Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-03 / 257. szám

4 •AKTUÁLIS« CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 3. KÖRKÉP ALGYŐ. Az algyői faluház november 1 -jétől áttért a téli nyitva tartásra. Eszerint hétköznapokon az ügyeleti időszak 20 őráig, illetve a rendezvények végéig tart. BALÁSTYA. Az FVM Csongrád megyei szervezete ma délelőtt 9 órától tartja a földsorsolást. DESZK. Bált rendez a Móra Ferenc Csicsergő Óvoda szülői munkaközössége november 12-én este 7 órától a deszki sportcsarnokban. A vendégek kétféle menüből választhatnak. A bált Sztoján Krisztina és Márki Ádám, valamint Auth Alexandra és K^nyó Balázs, a Szeged TSE junior táncosai latin és standard táncokkal nyitják meg. A zenét a Travcl-Trio szolgáltatja. A belépőjegyek ára fejenként 2600 forint. A belépőket az érdeklődők a plakátokon feltüntetett helyeken vásárolhatják meg. A szülők a jegyekből, felajánlásokból valamint a tombolából befolyt összeget az óvoda alapítványának ajánlják fel. DOMASZÉK. A Domaszék Lakosságának Egészségesebb Életéért Alapítvány tizenegyedik alkalommal rendezi meg az egészséghetet november 7. és 12. között, melyre szeretettel várják a lakosságot. Az egészséghét programja: november 7-én, hétfőn 15 órától szemészeti vizsgálatot tart dr. Krisztián Géza. 18 órakor kezdődik az egészségmegőrző jógafoglalkozás, vezeti Kószó Cecília. November 8-án, kedden 8-tól 14 óráig nőgyógyászati szűrővizsgálat és mammográfia lesz. Előzetes jelentkezés alapján a résztvevőket autóbusszal szállítják a szegedi II. számú rendelőintézetbe. 13 órától bőrgyógyászati vizsgálatot végez dr. Fárk Marianna. 18 órától alakformáló női tornát tart Börcsökné Mária. November 9-én szerdán 8-tól 14 óráig nőgyógyászati szűrővizsgálat és mammográfia. Előzetes jelentkezés alapján a résztvevőket autóbusszal szállítják a szegedi II. számú rendelőintézetbe. Délután ortopédiai szűrés. Fél 3-tól gerinctorna Kádár Német Anettel. 17 órakor kezdődik az egészséges ételek kóstolója. A program megvalósítását a Tesz Alapítvány támogatja. Az élctmódklub első foglalkozását Kószó Cecília vezeti. 18 órakor kezdődik az Édes élet cukorbetegklub foglalkozása Engi László vezetésével. November 10-én, csütörtökön 19 órától alakformáló női torna. November 11-én, pénteken 9 órától fül-orr-gégészeti és allcrgológiai vizsgálatot tart dr. Török Klára. 18 órától fogyitorna dr. Kozma Annával. Ezen a napon rendezik meg az iskolai egészségnapot. November 12-én, szombaton 8-tól 14 óráig ultrahangvizsgálatot tart dr. Ádám Edit. 8 árától antioxidánsszint-mérés. Az iskola családi napra várja az érdeklődőket. Az egészségnapok szűrővizsgálataira előzetesen kell jelentkezni az 584-272 telefonszámon. A programok helyszíne az egészségközpont, Petőfi u. 12. (a nőgyógyászati szűrés és mammográfiai vizsgálat Szegeden történik). A szűrések és a délutáni programok ingyenesen vehetők igénybe az egészséghét ideje alatt, kivéve a szemészeti (1000 forint) és az ultrahang(2000 forint) vizsgálatot. Az antioxidánsmérés térítési díja 1500 forint, melynek felét az alapítvány fizeti, a Tesz Alapítványtól nyert támogatásból. Dédapja házát újítja fel lépésről lépésre Tasnádi Gábor Az árvíz utáni első épületek egyike A dédapa építette azt a házat, amelyet unokája újra birtokba vehetett Szegeden, a Lechner téren. A felújítással az ősök emléke, munkája előtt is tiszteleg lásnádi Gábor. Kertész Ferenc építette 1882-ben a Lechner tér 4. számú kétszintes épületet népes családjának. Ma, százhuszonhárom esztendővel később dédunokája, Tasnádi Gábor - a megyei földművelésügyi hivatal vezetője - és gyermekei, unokatestvérei a többségi tulajdonosok a házban. Az épületet, noha két századfordulót, két világégést, több rendszerváltozást vészelt át, ma a csodával határos módon mégis a család birtokolja. Nemrégiben megszépült a külső homlokzat és belülről is zajlanak az átalakítások. De miként alakulhatott ilyen szerencsésen a végkifejlet, amikor ezt az ingatlant is államosították 1952-ben? Tasnádi Gábor szerint a szerencsének köszönhető, hogy maradhattak bérlőként a lakásukban, és nem telepítették ki őket. A szegedi férfiban benne élt a hagyományok tisztelete, a családi örökség megmentése iránti vágy. Ezért amint arra lehetősége nyílt, szinte négyzetméterenként vásárolta Tasnádi Gábor az új kapu előtt, amelyen ott a felirat: Kertész-ház Fotó: Schmiűt Andrea vissza a régi szobákat az önkormányzattól. Még ma is „csak" többségi tulajdonosa a társasháznak, mivel az IKV garázsokat épített az udvaron, a házban egy kis lakás még a városé, az utcafronton pedig egy kocsma működik a pincében. A Kertész-ház az első árvíz utáni házak egyike, a Lechner téren felépültek közül pedig a legelső. Kertész Ferenc a telket ingyen kapta a várostól, mivel a védelmi munkákban, valamint az újjáépítésben érdemeket szerzett. A házon emléktábla hirdeti, hogy itt, a második szinten élt 1901 és 1977 között Benedek László növénynemesítő, élelmiszer-ipari vegyész, Tasnádi Gábor nagynénjének, Kertész Rozáliának a férje. (Ugyanaz a lakás ma a hivatalvezető nővére gyerekeinek birtokában van.) A dédmama még élt, amikor a házat államosították - el lehet képzelni, mit érezhetett - akárcsak több tízezer ember Magyarországon. Azonnal négy, komfort nélküli szükséglakást, liklukat is kialakítottak a két nagyobb, polgári otthon mellett, amelyeknek egyik utolsó lakója a közelmúltban csaknem felgyújtotta a házat, amikor télen a parkettán tüzet rakott. Tasnádi Gábor 1997-ben vásárolta meg szülei lakását az IKV-tól, lassan tehát tíz éve lesz annak, hogy folyamatosan szépíti. Már két diófa ad árnyékot az udvaron, pótolva azt az egyet - a gyerekkor felejthetetlen emlékét -, amelyet a garázsok építésekor vágtak ki. Hegyekben állnak azok a levelek, kérelmek, amiket azért adott be, hogy a szükséglakásokat megszüntessék, hogy a helyiségeket újra a lakásokhoz csatolhassa a régi duplaszárnyű ajtókkal. A munkának még nincs vége, a 125. évfordulóra lesz teljesen kész a ház - mondja -, de reméli, hogy az ősök elégedetten figyelik odaföntről. FEKETE KLÁRA Rossz sírt bontottak ki a sírásók a vásárhelyi katolikus temetőben csak a ravatalozónál tartott gyászszertartás után derült ki, hogy Fodor Sándorné idősebbik lánya urnájának helyét a szomszédos sírban ásták ki. A temető gondnoka elismerte hibáját, s elnézést kért. Sorra vesztette el hozzátartozóit a vásárhelyi Fodor Sándorné és lánya, Szabó Sándorné, de még nem is hallottak hasonlóról, mint ami velük megesett. - Rendben lezajlott a gyászszertartás a katolikus temető ravatalozója előtt, s elindultunk a nővérem urnáját vivő autó után, hogy végső nyugalomra helyezhessük hamvait. Azt szerettük volna, ha édesapámra, Fodor Sándorra temetik, ám csak a helyszínen derült ki, hogy nem ezt a sírt, hanem a szomszédosat nyitották fel - mesélte a felháborodottságtól még mindig el-elcsukló hangon Szabó Sándorné. Édesanyjával egymás szavába vágva tették hozzá, hogy a felnyitott sírban nyugvó Fodor János is rokon, ő ugyanis a nagybácsi. Az idős asszony megjegyezte, hogy azt hitte, menten elsüllyed a szégyentől, mikor végignézett a két sír körül álló döbbent gyásznépen. - Kegyeletsértőnek találjuk a történteket - tette hozzá Szabóné -, ráadásul most szégyenkeznünk kell a szertartáson résztvevők előtt. Mindenkinek ugyanis nem tudjuk egyesével elmondani, hogy mi is történt. A két asszony azonnal besietett a csőszházba, ahol a temetőgondnok - megnézve a nyilvántartást - azonnal elismerte, nem a sírásók hibáztak, hanem ó jelölt meg rossz sírt. - Még a temetés előtt megkerestem a sírt. Mikor korán kimentem, hogy megjelöljem, harmatos volt a márvány, így nem tudtam rendesen elolvasni a nevet. Ezért fordulhatott elő a sajnálatos csere - nyilatkozta lapunknak Korsós Mihály, a temető gondnoka. A férfi szerint nagyon sok dolga volt, mert a halottak napi készülődésben mindenki egyszerre kereste meg azzal a gonddal, problémával, amit nyugodtan egész évben megtehetett volna. A gondok annyit még elmondott, hogy sajnálja a történteket, de a család a szertartás előtt még megnézhette volna a sírt. B. K. A.-K. T. Makói monográfia újabb kötete MUNKATÁRSUNKTÓL Már megvásárolható a Makó 1920 és 1944 közötti történetét bemutató könyv, amelyet a Makó Monográfiája-sorozat legutóbbi, hatodik köteteként adott ki a város önkormányzata. Főszerkesztője, Tóth Ferenc történész-muzeológus büszkén mutatta be a kötetet: a helyi kötődésű történészek, kutatók alkotása csaknem kétszer akkora terjedelmű, mint a hasonló időszakot felölelő szegedi vagy debreceni monográfia. - Makó legújabb kori történelme - mint az a könyv oldalairól is kiderül - egyszerre szól rendkívüli növekedésről, majd pedig elvándorlásról. A tizenegy szerző által készített összeállítás egyik legnagyobb érdekessége, hogy rámutat: Trianon nemzeti tragédiája milyen hozadékot jelentett Csanád megye székhelyének. A Romániához csatolt erdélyi és partiumi területekről számos rendkívül tehetséges szakember érkezett a városba. A vizsgált korszak végéig 35-36 ezres népességet jegyeztek Makón, emellett ma 26 ezren laknak a városban - foglalta össze a kutatások eredményeit a kötet szerkesztője. A könyv gazdasági, politikai elemzéseiből kiderül: ebben az időszakban három középiskolát alapítottak a Maros menti városban, de bővítették a megye- és a városházát, megépítették a ma is használt acél vasúti hidat. Izabella az marad, ami volt: malom A Szabolcs Gabona Holding bérbe kívánja adni a megye legnagyobb malmának, a szegedi Izabellának a „csatolt részeit": a vetőmagüzemet és az irodákat. A gigantikus méretű malom kapacitását ezen a nyáron tovább bővítette a 2004 decembere óta tulajdonos cég. Bérlőket keres a Szabolcs Gabona Holding az Izabella-malom vetőmagüzemére és irodahelyiségeire. Mint ahogy azt Simon György elnök-vezérigazgatótól megtudtuk, szeretnék minél gazdaságosabban működtetni tulajdonukat, a szegedi Izabellát, amely nem csupán malom: együttvéve több mint 650 négyzetméter alapterületű kiszolgáló létesítményekkel, irodákkal, tanácsteremmel, szociális helyiségekkel rendelkezik. A Szabolcs Gabona ezeket nem használja, mivel a cég működtetéséhez Szegeden nem tart fenn külön létszámot. A vetőmagüzem is „testidegen": a gabonát kezelte, tisztította, tárolta, csomagolta - amíg működött. Információink szerint az üzem már évek óta nem termelt. Az Izabella-malmot az 1999-ben létrejött Dél-Gabona Malomipari Rt. birtokolta - Szeged 1992-ben átadott monumentális ipari létesítménye egyszerre volt maga a cég és annak legnagyobb vagyontárgya is. Tulajdonosa, a magyar állam, vagyis az ÁPV Rt. 2004 végén adta el, jelenleg az egyik résztulajdonos, a Szabolcs Gabona Holdingműködteti. Az elnök-vezérigazgató hozzátette, az a céljuk, hogy a minél jobb kihasználtsággal működtessék a nem csak helyben megtermett bűzát feldolgozó Izabellát: idén nyáron rekonstrukciót hajtottak vége, a malom kapacitását bővítették. Jelenleg a korábbi 150 helyett már 250 tonna gabonát képes őrölni huszonnégy óra alatt. Elismerően jegyezte meg: a szegedi malmot sikerült úgy megépíteni, hogy ma is a legkorszerűbbek közé tartozik az országban. • A megyében jelenleg működő öt malom a múlt rendszerben a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz tartozott. A kisebbeket helyi gazdasági társaságok működtetik, a legnagyobbat, az Izabellát pedig a messzi távolból irányítják. Izabella után a második legnagyobb malom a vásárhelyi, 135 tonnás napi kapacitással, ezt a makói és a csongrádi követi, mintegy 60 tonna gabonát képesek őrölni naponta. Az ötödik a legkisebb: a mórahalmi malom ráadásul nem búzát, hanem rozst dolgoz fel, kapacitása 20 tonna huszonnégy óránként. F. K. Csongrád megye legnagyobb malma az Izabella Fotó: Karnok Csaba Botrányos temetés Vásárhelyen Összekeverték a sírokat A vezetéknév egyezik, ezért téveszthették össze a sírokat Fotó: Gyenes Kálmán