Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-03 / 257. szám

GYENGE DEM a 9 y e n g w e b b e 1 1 Az oldal az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával készült HOSZTESZEK ÉS ÚTSZÉLI PROSTITUÁLTAK Önként vagy kényszerítve A szegedi egyetemista lány rezsijét fedezi azzal, hogy testét áruba bocsátja. A legtöbb prostituált azonban kényszerből áll ki az út szélére. Számukra nyújt segítséget az éjjel-nappal működő telefonszolgálat. Földi Ágnes, a prostituáltak érdekvédője azt mondta: azokat is visszahívják, akik telefonfülkéből csörgetik meg őket, ahogyan a Spanyolországból segítséget kérőket is megpróbálják kimenekíteni. Éjjel-nappal hívható az a segélytelefon, amelyet a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete működtet. Földi Ágnes, az egyesület vezetője azt mondta, azokat a lányokat is visszahívják, akiknek csak egy hívásra van elegendő pénzük, csak maradjanak tíz percig a fülke mellett. - Nincs nap, hogy ne telefonáljanak a segélyvonalra - mondta Földi Ágnes. - Tavaly számtalan hívás érkezett Olaszországból, most Spanyolországban van sok magyar lány. Út a sebészetre Ha valaki felhívja a számot, és segítséget kér, akár Nyíregyházáról, akár Szegedről, érte mennek, és biztonságos helyre viszik. - A legfontosabb, hogy a lányoknak legyen hol aludniuk. Ezt is meg tudjuk oldani. Ha kell, orvoshoz visszük őket. Nem rég járt nálunk egy prostituált, akivel tíz órát töltöttem a sebészeten. Úgy megverték, hogy még a nadrágját sem tudta egyedül lehúzni. Földi Ágnes mindig azt kérdezi a lányoktól, mit szeretnének az életükkel kezdeni. Van-e családjuk, akikkel szeretnék felvenni a kapcsolatot? - Zömében fiatal, lányok - 16 és 25 év közöttiek - fordulnak hozzánk. Nem erőszakkal, hanem átgondolatlanul kerülnek bele a prostitúcióba. Azt hiszik, hogy ebben pénz van, csillogás. Hogy meg tudja venni magának a drága ruhát, a szép mobiltelefont, hogy élhet. De nem tudják, hogy jó esetben a keresetükből annyi pénz marad náluk, hogy egy doboz cigit, egy kávét tudnak maguknak venni. Minden üzlet után le kell adniuk a pénzüket az őket futtatóknak. Földi Ágnes nem fél a lányokat futtatóktól, akik azt is megkérdezték már tőle: az egyesület hogy mer más pénztárcájában kotorászni. Mert a stricik a lányokat nem embernek, hanem pénztárcának tekintik. - Magyarországon áldatlan a helyzet. A prostitúció legális, de mégis illegális, nincsenek vigalmi negyedek. A futtatókat nem nagyon érdekli, ha a prostituáltat szabálysértési bírsággal sújtják - ennek a maximális összege alkalmanként 150 ezer forint. A futtató ezt nem fizeti ki. Pár hónap alatt egy lány 6-7 ilyen eljárás során akár egymillió forintos pénzbírságot is összeszedhet. Vagy átváltják elzárásra, vagy miután ez két év alatt évül el a futtató kiviszi a lányt külföldre két évre. Nincs garancia arra, hogy az egyesülettől segítséget kért prostituált viszszatér a normál életbe. Agyba-főbe verték - Másfél éve fordult hozzánk egy lány, a 18. születésMagyar mozgalom a prostitúció ellen „A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom célja a prostitúcióval kapcsolatos egyoldalú tájékoztatás megtörése, a társadalom prostitúcióban nem érdekelt, legalább 90 százaléka érdekeinek érvényesítése, a határozott fellépés a prostitúció intézménye ellen. A prostitúció ugyanis az önrendelkezési jog megsértése. A prostitúció megkülönböztető, a nőket súlyosan diszkrimináló intézmény, mind utcai, mind bordélyházi, mind minden egyéb formájában az emberi méltóság súlyos megsértése" - olvasható a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom honlapján. A két éve alakult szervezet elsősorban lobbitevékenységet folytat. Új törvényi szabályozást szorgalmaznak, melynek a következő pillérekre kell épülnie: megelőzés, áldozatsegítés, hatékony bűnüldözés, eltérítés. A mozgalom követeli a 18 év alatti személyekkel pénzért folytatott szexuális aktusok bűncselekménnyé nyilvánítását, és az ezt elkövető kliensek következetes üldözését és szigorú büntetését. A www.prostitucio.hu honlapon olvasható a mozgalom álláspontja, levelek, nyilatkozatok, publicisztikák, jog és tanulmányok, esetek. NY. É. A fiatal lányok eleinte csak a pénzt látják a prostitúcióban napja után pár nappal. Elhelyeztük egy biztonságos helyre, két nap után mégis visszament a futtatójához. És ezt az elmúlt másfél év alatt többször megtette. Pedig egyszer úgy agyba-főbe verték, hogy még a karja is eltörött. - A lányokat nem a pénz, nem a félelem viszi vissza a futtatójukhoz. A legtöbben intézetben nőttek fel, tartozni akarnak valahová. Családjuk, testvérük nincs, így hát hiába bántják ott, ahol van, hiába veszik el a pénzét, hiába kényszerítik, mégis úgy érzi: tartozik valakihez. A kocsiból kidobott kutya is szalad az autó után, mert ott ül benne a gazdája. A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete segélyszáma: 06-20334-52-10. Az egyesület honlapja: www.prostitualtak.hu. Két autó, síelés Van persze olyan lány is, akit nem kényszerítettek. A Szegeden tanuló Kati értelmiségi családból származik. Hoszteszként hirdeti magát. - Otthon nagyon jó életem volt. Két autó, háromszintes családi ház, úszómedence, télen síelés, nyáron nyaralás, egy szóval mindenem megvolt. Most mégis magam tartom el magam. Az ok egyszeA félnapos sztrájk A megkülönböztetés minden formája ellen sztrájkoltak az izlandi nők, holott a negyedmillió lakosú szigetországban már most is igen magas a nemek közötti egyenlőség. MTI Az október végén tartott félnapos sztrájk a férfiak és nők bére közötti különbségre, a családon belüli erőszakra, valamint a nemek közti diszkriminációra volt hivatott felhívni a figyelmet, napra pontosan harminc évvel azután, hogy 25 ezer nő tüntetett hasonló célokért küzdve. A szervezők felszólították a nőket, hogy délután 2:08-kor hagyják abba a munkát a munkahelyeken, otthon pedig tegyék le a főzőkanalat. Az Izlandi Feminista Társaság rű: a szüleim nem gondoskodnak rólam - fogalmaz Kati. A renitens lány sok fejfájást okozott szüleinek, az elit gimnáziumban sokszor fenyegette a kirúgás veszélye: ivott, drogozott, balhézott. Amikor Szegedre került, megvonták tőle az anyagi támogatást. - Először nagyon kétségbeestem. Korábban mindent megkaptam, így azt sem tudtam, mennyibe kerül egy liter tej, egy parfüm. Nem számított a pénz. Most viszont nagyon is kell. Próbálkoztam diákmunkával, de kinek van kedve sokat dolgozni egy kis apróért? - kérdezi cinikusan a rendkívül dekoratív, manöken alkatú lány, aki a pénzkereset egy másik módját választotta: hoszteszként hirdeti magát. Persze, egyértelmű: nemcsak elkíséri a megrendelőt egy-egy vacsorára, hanem extra szolgáltatásokat is kínál. - Szeretem a pénzt is, a szexet is. Fél éve csinálom, kialakult vendégköröm van. Az aberráltakat le tudom rázni. Egy hónapban bőven megkeresem azt az összeget, amiből gond nélkül megélek. Pénzt adnak nekem Kati nem mond összeget, csak annyit: hat számjegyben utazik. Amikor azt kérdezem, milyen prostituáltnak lenni, meghökken. - Nem vagyok kurva, ha erre gondolsz. Eltöltünk egy kellemes estét, megnézünk egy filmet, vagy sétálunk, és vacsora után szexelünk. Ezért pénzt adnak nekem. Miért ne fogadnám ei? Az útszélen álló nőket meg csak sajnálni tudom: miért dolgoznak más zsebére, ha másként is lehetne? NYEMCSOKÉVA A szegénység feminizálódik A közép- és kelet-európai országokban gyenge lábon áll a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi politika - jelentette ki Lévai Katalin,(képünkön) az Európai Parlament jogi bizottságának alelnöke. MTI „A régiók és városok európai hete" rendezvénysorozat részeként rendezett uniós kampány idén a „Közös munkával a regionális növekedésért és munkahelyekért" gondolat köré épül. E tanácskozáson Lévai Katalin, az EP jogi bizottságának alelnöke Jósé Mannel Barroso, az EU-bizottság elnökének megnyitóbeszédét követően mondott véleményt a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi politikáról. „A jog megbecsültsége elsősorban a régi demokráciákra jellemző, s bizonyos társadalmi konvenciók megléte is. Értem ezalatt a férfi-nő viszony, a két nem megítélésének szociológiai, társadalmi, gazdasági összefüggéseit. A törvények világosak, a munkaerőpiacon a nők még mindig nem foglalták el a megfelelő helyüket, pedig munkájukra a társadalomnak, keresetükre a családoknak nagy szükségük van" - fejtette ki a képviselő hozzátéve: a nők még mindig kevesebbet keresnek, a munkaadói szemlélet alig változott. Minden uniós tagállamban kötelesek esélyegyenlőségi kormányzati tervet kidolgozni. „A szegénység feminizálódik és többnyire az idősebb női korosztályt jobban fenyegeti. Noha ezt az állítást vitatják, a tapasztalatok azt mutatják: a nők alacsonyabb életkeresettel rendelkeznek, ennek következtében szerényebb nyugdíjjal fejezik be aktív pályafutásukat és a demográfiai statisztika szerint tovább élnek, mint a férfiak" - mondta Lévai Katalin. AGYENGEBB: gyengébb szerint ugyanis az izlandi nők fizetése csak 64,15 százalékát teszi ki a férfiakénak, így reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaidőt tekintve ennyi bérért csak 14 óra 08 percig kell dolgozniuk. Izlandon a nők egyenjogúságért vívott harca már komoly eredményeket ért el, a demonstráció szervezői szerint azonban további előrelépésekre van szükség. A célok ugyanazok, mint három évtizeddel korábban: bemutatni a nők értékeit és hozzájárulását az izlandi gazdaság fejlődéséhez.