Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-19 / 271. szám

SZOMBAT, 2005. NOVEMBER 19. • AKTUÁLIS" 3 A mindentudós ságvárísok a legfiatalabbak a mezőnyben Eladják a tudományt A szegedi Ságvári gimnázium Mindentudók csapata - Blutman Kristóf, Vaits Zoltán, Borda Péter és Balázs Attila adványokat. állandóan bújja a kiFotó: Frank Yvette Már csak egyetlen Csongrád megyei csapat szerepelhet a Ki miben mindentudós? vetélkedősorozatban. A szegedi Ságvári gimnázium négy tanulója a televíziós elődöntőbe jutott. A magukat Mindentudóknak nevező matematika-fizika szakos tizedikes fiúkat érdekli a hittudomány, a bölcsészet és minden, ami a világban történik. A Ki miben tudós? népszerű televíziós vetélkedősorozat első adását az ország lakossága 1962-ben izgulhatta végig. Akkoriban az egyik legnépszerűbb műsora volt a magyar televíziónak. Valószínű legalább akkora figyelem kíséri majd a közszolgálati televízióban a Ki miben mindentudós? elődöntőt és finálét. A még februárban kezdődött sorozatra 236 középiskolás csapat jelentkezett. A középdöntőbe azonban már csak hatvan együttes juthatott el. A balatonkenesei fordulóban négy Csongrád megyei gárda szerepelt: a vásárhelyi Bethlen gimnázium, a szegedi Radnóti és a Ságvári gimnázium két gárdája. Közülük a ságvárisok Szegedi Mindentudók formációja - Balázs Attila, Borda Péter, Blutman Kristóf és Vaits Zoltán - jutott a tizenkettes elődöntőbe, amit november 27-28-án rendeznek Budapesten. Mind a négyen a tizedikes matematika-fizika tagozatos osztályba járnak, s az országos mezőnyben ők a legfiatalabbak - derült ki az október végi egyhetes összetartáson a Magyar Telekom menedzserképző központjában. A negyvennyolc diák többek között kommunikációs előadásokat hallgatott, mivel - ahogy fogalmaztak a tudományukat el is kell „adni", különben nem vesz tudomást róluk a világ. A tanulókkal a Megasztár stylistja is foglalkozott. - A kamerák előtt az is nagyon fontos, hogyan nézünk ki. Méretet vettek rólunk, mert valamilyen különleges ruhában virítunk majd és a frizuránkat is belövik - mondta Balázs Attila, aki még februárban fedezte fel az interneten a Magyar Tudományos Akadémia felhívását. Ekkor kereste meg társait, akik szívesen részt vettek a tesztkérdések és eszszék megírásában. Majd mentornak két tanárukat Csiszár Imrét és Fodor Zsoltot kérték fel, akik főleg a szervezésben segítettek. A fiúk szerint szerteágazó tudásról kellett ELLENFELEK A Ki miben mindentudós? versenyben a budapesti Millenáris Parkban négy elődöntőt rendeznek három-három csapattal és a legjobbak jutnak a december 11-i fináléba. A szegedi Mindentudók ellenfele a váci Boroknay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium lesz. A három iskola tanulóinak a környezetvédelemhez kapcsolódó témákbél kell felkészülniük. Lesznek villámkérdések és kifejtések, egymás, előre elkészített prezentációiba is belekérdezhetnek és rabolhatják a vetélytársak pontjait. számot adni. Nem elég a magas szintű általános műveltség és lexikális ismeret. A diákok jártasak az internet világában, gyakorlott számítógépes felhasználók és kreatívak. A helyes válaszokhoz ismerni kellett a Mindentudás Egyeteme előadásait és azok tartalmát. - Egyre érdekesebb feladatokat kellett megoldanunk: a nyáron például a GPS használatára kellett ötleteket keresnünk. Javaslatunk szerint a keresőrendszert be lehetne építeni karkötőbe és ezáltal figyelemmel kísérhető akár a gyerekek útja - fejtegette Borda Péter, aki elárulta: kabalaként azért választottak bárányt, mert Szeged címerében is megtalálható és ha a klónozással kapcsolatos kutatásokat tekintjük, a tudományt is jelképezi. A televíziós fordulóban a csapatnak már nemcsak a tárgyi tudásáról, hanem a kreativitásáról is számot kell adni. Előzetes feladatként háromperces alkotásban a Miért változik a nyelv? kérdést kell megvilágítaniuk. A téma kiötlésében diáktársaikból szervezett kreatív csoport is részt vett. A szereplőket a Ságvári jelenlegi és volt diákjai, tanárai közül válogatták. így készült el a Mintakérő című alkotás azzal a digitális kamerával, amit a gyerekek az elődöntőbe jutással nyertek. Most már azonban nagyobb a tét: a győztes tíz napra elutazhat a világ egyik híres kutatóközpontjába. CS. GÁT LÁSZLÓ Javul is, romlik is a Maros vízminősége Nehézfémtartalmú halak Tisztább ugyan a Maros, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, de még mindig messze van a megfelelőtől. Minden Erdélyből érkező folyó halainak húsa sokszorosan több nehézfémet tartalmaz, mintr amennyit az uniós norma megenged. Hatvanezerrel keresünk kevesebbet, mint a budapestiek Szeged húzza a megyét ATLAGBEREK 2005 Bruttó (Ft) Nettó (Ft) 1 Országos átlag 154 600 101 300 Budapest 195 400 120 000 Csongrád megye 135 000 92 000 Bács-Kiskun megye 126 000 87000 Békés megye 124 600 86 600 Sokkal jobb ugyan a Maros vízminősége, mint a nyolcvanas-kilencvenes években volt, de még nagyon messze van a megfelelőtől - mondja Sárkány-Kiss Endre, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. A tegnapi szegedi jubileumi Tisza-kutató ankéton részt vett szakember az SZTE Ökológiai Tanszékével is együttműködik. - Minden erdélyi folyóra igaz: a belőlük származó halak húsa huszonöt-harmincszoros mennyiségű nehézfémet tartalmaz, mint amennyi az uniós normatíva szerint megengedhető volna. Mi, akik tisztában vagyunk ezzel, nem is fogyasztunk innen származó halat - hívja föl a figyelmet. A helyzet néhol javul, néhol romlik a Maros mentén. A dicsőszentmártoni vegyipari művek jelenleg például csak mintegy huszonöt százalékos teljesítménnyel működik, a kiskapusi, úgynevezett „koromgyár" teljesítménye szintén visszafogott, s tisztítóberendezésekkel is fölszerelték - mindez kevesebb szenynyezést jelent. Ugyanakkor még mindig szennyez például a marosvásárhelyi vegyipari kombinát. A bányászat ugyancsak veszélyeztető tényező: az Aranyos és más, Marosba vizet juttató folyók partján ott állnak a meddőhányók, melyekből az eső, az áradások kimossák a mérgező színes-, nehézfémeket. A meddők nem tűnnek el nagyon hamar, s a bányászati technológia korszerűsítése-szennyezésmentesítése csak sokára megtérülő beruházás volna a vállalatok számára - ezért is késlekednek vele. További gond: a falvak vízvezeték-hálózatának kiépülésével nem mindig jár együtt szennyvízcsatornahálózat létesítése. így a kommunális szennyvíz árkokon, erecskéken, patakokon keresztül végül is a folyóba jut. A romlást jelzi, hogy a Maros felső szakaszán az utóbbi években eltűntek a kagylók - ez épp ellentétes az alsó szakasz helyzetével, ahol viszont megjelentek. F. CS. MODERNIZÁLÁS m Bízunk az uniós csatlakozás ™ kapcsán életbe lépő vízminőség-védelmi rendelkezésekben - mondja a professzor. Szerinte nagyon sok függ attól, az ipari létesítmények, szennyvíztisztítók hogyan tudják pályázati úton megszerezni a modernizáláshoz a kellő pénzt. Szászrégennek például sikerült, hatékony szennyvíztisztítót hozott létre, a Körös mentén pedig Nagyváradon jött létre korszerű szennyvíztisztító. Forrás: KSH A KSH második negyedéves adatai az országos kereseti viszonyokról megint azt támasztják alá, hogy a legjobb fizetéseket a fővárosban adják. A dél-alföldi régió sereghajtó, ugyanakkor meg kell jegyezni: a Csongrád megyei átlagkeresetek - különösen a megyeszékhelyé - jobbak, mint Bács-Kiskun és Békés megyében. Az idei második negyedéves KSH-adatok szerint az országos bruttó átlagkereset 154 ezer 600 forint - ugyanez a szám Csongrád megyében 135 ezer. A különbség közel 20 ezer forint a mi kárunkra. Még rosszabbul járunk azonban, ha az átlagkereseteket a budapestiekhez hasonlítjuk, a fővárosban ugyanis immáron 60 ezerrel fizetnek többet havonta a munkáltatók a dolgozóiknak átlagosan 195 ezer 400 forintot. A megye leszakadása Budapesthez képest tehát jelentős, a bruttó 60 ezer forint hatalmas különbséget jelent két azonos végzettségű, képességű és ugyanolyan munkakörben dolgozó számára. Maga az országos átlag - a 154 ezer 600 forint - már kevésbé riasztó. Még jobban megnyugodhatunk, ha a szomszédos megyékkel hasonlítjuk össze magunkat: Bács-Kiskunban 126 ezer, Békés megyében pedig 124 ezer 600 forint a bruttó átlagkereset. Nettóban a Csongrád megyei dolgozók 92, a szomszédos megyékben élők 86-87 ezer forintot visznek haza havonta és átlagosan (ugyanez Budapesten 120 ezer forint). DM-grafika Csongrád megyében tehát még mindig jobb élni és dolgozni - ezzel vigasztalhatjuk magunkat -, sőt hozzá kell tenni: Szeged „felhúzza" a vidéki mutatókat is, mivel meghatározó foglalkoztatónak számít, az átlagkeresetek a megyeszékhelyen 14-17 százalékkal haladják meg a megyeit. Az alkalmazotti kör közel fele ráadásul szegedi telephelyű gazdasági szervezetnél áll alkalmazásban, a közalkalmazottaknak pedig csaknem a 80 százaléka Szegeden dolgozik. Csongrád megyében - akárcsak az országban mindenütt - a költségvetési szerveknél a januárban kifizetett 13. havi külön juttatás miatt immáron a közigazgatásban dolgozók keresik a legtöbbet, maguk mögött hagyták a pénzügyi szektort. A keresetnövekedés a közigazgatásban 16 százalékos volt, szemben a versenyszféra 6 százalékával. Régiós összehasonlításban érezhetjük még különösen roszszul magunkat: a dél-alföldi régió ugyanis - köszönhetően Bács-Kiskun és Békés még roszszabb helyzetének - a maga 124 ezer 300 forintos átlagával az utolsó helyen áll a fizetési rangsorban. Igaz, az észak-alföldi régió csak 600 forinttal előz meg bennünket, és a dél-dunántúliak közel 6000 forintja (130 ezer 900 az átlagkereset) sem mutat jelentős különbséget. Egyelőre azonban elérhetetlennek tűnik a közép-magyarországi 153 ezer 900 forintos havi bruttó átlagfizetés. F.K. A Marost még mindig sok szennyezőforrás fenyegeti Fotó: Gyenes Kálmán