Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-14 / 266. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. november 14., hétfő „AZ UNIÓ SEGÍTSÉGÉVEL NEM RÉGI ÁLMAINKAT KELL VALÓRA VÁLTANI" A globálisan versenyképes ágazatok hozhatnak fejlődést Baráth Etele a Szeged és a régió fejlesztési lehetőségeiről rendezett fórumon FOTÓK: RÁNK YVETTE Üzleti szempontú fejlesztésekre kell elkölte­ni az uniós támogatásokat - hangsúlyozta Lengyel Imre közgazdász professzor. Ma­gyarország 24 milliárd eurós pénzügyi keret­re számit. Szeged és a régió fejlesztési lehe­tőségeiről rendezett fórumot csütörtökön la­punk és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter részvételével. Várhatóan 24 milliárd euró, vagyis hatezermilli­árd forint uniós támogatás áll majd rendelke­zésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a tervek szerint, amely a 30 százaléknyi hazai állami hozzájárulással és az ehhez társuló magántőké­vel 10-15 ezer milliárdnyi fejlesztési forrást je­lent hét év alatt - mondta Baráth Etele. Az euró­pai uniós ügyekért felelős tárca nélküli minisz­ter a Délmagyarország és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által rendezett fórumon vett részt. Vasútfejlesztés és hajózható Tisza A fejlesztési források több mint felét az inf­rastruktúra kiépítésére használják most is, ezt az arányt pedig tartani szeretnék. A miniszter említette, hogy a Budapest központú hálóza­tok mellett a horizontális közlekedési útvona­lakat is korszerűsíteni kell. A kormány döntésé értelmében a fejlesztési forrásokat öt fejleszté­si pólusba koncentrálják, ezek egyike Szeged. Itt a legfontosabb fejlesztés a tudásközpont és a gazdaság közötti kapcsolat kiépítése. Baráth Etele külön hangsúlyozta: nem városfejlesztés­re, telepúlésszépítésre, hanem versenyképes gazdasági ágazatokra szánják az uniós pénzt. Botka László, Szeged polgármestere a város, Erank József, a megyei közgyűlés elnöke pedig Csongrád megye fejlesztési elképzeléseit vá­zolta. Botka Szeged elérhetőségét javítaná to­vább az M43-as út, a Szeged-Szabadka-Baja vasűt, a Budapest-Belgrád nagysebességű vas­út, a déli Tisza-híd, a medencés kikötő, a repülőtér, az M9-es, a 47-es út, a Szeged-Hód­mezővásárhely elővárosi vasút, a nyugati el­kerülő út utolsó szakasza megépítésével, kor­szerűsítésével. A polgármester egyetemi tu­dásparkot, ipari parkot, űj klinikai tömböt, városrehabilitációs programokat említett még. Frank a Tisza hajózhatóságát teremtené meg, és a Duna-Tisza csatorna építését, a Tisza turisztikai célú hasznosítását szorgalmazta. Az uniós pénz befektetés a jövőbe Ezután kapott szót Lengyel Imre professzor, aki figyelmeztette a politikusokat: több olyan fejlesztési elképzelés is megfogalmazódott, a lobbik előre vitték, amelyek megtérülését nem látni. Az uniós támogatás nem jövede­lem-újraelosztás, hanem befektetés a jövőbe. Nem régi vágyainkat kell megvalósítani - je­lentette ki. Lengyel Imre hangsúlyozta, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség a kormányzat­nál. Az önkormányzatok fejlesztései ugyanis nem hoznak létre új munkahelyeket, ahogyan ez Csongrád megyében sem következett be. Csongrád megye jelenleg rossz helyzetben van, a gazdasági fejlettsége Európa 254 régiója közül az utolsó 12 közé tehető, a foglalkoztatottság csökken. Ezért váltásra van szükség a források hatékony felhasználása érdekében - magya­rázta a professzor. - Döntően üzleti szempontú, tartós mun­kahelyeket létrehozó fejlesztéseket kell az unió támogatásával megvalósítani - hangsúlyozta Lengyel. A közgazdász egyetemi tanár elmond­ta: a Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi kutatóhelyeken koncentrálódó tudást szeret­nék biopolisszá, azaz olyan tudásközponttá formálni, ahol a kutatás eredményei a gaz­daság fejlesztését szolgálják. Szorgalmazta a valódi, nem csak politikai jelszavakban meg­fogalmazott decentralizációt, üdvözölte a pó­lusszemlélet megjelenését. High-tech cégek az egyetemen Szeged foglalkoztatottjainak 25 százaléka diplomás, a kutatásfejlesztés a helyi GDP 3,5 százalékát teszi ki - így a tudásalapú gazdaság kiépítésére Szegeden lehetőség van, de csak Szegeden - mondta. Ahol nincsenek diplo­mások, ott a rurális gazdaság fejlesztésére van szükség, a szerkezetváltást kell ösztönözni ­utalt a megye többi kistérségére. A Biopolisz megvalósulása révén a szegedi kistérségben a nemzetközi porondon verseny­ző cégeknél dolgozna a munkaerő nyolc-tíz százaléka. Az egyetem és a köréje szerveződő nemzetközileg versenyképes cégek 800-1000 kutatója jelentené a biopolisz „magját". Ennek két-háromszorosa keletkezne a közvetlenül e köré szerveződő szolgáltatóknál. Később a Sze­gedre telepedő multinacionális cégek további munkahelyeket teremthetnének. Az egyetemen körülbelül 40 high-tech cég működik „illegalitásban" - fogalmazott Len­gyel Imre -, ezek néhány éven belül látványos fejlődésnek indulhatnak. Az egyetem elsőként létrejött tudásközpontjához körülbelül 315 ku­tató, dolgozó, hallgató kapcsolódik. MOLNÁR B. IMRE Lengyel Imre: Alapvető szemléletváltásra van szükség a kormányzatnál MINDEN SZERSZÁM EGYEDI DARABKENT KÉSZÜL A LAK-F0RG 2000 KFT.-NEL A német piacra is betörtek A szegedi Lak-Forg 2000 Kft. a makói gumigyár megfelelő szerszámokkal való ellátásá­ért alakult 1998-ban. Hama­rosan a váci gumigyár beszál­lítói lettek, három éve pedig betörtek a nemzetközi piacra: termékeiket Németországba is exportálják. Több száz fémszerszámmal, valamint nagy teljesítményű gépekkel találkozhat az, aki belép a szegedi Lak-Forg 2000 Kft. 1500 négyzetméteres gyá­rába. Ágoston József ügyveze­tő-tulajdonos azzal a céllal alapította vállalkozását, hogy cége a különböző gumigyá­rakat ellássa fémszerszámok­kal. Kezdetben a makói, majd a váci gumigyárnak lettek fő beszállítói - három éve már német megrendeléseknek is eleget tesznek: az autók mo­torterében található gumicsö­vek gyártásához készítenek szerszámokat. A különböző autótípusok­hoz - szériaszámtól függően ­eltérő mennyiségű gumicsö­vet kell készíteniük a gumi­gyáraknak. Ez meghatározott számú fémszerszámmal gyártható le: van, hogy egy típushoz három, máshoz két­száz darab csőmag szerszám kell. A cég a minőségre tö­rekszik: ugyanúgy vállalják né­hány darab elkészítését, mint a több száz darabos megren­deléseket, amelyek háromdi­menziós térkoordináta-rajzok alapján érkeznek hozzájuk. Először asztalosmunkát kell végezniük - térbeli modellt ál­lítanak elő. Ha ez pontos, jöhet az igazi gyártás, ami a lakatosok fel­A francia zavargások kára MTI A francia biztosítók szövetsé­ge szerint az ország városai­ban zajló gyújtogatások, za­vargások becsült biztosított kárértéke eléri a 200 millió eurót. Ennek az összegnek csak körülbelül 10 százaléka, ami a már többezres gépko­csi-gyújtogatásokkal kapcso­latos. Ez utóbbiak kapcsán a francia biztosítói és a taka­rékpénztári szövetség meg­jegyzi, hogy tagjai függetle­nül a biztosítás tartalmától teljes kármentesítést adnak ­írja a Le Figaro című lap. Egy kivétel, az AXA biztosító az, amelyik a gyújtogatás ellen is biztosításokat kötött kocsitu­lajdonosok számára fizet csak kártérítést. A lap emlé­keztet, hogy jelentős károk keletkeztek sportcsarnokok­ban, boltokban és raktárak­ban is. A Szegedi Ügyvédi Kamara dr. Juhász Gábor szegedi ügyvédet 2005. szeptember 1-jei hatállyal - saját kérelmére ­törölte az ügyvédi névjegyzékből. adata. Az előre feldarabolt szálanyagok a szükséges esz­tergályos, fúrási és marási munkálatok után kerülnek az építősablonba, ahol emberi kezek alakítják ki aprólékos munkával a kész terméket. ­Ez komoly szakmai felkészült­séget és jó formaérzéket igé­nyel, mivel minden szerszám egyedi darabként készül ­mondja Ágoston József. Az sem ritka, hogy egy csövet akár tíz kisebb darabból kell összerakni. Szerszámaik a gu­migyárba, az arról lehúzott ki­vulkanizált gumi egyenesen az autók motorházába kerül. Mivel Magyarországon mindössze két gumigyár van, melléktevékenységként bár­milyen fémszerkezeti mun­kát elvállalnak. Például la­punk nyomdájában a nyo­mógépek karbantartását és felújítását is elvégzik. Min­denfajta gépészeti probléma és mechanikus rendszer ér­dekli őket. Ágoston József szerint régi szerelem ez: az ügyvezető már gyermekkorá­ban szétszedett mindent. Ér­dekelte, mitől pislog egy já­tékbaba, mitől hunyja le a szemét. Ha valami elromlott: mi a hiba, hogyan lehet meg­javítani? De a fő kérdés, amit cége egyik mottójává tett: mi okozta a hibát? - Ha az okot nem keresi meg a gépész, ki lehet cserélni a rossz alkatrészt, de az való­színűleg újra elromlik majd ­mondja. Az ilyen jellegű prob­lémák jelentik az igazi kihí­vást, ezeket is keresik. Mi sem bizonyítja jobban, hogy volt olyan alkatrész aminek szét­szerelése több napot vett igénybe, hogy egyáltalán lás­sák: mi romlott el. A kis részletek vonzzák őket: az említett gumicsö­vekből egy autóvállalatnak több százezer kell, ám a gu­micső elkészítéséhez szüksé­ges szerszámból - ami cégük fő profilja - elég ennek töre­déke. Az ügyvezető szerint ebből lehet megélni, mert ha valamiből nagy mennyiség kell - külföldi cégek automa­tizálják a gyártását. így vi­szont nem éri meg nekik. Lé­tük is ettől függ: olyan rése­ket próbálnak keresni a tech­nológiai életben, amihez gondolkodó, kreatív emberek kellenek. KISS GÁBOR GERGŐ Készül à présszerszám a marógépen FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Mégsem épít le a MÁV MTI A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) orszá­gos választmánya péntek délelőtti rendkívüli ülésén elfo­gadta a megállapodást a MÁV üzletági munkáltatóival, így megoldódik a létszámleépítés miatt kialakult munkaügyi konfliktus - közölte Gaskó István, a VDSZSZ elnöke. Utalt arra, hogy a MÁV-nál a munkáltató még az év végéig ezer munkavállalótól akart megválni, illetve további ezret érin­tett volna a tevékenység kihelyezése. Gaskó István elmond­ta, hogy a megállapodás révén részmunkaidőben foglalkoz­tatják a leépítésben érintett munkavállalókat. Az eddigi munkaidejük 80 százalékra csökken, és ezért bérük 90 szá­zalékát kapják, így a munkavállalók fajlagosan jobban jár­nak, és megtarthatják munkahelyüket - vélekedett a VDSZSZ elnöke. «•fcf A CSONGRÁD MEGYEI >sar KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA !" DÉL-MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.-JA számviteli és adózási német, illetve angol (18 órás) szaknyelvi tanfolyamot hirdet gazdasági vezetőknek, könyvvizsgálóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak. A tanfolyam célja a mindennapi munka során használatos számvite­li, adózási szakszókincs elsajátítása, ami segítséget nyújt a külföldi cégtulajdonosokkal, valamint a külföldi ügyfelekkel való írásbeli és szóbeli kommunikációban. A tanfolyam során az alapvető szakkife­jezések elsajátítása mellett lehetőség nyílik konkrét példákon keresztül az elsajátított ismeretek gyakorlására. Részvételi feltétel: középfokú német-, illetve angolnyelv-tudás (nyelvvizsga nem szükséges) Igény szerint mindkét nyelvből kezdő gazdasági nyelvtanfolyamot Indítunk. Tervezett kezdési időpontok: 2006. februártól (max.: 15 fő) Jelentkezési határidő: 2006. január 20. Részvételi díj: 60 000 Ft + áfa A CSMKIK tagjainak kedvezményesen 50 000 Ft + áfa További felvilágosítás: a 486-985-ös számon Pintér Ágnestől és Németh Tamástól kérhető.

Next

/
Thumbnails
Contents