Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-24 / 275. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 24. • KÉPES JÁRMŰ BÖRZE" 7 A szegedi egyetemé három első, második és harmadik helyezés A rangsort is nézik a diákok Mindenkit érint a növekedés -118 milliárdba kerül A nyugdíjemelés ötéves terve Jövőre kezdődik a nyugdíjkorrekció. Több lépcsőiken érinti azokat a korcsoportoltat, amelyek - a nyugdíjfolyósító elemzése szerint - a legigazságtalanabb ellátást kapják. Csongrádban él a magyar nyug­díjasok huszadrésze. MERLEGEN A SZEGEDI EGYETEM Az SZTE karai a felsőoktatási intézmények rangsorában Összesítés Intézménybe való bejutás nehézsége Tanulmányok nehézsége Diploma hazai elismertsége Külföldi elismertsége ÁJTK * 3., 3,70 1, 4,31 3., 3,68 4., 3,36 ÁOK 2. 3., 3,64 L, 3,97 1 „3.59 2„ 3,61 BTK 5. 4., 2,93 4., 3,14 5., 3,15 4., 3,16 EFK 2. 2., 3,41 2., 3,82 1-, 3,91 2„ 3,69 GTK 3 3., 3,54 3., 3,55 4., 3,42 4„ 3,46 JGYTFK bölcsésztudomány 1. 2., 3,20 1., 3,56 1„ 3,56 1„ 3,19 JGYTFK természettudomány 3. 3., 3,00 3., 3,44 3., 3,54 3., 3,33 MFK 3. 3., 2,57 1., 3,11 4., 2,91 3., 2,97 SZÉF 1. 2., 2,75 2., 3,02 1., 3,24 2„ 3.03 TTK 1. 1., 3,39 2„ 3,67 1., 3,69 , - •• .k j 1„ 3,72 Forrás: minisztériumok, önkormányzatok DM-qrafika - Nehezen jövök ki özvegyi nyugdíjamból, vonatkozik-e rám a tervezett emelés és mikor? - tu­dakolta Dóka Istvánné. Balogh Józsefné nem érti, emelkedhet-e többször is a nyugdíja. Kérdései­ket a nyugdíjbiztosítási igazgató­ság megyei vezetőjének tettük fel. Mindenkinek emelnek - A nyugdíjfolyósító javaslat­csomagját az Idősügyi Tanács és a kormány elfogadta, az ország­gyűlés decemberben szavazhatja meg - bocsátotta előre Dudás Jó­zsefné. Az igazgatónő megerősí­tette, a 2006-os emelés minden nyugdíjast érint, kézhez kapják a 13. havi nyugdíj teljes, vagyis négyheti összegét. Ezzel párhu­zamosan azok ellátása is emelke­dik, akik csak özvegyi nyugdíjból élnek. Ok jelenleg elhalt házas­társuk nyugdíjának felét kapják, ez jövőre 55, 2007-ben 60 száza­lékra nő. Az intézkedés közel 190 ezer özvegyet érint, a költ­ségvetést megközelítőleg 8 milli­árd forinttal terheli. Korrekció négy lépésben Az igazi korrekció 2007 és 2010 között négy lépcsőben va­lósulna meg. A nyugdíjazás ide­je, a szolgálati idő és az eddigi emelések nyomán a 1987 előtti és 1991-1996 között megállapí­tott nyugdíjak a legaránytalanab­bak. Ezért a korrekciós csomag első lépcsője az 1987-ig megálla­pított öregségi és rokkantsági nyugdíjasok helyzetén javít: részben fix összegű emelést kap­nának, a nők 5, a férfiak 3 száza­lékot. A nők azért magasabbat, mert ez a korosztály nem kapott szolgálati időkedvezményt az 1968 előtt született gyerekek után. Pluszemelésre számíthat­nak a hosszú szolgálati idővel rendelkezők. Az átlagosan 6-10 százalékos növekedés 670-680 ezer embert érintene és 27 milli­árd forintos kihatással járna. A másik korcsoport 2008-ban kerülne sorra, akinek 1991 és 1996 között állapítottak meg öregségi vagy rokkantsági nyug­díjat. Ellátásuk átlagosan 4 szá­zalékkal növekedne, itt férfiak és nők között nem tesznek különb­séget, viszont a szolgálati idő­többletet nekik is számolnának. A rokkantsági nyugdíjasok hely­zete eltér, esetükben nem a szol­gálati idő szerint korrigálnak. A javaslat több mint 7 százalékos növelést jelent, 760 ezer embert érint, és - mai árakon számolva ­37 milliárdos költségvetési von­zata van. A rokkantnyugdíj is nő - 2009-ben az 1988-1990 kö­zött nyugdíjazottak minimális, 2 százalékos emelést kapnak, az 1992-1995 és az 1997-98 kö­zötti korosztály egységesen 4 százalékot. Kimarad az 1996-os év, ahol viszonylag kedvezőbb a helyzet, viszont a hátrányos helyzetű korcsoportoknál talá­lunk átfedéseket, két-három hul­lámban érintheti őket az emelés - jegyezte meg az igazgatónő. A 970 ezer nyugdíjast érintő terv 22 milliárd forintba kerül. 2010-ben következik a negyedik lépcső: a rokkantsági nyugdíjak emelése. Az 1990 és 1999 közöt­ti rokkantsági nyugdíjátlag ugyanis 5-6 ezer forinttal elma­rad az öregségi átlagtól. 540 ezer nyugdíjasnak jelent 9-10 száza­lékos emelést, a költségvetést 32 milliárd forinttal terheli. DOMBAI TÜNDE MINDEN HUSZADIK MEGYEI Az öt évre szóló korrekciós cso­mag összesen 118 milliárd fo­rintba kerülne és 2,2 millió nyug­díjast érint. Ezzel az ellátottak nagy többségének pénze emelke­dik, hiszen 2,748 millió ember kap nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Minden huszadik ellá­tott Csongrád megyében él: ösz­szesen 140 ezer 300-an, közülük 46 ezren Szegeden. A megyei nyugdíjátlag jelenleg 52 ezer 800 forint, 4 ezerrel alacsonyabb az országosnál. A tájékozódás jegyében telnek a téli hónapok a középiskolák végzős osztályaiban. A szülők­től, ismerősöktől hallott szem­pontokat egészítik ki a külön­böző ismérvek alapján elkészült egyetemi-főiskolai rangsorok. Az intézmények kínálatában se­gíti az eligazodást a www.fel­vi.hu internetes oldalon szere­peltetett rangsor is, mely a fel­sőoktatási intézményeket a je­lentkezési, illetve a felvételi ada­tok, a hallgatói minőség, az aka­démiai potenciál és a presztízs alapján alakította ki a listát. A tavasszal indult és ősszel lezá­rult kutatás viszont az egyetemi karokat és a főiskolákat is mi­nősíti - a hallgatói vélemények alapján. A hétezer főiskolai és ötezer egyetemi hallgató tapasz­talatait összegző, a Világgazda­ságban november elején közölt elemzésből kiderül: a Szegedi Tudományegyetemen a legelége­dettebbek a természettudomá­nyi karon, a tanárképző főisko­lai karon bölcsészetet tanulók és az élelmiszer-ipari főiskolá­sok; a leginkább panaszkodók a bölcsészettudományi kar diák­jai. Az egyetemek összehasonlítá­sából kiderül: a természettudo­mányt tanulók közül az SZTE TTK hallgatói elégedettek az in­tézményben megszerezhető dip­loma hazai és külföldi elismert­ségével (minősítésük: .3,69 és 3,72), de a tanulmányi követel­ményeket is magasra értékelik (3,67). Ezzel megelőzik a buda­I pesti ELTE-t, valamint a debrece­ni és a pécsi egyetemet. A négy orvostudományi egyetem közül a szegedi a második, de az intéz­mények között kicsi a különb­ség, a diákok véleménye nagyon hasonló. A különböző szakterü­letek képviselői közül a jogászok a legelégedetlenebbek egyete­mükkel: az összehasonlított nyolc intézmény versenyében a szegedi képzőhely a harmadik. A bölcsészettudomány leendő mű­velőit oktató hét egyetem között a szegedi az ötödik: az SZTE-t a hallgatók a szakterület átlagos nehézségű és elismertségű intéz­ményei közé sorolják. A közgaz­daság-tudományi karok közül két fővárosi intézmény kapta a legjobb értékelést diákjaitól, de a fiatal szegedi oktatóbázis minő­sítése viszonylag jó és hasonló a pécsihez. A főiskolai rangsorban az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar bölcsész szakos hallgatói a legelégedettebbek: há­rom esetben is elsők, míg az ösz­szesítésben második helyen lévő ELTE diákjai a diploma külföldi elismertségét sokkal rosszabb­nak tartják, mint a szegediek. A tanárképzős természettudo­mányt hallgatók elégedetleneb­bek: az öt intézmény közül a sze­gedit a harmadik helyre sorolták. Az egészségügyi főiskolára járók a Semmelweis Egyetem e karát értékelték a legjobbnak, de az ezüstérem a szegedieké - mint a medikusoknál. Az agrárfőiskolák diplomáját Nyíregyházán és Sze­geden egyformán jónak ítélik a hallgatók, az élelmiszer-ipari fő­iskolások holtversenyben a betű­rend miatt lettek második helye­zettek, miközben ez a bronzérem az itteni mezőgazdasági főiskolai karé. Érdekességként megemlítjük, hogy a Világgazdaságban novem­ber elején megjelent elemzés a munkaadói érdekképviseletek­kel, a munkaügyi központokkal, a személyzeti tanácsadó és fejva­dász cégekkel, valamint HR-ve­zetőkkel folytatott mélyinterjúk­ból nyert információkkal egészíti ki a felsőoktatás hivatalos adata­it, valamint a hallgatói vélemé­nyeket. Ú. I. Börtönbüntetés illegális hulladéklerakásért Nem felelőtlenség, hanem bűn Ősztől bűncselekménynek minősül az illegá­lis hulladéklerakás - az elkövetők akár bör­tönbüntetést is kaphatnak. A korábbi szank­cióknak szinte nem volt visszatartó ereje. - A Btk. bűncselekménynek tekinti a környe­zet" és természetkárosítást, az illegális hulla­dékelhelyezést is - mondja Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, akit a „Zöld bűnözés" címmel Budapesten tartott konferencia kap­csán kérdeztünk. A törvényi rendelkezések szi­gorításának, illetve a bűncselekménynek mi­nősülő tényállások körének kiszélesítésére azért volt szükség, mert az eddigi szabályok nem bizonyultak visszatartó erejűnek. Sokan máig legföljebb felelőtlenségnek tekintik a kör­nyezet- és természetkárosítást. Most változik a helyzet, az illegális hulladéklerakás például ma már szabadságvesztéssel is sújtható: három, veszélyes hulladék esetében akár öt évig terje­dő börtönbüntetés is várhat a környezetet, a természetet károsítókra és így a közegészséget veszélyeztetőkre. Csongrád megyében, akár­merre megyünk, látni illegábs lerakókat - a Btk-módosítás után talán meggondolják... Szintén szabadságvesztésre számíthat, aki például a földet, levegőt, vizet, az élővilágot, ezek összetevőit jelentős mértékű szennyezés­sel veszélyezteti, illetve védett, fokozottan vé­dett élő szervezet - állat vagy növény - egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, elpusztítja, az ország területéről kiviszi, vagy máshogyan akadályozza az egyed, az állomány fennmara­dását. S az is, aki uniós jelentőségű madár-, il­letve természetvédelmi területet, egyéb ki­emelt jelentőségű védett területet károsít. Az új szabályozás lehetővé teszi a jogalkalmazó szervek - rendőrség, ügyészség, bíróság - részé­re a hatékonyabb föllépést, így a környezet, ter­mészet hathatósabb védelmét. ECS. Karácsonyi ajándék a T-Comtól! Ajánlatunk 2005. november 15. és december 31. között, illetve a készletek erejéig érvényes Sinus 711M típusú telefonkészülék vásárlása esetén. A részletekről és a szerződéses feltételekről további információ: 1212, T-Pont üzletek, T-Com Partnerek. Ez a kupon 11 000 Ft kedvezményre jogosít Sinus 711M zsinór nélküli, SMS-képes telefonkészülék vásárlása esetén. Lakosság tájékoztatása céljából alábbiakban közzéteszem Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése Az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) rendeletének 3. számú mellékletében meghatározott, az ebek szabadon futtatására kijelölt helyeket: I.Az új Tisza-hídtól északra a Tisza hullámtere mindkét oldalon (kivéve az üdülőterületet) 2. Az árvízi emlékműtől délre a Tisza hullámtere mindkét oldalon 3. Kamaratöltés 4. A Csongrád sgt.-Körtöltés és a hódmezővásárhelyi vasútvonal által bezárt terület 5. Körtöltés 6.A Cserepes sortól délre eső terület (a piac, illetve a parkoló kivételével) 7. Hajóállomás és az új Tisza-híd közötti terület (Szeged felőli hullámtér) 8. Fodortelep - Tölgyes utca melletti légvezeték alatti terület 9. Csongrádi sgt.-Körtöltés-Vértói út­rókusi lakótelep által határolt terület 10. Újrókus-Északi városrész-Franciahögy beépítetlen terület és meglévő erdő városrendezési hasznosításáig. Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere

Next

/
Thumbnails
Contents