Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-16 / 268. szám

SZERDA, 2005. NOVEMBER 16. •AKTUÁLIS« 3 Talár és tudomány BÁTYI ZOLTÁN foggal büszke Szeged jogásztársadalma, s persze a Tisza-parti vá­ros minden polgára - Balogh Elemér személyében szögedi polgár lett az Alkotmánybíróság egyik új bírája. A jogtörténet professzo­rának neve a joggal foglalkozók körében már sok éve nem isme­retlen. Ám a kilencgyermekes családapa, tarthatott ezernyi elő­adást, megírhatott számtalan tanulmányt, mégis csupán három évvel ezelőtt került igazán a figyelem középpontjába. Akkoriban úgy tűnt, politikusi pályára lép, hiszen elfogadva a Fidesz-MPP felkérését, Szeged polgármesteri székéért szállt harcba. Balogh professzor végül a választásokon alulmaradt, s most úgy tűnik, ezzel nyert az ország. Megválasztásával ugyanis olyan jog­tudóssal erősödött az Alkotmánybíróság, aki nem csupán szak­májának kiváló ismerője, hanem az élet más területein is renge­teg ismerettel, tapasztalattal bír. Mivel kilenc gyermeket nevel aligha van módja túlságosan elszakadni a hétköznapok problé­máitól. Nem nehéz megjósolni: döntéseinek a sokirányú tudás mellett a napi gondok ismerete is szilárd alapokat adhat. Hogy Balogh professzor - lásd 2002-es választások - Fi­desz-szimpatizáns, s ezért talán elfogult • Aligha hiszem, hogy al­kotmánybírói munkája során akárhtak egy percig is befolyásolná, milyen színekben kampányoltak megválasztásáért 2002-ben. Meggyőződésem, ha valaki, hát ő elmondhatja magáról, amit annyira szeretnénk elvárni politikusainktói: Vagyis azt, hogy köz­szereplőként elsősorban Magyarország polgára, a magyar érdekek képviselője. Ezt tartotta szem előtt tanári, kutatói munkája so­rán, s biztosra vehetjük, hogy az alkotmánybírói talárt felöltve is a törvények tisztelete és a fent említett tények befolyásolják majd. így vélekedhetett személyéről a politika is, hiszen megválasztá­sa példaértékű közmegegyezéssel zajlott a közel sem erről elhíre­sült parlamentben. Ily békés viszonyok között nem is kívánha­tunk más Balogh professzornak, mint sikerekben gazdag munkát alkotmányhíróként. Meg egy olyan Magyarországot neki is, ma­gunknak is, ahol a fent említett konszenzus életünk természetes része lesz. Mint ahogy az is, hogy magas rangba azért kerülhet va­laki, mert emberi tartása, szakmai munkája, elismerésre érde­mes életútja ezt indokolja. A Csillagban is jártak a francia bírók A franciaországi Epinali Elsőfokú másnak. Az epinali delegáció most Bíróság háromfős küldöttsége lá- -többek között-ellátogatott a sze­togatott tegnap Szegedre. A gedi Csillag börtönbe, illetve részt Csongrád Megyei Bíróság és a vett egy polgári úgy tárgyalásán a francia város igazságügyi intézmé- megyei bíróságon. A francia bírák nyei közötti együttműködés há- megismerkedtek a magyar ítélke­rom éve kezdődött, azóta számos zési gyakorlattal, valamint a bíró­szakmai ügyben segítettek egy- ságok szerkezeti felépítésével. Európában először állították ki a hírhedt SS-24-est Nukleáris rakéta Kecelen Ha bevetették volna az SS-24-es atomtöltetű rakétákat, elpusz­tult volna az emberiség. A hír­hedt tömegpusztító - most már hatástalanítva - tegnaptól Szeged közelében, Kecelen látható. Az ukránok által tervezett és gyár­tott nukleáris fegyver megszerzé­séért titkos ügynökök harcoltak. Rettegett nukleáris fegyvert tele­pítettek és avattak fel Szeged kö­zelében, Kecelen. A kiállított atomtöltet és robbanófej nélküli rakéta a béke jelképe lett a vilá­gon. A tömegpusztító kuriózum a tizenhat hónapja Isztambulba hurcolt Tüysüz Mehmet Karcsi­ka szegedi édesanyját az elhelye­zési per végéig támogató Egymá­sért Egy-Másért Alapítvány jó­voltából került Magyarországra. A kuratórium elnöke, Földe­si-Szabó László elmondta: tizen­ötmillió forintért sikerült meg­szerezni és összeszereltetni a hadtörténeti múzeumnak ado­mányozott haditechnikát. Az ukrán Pildenmas gyárban különleges biztonsági intézkedé­sek mellett tervezték és gyártot­ták azt a hírhedt SS-24-es inter­kontinentális ballisztikus raké­tát, mely a keceli Pintérművek által üzemeltetett Haditechnikai Parkban mered az ég felé. Malo­URHAJÓT SZERETNE H| Pintér József, a keceli Pintér mű­vek tulajdonosa több éve szeretne űrhajét Haditechnikai Parkjába. A Szojuz összerakását már a helyszí­nen megfigyelhette, de egyelőre még nem tudta beszerezni. - Az al­katrészeket már megsimogattam, remélem, egy példány hamarosan látható lesz Kecelen - mondta a vállalkozó, aki az SS-24-re négy éve vetett szemet. Végül az Egymá­sért Egy-Másért Alapítvány segítsé­gével sikerült megvenni, és a had­történeti múzeum tulajdona lett. Az első és második világháborús több száz hadieszköz mellett kapott he­lyet a parkban. „ Akiállított rakétát katonai csinnadrattával avatták fel nyec, a jó gyerek - ahogy tervezői nevezték - Európában először tegnap óta megtekinthető a Sze­gedtől kilencven kilométerre fek­vő kisvárosban. A katonai csinnadrattával fel­avatott hidegháborús csúcsfegy­vert az amerikaiak és a franciák sem tudták megalkotni, pedig óriási erőfeszítéseket tett a hír­szerzés a titkos dokumentumok megszerzésére - nyilatkozta la­punknak lurij Vasziljev, a Pilden­mas igazgatója. A gyártásért fele­lős vezető elárulta: a titok nyitja többek között abban rejlett, hogy a monumentális, 200 tonnás, há­rom méter átmérőjű, húsz méter hosszú rakétát nem függőleges, hanem vízszintes technológiával szerelték össze. - Ma is építünk rakétákat, de ezeket már az ame­rikaikkal békés célokra használ­juk- jelentette ki Jurij Vasziljev. A tíz robbanófejes atomtöltetű rakéták bevetése a világ bármely pontján lehetséges lett volna: ha­tósugara 11 ezer kilométer volt. lurij Vasziljev - Arra tervezték, hogy meg­semmisítse az életet a Földön - hallottuk furij Muskától, Ukrajna magyarországi nagy­követétől. Hazánkat egy SS-24-es elsöpörte volna a föld színéről, hiszen a Hirosi­mára a második világháború­ban ledobott atombomba ha­tóerejének az ötvenszeresével szerelték fel. A Szovjetunió 199l-es felbom­lásáig kilencven ilyen rakétát tele­pítettek. Mivel a legtöbb SS-24-et tervező és gyártó létesítmény Uk­rajnához tartozott és az ország a szétválás után nem volt érdekelt többet az interkontinentális bal­lisztikus rakéták előállításában, a gyártóvonalat 1995-ben bezárták. A Start 1 majd a Start 2 megálla­podás orosz ratifikálása után megkezdődött a hidegháborús pusztító fegyverek hatástalanítá­sa és leszerelése. - Két üzenetet is hordoz a Kece­len felállított történelmi hadászati fegyver: a legenda - ami miatt több ügynök is megbukott - a béke jel­képe lett és a hidegháború lezárá­sát is jelenti - fogalmazta meg a most már csak műtárgyként emle­getett, kiállított tömegpusztító eszköz jelentőségét Holló József Ferenc vezérőrnagy, a Hadtörténe­ti Intézet és Múzeum főigazgatója. CS. GÁT LÁSZLÓ Fotó: Frank Yvette Az egészségügyi sztrájkhullám után egy évvel még mindigtart a készültség Szegeden javultak a munkakörülmények Tavaly ilyenkor már negyedik hónapja sztráj­koltak az egészségügyi dolgozók, munkakörül­ményeik és anyagi helyzetük javítása érdekében. Az eltelt egy évben a Szegedi Tudományegyetem több biztató lépést is tett a klinikák dolgozóinak érdekében, országos szinten azonban alig vál­tozott valami. Egy év telt el azóta, hogy az egészségügyi dolgozók előbb Szegeden, majd az egész országban sztrájko­kat szerveztek munkakörülményeik javítása, vala­mint bérük uniós felzárkóztatása érdekében. A kö­zel négy hónapon át tartó munkabeszúntetési hul­lám utolsó fejezete tavaly november közepén volt, amikor a budapesti Kossuth térre vonultak a köve­telésekkel szimpatizáló orvosok, nővérek és szak­dolgozók. Azóta látszólag csend és nyugalom van, ám mivel jelentős változások nem történtek, a sztrájkkészúltség azóta is tart. A több mint egy évvel ezelőtt megfogalmazott kö­vetelések között szerepelt például a rendszerváltás óta az egészségügyből kivont 1500 milliárd forint 5 év alatti ütemezett visszapótlása, az ágazat uniós szintű felzárkóztatása, valamint az arra az évre be­ígért 6, majd idén további 50 százalékos bérfejlesz­tés. Ezek közül egyik sem valósult meg és a jövő évi költségvetésben sem látszik erre hajlandóság. Nem ismerik el az ügyeleti időt munkaidőként, annak ellenére sem, hogy így törvénytelenül dolgoznak az orvosok. Országos szinten talán az egyetlen elért eredmény, hogy megindult a kommunikáció a munkavállalók és a szaktárca között. Szegeden, ahonnan a sztrájkhullám indult, több biztató lépés is történt az elmúlt egy évben. Ágos­ton Zsuzsa, az SZTE Általános Orvostudományi Kar EDDSZ sztrájkbizottságának elnöke úgy fogal­mazott: az egyetem érezhetően nagyobb figyelmet fordít arra, hogy döntések előtt egyeztessen, és a feltételek javításáért is sokat tett. - Elszívókat helyeztek a műtőkbe, az érintett dol­gozókat röntgensugár mérésére alkalmas berende­zéssel látták el, a legsiralmasabb állapotban lévő fül-orr-gégészeti klinika műtőjét felújították, az új klinika intenzív osztálya pedig infúziós pumpákat, defibrillátort és ágymelegítőt kapott. Ezenkívül új alapokra helyezték a munkavédelmi szabályzatot is, mely most már mindkét félre komoly kötele­zettségeket ró. A sztrájkbizottság elnöke elmondta: szabályoz­ták az egyéb jogviszonyban való foglalkoztatást is, melynek köszönhetően már nemcsak közalkalma­zottként, hanem önkéntes segítőként, szabadfog­lalkozásúként vagy egyéni vállalkozóként is szer­ződtethetik az egészségügyi dolgozókat. Ágoston Zsuzsa pozitívumként emelte ki azt is, hogy sok más egészségügyi intézménnyel ellentétben a Sze­gedi Tudományegyetem az idei béremelést nem úgy oldotta meg, hogy ezzel egy időben pótlékokat vont meg. Vannak azonban még megoldatlan ügyek. - To­vábbra sem nyilvánosak például azok a szakfőorvo­si jelentések, melyek a betegellátás biztonságáról készültek. Sok eszközt úgy vagyunk kénytelenek használni, hogy azok amortizációs ideje már régen lejárt. És nincsenek olyan lépések sem, melyekkel megakadályozható lenne az orvosok tömeges kül­földre vándorlása - sorolta a sztrájkbizottság elnö­ke. Nagyobb probléma azonban, hogy országos szin­ten nincsenek bíztató előremozdulások a követelé­sek nagy részének megoldására, így - bár látszólag nyugalom van - a sztrájkkészúltség továbbra is fennáll. TÍMÁR KRISZTA EGER ES GYENES SZEGEDEN Ma délután Szegedre látogat Éger István, a Magyar Orvo­si Kamara elnöke, valamint Gyenes Géza, a kamara főtit­kára. Az érdekképviselet vezetői többek között az orvo­sok vényírási jogának korlátozása, az irányított betegel­látási rendszerrel kapcsolatos törvénytervezet, valamint a munkaidő-direktívák magyarországi alkalmazása te­rén tapasztalható hiányosságok miatt emelnek szót. Még nincs döntés a 47-esről Még nem dőlt el, jut-e pénz a következő év költségvetésében a 47-es főút négysávúsítására, de valószínű, hogy jut, sikerre vezet a lobbi - mondják az MSZP-s képviselők. Hódmezővásárhelyen viszont attól tartanak, megint kimarad ez a beruházás a tervekből. Lázár fános polgármester azt mondta a vásárhelyi közgyűlé­sen, hogy információi szerint mégsem lesz pénz a jövő évi költ­ségvetésben a 47-es út négynyo­músítására. Erre többek között Gyurcsány Ferenc nyilatkozatá­ból következtetett: a miniszterel­nök Makón a promenád.hu-nak nyilatkozva más útépítéseket fontosabbnak nevezett a 47-es­nél. Lázár azt kérte, mindenki, aki tud, segítsen, hogy mégis jus­son pénz a beruházásra. A 47-es a megyei közgyűlés korábbi ülésén is téma volt, a képviselők egyhangúan fogad­ták el azt a fölterjesztést, amely a miniszterelnöknek szólt, s azt kérte, szerepeljen a jövő évi költségvetésben a 47-es. Ádók János, a megyei közgyűlés konzervatív frakció­jának vásárhelyi tagja azt mondja, neki azóta nincsenek információi a kérés sorsáról, de Vásárhelyen nem csak a po­litikusok tartanak attól, hogy megint elfelejtődik e fontos probléma megoldása. A megyei közgyűlésnek is, s az országgyűlés pénzúgyi-költségve­tési bizottságának is tagja a ma­kói Gazdag fános. A szocialista országgyűlési képviselő tudomá­sa szerint a 47-es négynyomúsí­tásának költsége igenis be fog ke­rülni a költségvetésbe, a közleke­dési minisztérium pénzei közé. Ezt az információt erősítette meg a Csongrád megyei útépítésekkel foglalkozó Géczi József Alajos is. A képviselő azt mondta, ígére­tükhöz híven lobbiznak azért, hogy erre legyen pénz, s még van két hét a részletes vitáig. B.A. : NYITVA TARTÁS: h.-p.: 9-20, szo.: 8.30-20. vas. 9-19 : v lyi Pál u. 3-5. «Tel.: 62/451-455 Óriási nyereményakció a Sever Center Ruházati Áruházban 2005. október Aki 5000 Ft felett vá mellyel megnyerheti a so egyi Főnyen 1 db Peugeot 1007 t személygépkocsi n Sorsolás: 2005. december 22-én, 14 órakor A nyereményakció mellett nagyon sok termék hatalmas engedménnyel vásárolható meg. Uedjék! Mindennap új áruval várja minden kedves vásárlóját a Sever Center Ruházati Áruház

Next

/
Thumbnails
Contents