Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-02 / 256. szám

4 • AKTUÁLIS» SZERDA, 2005. NOVEMBER 2. KÖRKÉP ALGYÖ. Ma és holnap 9 és 15 óra között tüdőszűrést tartanak Algyö lakosai számára. A tüdőszűrő busz a faluház szabadtéri színpada előtt üzemel. BALÁSTYA. Holnap 9 órától tartja az FVM Csongrád megyei szervezete a földsorsolást a művelődési ház nagytermében. A sorsolásra kerülő földteridetek pontos listája a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tekinthető meg. BORDÁNY. A faluházban ma este 6 órakor nyílik meg Miskolczi János grafikakiállítása. Hasonló tárlatot még nem láthatott a közönség a faluházban. A megnyitóra, valamint a tárlatra minden érdeklődőt várnak. A kiállítás hétfőtől péntekig 13 és 21 óra között, szombaton 9-től 12 óráig, valamint 16-tól 20 óráig tekinthető meg. KISTELEK. Szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Kistelek és térsége gasztronómiai fesztivált és mezőgazdasági kiállítást a sportcsarnokban. Kapunyitás 11 órakor. 11 órától délután 4 óráig játszó- és alkotóház várja a gyerekeket, akik termésbábokat, csuhébabákat készíthetnek, mézeskalácsot díszíthetnek. 3 órakor kezdődik a borverseny és botkóstolás az Aqua Hotelban. Ugyancsak 3 órakor kezdődik a Riokultúra Egyesület fóruma, 4 órától a színpadon kulturális műsort . adnak a kisteleki művészeti csoportok: a Kollázs Művészeti Iskola néptánccsoportja dunántúli táncokat mutat be, a művészeti iskola színjátszó köre A rátóti csikótojás című mesét adja elő. A Kisteleki Altalános Iskola második osztályosai az Ószi termés című produkcióval lépnek színpadra. A Globe Diákszínpad Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának részletét adja elő. A műsort a Folt együttes koncertje zárja. Este 6 órától zsűrizés, a borverseny eredményhirdetése. 7 órától vacsora, fellép Rácz Lajos és szalonzenekara. Gyermekeknek egész nap ugrálóvár. MÓRAHALOM. Óriási az érdeklődés a helyi színtársulat legújabb produkciója iránt. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-darab november 5-i és 6-i három előadására minden jegy elkelt. November második felében és decemberben a társulat újra színpadra áll. SZEGED. A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület felhívással fordul a dél-alföldi oktatási intézményekhez - Mi teszünk a környezetvédelemért! mottóval. Az egyesület rövid beszámolókat vár - esetleg fotóval illusztrálva - arról, hogy az oktatási-nevelési intézményekben miként valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, ez milyen anyagokra terjed ki, miképpen oldják meg a szelektíven gyűjtött anyagok elszállítását, ebben milyen cégek, vállalkozók vesznek részt. Az egyesület azoktól az intézményektől is várja a beszámolót, ahol a szelektív gyűjtés még nem működik, de tervezik megvalósítását. A beszámolókat készítő intézmények az egyesület Mi teszünk a környezetvédelemért! elismerő oklevelét kapják. Az alsó fokú oktatási intézményeket környezetvédő társasjátékokkal jutalmazzák. A beszámolót az alábbi címre kell elküldeni: Csemete, 6720 Szeged, Arany János u. 1. Nagy házak, sok autó, kopár utcák, nagy, ásító garázskapuk, lebetonozott udvarok. A várostervezők 200 ezres Szegedet álmodtak - zsúfolt utcák lettek belőle. A szabályokat ugyan folyamatosan módosítják, de a befektetői érdek erős, a köz pedig lassan lép. A fogyó Szegeden egyre sűrűbb a beépítettség. Egyre sűrűbben állnak a házak Szegeden, de a dolog szabályos - a város 1993-ban született hosszú távú tervei „nagy Szegedet", 200 ezres várost feltételeztek. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint ez az oka a város egyre súrúbb beépítésének. Az akkori koncepció szerint a növekedésének a belterületen belül kell helyet adni. A mostani ciklusban azonban már beavatkoztak: „visszavettek" az intenzitásból. Alsóváros, Felsőváros vagy Rókus torz utcáival azonban már nem lehet mit csinálni. Nagy Sándor hangsúlyozta: jelenleg már nem tartják kívánatosnak azt, hogy a beépítés egyre súrúbb legyen. A módosítások sora folytatódik. Kezdeményezte például, hogy utcára ne lehessen garázsajtót nyitni. A laksúrúséget alapvetően meghatározza, hogy az adott terület milyen beépítési módú területként szerepel a városi szabályozásban. A városi főépítész, Sz. Fehér Éva is tudja, a beruházók arra törekszenek, hogy minél jobban kihasználják a telkeket. Hosszú távon azonban a lakók sem járnak jól a súrú beépítéssel, és a városi polgárok is tiltakoznak. Kétfajta féket építenek be a szabályozásba: minden lakáshoz biztosítani kell a telken egy gépkocsi elhelyezését, ez korlátozza a lakásszámot. Emellett az építési szabályzatban megadott építménymagasság korlátozza a létesíthető szintek számát. Sz. Fehér Éva elmondta: kertvárosi beépítés mellett maximum négy lakás helyezhető el egy épületben, egyébként pedig az említett gépjármű-elhelyezési kötelezettség, és az építmény magassága korlátozza a tervezőt. A főépítész emlékeztet arra, hogy még az 1999-ben született építési szabályzat is engedte a beépítés sűrítését. Ujabban előtérbe került az intenzitás csökkentése: Felsővároson, Alsóvároson, Rókuson már megtették. A beépítés sűrűsödése azonban szinte elkerülhetetlen. Kiss Lajos területi főépítész úgy látja, általános tendencia, hogy adott területen a lakásszám nő, a biológiailag aktív területek aránya csökken. Ebben a tulajdonosok üzleti érdeke játszik szerepet. - Kérdés, hogy a közösségek mennyire fogadják el ezt a jelenséget. Az egyéni és a közösségi érdeket kell összehangolni, a helyi jogszabályokba megfelelő fékeket kellene beépíteni - tette hozzá. A területi főépítész szerint ezt a helyi civil társadalomnak kell kikényszerítenie. Figyelni kell azonban arra is, hogy a várostervezés olyan alkufolyamat, amelynek során a vállalkozások jó működését és a jó életkörülményeket egyaránt biztosítani kell. - A befektetők látják, hogy adott területen sok lakást el lehet helyezni, és elemi érdekük, hogy a gyorsabb megtérülést biztosítsák. A szabályozás pedig lassú, így elszakad a valóságos folyamatoktól, miközben a környezetterhelés minden egyes többletlakással nő - figyelmeztet Kiss Lajos. A területi főépítész azonban a beruházóval ellentétes gazdasági érdekekre is fölhívta a figyelmet: a súrúbb beépítéssel a fajlagos lakásárak esni kezdenek, és a kisvárosiasodó kertváros presztízse csökken. M. B. I. Papp István: Az én Nagy Könyvem A stílustörés kockázata Lapunk is elindította a Somogyi-könyvtár segítségével a maga Nagy Könyv-játékát: az izgalmasnak ígérkező szellemi kalandtúrában ismert Csongrád megyei közéleti személyiségek, tudósok, művészek, üzletemberek, sportolók és újságírók vallanak legkedvesebb könyvükről. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője Vaszilij Suksin Vörös kányafa című regényéről beszél. Szemközt a madárinfluenzáról Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ma Kovács Ferenc tiszti főorvost, az ANTSZ Csongrád Megyei igazgatóját lapunk főmunkatársa, Oláh Zoltán és a televízió szerkesztő-riportere Márok Tamás a madárinfluenzáról és a fertőzésveszélylyel kapcsolatban felmerülő, gyakran egymásnak is ellentmondó hírekről kérdezi. Megyei közgyűlés Bár a makói kórházban van helikopter-leszállóhely, hatósági engedély nincs rá, és az oda vezető út is rossz. Most az egészségügyi minisztérium pályázata révén lehetőség nyílhat a felújításra. A makói kórházban nyolc és félmillióba kerülne a leszállóhely elkészítése. A makói beruházást az útfelújítás és -építés költsége drágítja. Leszállóhelyre szükség lenne Szentesen is, ennek tervét azonban átvinnék a következő évi költségvetési koncepcióba.Erről is szó lesz csütörtökön a megyeházán. Csökken a lakosság száma, nő a laksűrűség a városban Túlépítik Szegedet A Tő utcában az épületek mellett az autók is fokozzák a zsúfoltságot Fotó: Karnok Csaba „Mindössze negyvennégy évet élt Vaszilij Suksin, a megdöbbentően szomorú tekintetű, darabos arcú szibériai orosz író, filmrendező és színész, aki valamikori kritikusai szerint egyidejűleg volt kora (az 1960-1980-as évek| legnagyobb prózaírója, tehetséges autodidakta, aberrált ízlésű, kellékekkel manipuláló ponyvaíró, kivételes tehetségű univerzális író, a pravoszláv erkölcs újraélesztője és a város esküdt ellensége. Vörös kányafa című, 1974-ben írt kisregénye - melyet később filmre is megrendezett, sőt Jegor Prokugyin, vagy ahogy búnözőtársai hívták, a Búbánat (fő)szerepét is eljátszotta - a különböző írói technikák, dramaturgiai módszerek egybeolvasztásával jött létre. A szerző hol szenvtelen hitelességgel mondja el a történetet (tulajdonképpen leírja a „tényállást"), hol teljes szívével a javító-nevelő munkatáborból szabadult, a korábbi sorsával szakítani akaró tolvaj főszereplő mellé állva érzelmes vallomást ad a szájába. Másszor a siető újságíró stílusában tudósít, olykor pedig drámai hangon szólal meg. Alkotása, mely tulajdonképpen egy krimi, és amelynek főhőse bűnöző múltja ellenére a nyírfákkal mint barátnőivel beszélget, ismert fordulatokat is tartalmaz, de a legelmélyúltebb lélektani megfigyelésekkel, groteszk vagy komédiázó hangnemmel is keveredik. Remek humor, drámai, tragikus végkifejlet, melyet az olvasó a főhőssel együtt - katarzisként él át. „Nem kell a történetet kitalálni - vallotta az író -, csak megírni a valóságot." Suksin, aki tudatosan nem olvasta Lev Tolsztojt, kisregényével a stílustörés kockázatát is vállalva nyers, robbanó feszültséget hordozó valóságdarabokat formált összefüggő írássá. Méghozzá micsoda remek írássá." VASZILIJ SUKSIN Vörös kányafa Egyre több az öreg, balesetveszélyes fa a tiszai ártéren Rádőltek a füzek a folyóra - kivágták őket Két derékvastagságú fűzfát vágtak ki tegnap Szegeden, a Pick-klub előtti ártéren. Kct úszóház tulajdonosa szerint a „favágók" két balesetveszélyes helyzetet szüntettek meg. - Nem ellenségei vagyunk a fáknak és a környezetnek, balesetveszélyes helyzetet szüntettünk meg engedéllyel a két fa kivágásával mondja Nagy János, a Tiszavirág úszóház tulajdonosa. Azt már szomszédja teszi hozzá, hogy csak azokat a füzeket vágták ki, amelyek korhadtak voltak és kidőléssel fenyegettek. Az egyik már a víz fölé hajlott, és bármelyik pillanatban rázuhanhatott volna a lakásként szolgáló vízi jármüvekre vagy drága hajókra, „az emberekről és gyermekekről nem is beszélve". Nagy János megjegyzi, hogy a hajók kikötésére szolgáló betontuskók és a hajók közötti terület állagáért ők felelnek. Bár a megállapodás csak fűnyírásra és a környék gondozására, tisztántartására terjed ki, a balesetveszélyes fákról jelentést tettek az ártérért is felelős vízügyi hatóságnak. - Tőlük kaptuk meg írásban az engedélyt. Tegnap csak azt a két fát vágtuk ki, amelyeknek kapaszkodógyökereit a folyó felől a Tisza kimosta a földből - mondja a Tiszavirág tulajdonosa. Nagy János megjegyzi: az elmúlt években tucatnyi facsemetét ültettek el, a tegnap kivágott két fűz helyett is ültetni fognak fákat. Azt már a közeli úszóházak tulajdonosai mutatják meg, hogy a környéken alig található olyan fa, amelyiknek ne lenne elszáradt vastag ága. - Nem is olyan régen egy kocsira zuhant egy derékvastagságú fa. Szerencsére ember nem volt a közelben - jegyzi meg beszélgetésünk végén Nagy János. A tuskőből lehet következtetni arra, hogy a majdnem teljesen kiszáradt, öreg fa rádőlt a TiO. Z. szára Fotó: Karnok Csaba