mellett a férfias erő és karakánság éppúgy jellemző. A szabadon hagyott hasrész ezt az erős maszkulin jelleget kívánta tompítani, kiemelve olimpiai bajnokunk tökéletes alakját és nőiességét. Az élénk színeket Natasa is kedveli, ezért a ciklámenes lilában könnyen megállapodtak. A kalap önmagáért beszél: illik viselőjéhez, csábos, kedves, nagyvilági, ravasz és markáns, öltöztet és elgondolkodtat: Natasa, miért nem hordod hétköznapokon is? LG. A MODELL: JANICS NATASA, A DÉMÁSZ-SZEGED KAJAKOSA Fájós karizmok és a nőiesség Emlékeznek rá, hogy mit csináltak huszonkét éves korukban, akkorra hová jutottak el az életben? Janics Natasa, a Démász-Szeged kajakosa első volt az elsők között: éppen két aranyat gyűjtött be az olimpián. Hová és merre tart, hogy érzi magát most - kérdeztük tőle, mialatt sorozatunkban a Szegedi Divatiskola egyik volt növendéke, Sánta László merész és rendkívül nőies ruhába bújtatta. Janics Natasa mosolya Egy magas, sportos szőke bombázó hasít végig napszemüvegben szombaton a szegedi Kárász utca gyengén pislákoló napfényében. Egy fejjel kimagasodik a tömegből. Gondterhelt. Többen utána fordulnak, mások rámosolyognak, ő azonban csak siet, egészen a Klauzál téri Mexx üzletházig, ahol már Sánta László divat- és stílustervezővel nagyon várjuk. Miért is? Ismeri a trükköket Hogy a kétszeres olimpiai, háromszoros Európa- és négyszeres világbajnok kajakos Janics Natasa kérésünkre magára öltse az üzletházban Laci által kiválogatott ruhát, ami kedvére való és stílusban is hozzá passzol. Rögtön látszik rajta, hogy telitalálat a merész viselet, a Bravó cipőboltból kölcsönzött elegáns lila cipő, a fekete kalap pedig Laci személyes kelléktárából kerül ki. Natasa profin pózol a fotónál, mint mondja, az utóbbi időben sokszor kérték fel különböző lapoktól hasonlóra, ismeri már a trükköket. Tényleg ismeri: pillanatokra felvillan a pajkos vadóc, a megszeppent kislány, a vagány és veszélyes nő, és még számos Natasa-arc, lényének egy-egy sugara, ami benne rejtőzik. Bár ő, mint mondja, e sokszínűséggel nem sokat törődik - nincs rá ideje. -Vannak, akik úgy gondolják: minket, sportolókat elég sokat szerepeltetnek a médiában, mégis úgy látom, nem vagyunk ismertebbek egyik valóságshow-szereplőnél vagy megasztáros énekesnél sem. Ráadásul én például nem is nagyon érek rá, hogy bőven volt időm gondolkodni, és arra jutottam, hogy idén befejezem a kajakozást. Nincs semmi bajom, nem vagyok depressziós, minden rendben van. Csak éppen az a tűz hiányzik már, ami hajtson. Az internetes toplista élén - Ugye, ez csak vicc? - Nem egészen, de azóta rájöttem, hogy még nem tehetem meg. Még három évig biztosan nem, a pekingi olimpián azért még ott szeretnék lenni nyugtat meg kajakosunk, miközben lassan eltűnik tányérjáról a briós, mivelhogy már a Virág cukrászdában ülünk. A mellettünk lévő asztaltól feláll egy vendég, mentében pedig odaszól beszélgetőpartneremnek: Jó napot, Natasa! Elnézést, pesti vagyok, megláttam, és csak azt szeretném mondani, hogy gratulálok minden sikeréhez és köszönjük! Natasa kedvesen bólint, örül a gratulációnak. A forgatókönyvszerű jelenetért pedig hálás vagyok az ismeretlen úrnak, tudtán kívül nekem dolgozik. Ugye, azért szívet melengetők az ilyen szavak? A legtöbb ember képtelen lenne ekkora erőfeszítésre, hogy egy ilyen cél érdekében mindent megtegyem, ehhez valami jóval több kell - pubatolózok tovább. - Lusta vagyok, nem is tudom, hogy lett belőlem olimpiai bajnok. Biztos akad a világon más, aki nálam jóval többet dolgozott, szorgalmasabb volt. A kajakban azonban nagyon fontos még a technika, én pedig mindig is kíváncsi ember voltam: az olimpia előtt a spórolt pénzemen vettem egy kamerát, és két edzés között egyedül elmentem a tanmedencébe, fölvettem magamat minden oldalról, hogy mi a jó, min kell változtatni. Rengeteget tanultam belőle avat be, mesél még az edzések utáni 1-1,5 órányi izomnyújtó gyakorlatairól, arról, hogy olyan dolgokat vetett be, amit soha senki nem mondott neki. Annak viszont nagyon örült, amikor a közelmúltban megtudta, hogy az országban ő a legkeresettebb sportoló az interneten, és benne van a legkeresettebb tizenöt közéletis listában. Pedig még honlapja sincs. Van viszont két fényképezőgépe, és amikor járja a világot, az embereket figyeli és megörökíti. Talán ez a tudatosság köszönt vissza a mostani, róla készült fotókról is: a pajkos vadócról? Az érzékeny kislányról? Vagy a vagány nőről? Lesz ideje egyszer megtalálni önmagát - a pekingi olimpia után... LÉVAY GIZELLA FOTÓK: FRANK WETTE különféle tévés felkéréseknek eleget tegyek. Gyakorlatilag minden időmet az edzés köti le - mutatja fájós karizmait, feszül rajta a ruha, panaszolja: rettenetes izomláz gyötri, pokoliak az edzések. A téli időszak keményebb, mint a nyári, a napokban kezdődnek a fővárosban a felmérők Fábiánná Rozsnyói Kati néninél: a konditeremben kell két perc alatt, fekvenyomással harminc kilót emelni, majd kis pihenés után mindezt pár másodperccel kevesebb ideig és így tovább. Február végéig Natasa mindennapjai kemény monotóniában telnek: edzés, kis pihenés, edzés, majd megint pihenés, tovább edzés és tovább pihenés. Ugye, nem így képzeljük egy ünnepelt sztár életét? Mindezt éveken át csak emberfeletti önfegyelemmel és vasakarattal lehet végigcsinálni. Komoly döntés után - Kati néninek most volt a szülinapja, tortát és pezsgőt vittünk neki, de már annyira ismer minket, hogy a köszönő szavak után rögtön az akkor is lesz futás!-sal folytatta. Ettől mindannyian rettegünk, hogy nem bírjuk és kiabálni fog velünk - mondja fanyar mosollyal Natasa, aki a tavalyi olimpiai két aranyérem után, huszonkét évesen szinte elért a csúcsra. Ilyen korán, teljesen és tökéletesen. Mi adja még mindig a nehéz edzésekhez a tüzet? - merül fel a laikusban önkéntelenül is a kérdés. - Már nincs tűz - villámgyorsan jön a válasz, mire kikerekedik a szemem, Natasa pedig kíméletlenül folytatja: a mostani dél-afrikai pihenésem alatt