Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-23 / 274. szám

SZERDA, 2005. NOVEMBER 23. • AKTUÁLIS" 5 Panaszt tettek az ügyészségen az eljárás miatt Martonosi: Ez nem jobboldali belharc Noha nem cáfolta, hogy a makói Fidesz egyik tagja tett bejelen­tést a rendőrségen a Polgári Szó című kiadvány miatt, Marto­nosi György állítja: nem jobb­oldali belháború áll az ügy hát­terében. Az aránytalanul ke­ménynek vélt rendőrségi eljárás miatt panaszt tettek az ügyész­ségen. Martonosi György parlamenti képviselő továbbra is meg van győződve arról, hogy ártatlanul PANASZ AZ ÜGYÉSZSÉGRE Azonnali kérdés formájában fordult Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökhöz a makói eset kapcsán a Fidesz frakcióveze­tő-helyettese, Deutsch Tamás azt kérve, vizsgáltassa ki, mi­ért lépett fel a rendőrség ilyen keményen egy közönséges szórólap miatt egy parlamenti képviselő két munkatársa el­len. A kormányfő azt tanácsol­ta: amennyiben az eljárást sé­relmesnek tartják, tegyenek panaszt az ügyészségen. Mar­tonosi György most bejelentet­te, ezt megtették - álláspont­juk szerint ugyanis a rendőr­ségi eljárás nem áll arányban a vélt vétség súlyával. hurcolja meg a rendőrség két munkatársát sajtórendészeti vét­ség ürügyén - mint megírtuk, kampányfőnöke és személyi tit­kára ellen annak gyanúja miatt indult eljárás, hogy előzetes beje­lentés nélkül készítettek és ter­jesztettek sajtóterméket. A ma­kói honatya továbbra is azt állít­ja, csupán röplapokról van szó. A fideszes képviselő mindezt tegnap annak kapcsán mondta el, hogy sajtótájékoztatón reagált a Polgári Szóban megtámadott polgármester, Búzás Péter sajtó­nyilatkozatára. A honatya azzal kapcsolatban, hogy lapunk infor­mációi szerint egy Fidesz-tag tett bejelentést a kiadvány miatt, úgy fogalmazott: a baloldal mindig is tehetséges volt abban, hogy fe­nyegetéssel, megfélemlítéssel vagy ígérgetéssel olyan embere­ket találjon, akik hajlandóak az érdekeiket szolgálni. Szerinte nyilvánvaló, hogy a röplap elleni fellépés kizárólag a baloldal érde­ke, következésképp nem jobbol­dali belháborúról van szó. A sajtótájékoztatón egyébként megjelent a képviselő eljárás alá vont két munkatársának egyike, Endes Zsigmond is. A kampány­főnök az üggyel kapcsolatban egyetlen érdemi kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra hi­vatkozva, hogy a rendőrségi vizs­gálat még nem zárult le. SZABÓ IMRE Francia kiadó estje a bölcsészkaron Az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület szervezé­sében szerdán 17 órai kezdettel az SZTE BTK nagytermében Franko­fón társadalomtudományok Magyarországon címmel mutatják be az egyik legnagyobb francia könyvkiadó, a l'Harmattan társadalomtudo­mányi programját. Az előadók: Denis Pryen, a l'Harmattan Kiadó igazgatója, Gyenes Adám, a magyarországi l'Harmattan Kiadó igaz­gatója és Lammel Annamária, a Kognitív Tudományok-sorozat szer­kesztője. A rendezvényhez kapcsolódva mától csütörtökig a kiadó a Gondolattal és az Új Mandátummal együtt könyvárusítást is tart a TIK-ben. Új határidő: november 25. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal tájékoztatása szerint a 2005. évi területalapú támogatást igénylők számára az adategyeztetésre felszólító levél­ben meghatározott november 21-i határidőt meghosszabbítják november 25-éig. A határidő módosítása értelmében tehát to­vábbi négy nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintettek a blokk túligénylést feloldják, s az adat­egyeztető lapot, lehetőleg az ille­tékes falugazdászon keresztül, legvégső esetben postán eljuttas­sák az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez. HÍREK IDEGENFORGALMI KLUB A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumban szerdán 16 órai kezdettel tartja következő összejövetelét az idegenforgalmi klub. A rendezvény résztvevőinek a múzeumot is bemutatják. TALÁLKOZÓ SCHÁFFER ERZSÉBETTEL Scháffer Erzsébet Pulitzer-díjas írónővel, a Nők Lapja című lap főmunkatársával találkozhatnak az érdeklődők ma 17 órakor a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában. A találkozó után az írónő dedikálja köteteit. Szeged egyetlen esélye: high-tech kiscégek A biopolisz logikája Leszakadásunk megállítása a tét: az uniós fejlesztési forrá­sokat Szeged a tudásalapú gaz­daság fejlesztésére fordítaná. Ezt jelenti a bűvös szó, a bio­polisz. Ha megvalósul, ha Sze­ged kutatás-fejlesztési központ­ként képes lesz fölgyorsítani a régió fejlődését, 170-200 ezer lakosú várossá nőhet. A szegedi neurobiológiai tudás­központ projektjeiben csaknem négyszáz kutató dolgozik, ötven új munkahelyet hoznak létre. Új, a diagnózist segítő szereket, hatékony molekulákat szeretné­nek kifejleszteni az idegrend­szert érintő betegségek gyógyítá­sára. Az eredményeket szabadal­maztatják, vállalkozások hasz­nosítják. Ez az egy tudásközpont hamarosan és várhatóan 4-5 high-tech kisvállalkozást hoz lét­re. amelyek a legkülönfélébb szolgáltatásokat igénylik majd, vagyis újabb munkahelyeket te­remtenek. Valahogy így kell elképzelni, mit jelent az, hogy biopolisz. Ha­sonló kutatás-fejlesztési magok köré szerveződő cégek, intézmé­nyek teremthetnek új munkahe­lyeket, de akár multinacionális vállalatok is betelepülhetnek az eredmények hasznosítóiként. MEG NÉHÁNY ÉV £ Az egyetem körül szerveződő sok kis high-tech cég számos további új munkahelyet teremthet - más vállalkozásoknál. Ha kellően nagy számú kutató-fejlesztő cég jön létre, az ehhez szükséges szaba­dalmi eljárások, fordítások elké­szítése, a marketingmunkák, kar­bantartási, üzemeltetési, számí­tástechnikai feladatok rengeteg képzett embert igényelnek. A szakértő szerint a „tudásmag" lát­ványos fejlődése két-három éven belül indulhat meg. A Bay Intézet is a tudásipar egyik fellegvára Fotó: Karnok Csaba Mindez gyakorlatilag az egyetlen lehetősége Szegednek a kitörésre. - Gazdasági teljesítményét te­kintve Csongrád megye az orszá­gos átlaghoz képest fokozatosan leszakad - mondta Lengyel Imre. A szegedi közgazdász professzor a Biopolisz program egyik felelő­se. A szegedi Mindentudás Egye­temén tartott előadásában kifej­tette: van esély a régió és a város fölzárkóztatására, az unió fej­lesztési politikája erre lehetősé­get ad. Azt nem várhatjuk, hogy Szegeden nagy számú munka­hely jön létre a feldolgozóiparban - a cégek ezeket a tevékenysége­ket minél olcsóbb munkabérű országokba igyekeznek telepíte­ni. Igazi növekedést csak a globá­lisan versenyképes ágazatok megjelenése hozhat. A profesz­szor vizsgálatai azt mutatják, hogy jelenleg nincs a megyében KOZMEGHALLGATAS A város készülő fejlesztési programja lesz a témája a ma délutáni közmeg­hallgatásnak. A Szeged 2015. programot Botka László polgármester mu­tatja be a város nevében, Lengyel Imre professzor beszél az egyetem ter­veiről. A biopolisz egészségipari nagyprojektjét Mikó Tivadar professzor is­merteti. Az elektromos tömegközlekedés nagyprojektről Nagy Sándor alpol­gármester tart előadást délután 4 órától a városházán. számottevő globálisan verseny­képes szektor - de lehet. A szegedi adottságokra építve az egészségipari, a környezetipa­ri és bioipari, agrárfejlesztések jöhetnek szóba. Szegeden a dip­lomások aránya ehhez megfele­lő, a kutatásfejlesztésre fordított összeg is jelentős, a folyamat azonban még a kezdetén tart. A tudásalapú gazdaság fejlődé­se hosszabb távon javíthatja az életszínvonalat. A professzor szerint ha Szeged sikeresen be­kapcsolódik a nemzetközi tudás­alapú gazdaság fejlődésébe, ak­kor idővel egy 170-200 ezres ré­gióközponttá válik, ahol maga­sak a jövedelmek, magas a foglal­koztatottsági arány. Ha ez nem valósul meg, a fiatalok elvándor­lása felgyorsul, és 130-150 ezer főre csökken Szeged lakóinak száma, magas lesz a munkanél­küliség. M. B. I. Könyvadományokat vár a város a székelyudvarhelyi bibhotéka számára Rekordkoszorú a szökőkútban Az ország legnagyobb adventi koszorújának elkészítését kezdték el a szegediek tegnap. A Dugonics téren közösen építendő, nyolc mé­ter átmérőjű koszorún közéleti személyisé­gek és az egyházak képviselői gyújtanak majd gyertyákat advent minden vasárnapján. Saját bevallása szerint utoljára a diplomaosz­tóján állt a szökőkútban Botka László, Sze­ged polgármestere — és most ismét. A díszkút közepén várta tegnap délelőtt az újságírókat. - Karácsony a szeretet és a remény ünnepe. Azt szeretnénk, ha ez az egész város számára egy közös ünnep lenne, ezért Magyarország legnagyobb adventi koszorúját állítjuk fel ezen a helyen - mondta. A kezdeményezést az önkormányzat az egyházak képviselőivel, a Városkép Kft.-vei és lapunkkal, a Délmagyarországgal közösen hirdette meg. A Magyarországon egyedülálló, nyolc méter átmérőjű koszorú vázát tegnap elhelyezték a Dugonics téren, vasárnapig fo­lyamatosan várják a szegedieket, hogy egy-egy fenyőággal ki-ki járuljon hozzá az ün­nepi várakozás jelképének elkészítéséhez. E hét végétől minden vasárnap közös gyertya­gyújtásra hívják a város lakóit. Az első lángot 27-én 17 órakor lobbantja fel Botka László és Gyulay Endre megyés püspök. Advent továb­bi vasárnapjain a gyertyákat a szegedi diák­polgármester és Bartha Tiborné református lelkész, Szetey András, lapunk főszerkesztője és Laurinyecz Mihály katolikus pap, vala­mint Gregor József operaénekes és Cserháti Sándor evangélikus lelkész gyújtja majd meg. Az adventi készülődés alatt az árvízben részben elpusztult székelyudvarhelyi könyv­tár segítésére is szeretnék a szegediek támo­gatását megnyerni. A közös adventi koszorú­hoz hozott könyvadományokat az erdélyi vá­ros bibliotékájának kívánják átadni karácso­nyi ajándékul. Tegnap a Dugonics téren ott volt Kondé La­jos plébános, aki elmondta, az emberek a nagy rohanás közepette elfelejtik, hogy a lel­künkben is készülni kell a karácsonyra. Bar­tha Tiborné református lelkész szavai szerint az adventi gyertyák azt jelképezik, hogy a mennyei fény meglátogat bennünket. Az egyházi személyiségek, a polgármester, a Városkép Kft. ügyvezető igazgatója és la­punk képviselője ezután együtt helyezték el az első fenyőágakat a város koszorúján. F.G. KET VASAR Jövő héten két karácsonyi vásár is kezdetét veszi Szegeden: másodikától a Széchenyi téren a szín­padi programok mellett több mint 60 kereskedő kínálja majd portékáit, a Dugonics téren pedig az Ördögszekér szervezésében kézművesvásár vár­ja a látogatókat. Eredetileg reklámfilmbe jelentkezett - A nyeremény megváltoztatta a szegedi asszony életét Négymillió forintért állt az alku a tévés vetélkedőn Több mint négymillió forinttal távozott az Áll az alku című televíziós vetélkedőből a szegedi Kovács Erzsébet (képünkön). Nyolcmilliót is nyerhetett volna - ám segítője rossz tanácsot adott. A TV 2 Áll az alku című legutóbbi műsorában a szegedi Kovács Erzsébetnek szoríthattak a nézők, aki végül négy és fél millió forintot nyert. Az asszony eredetileg egy reklámfilmbe jelentkezett szereplőnek, amit Szegeden forgattak. Itt találkozott Gundel Takács Gáborral, akiről annyit tudott: valami­lyen vetélkedőt vezet. - Adtam egy esélyt magamnak és odamentem hozzá, s megkérdeztem, hogy lehet bekerül­ni a műsorába - meséli Erzsébet. A műsorvezető elkérte a telefonszámát, majd nem sokkal később felhívták a csa­tornától: játszhat. - Ekkor néztem meg a tévében először a műsort - mondja az asszony. A játékról csak jó emlékei vannak: nagyon viccesnek találta a forgatást. A körkérdések után, amikor kiderült, hogy csapata adta a legtöbb helyes választ, elkezdett iz­gulni. - A legjobb huszonöt játékos között már nagyon ideges voltam, nem is értettem, mit keresek ott, de elha­tároztam: végigcsinálom, lesz, ami lesz - meséli Erzsé­bet, aki a feltett tíz kérdésből hétre tudta a helyes választ. Ez elég volt a döntőbe jutáshoz. Az pedig, hogy előbb nyomja meg a gombot döntőbeli ellenfelénél és így egy biztos ajándékot nyerjen - ekkor már meg sem fordult a fejében. A táskákat meghatározott szisztéma szerint választot­ta ki: mivel szokott lottózni, ennek alapján építette fel a taktikáját. Ez olyan jól sikerült, hogy a legnagyobb össze­gek egészen a játék végéig bent maradtak, amikor is a bank nyolcmillió forintot ajánlott neki, ha megáll. Ekkor ismerőse - akit segítségként vitt magával - azt tanácsol­ta: menjen tovább. Már bánja, hogy hallgatott rá, ugyanis ezután kiválasztotta a legmagasabb összeget rejtő táskát, így a bank ajánlata visszaugrott négy és fél millióra, amit elfogadott. - Úgy gondoltam, ha még egyszer eljutok egy hasonló jellegű műsorba, ne mondják rólam, hogy ez egy kapzsi ember - indokolja Erzsébet, miért nem játszott tobvább. A pénz - aminek egy része ugyan elmegy a nyere­ményadóra - jó helyre került: Erzsébetnek nincs állása és havi harmincezer forintból kellett élnie. Régebben idegenvezetőként járta a világot, de szülei és fia halála véget vetett az utazásoknak. Nem maradt senkije, kilá­tástalannak érezte életét. Ekkor egy ismerőse javaslatá­ra Amerikába ment dolgozni, ahol hét évig egy család­nál élt - segítve őket mindennapjaikban. De visszavá­gyott Szegedre: minden emlék ide kötötte. Fél éve köl­tözött haza, és kitartóan munkát keres. Ennek érdeké­ben ismét iskolapadba ült: egy fél éves, kereskedelmi végzettséget nyújtó tanfolyamra iratkozott be - záró­vizsgái éppen tegnap voltak. Reméli, ez a nyeremény segít neki, hogy a sok tragédia után új életet kezdhes­sen. KISS GÁBOR GERGŐ

Next

/
Thumbnails
Contents