Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-12 / 265. szám

10 SZIESZTA-REJTVÉNY 2005. november 12., szombat A tudomány és az ipar házasodik Ha az (technológiai) innováció valami (műszaki) újnak üzleti célból történő megvalósítási folyamata, akkor ehhez jól jön a tudomány és az ipar-kereskedelem házassága. E frigyre Szegeden eddig az anyagtudomány, az egészségtudomány és a környezettudomány vál­lalkozott, s a Tisza-parti városban két tudásközpont és egy kooperációs kutatóközpont születetett. Az SZTE-n milyen az ipari nagyprojektek jövője? Erről kérdeztük a tudomány világnapján, november 10-én Búzás Norbert innovációs igazgatót. Európában nyolc intézmény működik folya­matosan 1200 óta, s e régiségek közül hét egyetem. Ugyanakkor a tudás fellegvárainak szerepe megváltozott az innovációs folyama­tok felértékelődésével. Ám kérdéses, hogy ké­pes-e az egyetem belső struktúráját a meg­változott igényekhez alakítani, új menedzs­menttechnikákat meghonosítani, a kínálkozó többletforrásokat megragadni - ráadásul ki­élezett versenyben. Az új kihívásokra pozitívan reagál az egye­tem, ha „konzervatív és nem üzletszerú"-be­állítottságán változtat, és hidat épít a kutatók, valamint a technológiai vállalkozások között ­véli Búzás Norbert, a Szegedi Tudományegye­tem (SZTE) innovációs igazgatója. Állítása iga­zolásaként pedig vázolta a modernizálás új szerkezetét. Az SZTE 2003 szeptemberében hozta létre innovációs igazgatóságát, majd megalkotta az ennek működéséhez szükséges szabályokat és intézményrendszert, aztán 2004 augusztusá­ban megszületett a Biopolisz Kft. Az első ­tisztán egyetemi tulajdonú - szolgálati sza­badalmat 2004 novemberében jegyezték be az SZTE-n, az első értékesített szabadalomnak pedig idén májusában örülhettek, júniusban pedig annak, hogy határoztak az első spin-off (tudásra épülő, kipörgetett) vállalkozásról. Az élénkülést mutatja, hogy míg az 1997-től 2003-ig tartó hét évben összesen öt egyetemi szabadalmi bejelentés született, addig idén eddig tizenegy. A kínálkozó pályázati pénzforrásokból 2004-től nagyot szakított ki-magának az SZTE. Ezzel - a Budapesti Műszaki- és Gazdaság­tudományi Egyetemmel holtversenyben - ve­zető helyet vívott ki magának a hazai me­zőnyben - mutatott rá Búzás Norbert. A bu­dapesti és a szegedi intézményben is minden lehetséges pályázaton sikerrel szerepeltek, és mindkét helyen három új tudásbázisú ipari nagyprojekten dolgoznak. Szegeden megszületett a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont (DEÁK),illetve a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tu­dásközpont (DNT), majd a Környezet- és Na­notechnológiai Regionális Egyetemi Tudás­központ (KNRET). E nagyprojektek közül a DNT az egészségtudomány, a DEÁK és a KNRET az egészségtudományon túl az anyag­és környezettudomány, illetve a KNRET az in­formatika területén dolgozókat mozgósítja. Kérdés azonban, hogy a pályázat lezárását kö­vetően hogyan működhet a DNT és a KNRET, illetve a DEÁK miként nyújthat támogatást a később belépőknek és hogyan válhat önállóvá, vagyis ezek az intézmények miként tarthatók életben hosszú távon. Azt is problémának látja az innovációs igazgató, hogy más tudomány­területek miként kapcsolhatók be az innováci­ós folyamatba, illetve hogy mi lesz az okos, de az éppen támogatott pályázati célhoz nem il­leszkedő ötletek sorsa. Mert életrevaló és a vi­lágtrendbe illeszkedik a szegedi biopoliszterv, vagyis az a törekvés, hogy az élettudományi kutatási háttérrel rendelkező városban további kutatás-fejlesztési intézmények és bioipari cé­gek létesüljenek. Ám ezen túlmenően - véli Búzás Norbert - a városnak arra is ügyelnie kell, hogy a többi, ugyancsak jelentős hagyo­mányokkal és világhírű eredményekkel büsz­kélkedő tudományterületeit se kezelje mosto­hagyerekként. Jövőképében létre kell hozni azokat a speciális intézményeket, melyek egy­fajta védőernyőt tartva szolgálnák a „biopo­liszt", a „nanopoliszt", vagy akár az „enviropo­liszt". Ez pedig a régió gazdaságát élénkítő „Szeged tudásváros". ú. i. Neurobiológiai tudásközpont A Terápiás célú idegrendszeri kutatások a molekulától az integrált idegrendszeri működésig című szegedi neuro­biológiai kutatásfejlesztési projekt megvalósítására Dél­alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) néven kon­zorcium alakult a szegedi egyetem, valamint több ku­tatóhely és cég részvételével. A DNT tavaly pályázott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hiva­tal tudásközpont projektjére, és 1,7 milliárd forint támogatást nyert. A kutatást és fejlesztést a következő négy évben 5 alapprog­ram köré csoportosítja, 45 munkacsoport részvételével. A konzorcium szakmai vezetője Telegdy Gyula akadémikus elmondta: a különféle szorongásos és szenvedélybetegségek, a neurodegenerációs betegségek, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór megelőzését és gyógyítását célzó kutatások komp­lexek, a gének szintjétől a pszichiátriai kórképek megjelenéséig követik a betegségeket. Az Égis gyógyszergyár támogatásával a szegedi egyetem te­rületén új laboratóriumokat hoznak létre, elsősorban a szo­rongásos betegségek és a depresszió elleni szerek kutatására ­tudtuk meg Alföldi Péter projektmenedzsertől. Európai fehérjekutató labor lesz Szegeden - hangsúlyozta Penke Botond akadémikus, a tudományos feladatok koor­dinátora. A professzor és kutatótársa szabadalmára épülő első „spin-off" cég egy táplálékkiegészítő termék fejlesztésén dol­gozik. Ez nemcsak az Alzheimer- és a Parkinson-kór pre­venciójában és előrehaladásának gátlásában segíthet, hanem a rákgyógyszerek erős káros hatásainak csökkentésében is. A DNT célja, hogy az általa koordinált konzorciumi tagok részvételével 9-10 éves távon nemzetközi jelentőségű neu­robiológiai K+F övezet alakuljon ki, mely befektetéseket vonz a dél-alföldi régióba. Az életminőségért A Környezet- és Nanotech­nológiai Regionális Egyete­mi Tudásközpont (KNRET) célja az élet minőségét javí­tó integrált rendszerek ki­fejlesztése. Az SZTE által irányított 11 ta­gú konzorcium 1,2 milliárd forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási és Techno­lógiai Hivatal legutóbbi pá­lyázatán. Olyan problémákra keresi a választ, mint például a növekvő energiafelhaszná­lás és környezetterhelés, a csekély hulladékhasznosítás. Az új tudásközpontban 2006-tól induló kutatások eredményeként - többek kö­zött - biogázerőmú létesül, a hulladékot üj módszerekkel kezelik, üj típusú tüzelő­anyag-cellákat alakítanak ki, a geotermikus energia felho­zatalára üj megoldás születik, elkészül az adatátviteli tech­nikák alkalmazásával a távve­zérelt érzékelők prototípusa, öntisztuló felületeket és erő­sített műanyagokat dolgoz­nak ki, új vállalkozások léte­sülnek, s összességében jobb életminősége lesz a Dél-Al­földön élőknek. A magyar tudomány napi ünnepségen - előtérben Szabó Gábor rektor, a KNRET programvezetője FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Élet- és anyagtudományi kutatóközpont A kooperációs kutatások a Dél-Alföld versenyképessé­gének javítására címmel az SZTE a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont (DEÁK) programja megvalósításához 361 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti fejlesztési terv gazdasági verseny­képesség operatív program pályázatán. Szabó Gábor akadémikus ku­tatócsoportja a General Elect­ric Healthcare-rel együttmű­ködve a CT- és röntgenberen­dezések optikai és informa­tikai továbbfejlesztését végzi, melynek célja jobb minőségű és orvosilag könnyebben ke­zelhető képek kidolgozása. A kozmetológia programban a Kemény Lajos professzor ve­zette bőrklinika a szegedi Flo­rin Rt.-vel közös kutatóbázist alakít ki, ahol az UV-hatás köz­vetítésért felelős, valamint az antimikrobás védekezésben részt vevő célmolekulákat azonosítanak, és kísérletet tesznek az UV okozta bőröre­gedés befolyásolására. Erdőhelyi András professzor csapata új energiahordozókat, azok nanotechnológián alapu­ló tárolási módjait kutatja a Démász és a Dégáz Rt.-vel. A Kovács Kornél professzor vezette bioremediációs prog­ramban megfelelő baktériu­mokkal biogázt állítanak elő, illetve - például olajjal ­szennyezett területek tisztítá­sára dolgoznak ki eljárásokat az Atys-co Kft., a Corax-Bioner Rt., a Hologén Kft. és az IKV Rt. közreműködésével. Kiricsi Imre professzor és ku­tatócsoportja a nagy mennyi­ségben képződő kohászati, olajipari és fa gatter hulladékok környezetbarát hasznosítására dolgoz ki eljárásokat az újon­nan kialakítandó laboratóri­umban. A munkát az Olajipari Karbantartó, Fejlesztő és Ter­vező Kft. segíti. A kooperációs központ missziója - fogalmaz Kovács Tibor, a DEÁK igazgatója ­segíteni a tudásalapú gazda­ság fejlődését a régióban. A berlini 11. kék Nem azért mondom, de itt Berlinben eddig zöld volt a rendőri megjelenés színe, viszont nemsokára kék lesz, mint minálunk. Maigret felügyelót majd nyolcvanéves korában elüti egy busz, így hal meg a szegény párizsi detektív. Maigret felügyelő és Petőfi Sándor között az a legfeltűnőbb ha­sonlóság, hogy mindketten teljes szívükből szomjúhozták az igaz­ságot, csak amíg az egyik sörtől és bortól, olykor furcsa likőröktől rúgott be a nyomozás aprólékos teendői közben, a másikat a sza­badság esszenciája mámorította sajnálatosan rövidre szabott éle­tében. Simenon nyilván szörnyeteg ember volt, de Maigret felügye­lő feleségének alakjában olyan megértő, biztonságot nyújtó, soha nem perelő asszonyt festett meg, akit nyilván mindig is magának szeretett volna. Maigret felügyelő felesége a kispolgár felesége, méltó társa egy nyugodt és bölcs embernek, és persze szintén kis­polgár. Ez volt nyilván Simenon életében az álomfeleség, mert mi más is lenne a felállás, hogy egy-egy gyilkosság, s az avval járó bonyolult vegzatúra, egy nyomozás, kutakodás történése, vagyis egy külső kapcsolat a megcsalással ér fel. Minden gyilkos és tolvaj Maigret szeretője egy kicsit. Minden gyilkosság és rablás, ami után a felügyelő szimatol: flört. Hiszen kívül esik azon a kétpólusú rend­szeren, melyet Maigret és a felesége a közös életük okán állítottak fel. Szendrey Júlián, szegényen, nagyon elverik a port már a kortársak is, nem becsülte a költőt, holtában hűtlen lett hozzá, nem lett úgynevezett irodalmi özvegy, örökké gyászoló, mindig a férje emlékén munkálkodó jóasszony. Mert hát idővel megházasodott. S nem is arról lenne szó, hogy jó néhány magyar anya, feleség, kiknek emberit a gyászos Világos után messzi osztrák börtönök mélyébe löktek, látogatóba menvén urukhoz, hogyhogy nem teherbe estek egy-egy snájdig, többnyire szőke hajú, osztrák garnizon tisztecske által, s aztán úgy domborodó hassal tolattak be a látogatásra, és. El lehet képzelni az ember arcát abban a pillanatban, hogy szeretett, kicsi feleségét meglátja. Nos, és itt van egy fiatal, egészséges nő is, tombol a Bach-korszak, itt van ez a Júlia, és ő bizony egy zöldellő kert. Mert minden nő kert, melyet gondozni kell. És ha tél van, néma de folyamatos hóhullás van abban a kertben, akkor is gondozni kell. Legalább a havat söpörd el, elsöprőd, és holnap elsöprőd újra. És aztán egy reggel rájössz, hogy tavasz sem lesz, csak hó, hó, mindörökké. Júlia férje azonban izgága volt, mindig rohant, és gyakran, vagyis szinte soha nem volt otthon, mert forradalmat csinált, szervezkedett, katona lett, örökké útmutató fáklyaként lángolt, vagy éppen elvonult verset írni, és aztán ráadásul meghalt. Micsoda viselkedés az ilyen, hogy meghalsz fiatal házas férfi létedre?! Egy sokat forgatott, a Somogyi-könyvtár titkosított részlegében fellelhető, kékfedelű tanulmánykötet szerint a nő egyik iegvérlázítóbb meg­sértése, ha meghal az ember, akit ó szenvedéllyel és odaadóan szeret, viszont nem miatta hal meg. Ahogy Maigret a gyilkossal csalta meg a feleségét, úgy Petőfi az úgynevezett világszabadsággal, melyről sokat lehet beszélni, írni, fecsegni és kinyilatkoztatni, dehogy mi is lenne voltaképpen, nem egészen tudható. Ha Petőfi Sándort elüti egy borzalmas kozák atamán, miközben ő a kitárt ablakban varrogató Júliához rohan, legalábbis abba a világtáji irányba, amerre a kicsi nő időzik éppen, vagy ha Petőfi Sándorra ráesik a viharfelhőkkel telezsúfolt ég, miközben neki, a pelenkázással bajlódó, kakis ujjú Júliának szed vadvirágot az erdélyi domboldalon, ha Petőfi Sándor egy rossz pillanatban lesz gyilkos szifilisz boldog tulajdonosa, mert annyira hiányzott neki Júlia arca, válla, hasa és tovább testi eseménye is, hogy tennie kellett valamit, nos, ha nagyon nehezen is, de akkor jó. Akkor talán rendben van az elhalálozási ügymenet. Meghalt értem, vérét, lelkét és impotenciáját adta, még akkor is, ha egyébként szabadság, szerelem, ez volt a sorrend, és nem fordítva, hát jó, én is rendes özvegy leszek, lesz a síron friss virág mindig, és a jogutódlási kérdésekben sem ismerek majd tréfát. Meg kell érteni Szendrey Júliát, mert élet csak egy van, hogy ezt a nagyon igaz marhaságot mondjuk, és ennek az egyetlen tartalmát ne mások jelöljék ki. Szendrey Júliát is többször megcsalták. A sza­badsággal csalták meg szegényt, ami, tudjuk, nincs, de mindig lehetne. És megcsalták távolsággal, háborúval, forradalommal, halállal. És különben is, ha a férj nem hal meg, majd úgy fog viselkedni már betegen, összetörve, de még mindig, vadul álmodozva, mint például Kosztolányi. Hogy egy utazás alatt, melyet a pihenése érdekében foganatosítottak, nem is annyira titkos románcba kezd egy fiatal kis döggel, aki persze nyomban megszédül a nagy, s a roskatagságát színes szellemességgel és ezerszer elsütött költői bon mot-kkal palástoló ember közelségétől. Jaj, ez a Kosztolányi, nemhogy pihenne, de még igénybe veszi, úgymond, magát. Itt van, öreg, beteg, gyenge, én meg ápolom éjjel és nappal, köptetőt és szélhajtót adok neki, ez meg egy másikba szerelmes! Feleség dolgában persze Karinthyt kellene a leginkább szánni - már amennyiben érdemes lehet az ember a szánalomra a párja miatt - a jó Bőhm Aranka még a nagy, Svédországban bejegyzett elme­operációra való utaztukban is kalapdobozok után futkosott. És a fiatal Déryről, ki pedig bemászott a Karinthy-lakás képletes hátsó ablakán, még nem is beszéltünk. De legyen elég annyi, hogy itt, a berlini kékségben is látszik, hogy Szendrey Júliának volt igaza, igazsága. Lehet egyet szeretni, aztán lehet még egyet. S ha az egyik költő volt, lehet a másik kereskedő, géplakatos vagy vámtiszt. Csak a férfiak többsége szokott mindig ugyanolyan vagy igen-igen hasonlatos nőt választani, mint amilyen az előző volt. Mint akik félnek másképpen boldogtalanok lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents