Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-17 / 269. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 17. «AKTUÁLIS« 5 ÚJ ALAPOKON g Az 1 milliárd 300 millió forint értékű beruházás megvalósítására kilenc ki­vitelező jelentkezett. Végül a székesfehérvári központú Baucoont Építőipari Rt. kezdte meg Újszegeden a munkát. Várhatóan jövő év szeptemberében adja át az új, közel 6800 négyzetméter alapterületű oktató-kutató épület­szárnyat. A hallgatói és kutatói laborokat, számítógéptermeket, szeminá­riumi és oktatói szobákat, továbbá egy 60 és egy 200 személy befogadásá­ra alkalmas termet magába záró házba négy biológiai tanszék költözik. A tervezők nem vehették figyelembe a közel négy évtizede lerakott alapokat, ezért az épület végső formája sem lesz V. A jövőre elkészülő tömb után föl­húzott harmadik szárny a biotechnológiai és bioinformatikai specialitásé, innovációs célokat szolgálná. Decemberben hatezret kapnak a jogosultak Folytatás az 1. oldalról Többféle összeget postáz ezekben a hetekben a nyugdíjbiztosító. No­vemberben kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj második fe­lét. A 13. havi nyugdíjból 2005-ben háromhétnyi összeg esedékes, és mivel áprilisban ennek az összegnek a felét már megkapták az érin­tettek, most a másik felét viszi a postás. Novemberben egy százalék­kal emelkedik a nyugdíj, és január Tjéig visszamenőleg fizetik ki. A november havi emeléssel növelt nyugdíjat, valamint a 13. havi nyug­díjrész összegét egy utalványon kapják meg a nyugdíjasok. A 13. havi nyugdíjról és az emelt ellátásról - a tavalyi évhez hasonlóan - szintén novemberben érkezik a végelszámolás. A decemberi nyugdíjakat a fo­lyósító hagyományosan korábban küldi. Januártól pedig emelt nyug­díjat fizet ki - mértékéről az országgyűlés dönt. D.T. Reklámzabálás MUNKATÁRSUNKTÓL Ötödik éve rendezik meg Magyar­országon a Reklámzabálók Éjsza­kája című szakmai összejövetelt, amely idén vidéki nagyvárosok­ban is turnézik. A reklámfilmfesz­tivál - amelyben hetvenhét világ­hírű rendező reklámjai is szerepel­nek - szegedi állomására, az Ady téri TIK-be csütörtökön érkezik, a programok este nyolctól kezdőd­nek. A többórás reklámfolyam rö­vid epizódjait olyanok jegyzik, mint Luc Besson, Martin Scorse­se, Woody Allén, Emir Kusturica, Ridley Scott vagy éppen Dávid Lynch. A külföldi blokkokat - a múltbeli „átkostól" a legújabb idő­kig terjedő - magyar produkciók­ból összeállítottak szakítják meg. Szavazni is lehet a kreatív ver­senyre benevezett legjobb új ma­gyar reklámokra. A szervezők vár­ják az érdeklődő és kitartó hallga­tókat, városi polgárokat az estre, ahol a mintegy hatszáz film vetí­tése hajnali háromkor ér véget. Versenyfutás a téllel Gyorsabban zajlik idén az er­dősítés, mint máskor, megsok­szorozott ütemben dolgoznak az erdőgazdaság csemetekert­jeinek emberei. Az ősz a munkák dandárja az er­dőgazdaságnál, most folyik az er­dősítés. Meglehetően szűkre sza­bott időszakot kell kihasználni, a vegetációs idő befejeztétől az első fagyok beálltáig. - Ez az idén a szokásosnál is rövidebb: nagyon elnyúlt az enyhe ősz, későn hul­latták le leveleiket a csemeték, s lehet, hogy nemsokára itt a fagy. Gyorsan kell tehát végezni az er­dősítést - mondja Fazekas Jó­zsef, a Dél-alföldi Erdészeti Rt. vezérigazgató-helyettese. A két­megyés erdőgazdaság Csongrád megyében mintegy százhatvan hektárt erdősít évről évre. Ezek erdőfelújítások - tehát azok a te­rületek, ahonnan előzőleg kiter­melték a vágásérett kort elért fát. Mintegy hétszázezer csemete ke­rül ki végleges helyére az idén az rt. csemetekertjeiből. Csemetekertje Ásotthalmon, Ópusztaszeren és Kiszomboron van az erdőgazdaságnak, összesen jó hatvan hektáron, vállalkozók üzemeltetik, elsősorban az rt. szá­mára előállítva csemetét; a fölös mennyiséget magán-erdőgazdál­kodóknak is értékesíthetik.1 Milyen fafajokkal foglalkoznak a csemetekertekben? Feketefe­nyőt, akácot, szürke nyárt a ho­moktalajú területek erdősítésére, szintén szürke nyárt és tölgyet, kőrist, nemes nyárt pedig a kötött talajú vidékek számára. A védett hullámtéri területekre szürke és fekete nyár, kőris, nem védettekre ugyancsak szürke nyár kerül, a ne­mes nyár mellett. A tölggyel való erdősítés már lezajlott - Dóc, Baks környékén -, a nyár- és akácfajok ültetése nemrég kezdődött, ezek a megye legkülönfélébb területeire kerülnek. F.CS. HÍREK INNOVÁCIÓS VERSENY DIÁKOKNAK A Magyar Innovációs Szövetség meghirdeti a 2005/2006-os tanév XV. országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyét diákoknak. Pályázni lehet bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató- vagy fejlesztőmunka eredményével műszaki, környezetvédelmi, természettudományi, valamint matematikai területről. A versenyen részt lehet venni egyéb versenyre készített pályamunkával is, de állatkísérleteket tartalmazó kutatómunka nem szerepelhet a pályázaton. Jelentkezési határidő: 2006. január 4. A versenykiírás a www.innovacio.hu honlapon olvasható. HATÁROK ÉS EURORÉGIÓK Nemzetközi konferenciát rendeznek ma és pénteken a szegedi városházán, melynek témája a régiók, eurorégiók helyzete, de szó esik a területfejlesztés kérdéseiről, határ menti együttműködésről, idegenforgalomról is. Közel száz hazai és külföldi résztvevőt várnak a szakmai tanácskozásra, melyet a Szegedi Tudomány-egyetem Gazdaság­és Társadalom-földrajzi tanszéke szervez. Bővül az új szegedi egyetemi épület, de a forma már nem ipszilon Uj ház a biológusoknak A folyó jó menedzselésével több fonásból lehet pénzhez jutni Élhetőbb város élhetőbb Tisza főutcával Az ipszilon egyik szára még a 70-es években elkészült, ám a szegedi egyetem biológiai tan­székeinek helyet adó további két épületszárny fölhúzására több mint harminc évet kellett várni. Az újszegedi Közép fasoron idén elkezdték, s jövőre befejezik a második szárny építését. Több mint harminc éve elkez­dett mondat folytatódik azzal, hogy a Közép fasor 52. számú telken már meglévő biológiai ok­tató-kutató épület új szárnnyal bővül. - Még a 70-es években döntöt­tek arról, hogy az újszegedi egye­temi telken a biológiaoktatást szolgáló, Y formájú, három okta­tási-kutatási épületből álló együttes születik - tudtuk meg Rovó Istvántól, az SZTE műsza­ki főigazgató-helyettesétől. Ám ­elsősorban anyagi okok miatt ­csak egyetlen épületet húztak föl, a másik kettőnek csak az alapzata készült el. Évtizedeken át rontotta az új­szegedi utcaképet a mikrobioló­giának nevezett épület körüli ga­zos terület, az égbe meredező rozsdás vasbeton alapzat. Az egyetem biológia tanszékei pedig szenvedtek, mert elhelyezésük több mint három évtizede rende­zetlennek minősült. A biológus tanszékcsoport munkájának ha­tékonyságát csökkenti, hogy tíz tanszék a város két, egymástól tá­voli részén található, így a mű­szerek, laborok közös használata, valamint az időközben meghá­romszorozódott létszámú hallga­tók mozgásának megszervezése szinte reménytelen feladat. Egyes tanszékeknek a mai napig sincs fizikailag helye, mások pedig a város különböző területein, kü­lönböző intézményekkel társulva dolgoznak. Holott a biológia pro­filú kutatás kiemelt voltát hang­súlyozta a molekuláris biológia és a géntechnológia terén kiemelke­dő szerepet játszó intézmények (például az MTA kutatóhelyei, a Bay-intézet, a gabonakutató kht.) és a szegedi egyetem együttmű­ködése is. - Régi vágya valósul meg a bio­lógusoknak az egyetem termé­szettudományi karán - jelentette ki Csirik János dékán, aki szerint nagyrészt elődje, Mezősi Gábor Nem vízió a Tiszát Szeged fő­utcájává változtató elképzelés, hanem kész projekt: a folyón menetrend szerint közlekedő kis hajók szállítanák az uta­sokat, és a megállókban hely­történeti látványosságok kö­szöntenék. Budapesten is elad­hatónak látják a Tiszát, több olyan országos tervezet létezik, amelyekhez praktikus csatla­kozni. Nem mindegy azonban, melyikhez. Egy hónapja sincs, hogy Schil­song János, az Oskolás Intézet Kft. innovációs vezetője igencsak szemléletesen azt fejtegette, ho­gyan népesülhet be a ma még ha­lott folyó a tavasztól őszig tartó időszakban, hogy lehetne vi­ÖTVENEVES A TISZA-KUTATÁS A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában holnap jubileumi konferenciával emlékeznek arra. hogy Kolozsváry Gábor professzor 1955-ben elindította a szegedi egyetemen a szervezett Tisza-ku­tatást. Az akkor megalakult Tisza Kutató Bizottság ma már csak ne­vében létezik, ám az azóta eltelt 50 év alatt rendkívül fontos ered­ményeket értek el a folyót kutató biológusok, ökológusok és vízügyi szakemberek. mutatásán. Kiderült, hogy a Tu­rizmus Rt. a Balaton és Budapest ellenpontjaként a Tisza 600 kilo­méteres, viszonylag alacsony víz­szint mellett is hajózható ma­gyarországi szakaszára kíván koncentrálni. Ide szeretné csábí­tani azokat a turistákat, akiket az őstermészet, a horgászat, a fürdés vonz, oly módon, hogy azok minél hosszabb szakaszon menjenek végig. Ezen az úton va­lódi csemegéket kínálhat Szeged a maga tíz kilométeres Ti­sza-szakaszával. Schilsong János azonban ki­fejtette: a második Nemzeti fej­lesztési tervben mindenképpen koncentrálni kell az erőket, és nem szétforgácsolni - mint ahogy a cél érdekében ezt a he­lyi lobbisták is teszik. Szeged ugyanis a biológiai, biotechno­lógiai ipar fővárosaként, biopo­liszként remélheti, hogy a fej­lesztési források milliárdos nagyságrendűek lesznek. A Ti­sza főutca projekttel tehát lehet ugyan kapcsolódni az országos Tisza-tervhez - kell is, ha a fo­lyó „idehozza" az NFT-t és a pénzt -, de igazi helye a kitörési pontként emlegetett biopolisz, a biológiailag élhető város mel­lett van - szögezte le Schilsong János. F.K. munkájának köszönhető, hogy sikerült előteremteni a több mint három évtizede alvó beru­házás folytatásához szükséges anyagiakat. - Az új épület működtetése többletterhet ró a karra és a bio­lógusokra - nézett a jövőbe a dé­kán de ez örömteli feladat, hi­szen a jövő évtől a biológusok kubatúragondjai megoldódnak. Arról nem is beszélve, hogy a környezet, vagyis az épület körü­li tér is megújul. Ú. I. szonylag kis ráfordítással, de a Tiszával kapcsolatban álló intéz­mények összefogásával turiszti­kai attrakciót létrehozni. Termé­szetesen a zöldterületek megőr­zésére, a helytörténetre alapoz­va. Az önkormányzat megrende­lésére készült hatalmas tanul­mányban - amelynek megvaló­sítására a második Nemzeti fej­lesztési tervtől (NFT) remélhet forrásokat Szeged - a folyón a két part között széltében és hosszában hajók cirkálnának, amelyek például biciklistül vennék fel az újszegedi oldal túraútvonalairól a kerékpároso­kat, és szállítanák a középkori hangulatot árasztó Boszor­kányszigetre, vagy a régi sóház előtt felállított hajómalomra. A rakpart lépcsőin - ahová ma még meredeken tűz a nap a ká­nikulai nyarakon - teraszok, lugasok fogadnák a szomjas vendégeket, és így tovább. De nem csak Szeged rendelke­zik Tisza-terwel: Schilsong Já­nos nemrégiben Szegedet képvi­selte a Magyar Turizmus Rt. és az Aquaprofit Rt. tiszai vízi turiz­mus fejlesztési programjának be­Ma még nincs mozgás a Tiszán, bal és jobb partja egyaránt „lakatlan" Fotó: Karnók Csaba Fotó: Schmidt Andrea Az új épület alapzatán dolgozó gépek már megjelentek a Közép fasori telken

Next

/
Thumbnails
Contents