Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-21 / 272. szám

HÉTFŐ, 2005. NOVEMBER 21. •AKTUÁLIS* 5 A szeretet önkénteseinek munkájával Máltás milliók szegedieknek Ünnepi találkozóval emlékez­tek meg a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat szegedi csoport­jának alapítói, tagjai, segítői, támogatói szombaton arról, hogy tíz esztendővel ezelőtt köl­tözhettek az újszegedi Gond­viselés Házába. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi máltai csoport 1995 novemberében lelt otthonra a Csanádi utca 9.-ben. Sokrétű ka­ritatív tevékenységük során mintegy 120 ezer órát dolgoztak a támogatásra szoruló szegediek és környékbeliek megsegítésén, aminek eredményeként összes­ségében 100 millió forintnál is nagyobb értékű adományhoz jut­tatták a nehéz sorsúakat. A mál­taisok évente közel ötezer em­bernek juttatnak ruhát, cipőt. Krízishelyzetekben rendkívüli adománygyűjtésekkel segítenek az árvízkárosultaknak, rendsze­res támogatói a határon túli ma­gyaroknak. A szegediek közül különös gondot fordítanak a gyermekekre, idősekre, hajlékta­lanokra. Évekig rendeztek nyári táborokat fogyatékos gyermekek­nek, 1993 óta minden esztendő­ben megtartott karácsonyi ün­nepségeiken már ezernél több ki­csit ajándékoztak meg. Az 1998-as tanévtől folyamatosan biztosítanak a Hóbiárt bisztró tá­mogatásával ingyenebédet diá­koknak (mostanra már 35 fő­nek). Évekig tartottak egészség­ügyi előadás-sorozatokat a Gondviselés Házában idős em­bereknek és gondozóiknak. A hajléktalanokat folyamatosan ruházzák, télidőn évek óta visz­nek nekik a város különböző he­lyeire esténként meleg teát, élel­met, jó szót. Teszik mindezt em­berbarátságból, ingyen, csende­sen és folyamatosan. Támogatókat vár a szegedi mentálhigiénés ház Háznéző gyertyafényben Tizenhárom év után otthonra lelhet Szegeden a mentálhigi­énés képzés. Az öröm azonban még nem teljes, ugyanis 10-15 millió forint szükséges ahhoz, hogy a mentálhigiénés ház meg­nyithassa kapuit. Gyertyafénnyel, pogácsával és pálinkával várták a vendégeket szombaton a hamarosan megnyí­ló szegedi mentálhigiénés ház­ban. Korábban megírtuk: a Má­tyás téren, a templom oldalánál, 28 millió forintos pályázati tá­mogatásból vásárolt ingatlant a szegedi mentálhigiénés alapít­vány, amely a budapesti Semmel­weis egyetem kihelyezett tagoza­tát működteti helyben. A meghí­vott támogatók, barátok és sajtó­sok apró mécsesek fényénél jár­hatták körbe a ház első szintjét. - Szegeden 1992 óta folyik mentálhigiénés képzés - mondta a szak egykori hallgatója, Fodor Gábor oktató. - Eddig különböző helyekre kellett bekéredzked­nünk, a képzés díjának 80-90 százalékát fordítottuk bérleti díj­ra. Tizenhárom év alatt több mint 500 hallgató végzett az is­kolában. Szeretnénk, ha lenne otthona ennek a képzésnek, ezért nyitjuk meg hamarosan a mentálhigiénés házat, amely Szeged új szellemi és kulturális központja lehet. Az alapítvány elnöke, Ónodi Sarolta elmondta: a 28 millió fo­rint csupán a ház megvásárlására volt elég. Eddig már 10 millió fo­rintot költöttek a ház felújításá­ra, ezt az összeget az alapítvány hosszú évek alatt gyűjtögette össze. A megye 120 vállalkozójá­nak írták levelet, s kérjik támo­gatásukat a továbbiakhoz. Az épület felújításának teljes befeje­zéséhez mintegy 10-15 millió fo­rint hiányzik. NYEMCSOKÉVA Ki és miért vitetheti el a szabálytalanul parkoló kocsikat ? Vitatott az autók elszállítása Jogbizonytalanságban. Vannak, akik szerint törvénysértő az autók elszállítása Fotó: Schmidt Andrea Jogászokkal vizsgáltatta meg egy hírügy­nökség: hogyan lehet az, hogy Szegeden ciszállítják a szabálytalanul parkoló au­tókat, Budapesten pedig nem. A fővárosi közterület-felügyelet jogszabály-módosí­tásra vár az ügyben, a szegedi jegyző a KRESZ-re és az elszállítást említő törvény­re hivatkozik. Egy hibás jogértelmezés miatt évek óta tör­vényellenesen szállíttatja el a szegedi önkor­mányzat közterület-felügyelete a tilosban parkoló autókat - állítja a HavariaPress. A hírügynökség főszerkesztője, Horváth Zsolt lapunknak elmondta: jogászokkal vizsgálták, mi alapján dolgoznak a szegedi közterü­let-felügyelők. Az irányította figyelmüket az ügyre, hogy lapunk nemrég beszámolt róla: a benne ülő kislánnyal együtt szállítottak el egy autót. A hírügynökségnél egyes ügyek hátteréül szolgáló információkat is gyűjte­nek, ezért jártak utána a szegedi eset jogi részleteinek. Kiderült: a szegedi önkormányzatnak van egy helyi rendelete, és a közterület-felügye­letről szóló 1999. évi LXIII. törvényre hivat­kozva szállíttatja el több éve a szabálytalanul várakozó járműveket. Ez a törvény azonban -­így a hírügynökség - nem teszi lehetővé a. közterület-felügyelők számára a szabálytala­KARTERITES CSAK A PRÓBAPER UTAN 1ARHATNA Miközben Budapesten nem dolgoznak a „pókos " autók", Szegeden évente mintegy négyezer jár­művet szállítanak el. Horváth Zsolt szerint ha minden autós visszakövetelné az elszállítás díja­ként befizetett tíz-tízezer forintot, a kártérítés mértéke akár százmilliós nagyságrendű is lehet­ne. Vélhetően azonban csak egy jogerősen meg­nyert próbaper után számíthatnak kártérítésre a szegedi autósok. nul, vagy parkolási díj fizetése nélkül várako­zó autók elszállítását. Autó elszállítására Horváth szerint jog­szerűen csak a rendőrségnek van lehetősé­ge, míg a felügyelők maximum kerékbilin­cset használhatnak. Ezt támasztja alá a fő­városi közterület-felügyelet vezetőjének, Barna Sándornak a véleménye is, mely sze­rint törvénymódosításra várnak a témában, addig pedig egy autót sem szállíthatnak el, leszámítva a rendszám nélküli roncsautó­kat. Mózes Ervin jegyző kérdésünkre elmond­ta: két jogszabály rendelkezik az autó el­szállításáról. A közterület-felügyeletről szóló törvény szerint „ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a "korlá­tozott várakozási övezetben díjfizetés nél­kül várakozó jármű balesetveszélyt nem je­lent és a forgalmat nem akadályozza, rögzí­tésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormány­zat rendelete alapján kerékbilincset alkal­mazhat." Ezzel szemben Szegeden a gya­korlat az, hogy a „pókos autón" utazó köz­terület-felügyelő megrendeli az elszállítást, anélkül, hogy bilincselne. A törvény ki­mondja azt is: a jármű rögzítésekor a fel­ügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. Ilyen rendelete 2000 óta van Szegednek. Mózes Ervin jegyző hangsú­lyozta: nem tett törvényességi észrevételt az erre rendelt szerv, a közigazgatási hiva­tal, vagy az ügyészség. Mózes hivatkozott még a KRESZ-re is, amely egy 1975-ös miniszteri rendelet. Esze­rint a rendőrhatóság elszállíthat járművet. Erre - a rendőrhatóság értesítése mellett - a közlekedési hatóság, illetőleg az út kezelője is jogosult. Horváth Zsolt szerint a KRESZ azonban nem jelent a közterület-felügyelet­nek felhatalmazást, hiszen az ő munkájukat szabályozó törvény nem teszi lehetővé, hogy autókat vigyenek el. M. B. I. Nem csak a „fideszes " városokból érkezett kevés panelpályázat Az összetartó házaknak jó a program Szegedről 135 lakóközösség pá­lyázott a panelrekonstrukcióra, Hódmezővásárhelyről egyelőre kettő. A szegedi polgármester megfigyelte, hogy a fideszes ve­zetésű Debrecenből és Kapos­várról is kirívóan kevés a jelent­kező. A helyzet azonban - me­gyénkben - nem ilyen egyszerű. Van olyan lakóközösség, ahol kijelentették: a hátralékosok helyett akkor sem törlesztenék a hitelt, ha az kedvezményes. Október végéig összesen 135 la­kóközösség jelentkezett Szeged­ről az ipari technológiával épí­tett házak rekonstrukciós prog­ramjára. Ez 5185 lakást érint, az összköltség 3,7 milliárd fo-" rint. Ennek a pénznek egyhar­mad része önerő, egyharmadát a város adja, a fönnmaradó részt az állam, a programnak része a kedvezményes Panel Plusz hitel. A legtöbb érintett társasház tető- és hőszigetelés­re, valamint nyílászárócserére pályázik. Azon a sajtótájékozta­tón, amelyen ezt bejelentették, Botka László polgármester arra emlékeztetett, hogy az országos listát Pécs, Székesfehérvár mel­lett Szeged vezeti, viszont Deb­recenből, Kaposvárról és Hód­mezővásárhelyről kevés lakókö­zösség pályázott, és mindhá­rom utóbb említett városnak fi­deszes a polgármestere. Szegeden is nehezen jön össze a lakóközösségek nyolcvan százalékának hozzájárulása Fotó: Frank Yvette Mint a vásárhelyi polgármes­teri hivataltól megtudtuk, tény­leg csupán két pályázat van: ez összesen 120 lakást érint. Ez ki­csi szám, hiszen a városban összesen 2694 panellakás van. Lapunk kérdésére a belváros MSZP-s képviselője, Bacsa Pál elmondta, tudja, mert jó né­hány lakógyűlésre elment, hogy sok helyen tervezik a rekonst­rukció elindítását, és amikor ő a közgyűlésen fölvetette, hogy szükség lenne a helyi pályázat újbóli kiírására is - enélkül nem tudnak jelentkezni a prog­ramra a közösségek -, ígéretet kapott rá, hogy ez hamarosan megtörténik. A képviselő sze­rint jövőre jóval több lakókö­zösség jelentkezik Hódmezővá­sárhelyről is. Szentesen hat pályázat ké­szült, Csongrádon a polgármes­teri hivatal munkatársa arról in­formált, hogy a közösségek egy­előre tájékozódnak, lamentál­nak. Makón két pályázat készült most, kettő már korábban elin­dult. S van két lakóközösség, amely önerőből fogott hozzá egy egész házat érintő munkához. - Amikor mi a tetőszigetelést terveztük, kértem ajánlatot egy makói vállalkozótól, aki nagyon kedvező árat mondott, de aztán kiderült, ő valami miatt nem ve­het részt ebben a programban ­mondja Szabó Zoltán, több ma­kói közösség képviselője. - A vá­rosházáról kaptunk egy listát, amely alapján megkerestünk egy szegedi céget, amely a makói vál­lalkozó árajánlatának csaknem a négyszeresét mondta. Azt is ki­számoltuk, hogy a ránk eső egy­harmad rész sem egyharmad, hi­szen a pályázat megírásáért az egyik szakértő 150 ezer forintot kért, a másik 300 ezret, plusz 2-4 százalékos sikerdíjat. Ez a VIZVALASZTO HATÁS Az érintettekkel beszélve az de­rült ki, hogy a kormány által tá­mogatott panelprogramnak víz­választó hatása is lesz. A kö­zösségekben a lakók nyolcvan százalékának hozzájárulása kell, ilyen szervezettséget pedig nem könnyű elérni. Most kide­rül, melyek azok a lépcsőházak, amelyek összetartóak. Volt olyan ház, ahol elsősorban azért hiúsult meg a pályázat, mert egy régebbi konfliktus miatt a három lépcsőháznak három kü­lönböző közös képviselője volt, és ők nem is tartották egymás­sal a kapcsolatot. Másutt sok a nyugdíjas, és többségük nem akarta fölvenni a kedvező ka­matozású hitelt. Másutt több olyan család Is lakik, aki már a közüzemi díjakkal, a közös költ­séggel is tartozik. A gyűlésen aztán az volt az általános véle­mény, hogy helyettük nem fizet­né szívesen senki a hitelt - bár­milyen kedvezményes. közösségnek nem tetszett. Má­sutt tényleg hozzáfogtunk önerő­ből a tetőszigeteléshez, mert így érte meg. B. A. Vántus István kortárszenei napok A Szegedről elszármazott W­dovszky László Erkel-díjas zene­szerzővel beszélget ma 17 órától a Somogyi-könyvtárban kollégá­ja, Hollós Máté, a Magyar Zene­szerzők Egyesületének elnöke. Ezzel a programmal indul az 1971-ben alapított kortárszenei napok idei rendezvénysorozata. 19.30-kor a Fricsay Teremben kezdődő kamarahangversenyen Vidovszky Germán dances című műve mellett Sári József, Olsvay Endre, Horváth Barnabás, Pertis fenő és Maros Rudolf darabjai csendülnek fel. 70 éve született Vántus István zeneszerző, a ren­dezvénysorozat névadója, akire kedden délelőtt 10 órától tudo­mányos emléküléssel emlékez­nek a városháza dísztermében, majd 12 órátót a Belvárosi mozi­ban vetítik Beslin Anita Elnému­lások című filmjét. 19.30-tól emlékhangversenyt rendeznek a Fricsay Teremben, ahol Hollós Máté és Huszár Lajos művei is felcsendülnek. A csütörtökig tar­tó programsorozatból kiemelke­dik a Componensemble hang­versenye szerdán 19.30-tól a Fri­csay Teremben. Végre újra van a Zeneakadémiá­nak szegedi zeneszerzés szakos hallgatója: Szigeti Máté Le mou­vement infini című darabja csü­törtökön este ősbemutatóként hangzik el a Fricsay Teremben.

Next

/
Thumbnails
Contents