Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-14 / 266. szám

HÉTFŐ, 2005. NOVEMBER 14. • AKTUÁLIS» 3 Mindkét vásárhelyi politikai tábort felháborította a közvélemény-kutatás A Fidesz tisztázó közgyűlést, az MSZP feljelentést javasol A fideszes és a szocialista képviselők is felháborítónak tartják Vásárhelyen a Medián által végzett közvélemény-kutatásnak a Lázár Jánosra, illetve Bacsa Pálra vonatkozó kérdéseit. Mint szombaton megírtuk, az íveken többek között olyan kérdés is volt, amely arról szólt, a politikusok verik-e a felségüket. A fideszesek szombaton sajtótájékoztatón közölték: rendkívüli közgyűlésen kell tisztázni a helyzetet. Az MSZP azt javasolja, közösen tegyenek feljelentést. munkatársunktól Mihamarabb, szemtől szembe, rendkívüli közgyűlésen kell tisztázni a vásárhelyi, botrányos közvélemény-kutatás ügyét - hangsúlyozták szombaton délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatójukon a vásárhelyi fideszes képviselők: Csorba Mihály alpolgármester, Tóthné Kecskeméti Katalin, Rárósi Imre és Fekete Ferenc. A városban a Medián közvélemény-kutató végzett felmérést, s olyan kérdésekkel bombázta a helybelieket, hogy elhiszik-e, hogy Lázár János polgármester veri a feleségét, illetve durván bánik munkatársaival. Mélyen felháborította Csorba Mihályt, aki arra emlékeztetett, az elmúlt tizenöt évben nem volt arra példa, hogy a kampányba belekeverjék a családot, a személyiségi jogokat megsértve. Tóthné Kecskeméti Katalin szerint bármelyiküket érheti ilyen támadás, a megnyugvás érdekében mielőbb tisztázni kell az ügyet, hiszen a város jövőjéről van szó. Rárósi Imre úgy vélte: a közvélemény-kutatást végző intézet jogsértést követett el. Hangsúlyozta: nem akarnak ilyen kampányt, ez utóbbit erősítette meg Fekete Ferenc is. Nem a közgyűlésre tartozik az ügy megvitatása - mondta el lapunknak Bacsa Pál szocialista képviselő, akinek a neve szintén felmerült a közvélemény-kutatás során. Vele kapcsolatban is feltették azt a kérdést a polgároknak, hogy veri-e a feleségét, vagy hirtelen haragú-e. A szocialista városatya most is megerősítette, mélységesen elítéli a családot érintő kérdéseket, melyek emberi méltóságot sértenek. Az MSZP arra is hajlandó, hogy a polgármesterrel közösen tegyenek feljelentést, és vele együtt forduljanak a rendőrséghez. Hasonlóan reagált Szeli Ferenc szintén szocialista települési képviselő. O is úgy vélte, a közgyűlésnek nem kell ezzel foglalkoznia, már csak azért sem, mert a szocialista párt elfogadta Havasi Katalinnak, a Fidesz városi elnökének javaslatát, azaz, hogy egyeztessenek a kampánnyal kapcsolatban. Ebben partnerek. Ha van egy ilyen szándék, hogy a közgyűlésen vitassuk meg a helyzetet, akkor beszélni kell róla - mondta Hernádi Gyula szocialista képviselő. Igaz, szerinte sem a közgyűlésre tartozik az ügy. Elhatárolódik a közvélemény-kutatás stílusától, megjegyezvén: a családnak szentnek és sérthetetlennek kell maradnia. Lázár János kérjen bocsánatot Szeged polgármestere, Botka László tegnap a következő nyílt levelet juttatta el szerkesztőségünkbe a nagy vihart kavart hódmezővásárhelyi közvélemény-kutatás kapcsán. „Mélyen felháborít a hódmezővásárhelyi eset, szolidáris vagyok mind Lázár, mind Bacsa urakkal. Az MSZP megyei elnökeként azonban elvárom Lázár Jánostól, hogy kérjen bocsánatot, amiért teljesen alaptalanul összefüggésbe hozta az MSZP-t az általunk meg nem rendelt és nem ismert közvélemény-kutatással. Az ügy kapcsán, a 12 éve politizáló jogán, azt tanácsolom Lázár János kollégámnak, hogy a „pletykák" miatt ne aggódjon. Csak az első 100 fáj, utána jót szórakozik rajtuk az ember. Tenni nem lehet ellenük, de nem is kell, általában önmagukat oltják ki. Bacsa Páltól'azt várom el, Lázár Jánosnak pedig azt javaslom, hogy csak a városuk ügyeivel foglalkozzanak, mindenki közös érdeke, hogy Hódmezővásárhelyen is békés, nyugodt, értelmes vitákból születő fejlődés legyen." A hónikus hörghurut világnapján beutaló nélkül vizsgálnak Uj szűrőbusz dolgozik A krónikus hörghurut világnapját tartják csütörtökön: ezen a napon beutaló nélkül elvégzik a betegség szűrésére alkalmas légzésfunkciós vizsgálatot. A kór minden ötödik dohányost, közülük is elsősorban a 40 év felettieket veszélyezteti. Az idei év a hazai tüdőgyógyászatban a krónikus hörghurut (COPDj elleni küzdelemé. A betegségnek, melytől a felnőtt lakosság 5-15 százaléka szenved, külön világnapot is jelöltek ki, mely csütörtökön lesz. Ezen a napon a szegedi és a hódmezővásárhelyi tüdőgondozókban beutaló nélkül el lehet végeztetni azt a légzésfunkciós vizsgálatot, mely alapján kideríthető: kialakulóban van-e, vagy esetleg már ki is alakult ez a betegség. - A COPD-ben szenvedő betegek 90 százaléka dohányos, közülük is elsősorban a 40 év felettiek a veszélyeztetettek. Ezért elsősorban számukra ajánljuk, hogy végeztessék el a szűrést mondta el Somfay Attila megyei tüdőgyógyász szakfőorvos. - Nagyon fontos a korai felismerés, hiszen a krónikus hörghurut előrehaladott állapotában már fulladást is okozhat. A dohányzás elhagyása, valamint a gyógyszeres kezelés azonban jelentősen lassíthatja az állapotromlást. A legkorszerűbb mozgó szűrőbusz a kistelepüléseken is időben fölfedezheti a bajt Fotó: Gyenes Kálmán Ez a légúti szűkülettel járó betegség nagyjából minden ötödik dohányost, vagyis körülbelül félmillió embert érint. Leggyakoribb tünete a visszatérő köhögés, a reggelenkénti köpetürítés, előrehaladott állapotában pedig a terheléskor fellépő fulladás. Kialakulásában vélhetően a genetikai adottságok is közrejátszanak. Mivel azonban nem lehet tudni, ki hajlamos rá és ki nem, szakemberek azt javasolják: a 40 év feletti dohányosok 1-2 évente vegyenek részt az ötperces légzésfunkciós vizsgálaton. A Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza nemrégiben egy digitális szűrőbuszt kapott, melyet szintén felszerelnek a krónikus hörghurut felismerésére alkalmas légzésfunkciót vizsgáló készülékkel. A műszert most üzemelik be, a jövő évtől azonban már várhatóan használatba tudják venni, így azoknak a kistelepüléseknek a lakói is élhetnek a vizsgálat lehetőségével, akik eddig a nagy távolság miatt nem utaztak el a szűrőállomásokra. T.K. Becsey Zsolt Bánátért is lobbizik Temes megye érdekeit is képviseli ezentúl Becsey Zsolt az Európai Parlamentben. Az euroképviselő olyan ügyek mellett áll ki, mint a közös árvízvédelem, az M43-as folytatása vagy a Szeged-Temesvár vasútvonal. Szorosabbra kívánja fűzni a szegedi és temesvári képviselői irodák együttműködését, és ez ügyben a napokban tárgyalt egymással Becsey Zsolt néppárti euroképviselő és Toró T. Tibor. A Temes megyei parlamenti képviselő a Romániát, különösen a Temes megyét érintő EU-s folyamatokban kíván Becsey Zsolt szegedi irodájára támaszkodni, mivel e térségnek a romániai Európai Parlament-megfigyelők között nincs magyar küldöttje. - Megállapodtunk, hogy minden fontos infrastrukturális és kulturális kérdésben lobbizok a Bánát érdekében - mondta Becsey Zsolt. Ilyenek az M43-as folytatása, a tiszai hajózás, illetve a Bega hajózhatóságának visszaállítása, a közös árvízvédelem, valamint 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulójára rendezett nagyszentmiklósi fesztivál, melynek művészeti igazgatója Kerek Ferenc, az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Karának főigazgatója lesz. Ilyen a Szeged-Temesvár vasútvonal megépítése is annak ellenére, hogy az Arad-Szeged-Sz«badka vonal jelenleg nagyobb támogatottságú. Az uniós képviselő hangsúlyozta: az együttműködés Szeged érdeke is, hiszen a városnak kapuként kell működnie Románia és az unió között. Toró T. Tibor hozzátette: a Szeged-Temesvár testvérkapcsolatnál remélhetően gyümölcsözőbb lesz ez az együttműködés, a testvérvárosi kapcsolat ugyanis jellemzően csupán protokolláris jellegű. G. ZS. Ellenzékek PANEK SÁNDOR A kormány pártjait a kormányzási ciklusban elvégzett munkája alapján ítéli meg a választó. Az ellenzéket pedig abból kiindulva, hogy jobban tudná-e vezetni az országot. Emellett minden politikai erőt hitelessége, a vezetők múltja, a közösségi munka iránti odaadása is jellemez. Ha e megállapítások naivnak látszanak, az azért van, mert nincs más támpontjuk, mint a munka és a hitelesség. Ha mégsem látszanak naivnak, az pedig azért van, mert e két érték mégiscsak a hétköznapi ember életéből származik. Innen nézve mintha két ellenzéki erő kampányolna egymással szemben. A baloldali kormány Gyurcsány-féle ciklusa kerüli a felelősségvállalást a Medgyessy-ciklus munkájáért, mivel annak számos, 2002-ben választási győzelmet érő ígérete betartatlan maradt, és az első év kormányzati adakozása mögött nem volt fejlesztő gazdaságpolitika. Aj. eredmény a költségvetési hiány és az eladósodás meredek emelkedése lett. Gyurcsány Ferenc úgy tesz, mintha ellenzékben lenne: fejlesztési ígéreteire a következő ciklusban költene, de a jelenlegiben hangzanak jól. Beszéddel, vitatkozással, az ellenzék bírálatával igyekszik kihúzni a választásokig; olyan helyzetben van, mint a műszaki hiba miatt a képernyőn magára hagyott műsorvezető, akinek úgy kell tennie, mintha mi sem történt volna. A jobboldal a maga ciklusában egységesebb politikát folytatott, de a családra, nemzetre és hazai tőkéjű kis- és középvállalkozások erősítésére vonatkozó jövőképe a társadalom egyes rétegei számára kirekesztő volt. Politikai ellenfelei erre 2002-ben sikeres kampányt tudtak építeni, s a mostani kampánynak is része az arrogáns Fidesszel való ijesztgetés. A Fidesz szövetségi megújulása során felismerte ezt, és a kampányban, valamint Orbán Viktor beszédeiben lényegesen elfogadóbh, integratívabb elemek jelentek meg. Nem biztos azonban, hogy a hibafehsmerési szónoklatok és a társadalom felé való nyitás mellé idejében állnak elő olyan konkrétumokkal, mint a garanciatörvény, és az sem biztos, hogy Orbán nem hallgatott-e a szükségesnél tovább a parlamentben. A jobboldal számára most ez a siker kérdése: hisznek-e az emberek a Fidesz társadalomhoz fűződő viszonyának újraértékelésében ? Könnyű előre látni, hogy a választások eredménye szoros lesz. A bal- és jobboldal nagyjából másfél-másfél millió szavazót tudhat magáénak, s a választásokat 25-30 százaléknyi bizonytalan vagy kiváró szavazó fogja eldönteni. Lehet, hogy ők a biztosítékai annak, hogy a kampány fővonala nem lesz szélsőségesen negatív, hiszen hallgatásukkal eleve ezt utasítják el. És az is lehet, hogy megszólításuk tengerbe hordott víz csupán, mert sem elég naivak, sem elég dörzsöltek nem lesznek ahhoz, hogy a politikai fogadkozásokat összevessék hétköznapi értékeikkel. Nem voltak elegen a sándorfalviak Nem volt érvényes a szombati sándorfalvi népszavazás, amelyen a város lakói önkormányzati képviselőik helyett dönthettek volna arról, működjön-e a településen önálló orvosi ügyelet munkaidő után és a hétvégeken. A voksolásra jogosult 6500 választópolgár legalább felének plusz egy embernek kellett volna elmennie a kijelölt szavazókörbe. Sándorfalva város jegyzője, Muhiné Boruzs Hona tegnap arról tájékoztatott: a választóknak mindössze 16,5 százaléka jelent meg, azaz közel ezren voksoltak. Ez nem elég a népszavazás érvényességéhez. A sürgősségi orvosi ellátás ügye visszakerül a képviselő-testület elé. Nyolc éve működik az álmok eurorégiója Fölenged a levegő Nyolc éve jött létre a DKMT, a magyar, román megyék és Vajdaság „eurorégióját" egyik tisztviselője szerint a nagypolitika jó kezdeményezésnek tartja, de aztán a döntő pillanatban mindig megfagy körülötte a levegő. Most sikerült elérni, hogy a magyar Nemzeti fejlesztési terv egyik fejezetébe bekerüljenek elképzeléseik. A Központi Statisztikai Hivatal szegedi igazgatóságának tanácstermében a minap részletes előadás mutatta be a Duna-Körös-Maros-Tisza euroregionális együttműködést, amely a három dél-alföldi, négy romániai megye, valamint Vajdaság kezdeményezése nyomán működik 1997 novembere óta. A DKMT-nek van meghatározható területe, 71 ezer négyzetkilométer, ezen a vidéken öt és fél millió ember él. A szervezetnek van irányító testülete, amelyet közgyűlésnek neveznek, s vannak terveik, amelyek utak, hidak építéséről, helyreállításáról, átkelőhelyek nyitásáról, a gazdasági kapcsolatok erősítéséről szólnak. A DKMT összehozta a három ország külügyminiszterét a hármas határon, pályázaton nyert pénzből Szegeden kiállítást rendezett a vidék agrártermelőinek, aztán a turizmusból élő vállalkozásoknak. Mégis, nyolc év után is megragadnak minden lehetőséget arra, hogy bemutatkozzanak. Erről Marosvári Attila, a DKMT magyar nemzeti koordinátora azt mondja, az évek során gyakran tapasztalta - legutóbb egy budapesti konferencián -, hogy a nagypolitika dicséretesnek tartja a magyar, román önkormányzatok együttműködését, ezt az alulról építkező diplomáciát, de aztán, ha konkrét támogatásra lenne szükség, többnyire megfagyott a levegő körülöttük. S elképzeléseik államközi megállapodás nélkül nem valósulhatnak meg. A három külügyminiszter idei nyári találkozója óta valami változást tapasztaltak. Ennek jele volt az, hogy a magyar-román kormányülés előtt a külügyminisztérium Marosváritól kért tájékoztatást a határon átnyúló fejlesztési elképzelésekről. A kormányülésen azonban ezek már nem kerültek be a megállapodásba. Az viszont Marosvári szerint mindenképp fontos eredmény, hogy a Nemzeti fejlesztési terv készítői egy külön fejezetet szentelnek azoknak az elképzeléseknek, amelyek átnyúlnak a határon. B. A.