Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-02 / 256. szám

4 • AKTUÁLIS» SZERDA, 2005. NOVEMBER 2. KÖRKÉP ALGYÖ. Ma és holnap 9 és 15 óra között tüdőszűrést tartanak Algyö lakosai számára. A tüdőszűrő busz a faluház szabadtéri színpada előtt üzemel. BALÁSTYA. Holnap 9 órától tartja az FVM Csongrád megyei szervezete a földsorsolást a művelődési ház nagytermében. A sorsolásra kerülő földteridetek pontos listája a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tekinthető meg. BORDÁNY. A faluházban ma este 6 órakor nyílik meg Miskolczi János grafikakiállítása. Hasonló tárlatot még nem láthatott a közönség a faluházban. A megnyitóra, valamint a tárlatra minden érdeklődőt várnak. A kiállítás hétfőtől péntekig 13 és 21 óra között, szombaton 9-től 12 óráig, valamint 16-tól 20 óráig tekinthető meg. KISTELEK. Szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Kistelek és térsége gasztronómiai fesztivált és mezőgazdasági kiállítást a sportcsarnokban. Kapunyitás 11 órakor. 11 órától délután 4 óráig játszó- és alkotóház várja a gyerekeket, akik termésbábokat, csuhébabákat készíthetnek, mézeskalácsot díszíthetnek. 3 órakor kezdődik a borverseny és botkóstolás az Aqua Hotelban. Ugyancsak 3 órakor kezdődik a Riokultúra Egyesület fóruma, 4 órától a színpadon kulturális műsort . adnak a kisteleki művészeti csoportok: a Kollázs Művészeti Iskola néptánccsoportja dunántúli táncokat mutat be, a művészeti iskola színjátszó köre A rátóti csikótojás című mesét adja elő. A Kisteleki Altalános Iskola második osztályosai az Ószi termés című produkcióval lépnek színpadra. A Globe Diákszínpad Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának részletét adja elő. A műsort a Folt együttes koncertje zárja. Este 6 órától zsűrizés, a borverseny eredményhirdetése. 7 órától vacsora, fellép Rácz Lajos és szalonzenekara. Gyermekeknek egész nap ugrálóvár. MÓRAHALOM. Óriási az érdeklődés a helyi színtársulat legújabb produkciója iránt. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-darab november 5-i és 6-i három előadására minden jegy elkelt. November második felében és decemberben a társulat újra színpadra áll. SZEGED. A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület felhívással fordul a dél-alföldi oktatási intézményekhez - Mi teszünk a környezetvédelemért! mottóval. Az egyesület rövid beszámolókat vár - esetleg fotóval illusztrálva - arról, hogy az oktatási-nevelési intézményekben miként valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, ez milyen anyagokra terjed ki, miképpen oldják meg a szelektíven gyűjtött anyagok elszállítását, ebben milyen cégek, vállalkozók vesznek részt. Az egyesület azoktól az intézményektől is várja a beszámolót, ahol a szelektív gyűjtés még nem működik, de tervezik megvalósítását. A beszámolókat készítő intézmények az egyesület Mi teszünk a környezetvédelemért! elismerő oklevelét kapják. Az alsó fokú oktatási intézményeket környezetvédő társasjátékokkal jutalmazzák. A beszámolót az alábbi címre kell elküldeni: Csemete, 6720 Szeged, Arany János u. 1. Nagy házak, sok autó, kopár utcák, nagy, ásító garázskapuk, lebetonozott udvarok. A várostervezők 200 ezres Szegedet ál­modtak - zsúfolt utcák lettek belőle. A szabályokat ugyan fo­lyamatosan módosítják, de a befektetői érdek erős, a köz pedig lassan lép. A fogyó Szegeden egyre sűrűbb a beépítettség. Egyre sűrűbben állnak a házak Szegeden, de a dolog szabályos - a város 1993-ban született hosszú távú tervei „nagy Szege­det", 200 ezres várost feltételez­tek. Nagy Sándor városfejleszté­si alpolgármester szerint ez az oka a város egyre súrúbb beépí­tésének. Az akkori koncepció szerint a növekedésének a bel­területen belül kell helyet adni. A mostani ciklusban azonban már beavatkoztak: „visszavet­tek" az intenzitásból. Alsóvá­ros, Felsőváros vagy Rókus torz utcáival azonban már nem le­het mit csinálni. Nagy Sándor hangsúlyozta: jelenleg már nem tartják kívánatosnak azt, hogy a beépítés egyre súrúbb legyen. A módosítások sora folytatódik. Kezdeményezte például, hogy utcára ne lehessen garázsajtót nyitni. A laksúrúséget alapvetően meghatározza, hogy az adott te­rület milyen beépítési módú te­rületként szerepel a városi szabá­lyozásban. A városi főépítész, Sz. Fehér Éva is tudja, a beruházók arra törekszenek, hogy minél jobban kihasználják a telkeket. Hosszú távon azonban a lakók sem járnak jól a súrú beépítéssel, és a városi polgárok is tiltakoz­nak. Kétfajta féket építenek be a szabályozásba: minden lakáshoz biztosítani kell a telken egy gép­kocsi elhelyezését, ez korlátozza a lakásszámot. Emellett az építé­si szabályzatban megadott épít­ménymagasság korlátozza a léte­síthető szintek számát. Sz. Fehér Éva elmondta: kertvárosi beépí­tés mellett maximum négy lakás helyezhető el egy épületben, egyébként pedig az említett gép­jármű-elhelyezési kötelezettség, és az építmény magassága korlá­tozza a tervezőt. A főépítész em­lékeztet arra, hogy még az 1999-ben született építési sza­bályzat is engedte a beépítés sűrí­tését. Ujabban előtérbe került az intenzitás csökkentése: Felsővá­roson, Alsóvároson, Rókuson már megtették. A beépítés sűrűsödése azonban szinte elkerülhetetlen. Kiss Lajos területi főépítész úgy látja, álta­lános tendencia, hogy adott terü­leten a lakásszám nő, a biológiai­lag aktív területek aránya csök­ken. Ebben a tulajdonosok üzleti érdeke játszik szerepet. - Kérdés, hogy a közösségek mennyire fo­gadják el ezt a jelenséget. Az egyéni és a közösségi érdeket kell összehangolni, a helyi jogsza­bályokba megfelelő fékeket kelle­ne beépíteni - tette hozzá. A te­rületi főépítész szerint ezt a helyi civil társadalomnak kell kikény­szerítenie. Figyelni kell azonban arra is, hogy a várostervezés olyan alkufolyamat, amelynek során a vállalkozások jó műkö­dését és a jó életkörülményeket egyaránt biztosítani kell. - A be­fektetők látják, hogy adott terü­leten sok lakást el lehet helyezni, és elemi érdekük, hogy a gyor­sabb megtérülést biztosítsák. A szabályozás pedig lassú, így el­szakad a valóságos folyamatok­tól, miközben a környezetterhe­lés minden egyes többletlakással nő - figyelmeztet Kiss Lajos. A területi főépítész azonban a be­ruházóval ellentétes gazdasági érdekekre is fölhívta a figyelmet: a súrúbb beépítéssel a fajlagos la­kásárak esni kezdenek, és a kis­városiasodó kertváros presztízse csökken. M. B. I. Papp István: Az én Nagy Könyvem A stílustörés kockázata Lapunk is elindította a Somogyi-könyvtár segítségével a maga Nagy Könyv-játékát: az izgalmasnak ígérkező szellemi kalandtú­rában ismert Csongrád megyei közéleti sze­mélyiségek, tudósok, művészek, üzletem­berek, sportolók és újságírók vallanak leg­kedvesebb könyvükről. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője Vaszilij Suksin Vörös kányafa című regényéről beszél. Szemközt a madár­influenzáról Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió és a Délma­gyarország közös műsora, a Szemközt. Ma Kovács Ferenc tiszti főorvost, az ANTSZ Csongrád Megyei igazgatóját la­punk főmunkatársa, Oláh Zol­tán és a televízió szerkesztő-ri­portere Márok Tamás a madár­influenzáról és a fertőzésveszély­lyel kapcsolatban felmerülő, gyakran egymásnak is ellent­mondó hírekről kérdezi. Megyei közgyűlés Bár a makói kórházban van heli­kopter-leszállóhely, hatósági en­gedély nincs rá, és az oda vezető út is rossz. Most az egészségügyi minisztérium pályázata révén le­hetőség nyílhat a felújításra. A makói kórházban nyolc és fél­millióba kerülne a leszállóhely elkészítése. A makói beruházást az útfelújítás és -építés költsége drágítja. Leszállóhelyre szükség lenne Szentesen is, ennek tervét azonban átvinnék a következő évi költségvetési koncepcióba.Er­ről is szó lesz csütörtökön a me­gyeházán. Csökken a lakosság száma, nő a laksűrűség a városban Túlépítik Szegedet A Tő utcában az épületek mellett az autók is fokozzák a zsúfoltságot Fotó: Karnok Csaba „Mindössze negyvennégy évet élt Vaszilij Suksin, a megdöbben­tően szomorú tekintetű, darabos arcú szibériai orosz író, film­rendező és színész, aki valamikori kritikusai szerint egyidejűleg volt kora (az 1960-1980-as évek| legnagyobb prózaírója, tehet­séges autodidakta, aberrált ízlésű, kellékekkel manipuláló pony­vaíró, kivételes tehetségű univerzális író, a pravoszláv erkölcs újraélesztője és a város esküdt ellensége. Vörös kányafa című, 1974-ben írt kisregénye - melyet később filmre is megrendezett, sőt Jegor Prokugyin, vagy ahogy búnözőtársai hívták, a Búbánat (fő)szerepét is eljátszotta - a különböző írói technikák, drama­turgiai módszerek egybeolvasztásával jött létre. A szerző hol szenvtelen hitelességgel mondja el a történetet (tulajdonképpen leírja a „tényállást"), hol teljes szívével a javító-nevelő munkatá­borból szabadult, a korábbi sorsával szakítani akaró tolvaj fősze­replő mellé állva érzelmes vallomást ad a szájába. Másszor a sie­tő újságíró stílusában tudósít, olykor pedig drámai hangon szó­lal meg. Alkotása, mely tulajdonképpen egy krimi, és amelynek főhőse bűnöző múltja ellenére a nyírfákkal mint barátnőivel be­szélget, ismert fordulatokat is tartalmaz, de a legelmélyúl­tebb lélektani megfigyelések­kel, groteszk vagy komédiázó hangnemmel is keveredik. Re­mek humor, drámai, tragikus végkifejlet, melyet az olvasó ­a főhőssel együtt - katarzis­ként él át. „Nem kell a törté­netet kitalálni - vallotta az író -, csak megírni a valóságot." Suksin, aki tudatosan nem ol­vasta Lev Tolsztojt, kisregé­nyével a stílustörés kockázatát is vállalva nyers, robbanó fe­szültséget hordozó valóságda­rabokat formált összefüggő írássá. Méghozzá micsoda re­mek írássá." VASZILIJ SUKSIN Vörös kányafa Egyre több az öreg, balesetveszélyes fa a tiszai ártéren Rádőltek a füzek a folyóra - kivágták őket Két derékvastagságú fűzfát vágtak ki tegnap Szegeden, a Pick-klub előtti ártéren. Kct úszóház tulajdonosa szerint a „favágók" két balesetveszélyes helyzetet szüntettek meg. - Nem ellenségei vagyunk a fáknak és a környezetnek, balesetveszé­lyes helyzetet szüntettünk meg engedéllyel a két fa kivágásával ­mondja Nagy János, a Tiszavirág úszóház tulajdonosa. Azt már szomszédja teszi hozzá, hogy csak azokat a füzeket vágták ki, ame­lyek korhadtak voltak és kidőléssel fenyegettek. Az egyik már a víz fö­lé hajlott, és bármelyik pillanatban rázuhanhatott volna a lakásként szolgáló vízi jármüvekre vagy drága hajókra, „az emberekről és gyer­mekekről nem is beszélve". Nagy János megjegyzi, hogy a hajók kikötésére szolgáló betontus­kók és a hajók közötti terület állagáért ők felelnek. Bár a megállapo­dás csak fűnyírásra és a környék gondozására, tisztántartására terjed ki, a balesetveszélyes fákról jelentést tettek az ártérért is felelős víz­ügyi hatóságnak. - Tőlük kaptuk meg írásban az engedélyt. Tegnap csak azt a két fát vágtuk ki, amelyeknek kapaszkodógyökereit a folyó felől a Tisza ki­mosta a földből - mondja a Tiszavirág tulajdonosa. Nagy János megjegyzi: az elmúlt években tucatnyi facsemetét ültet­tek el, a tegnap kivágott két fűz helyett is ültetni fognak fákat. Azt már a közeli úszóházak tulajdonosai mutatják meg, hogy a kör­nyéken alig található olyan fa, amelyiknek ne lenne elszáradt vastag ága. - Nem is olyan régen egy kocsira zuhant egy derékvastagságú fa. Szerencsére ember nem volt a közelben - jegyzi meg beszélgetésünk végén Nagy János. A tuskőből lehet következtetni arra, hogy a majdnem teljesen kiszáradt, öreg fa rádőlt a Ti­O. Z. szára Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents